Tolnavármegye, 1904 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
denki, hogy a válasz l ásnál ezúttal csak azért nem kaphatott többséget, mert a mi viszonyaink között elképzelhető leghatalmasabb ellenféllel állt szemben. Ebben az esetben a bukottnak nincsen tapaszra szüksége, mert ez a kis választási bukás nem ejtett rajta sebet. Mint legyőzött is intakt került ki az ütközetből. Ez a választási eredmény éppenséggel nem jelenti az ő egyéni kiválóságának egy hajszálnyival való kisebbítését sem. Távol áll attól is, mintha az ő rátermettségét a tiszti ügyészi állásra, mintha az ő kitűnő képességeit, jellemének ragyogó tisztaságát, egyéni korrektségét, nagy jogi tudását mindenki osztatlanul teljes mértékben eljnem ismerné... * A dimaföldvári járás. A közgyűlésen és Daróczy Zoltán körlevelében felhangzott a panasz, hogy a vármegye eme nagy járása iránt mostoha bánásmódot tanúsít, amennyiben aránylag sokkal kevesebb műutat kapott, mint a többi járás. Ezzel szemben elfelejtették, hogy a vármegye éppen ennek a járásnak vasuijait a legnagyobb dotációval segítette, hogy apaks—dunaföldvári—adonyszabolcsi vasútra többet, mint 200,000 koronát adott a vármegye és a közúti alapnak ezen vonalnak segélyezése címén évi 20800 K.-val történt ilyetén megterhelfetése az oka annak, hogy az utóbbi években útépítésekre tényleg alig került a sor. Van azonkívül ennek a járásnak a közforgalom lebonyolítására igen terjedelme állami útja — no meg ott van közvetlen közelében a leghatalmasabb forgalmi tényező : a Duna. VÁRMEGYE. Vármegyei közgyűlés. 1904. szeptember 15. Döry Pál alispán, mint a főispán törvényes helyettese, délelőtt 10 órakor megnyitja a közgyűlést és üdvözli a szép számban megjelent bizottsági tagokat. Egyúttal a tárgyalás megkezdése előtt egy örvendetes eseményt tudat a közgyűléssel. A belügyminisztertől kapott értesítés szerint 0 Felsége a megyebizottság két tagjának : Rühl György kétyi és Tót István tamási volt községi bíráknak a közszolgálat terén szerzett érdemeikért a koronás ezüst érdemkerésztét adományozta és a belügyminiszternek az a kívánsága, hogy az érdemkeresztek az illetőknek ünnepélyesen szolgáltassanak át. Minthogy a kitüntetettek a közgyűlésen jelen voltak, az elnöklő alispán személyesen adta át nekik a közgyűlés előtt az érdemjeleket, meleg, lelkesítő szavak kíséretében. Nagy jelentősége van e kitüntetésnek, mondá az alispán, mert a kitüntetettek érdemeiket a községi ónkormányzat terén szerezték. A király el- | ismerése a nép választottjainak jut ezzel osztály- I részül, ami igen fontos momentum. Midőn a király I elismerésének látható jelét átszolgáltatja, kéri a ki- i az úgynevezett green goods trick, vagyis bankjegy - csel. Ennél összejátszik a szélhámosokkal valamelyik szállodabeli alkalmazott is, a ki közli velük, hogy a vendégek közül kik a leggazdagabbak s kik költekeznek. E vendégek közül aztán valamelyik kap egy nyomatott körlevelet, a melyben bizalmasan tudatják vele, hogy olcsó pénzért sok pompásan hamisított bankjegyet vehet. Kevesebbet, mint száz dollár ára bankót nem adnak, fizetni régi, csakis egydolláros bankjegygyei lehet, azonkívül mellékelve van egy ötdolláros bankjegy mintapéldánynak, a melyet bármely bankban be lehet váltani. Az idegenek csakugyan beváltják mindenütt ezt az ötdollárost, mert ez nem hamis pénz, hanem valódi és csak csalétekül szolgál. Az áldozatul kiszemelt emberek legtöbbször száz dollár erejéig lépremen- nek, ha másért nem, csak azért, hogy kipróbálják a dolgot. A körlevél hátlapján meg van az utasítás, hogy mit kell cselekedniük. Először is beszerzik a száz darab egydolárost. Aztán elmennek utasítás szerint egyedül egy bizonyos tórában egy bizonyos helyre, ahol roppant előkelő külsejű és tekintélyes ur várakozik. Ez az ur elvezeti az áldozatot a bankógyár irodájába, ahol szintén csupa előkelő külsejű ur fogadja. Az áldozatnak száz dollárért ötszáz dollárt adnak. Megtüntetetteket: