Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-12 / 28. szám

1903. Julius 12.

— Rákóczy-ünnep Dombóváron. A dombóvári szünidei »Diák Kör,« mint az utóbbi esztendők minden vakácziójában, úgy az idén is megalakult. A szünidei diák-kör elhatározta, hogy a nagy fejedelem, II. Rákócsy Ferencz fellépésének kétszázados évfordulóját megünnepli. Az ünnepség napját folyó hó 18 ára tűzték ki. Az emlékünnepet tánczmulatsággal kötik össze.

— Tűzoltók mulatsága. A szegzárdi önkéntes tornász-tűzoltó egylet múlt vasárnapi mulatságának igen szép idő kedvezett; a nyári mulatságra alkalmas polgári olvasókör kerti helyisege egészen megtelt közönséggel, kik jól mulattak a különféle tréfás játékokon és egyéb mulatságos előadásokon. A nagyon víg mulatság másnap világos reggelig tartott, melynek bevétele 329 kor. kiadása pedig csak 76 kor. 88 filler volt s igy a tűzoltó egyletnek 252 kor. 12 fillért jövedelmezett a mulatság.

— Halálozás. Allsdaedler József, Szarvasd pusztai bérlő, hosszas szenvedés után múlt hó 29-én elhalálozott. A megboldogult hült tetemét családja Veszprémbe szállította, ahol e hó 1-én nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra.

— Gazdasági tanfolyam tanítók számára.

A ip.' kir- földmivelésügyi miniszter a néptanítók számára folyó év julius hó 15-től kezdődőleg hazánk több földmives iskolájában négy hétre terjedő gazdasági tanfolyamot rendez, melyre megyénkből a következő tanítók lettek fölvéve: 1. Horváth Lajos tápéi és 2. Schlechta Károly Zombai tanítók Csákovárra\ 3. Németh Gyula kónyi-i, 4. Brénszak Ede hőgyészi és 5. Szám József bátaszéki Szabadkára; 6. Gőbölös József faddi, 7. Hamberger József bátai és 8. Dobos Gyula faddi tanítók Szent Imrére vétettek fel.

— Plébánosok találkozása. A pécsi szemináriumban ezelőtt 16—17 évvel végzett lelkészek megfogadták, hogy ha plébánosok lesznek, minden évben az előre megállapított helyen egymást ugyanazon időben meglátogatják. A folyó évben e hó 6-án Fekete Ágoston tolnai apát-plébánosnál, 8-án pedig Dr. Fent Ferencz szegzárd- ujvárosi plébánosnál volt a találkozó. A találkozáson megjelentek a vendéglátó házigazdákon kívül: Kriszt Jenő pápai, Gál Sándor dárdai, Hradek Károly kurdi, Flank Kamii n.-bolyi, Balogh József b.-sellyei, Sirisaka Ignácz b.-bogdásai, Hojfmeisz- ter Ferencz olaszii, Szvetics Gábor grábóczi, Hay Ede mucsii, Koch Ede villányi, Kirschanek Ödön b.-szt.-istváni, Vajai István bölcskei plébánosok és Dr. Késmárky István pécsi lyceumi tanár. Közös megállapodásból elhatározták, hogy a jövő évi találkozásuk Pápán, Veszprém megyében lesz Kriszt Jenő plébánosnál.

4.

_____________________

ke

ljenek. Szakasztottan sárközi módon külön vált a férfiak és külön a nők csoportja s szívesen daloltak. A dalolási módban is volt tanulság; még pedig az, hogy a mi kedves czigányaink, a magyar nóta kontár előadói s olyan Dankó Pista féle prímások csak a magyar zene kárára vannak. Micsoda más jellemvonása van a magyar népdalnak, ezekről az eredeti, hamisítatlan ajkakról hallgatva, amint minden egyes természetes üteny után néhány másodperczig megállanak s csak azután kezdenek bele a másik ütenybe! Ez adja meg a magyar népdal igazi magyar zamatját.

