Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-12 / 28. szám
1903, Julius 12. TOLNAVÁHMEGYE. tudomásul vette a közgyűlés. — Az országos központi jegyzői egyletnek az ügyviteli szabályzatok módosítása tárgyában a vármegyei jegyzői egyletekhez intézett feliratát elintézés végett a memorandum megszerkesztésével megbízott ötös bizottságnak adatta ki és kimondotta ebből a felhívásból kifolyólag azt is, hogy a várm. tisztviselők országos egyesületébe való belépést nem óhajtja, mert a cél nem azonos, az érdekek külömbözők. Különösen nem óhajtja az országos központi jegyzői egylet feloszlása árán. Megbízta továbbá az elnökséget, hogy nyolc- szori kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolványt kérelmezzen a vármegye minden jegyzője részére. — Elhatározta még, hogy tekintettel az érdeklődés hiányára a jövő évben egy Dombóváron rendezendő erdei*táncmulatsággal még egy ’• kísérletet tesz, amelynek sikerétől teszi függővé, vájjon az ily mulatságok tartását a jövőben be- szüntessé-e vagy sem. Ennek a határozatnak a kimondásánál lépett a közgyűlési terembe D'óry Pál alispán, kit az összes jelenlevők lelkes éljezése fogadott. — A közgyűlés végül az országos központi jegyző egylet idei közgyűlésére a «Tolnavármegyei Községi és Körjegyzők Egyleté»-nek képviseletére Kerbolt István elnököt és Hesz Pál tamásii jegyzőt küldte ki. — Kerbolt István elnök ezután köszönetét mondott a várm. alispánnak a jegyzők iránt állandóan tapasztalt jóindulatáért, mire az alispán biztosította a jegyzőket változatlan jóakaratáról és annak az óhajának adott kifejezést, vajha a jegyzők egyleti gyűléseik iránt jobban érdeklődnének, mert a megjelentek száma a kellő érdeklődés hiányától tesz elszomorító bizonyságot. Erre a közgyűlés az alispán és az elnök éljenzése közben szétoszlott. V. K. TÖRVÉNYKEZÉS. ítélet a pinczehelyi választás bünpörében. Három hétig tartott fáradságos tárgyalás után e hó 8-án hirdette ki Hogy észen a szegzárdi kir. törvényszék a pincehelyi Választás bünpörében az Ítéletet, melynek rendelkező részét főbb vonásaiban alább közöljük. És bár ekként végére jutottunk ennek a nagy érdeklődéssel kisért ügynek, nem tehetjük azt, a mit a törvényszék, dolgát valóban jól végezve megtehet: nem zárhatjuk le megnyugvással ennek a pörnek az aktáit. Értjük és méltányoljuk a kir. törvényszék határozottan enyhe ítéletében megnyilatkozó fölfogást. Még oly erős bizonyítékok alapján is — a mi, mint közöltük, kevés maradt meg — kérlelhetetlen szigorúsággal vetni az igazság mérlegébe az egyes vádlottak ténykedését akkor, mikor az egyéni felelősség érzete a törvényszegés tömeges voltától bátorítva, meglazul; az egyesre hárítani a súlyát annak, a mit végső eredményében a tömeg vitt véghez; és tenni mindezt akkor, mikor a huzamos idő múlásával már-már úgyis a kien- gesztelődés vert gyökeret a köztudatban: valóban félreismerése lett volna e pör természetének, de másréSzt a büntetés céljának is. Büntetni, erkölcsi, anyagi rombolásba sodorni ennyi apró ekziszten- ciát, a mely csak eszköz volt, vak, szinte öntudatlan eszköze annak a célnak, melynek nagyon is öntudatos mozgatói most csak biztos távolságból szemlélték ezt az ügyet: bizony nem lett volna méltányos dolog. És ez a bünpör azért nem zárulhat azzal a kiengesztelő megnyugvással, mit az igazságszolgáltatás ad, mert bekövetkezhetett az, a mire a vádhatóság yképviselője oly találóan mutatott rá: szabadulhattak a vád súlyos következményeitől olyanok, akik lelkiismeretükben aligha menekülhetnek attól a vádtól, hogy részük van, még pedig igazán nekik betudható részük, a pinczehelyi véres választás