hordozzák azt büszke önérzettel, mert, az érdemkeresztek ragyogásában a népszeretet és a királyi kegy sugarai alkotmányosan egyesülnek és e sugarakból a megyegyülésre is jut fény. Kívánja a kitüntetetteknek, hogy királyhűségben és hazaszeretetben gyarapodjanak. Lelkes éljenzés és tetszés kisérte az alispán szavait, mely után a kitüntetett két egyszerű polgár talpraesett rövid beszédben tolmácsolta érzelmeit. Rühl György hálás köszönetét mondott a királynak és fogadalmat tett, hogy továbbra is hű fia marad a hazának és a vármegyének; Tót István szintén háláját nyilvánítva, azt kívánta, hogy a király ő Felsége trónja díszére és népe dicsőségére sokáig éljen. A közgyűlés mindkettőjüket tüntetőleg megéljenezte és ezután áttértek a tárgysorozatra. Az alispáni évnegyedes jelentés felolvasottnak tekintetvén, tudomásul vétetett. Bartal Béla két indítványa, hogy a paksi partvédelmi munkálatok létesítése és a reánk nézve káros szerb kereskedelmi szerződés felmondása tárgyában a megye írjon fel a kormányhoz, elfogadtatott. Éppen igy elfogadtatott Grünwald Lajos indítványa, (hogy a rossz dohánytermésre való tekintettel a vármegye írjon fel a pénzügyminiszterhez, hogy a dohány beváltásnál jobb árakat engedélyezzen,) az állandó választmány azon módosításával, hogy az osztályozás méltányosan történjék. A dohány árak az osztrák kormánynyal szemben évek sorára meg lévén állapítva, azok emelése, mint Simontsits Elemér főjegyző felszólalásában kifejté, lehetetlen, de a méltányos osztályozás kivihető és ez különben is az áremeléssel egyenlő eredmény volna, mire az állandó választmány javaslata közhelyesléssel elfogadtatott. A számonkérő szék jelentése elfogadtatott. A közigazgatási bizottság félévi jelentése tudomásul vétetett. Következett a tiszti ügyészi állás betöltése. Döry Pál alispán fölolvastatván a belügyminisztertől kapott fölhatalmazását, melyben megbízást nyert, hogy a főispán helyett a kijelölő választmányban elnököljön, jelenti, hogy a kijelölő választmány a megüresedett állásra első sorban 7otth Ödön helyettes tiszti ügyészt, másod sorban Kiss Ernő dr. tb. tiszti ügyészt jelölte. A névszerinti szavazás elrendeltetvén, két szavazatszedő bizottság küldetett ki és pedig Apponyi Géza gróf elnöklete alatt Vajay István és Perczel József, Kovács Sebestyén Endre elnöklete alatt Sass László és Jeszenszky Andor bizottsági tagok. Beadatott j a két bizottságnál 241 szavazat, kik közül Totth Ödönre 182, Kiss Ernő drra 59 szavazat adatott le és igy az alispán 123 főnyi szavazattöbbséggel Totth Ödönt megválasztott tiszti ügyésznek jelentette ki. Viharos éljenzés követte e kijelentést, melynek csillapultával Totih Ödön, miután az esküt nyomban letette, meghatottan köszönte meg megválasztását. Kettős jelentősége van reá nézve — TOLNAVABMEGYE. mutatják neki az egészet, mind csupa kifogástalan uj ötdolláros, de nem hamis, hanem valódi. Az áldozat nézegeti, el va n ragadtatva s aztán leolvassa az asztalra a maga száz dollárját. Mialatt olvassa, azalatt az ő megvásárolt ötszáz dollárját, ott a szeme előtt csomagolják, átkötik, lepecsételik s átnyújtják neki, — figyelmeztetvén őt az óvatos és gyors távozásra, valamint arra is, — hogy a mig az utcán megy, rejtse el a csomagot s végül megkéri, hogy bizalmas baráti körben óvatosan csináljon reklámot a vállalatnak. Az áldozat távozik és gyorsan rohan haza, bezárkózik a szobájába s aztán lázas érdeklődéssel bontja ki a csomagot de csak papiros szeleteket talált benne. Hogyan történhetett ez ? Úgy, hogy amig ő a száz darab dollárost kiolvasta, mig megolvasták, addig az ő előtte elkészített pénzes csomagot egy pillanat alatt kicserélték, teljesen hasonló másikkal, amelyben papiros van. A rendőri feljelentés hiábavaló, a csalókat nem tudják elfogni, mert azok egy-egy nagyobb fogás után szöknek és eltüntetik a nyomokat. Az áldozat még örülhet, hogy útközben még nem csípték el hamis pénzvásárlás miatt