Érdekes volt egy idősebb matyó felelete arra a kérdésemre, hogy Mező-Kövesden kívül még vannak-e matyók ? azt mondja : még Szent Istvánon; hát Tardoson f kérdeztem ; azok leérem tatárok ; a tatárokból maradtak. Magamban: kigyelmed se tagadhatja le a tatárkoponyát, de nem mondtam neki, ne hogy megbántsam, mert könnyen meg- bántódnak s az egész nép magára veszi a sértést.

Egyébként igen szorgalmas, munkakedvelő nép és rendkívül erényes ; a magáról megfeledkezett nőt kidalolják s nincs maradása köztük.

így végződött az ózsáki kirándulás: a festőművész megtalálta a maga foltjait; az iparművész, az agyaglemezre való modern tulipánt s a néprajzos néhány hamisítatlan ázsiai eredetű magyar arezot.

" • • " v | ' T

TOLNAVAHMEBYE.

— Egy aljárásbiró találmánya. Szalay Miklós egri kir. aljárásbiró egy uj szerkezetű villát talált fel, arra szabadalmat szerzett, s a villát a Krupp-féle fémgyárban alpacca ezüstből készítette : a villa ára 5 korona és kapható a föltaláló aljarásbirónál, ki lapunkat fölkérte, hogy ismertessük az ő praktikus evő villáját, mert »ezen villával való étkezés még a legegészségesekb embernek is, de különösen gyenge gyomruaknak, hiányos fogazatuaknak, lábbadozó betegeknek, ülő foglalkozással biró egyéneknek, idősebb koruaknak állandó egészségére kétségtelenül a legjobb eredményt biztosítja. De nagy hasznát veszik annak szülők és dajkák is, az enni kezdő gyermekek etetésénél, és ennek használatával kiküszöbölhetik azt a rossz, veszélyes, betegséget terjesztő szokást, hogy a kis gyermekeket szájukból etetik, és igy észrevétlenül ültetik át a betegségnek csiráit a kis gyermekekbe«.

— A pécsi kereskedelmi és iparkamara kültagjai Tolnavármegyében 1903—1907. években. 1. A szegzárdi alkerületben : Mehrwerth Ferencz kereskedő és André István iparos rendes, — Fer- dinánd József kereskedő és Debulay Imre iparos póttagok. 2. A bonyhádi alkerületben : Brick Jakab kereskedő és Lützenburger József iparos rendes, Streicher Benő kereskedő és Herger Nándor iparos póttagok. 3. A paksi alkerületben; Bún Lajos kereskedő és Bálint Lajos iparos rendes, Kalmár József iparos póttag. 4. A hőgyészi alkerületben: Lővenstein Bernát kereskedő és Stockinger Vince iparos rendes. Lőwy Jakab kereskedő és Maróczy György iparos póttagok. 5. A dombóvári alkerületben : Spitzer Imre kereskedő és Tóth Antal iparos rendes, Reinitz Gábor kereskedő és Hujber Lajos iparos póttagok.

— Jegyzők mulatsága. A tolnamegyei községi és körjegyzők egyesülete fi é. julius hó 4-én Dombovárott a »Sziget erdőcskében« tartotta a tolnamegyei jegyzők árvái segélyalapja javára éven- venkint rendezni szokott táncmulatságot, melyről minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a legmesz- szebre menő erkölcsi sikert érte el. Dacára annak, hogy nem voltak nagy számmal a résztvevők, de oly fényes erkölcsi sikert a jegyzői mulatság még nem produkálhatott, mint ez volt. Az általános, lankadatlan jó kedv uralkodott, hogy világos reggelig együtt voltak s Garai Lajos szegzárdi kitűnő zenekara mellett világos reggelig táncolt a fiatalság. A jegyzők árváinak segély-alapja ezen mulatság által ismét szép összeggel gyarapodott.

— Tűzoltói tanfolyam tanítók számára. Mindazon tanítók, kik a fi hó 28-tól augusztus 19-ig Budapesten tartandó tűzoltói tanfolyamon részt akar- akarnak venni, eziránt jelentkezhetnek a m. orsz. tűzoltó-szövetség elnökségénél Budapest, IV. Kossuth Lajos-utca 8. sz. A tanfolyam ingyenes.