oly soká emlékezetes eseményeinek előidézésében. Mindamellett hiszszük, hogy ez a pör nem marad hasznos tanulság nélkül. Bízunk benne, hogy okulnak belőle azok, akik iránt a törvényszék most oly becsülni való okokból annyi méltányossagot tanúsított. * * A tanuk rengeteg számának kihallgatása és a bizonyító eljárásnak befejezése, mint közöltük, még folyó hó 1-én megtörtént. E naptól kezdve 5-ig szünet volt, mely idő alatt a vádnak és védelemnek alkalma lett összegezni az eljárás eredményét. A perbeszédekre e hó 6-án, hétfőn került a sor. jeney László kir. alügyész, aki a vád képviseletét a gyengélkedő kir. főügyészhelyettestől csak néhány nappal előbb vette át, gondos készültségre valló, formájában is szépen megkonstruált beszédben terjesztette elő vádinditványát. Bevezetésül eleven színekkel rajzolja a felekezeti gyülöl- ség, az elvakult pártszenvedély pusztító hatását, mely úri embereket, lelki pásztorokat is hatalmába ejtve, oly szomorú eseményeket idézett elő. Az ezért való felelősségén egyeseknek mit sem könnyít az, hogy a vezető hatóságok a rend fönntartásában a kellő éberséget nem tanúsították. Majd áttérve a részletekre, sorba veszi az egyes vádlottakat s a tanúvallomások eredményét összegezve meggyőzően mutatja ki legtöbb vádlottnak tagadása ellenére is, hogy mennyiben vonható felelősségre. A védők közül Totth Ödön szólalt föl először egyedül Gettlinger Márton védelmére, rövid, de tárgyilagosságánál és szép formájánál fogva is tetszetős beszédben iparkodva kimutni védettje ártatlanságát. Dr. Darányi Ferenc védettjeinek nagy számához mért nagyterjedelmü, három óráig tartó beszédet mondott. Javára tudhatjuk be az ügy óriási anyagában való jártasságát, a vitatkozás könnyedségét, mely mellett azonban elhagyja a tárgyilagosság. Visszatetszett, hogy a vádhatóság képviselőjével személyeskedett, s lépten-nyomon pártpolitikát, megyei hatást emlegetett, ami miatt az elnök többször is rendreutaritotta. Téry Emil Straicher Pétert és Herr Frigyest védte ügyes érveléssel, Szabó Lajos Piszker Istvánt, Gáírá/ Józsefet és Császár Józsefet mentegette kuszáit beszédben, végül a Rátkay-párti László György védője dr. Méret Kálmán ügyvédjelölt szabatos jogi fejtegetéseivel keltett tetszést. Kedden, 7-én a kir. törvényszék tanácskozott, melynek eredményekép 8-án hirdette ki az Ítéletet. Elítéltettek a következők : Gettlinger Márton közcsend elleni kihágásért 100 korona tő, 40 korona mellékbüntetésre. PŐCZ József hatóság elleni erőszak bűntette helyett ennek és a választói jog megsértésének vétségéért, mit az által követett el, hogy a szavazóhelyiségbe hatolva, öklével tenyegetődzött, követelte a választás fólfüggesztését avval, hogy kü- lömben az urak is meghalnak s a tamási választók közül többet elűzött — 4 havi fogházra és 100 korona mellékbüntetésre. Piszker Ltván magánosok elleni erőszak, választói jog megsértése, egy rendbeli súlyos és könnyű testisértés vétségéért — mivel Mandl Józsefnek fenyegetve útját állta, társait erőszakosságra biztatta, Donner Kálmánt, Hirsch Pált, Hirsch Simont többekkel együtt tettleg bántalmazta — 4 havi fogházra, 100 korona mellékbüntetésre és még 40 és 20 korona pénzbüntetésre. PÖCZ Vendel a választói jog megsértésének vétségéért, Kronstein János, Fajnor Elekés Németh Péter bántalmazásáért egy heti fogházra és 40 kor. pénzbüntetésre. PÖCZ István magánosok elleni erőszakért, mert Németh Pétert egy csapat élén megtámadta és Hidi Pap Józsefet fellökte, egy heti fogházra. Kecskeméti Károly, választói jog megsértésének vétségéért, mert a szavalásra fölvonuló tamásiakat több társával együtt a szavazó