s aztán nem bocsátotta eljnegfelelő válságdijért egy ügyes — detektív. úgy mond — a vármegye kitüntető tényének., Utat nyitott előtte egy gondolat megvaíósitására : vármegyéje szolgálatára, ami neki egész életében eszménye volt; másrészt pedig egy fenséges igazságszolgáltatás nyilatkozik meg benne, mert ebben a vármegye közönsége egy hosszú élet kötelességtudó működését bizalmának nyilvánításával jutalmazta, ő programmot nem ad, elég programm az ő uj tiszte. De meghatott szívvel nyilvánítja ez ünnepélyes pillanatban kegyeletét elődjének hivatalbeli emléke iránt, akinek működéséről, jelleméről, egyéni nemes tulajdonairól az alispán oly klasszikusan emlékezett meg az előző közgyűlésen. Ezt a puritán alakot választotta ő példányképeül; nyomdokait lelke egész hevével követi és bár nem tudja, hogy ő is oly szerencsés lesz-e az elismerésben, mint elődje, de minden törekvésével azoit lesz, hogy a vármegye közönsége bizalmának és várakozásának megfeleljen. A székfoglaló beszédet a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Ä.Z esküdtbirósági bizottságokba a bizalmi, férfiak megválasztattak. Ép igy megválasztattak a jegyzői illetmények ügyében eljáró becsló bizottságok es pedig járásonként. E bizalmi férfiak felét a főispán nevezi ki,, elnökük a főszolgabíró. A miniszteri rendeletek tudomásul vétetvén, amelyek közül megemlítendő, hogy a Deák Ferencz alapítványra és a Rákoczy szoborra megszavazott összegek a házi pénztár terhére vitettek át es hogy a községi elöljárók a jövőre minden év április végéig kötelesek jelentést tenni a fogyatékos érzékű gyermekekről, következett: az útépítési bizottság javaslata. Minthogy a bizottság javaslata nyomtatásban minden bizottsági tagnak megküldetett, az Simontsits Elemér felszólalására felolvasottnak vétetett; ellenben fölölvastatik az állandó választmány jelentése, amely javasolja, hogy : 1. a közgyűlés térjen napirendre a fölött, hogy uj úti javaslat készíttessék, 2. a közutak 27a méter köpálya szélességgel, az átkelési szakaszok pedig ott, ahol szükséges 4 m. kőpálya szélességgel építtessenek. 3. A 2 és 7a méternél szélesebb útrészek költségeit az illető községek fedezzék. Az útépítésben a vármegye a lehető legnagyobb takarékossággal járjon el, az érdekelt birtokosok és községek áldozatkészségének bevonásával; az útépítési és adminisztracionalis költségek apasz- tassanak, a községek a kisajátítás alá kerülő földterületet engedjék át díjmentesen, a vasutak segélyezése címén fölszabadulandó összegek is az útépítésre használtassanak fel, úgy, hogy az útadó emeléséhez csak a legvégsőbb esetben fog nyúlni. (A 257 kilométer műutnak kiépítése ugyanis az állam által nyújtott segély összegen kivül a vármegyének körülbelül 700,000 koronába fog kerülni.) A közúti bizottság javaslatában felvett útirányoktól térjen el a következőkben : A fels'öireg—kányái törvényhatósági közút nem 1*79, hanem 12' 13 km. hosszúságban építendő ki. A gyönk—hőgyészi ut 1116 km. szakasza kihagyatott és helyette felvétetett a kalaznö—varsád- hőgyészi útvonal 13 km. hosszúságban. Bölcske községtől a vasúti állomásig eső 3 50 km. szakasz az 1906-iki utiprogrammból 19Q8 ra halasztatott és helyette fölvétetett 1906 ik évre a dombori—faddi útvonal 2 724 km. hosszúságban. A szekszárd—szedrest szakasz helyett fölvétetett a závod—lengyelt szakasz 4-51 km. hosszúságban mint 1906-ban kiépítendő rész és mint ilyen az 1907-ik évi utiprogrammból töröltetett Ellenben az 1907. évi programmba felvétetett a bonyhád— teveli útnak bonyhád—varasdi szakasza 5 klmtr., hosszúságban. 1 A kocsola—dalmandi állomástól a tamasP— dombóvári közutig menő 3‘306 kim. ut töröltetett. A tevéi—kovácsi—z/arasd—bonyhádi útvonal helyett felvétetett a varasd—teveli szakasz 5 68 km. hosszúságban. A szekszárd—keselyűst ut folyta'ása Gemen- czig fölvétetett az 1908-ik évre 5 kim. hosszúsági ban és ez ut az 1909-iki programúiból töröln*'“tji 1904. szeptember 18,