— Állandó fogorvos. Kovács J. fogorvos, ki éveken át el szokott látogatni Szegzárdra és a közönség körében már nagy ismeretségre tett szert, októbertől kezdve állandóan letelepszik Szegzárdon.

— Öngyilkosság. Patai András dunaföldvári 30 éves, nős napszámos, Budapesten a Döbrentei- térről a Dunába ugrott. Rajkovics Gyula kimentette az életuntat. Patai azt mondta, hogy a nyomora miatt akart meghalni.

— Csőd. A szegzárdi kir. törvényszék Fillér Mór szegzárdi kereskedő ellen a csődöt megnyitotta. Csődbiztos; dr. Sonnewend Frigyes, tömeggondnok : László Lajos, helyettese: dr. Müller Ferenc.

— Szünetelnek a szeszfőzdék. A vármegyében levő 7 szeszfőzde közül junius hónapban beszüntette működését a Juhé-pusztai és István- majori is, igy tehát junius hó végével a vármegyében egy szeszfőzde sem működött.

— Körözések. A budapesti kir. törvényszék Pál József tótkeszti születésű, volt budapesti lóápolót erőszak miatt körözteti. — A kaposvári törvényszék Veigel János gyönki illetőségű 24 éves egyént körözteti, ki Szomajomban múlt hó 5-én szolgálatadója, Obiczer Mihály birtokából a zárt szekrény feltörése után 50 korona készpénzt, egy jegyzőkönyvet, melyben két marhalevél és két építési szerződés volt, elvitt és Kuglőczi Anna nevű leánynyal megszökött.

— Rablás. Freund Ármin paksi lakos bérletéhez tartozó Földes pusztán múlt hó 27. és 28-án éjjel ismeretlen tettesek az ablakon át az irodába behatoltak és onnan egy vas pénzes ládát tartalmazó nagyobb faládát az ablakon át kiemeltek, a ládákat a határban feltörték, azok pénztartalmát magukhoz vették, a ládákat és bennök levő ir.atokat a határban szétszórták. A vasládában 308 korona volt, 5 koronás, 1 koronás és 20 filléresekben és néhány ezüst forint. A rablással kóbor cigányokat gyanúsítanak.

— Az országos orvosszövetsóg tolnamegyei fiók egyesülete a szegzárdi »Ferencz« közkórház ülés termében 1903. julius hó 2-an tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen dr Hangéi Ignác-t. főorvos elnöklete alatt a következő szamszennt 24 tagtárs vett részt: Tanárky Árpád, Drágíts Imre, Herczeqh Gyula, Komáromy Gyula, Spitzer Manó, Kramohn Gyula, Sztanó Sándor, Guhr Géza, GV«. bér Gyula Szegzád, Elbogen ¥\Aoy Berde Mózes- Bonyhád, Boszkovtcz Mór, Kovács Bahnt Bataszék, Schützenberger Endre Dunaföldvár Somogyi Zsig- mond Paks, Kertész Lipót Dombóvár, Zavaros Gyula Kölesd, Varga Pál, Kiss Miksa, Freund Ignácz Tolna, Pécsvárady József Decs, Bekessi Nándor Szakcs, Stollák János N,-Dorogh.

Elnök üdvözölvén az ülésén szép svammal megjelent társakat, a gyűlésről magukat levél utján kimentő tagok névsorának tudomásul vétele man/ felszólítja Boszkovicz drt, mint a központi igazgató tanács tagját, hogy a ihult év folyamán az O. 0. Sz. kebelében történt nevesebb mozzanatokról szóló jelentését adja elő. Boszkovicz ^ dr. terjedelmes jelentésében egyrészt az orvosi nyugdij-alap ^ megteremtése érdekében ügybuzgo faradozasaik révén a szövetség elismerő halajára derekasan rászolgált három tagtárs: Ellscher, Nekán, Lichenberg urak működésére mutatván, kiknek fiókunk részéről is odaadó munkálkodásuk elismeréséül jegyzőkönyvi köszönet megszavazását kéri, másrészt a fiók egyesületek működésében nyilvánuló közönyösség s bi- zonyosfoku munkakiadóhiány jelenségeire, katona és keresk. drok államosítási műveletekre, a szövetségnek a képviselőházhoz s a B H.-hoz intézett két beadványa (orvosi számlák perelése, az intő rendelet hatályon kívül helyezése) az igazgató tanács elé terjesztett nevesebb indítványokra (Harnak dr.-féle inditvány, Nemzetközi Orvostarsadalmi Con- gressus Budapesten) hívja fel a figyelmét.