helyiségbe jutásban megakadályozta, két heti fogházra és 40 korona mellékbüntetésre. Császár József ugyanezért egy heti fogházra és húsz korona mellékbüntetésre. Mészáros Károly, mert a tamási választók bántalmazására szóval és jellel biztatott két havi fogházra és 100 korona mellékbüntetésre. BllbiCS Antal, mert ugyanerre szavakkal biztatott 200 korona fő- 100 korona mellékbüntetésre. Gábriel József hatóság elleni erőszak bűntettéért és a választási jog megsértésének vétségéért, mert a rend fönntartására kirendelt Horváth István csendőrnek szuronyát ellenséges szándékkal megragadta, a mivel ezt fegyverhasználatra kényszerirette két hónapi börtönre 100 korona pénzbüntetésre. MaczkóJj&zssi, mert az ellenpártiakat a községháza előtt megtámadta és Müller Antalt tettleg bántalmazta, két havi fogházra 40 és 20 korona pénzbüntetésre, rpqppsir.s Pál regölyi helyettes-plébános, mert a Rátkay-pártiakat a szavazó helyiségbe jutásban akadályozta 200 korona fő, 100 korona mellék- büntetésre. Jancski Mátyás ugyanezért 1 heti fogházra és 20 Loronára. Herr Frigyes a Fái Henrik és Johner Antal sérelmére elkövetett súlyos, illetAe könyü testi sértés vétségéért két heti fogházra és 20—20 korona pénzbüntetésre. Biró György hatóság elleni erőszak vétségéért, mert Németh István csendőrt a fegyverhasználat után agyonütéssel fenyegette és azt kiabálta, hogy ki kell huzni a választási elnököt meg a fő- airót, mely fölhivás eredményeként többen a választás helyiségébe hatoltak, minek folytán az elnök a választást beszüntetni volt kénytelen, két heti fogházra Kovács _János magánosok elleni erősz ak vétségéért, mert Pap Györgyöt a községháza lépcsejéről lerántotta, két heti fogházra. Végül Pap Gellért és neje £aikó-Erzsébet hatóság elleni kihágás miatt, mert a csendőröket a fegyverhasználat után szidalmazták, 20—20 korona pénzbüntetésre. Kötelezi továbbá az Ítélet az elitélteket arra, hogy a bűnügyi költségekből — mintegy 4000 korona — fejenkint részt megtérítsenek a kincstárnak. (Ebben az Ítélkezésben több a méltányosság a jognál) továbbá viseljék a büntetések végrehajtásával terhűkre eső bűnügyi költségeket, mik azonban Gettlinger Mártonnal, Francstcs Pállal és még hét vádlottal szemben behajthatatlanok. A fölsorolt 18 vádlottat az ellenük emelt egyéb vád alól, a többi vádlottat pedig, köztük Pintér Károlyt, Streicher Pétert, Pelcz Árpádot, Kohlmann Gyulát az összes vád alól fölmenti a kir. törvényszék. Az óriási' terjedelmű indokolásból ki kell emelnünk azt, hogy a törvényszék az egy Gábriel József kivételével az összes elítéltek bűntettnek kimondott cselekményét a btkv. 92. §-ának alkalmazásával azért minősítette vétségnek, mert túlnyomó enyhítő körülménynek tudta be a vádlottak javára eddigi büntetlenségüket, a választással járt és a vérontással fokozott izgatott lelki állapotot és azt, hogy az Ítélet meghozásáig eltelt huzamoz időben sorsukról bizonytalanságban voltak, a mi már bizonyos neme a bűnhődésnek. Az ítélet ellen a kir. ügyész a felmentések miatt és az elitéltek büntetésének szigorítása és a bűnügyi költségek egyetemleges megtérítési kötelezettségének kimondása végett, a védők pedig védettjeik fölmentéseért fölebbezést jelentettek be. Befejezésül elismeréssel kell megemlékeznünk az eljárt törvényszék kitartó buzgalmáról, melylyel a bonyodalmas ügy fáradalmait leküzdötte, legkivált Ágoston István elnökről, aki a rend föntartá- sának, a tárgyalás vezetésének oly kimerítő munkáját három héten át annyi tapintattal és erélyes- séggel végezte, Kracsmarik Pál kir. főügyész helyettes ügybuzgóságáról és végül Szunyogh Zoltán és dr. Végess Ferenc