A vasvárnn-gyei fióknak az orvosok párbaj- ellenes állásfoglalása tárgyában küldött átirata felett a gyűlés többek hozzászólása után napirendre tér, Csanádmegye fiókjának javaslatát ellenben — a csendőrség (pénzügyőrök) havi vizsgálatáért méltányos tiszteletdíj elnyerésére vonatkozólag — pártolja s a központhoz a honorálás szorgalmazása czéljából felírni határoz.

Ezután Katona és Korek drok szerkesztette, a közegészségügy államosítására vonatkozó kérdésekre adandó s a központhoz küldendő választ teszi beható tárgyalás tárgyává a közgyűlés.

Spitzer dr. pénztáros jelentése szerint a fiók jelenlegi vagyona 429 korona 78 fillér s 400 kor.- nak 16 havi kamatja, tagdij hátralék 90 korona.. Pénztárvizsgálókul dr. Drágíts s dr. Herczegh küldettek ki.

Kertész dr. indítványa ellenében a fiókgyülé- sek színhelyéül tovább is Szegzárd állapittatik meg.

Miután elnök a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Tanárky s Komáromy tagtársakat kéri fel, a megjelenteknek érdeklődésükért meleg köszönetét mondva a gyűlést berekeszti.

A „Tolnavármegyei Községi- és Körjegyzők Egyletéinek közgyűlése.

A «Tolnavármegyei Községi- és Körjegyzők Egylete» Kerbolt István elnöklete alatt folyó hó 7-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a vármegyeház gyüléstermében.

A tetszéssel fogadott elnöki jelentést a közgyűlés tudomásul vette és néhai Gróf József volt döripatlani jegyző elhunytén való részvétét jegyzőkönyvileg megörökítette.

A múlt évi egyleti pénztári 'számadást és a. milleniumi ösztöndij-alapról szerkesztett számadást egy háromtagú számvizsgáló-bizottságnak adta ki.

A jövő évi költségelőirányzatot olykép állapította meg, hogy az összes kiadások a tagok mindegyikére kivetendő 6 korona tagsági díjjal fedezve lesznek.

Az 1901. évi pénztári számadásra, a milli- neumi ösztöndij-alapról és az 1902. évi majálisjövedelméről szóló számadásokra nézve a felmentést a számadóknak megadta.

Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítése tárgyában kiadott ügyviteli szabályzatokban foglalt, a községi közigazgatási eljárásra nézve hátrányos tapasztalatokról, a jegyzők hivatalos állásának reformálása, anyagi helyzetének javítása, a jegyzők magánmunkálatainak díjszabás megállapítása, megfelelő segéderő almazása vagy a községeknek az állami pénzügyi kezeléstől felszabadítása, a jegyző évi szabadság idejének megállapítása, betegsége esetén helyettesnek a község — illetve kör költségén kirendelése, elhalálozásakor özvegyének 3 havi lakás és elhunyt férje 1 negyed évi fizetésének biztosítása végül az anyakönyvvezetői tiszteletdijak szabályozása tárgyában a várm. törvényhatósági bizottsághoz emlékiratot terjeszt fel. Az emlékirat elkészítését Kerbolt István, Purt Adolf, Klimes Antal, Virányi Károly és Erdős Gáborból álló küldöttségre bízta. — Zalavármegyének a közigazgatás egyszerűsítése tárgyábani emlékiratát és I Huszár János volt belecskai jegyző lemondását

■■■■■