jegyzőkről, akik a hatalmas, csaknem 800 oldalra terjéndő jegyzőköny elkészítésével járó feladatnak oly nagy szorgalommal és gondossággal feleltek meg. KÖZGAZDASÁG. — Pályázat szőlő-ujjáalakitásra. A szőlő ujjáalakitásáuak előmozdítása érdekében a gazdasági egyesület pályázatot hirdet olyan tolnamegyei szőlőterületek részére, melyek akár hazai fajtákkal, akár a hazai fajták amerikai alanyba oltása utján reconstruáltatván, okszerű kezelésről tanúskodnak és a legszebb fejlődést mutatják. — A pályadijak. kitűzése azt célozza, hogy az okszerű reconstruá- lásra úgy a nagyobb területtel rendelkező birtokosok, mint a kis szőlősgazdák buzduljanak. Ehhez képest a következő dijakat tűzi ki és a következő feltételeket állapítja meg a gazdasági egyesület: I. Dijak: a) Dij: 2 darab ezüst érem. (Egyik amerikai oltvány, másik hazai szőlőkre kitűzve.) Pályázhatnak mindazon nagyobb szőlőtulajdonosok, akik saját felügyeletük alatt, de nem saját kezűleg, hanem arra felfogadott munkásokkal végeztetik az újjáalakítást és a szőlőkezelés munkáit. A pályázaton bemutatandó terület minimális térfogata 2 katasztrális hold; b) Dij: egy-egy elismerő oklevél. A bírálat eredménye alapján arra méltatndó mindazon kisebb szőlőtulajdonosok részére, akik rendes vincellérek által végeztetik a szőlő újjáalakítást. A bemutatandó minimális terület 400 □*öl akár oltvány, akár hazai szőlő; c) Dij : 350 korona készpénzben; ebből első dij á 100, két második dij á 50 korona, hat harmadik dij á 25 korona. Pályázhatnak azon szőlősgazdák, akik sajátkezüleg is közremunkálnak a szőlő újjáalakításában. — A bemutatandó minimális terület 400 Q öl oltvány szőlő; d) Dij: 170 korona készpénzben; ebből egy első dij á 50 korona, két második dij á 30 korona, három harmadik dij á 20 korona. — Pá<^ yázhatnak azon szőlősgazdák, akik sajátkezüleg is lközremüködnek az újjáalakításban. — A bemutatandó minimális terület 400 Q-öl hazai szőlő; e) Vincellérdij 60 korona készpénzben. Az oklevéllel kitüntetett területek közül 5 I oltvány és 1 hazai szőlő után á 10 korona. —II. Általános föltételek: Úgy az ezüst éremre, mint az oklevelekre a kész- pénzbeli dijakra pályázó területek szabályszerűen rigolozva: legalább 1 méternyi sortávollal és az oltvány szőlőknél ugyanilyen, a hazai szőlőknél pedig legalább 70 centiméter növénytávolsággal a sorokban hazai, illetve amerikai alanyba oltott hazai fajtákkal beültetve ; és 75 % arányában megeredve legyenek. — Az egyes szőlőfajok lehetőleg pásztánként és legalább soronként elkülönítve legyenek. Gyomlálás, kapálás, metszés, permetezés, karózás és mindennemű szőlőmunka az okszerűség és tervszerűség követelményeinek megfelelő keresztülvitele mellett tanúskodjék. — A vármegye támogatásával reconstruált telepek a pályázatban részt nem vehetnek. A pályázatok bejelentésének határideje 1903. évi augusztus hó 10-én jár le : a bírálati eljárást pedig ugyanazon év augusztus 15-től szeptember 15-ig terjedő időben fogja a gazdasági egyesület megejteni. — Az előzők alapján fölhívja a gazdasági egyesület mindazon szőlő- tulajdonosokat, akik a kitűzött dijak egyikére, vagy másikára pályázni szándékoznak, hogy a közölt feltételeknek megfelelő és legkésőbb 1903. év tavaszán eszközölt oltás vagy ültetés utján recons- trnált szőlőterületek helyrajzi fekvésének pontos megjelölésével és a terület nagyságának kitüntetésével felszerelt jelentkezéseiket a gazdasági egyesület elnökségéhez intézve, az egyesület titkári hivatalánál a jelzett hátidő előtt annál inkább is nyújtsák be, mert később érkező pályázatok figyelembe vehetők nem lesznek. A gazdasági egyesület elnöksége.
