Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-15 / 7. szám

4.

TOLNA VARMEGYE.

1903. február 15.

yKjjäii

lgjr'f"

g íj

\

— Előmunkálati engedély meghosszabbítása. A kereskedelemügyi miniszter Kronberger Lipót budapesti, Pekanovits Dániel és Rábtnek Pál paksi, valamint Peresei József bikácsi lakosoknak a fehér és tolnavármegyei helyi érdekű vasút Paks állomásától kizárólag a m. kir. államvasutak rét- szilas szegzárdi vonalának Tolna-Mözs állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvonalra az 1901. évi január hó 19-én meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy, év tartamára meghosszabbította.

— Adományok a szegzárdi népkonyhára.

A népkonyhára adakoztak: Dr. Drágíts Imre Szegzárd 5 kor., Schröder Ernő Csibrák 10 korona, Tolhai polgári takarékpénztár 10 kor. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1903. február 13. Bezerédj Pál s. k.

— Megtámadott tanítónő. Már többször megtörtént, hogy a szülők berontanak az iskolába, s ott a gyermekek előtt illetlen és sértő módon akarnak elégtételt verni a tanítón. — Ez történt — mint halljuk — Tolnamegyében O-Dalmand pusztán is, hol egy béres asszony a védtelen tanítónőt még késeléssel is fenyegette. Hisszük, hogy erélyes kir. tanfelügyelőnk siet megvédeni a megtámadt tanítónőt.

— A nagyszokolyl népolvasó-egylet alapszabályait a m. kir. beiügyministerium a folyó évi 8833. szám alatt a bemutatási záradékkal ellátta.

— Helyreigazítás. A tamásit kaszinó táncestélyéről — lapunk múlt számában hozott értesítésből — sajtóhiba folytán kimaradt-ér. Bebreczeni Józsefné neve, amit ezúttal helyrepótolunk.

— Csődök. A szegzárdi kir. törvényszék Prozbik István bonyhádi kereskedő ellen a csődöt megnyitotta. Csődbiztos; dr. Sonmwtpd Frigyes, tömeggondnok: dr. Schweiz Antal, helyettese: dr. Beöthy Károly. Löwinger Gyula dunaföldvári szücsmester ellen is megnyittatott a csőd ; tömeggondnok : dr. Schober László dunaföldvári ügyvéd, helyet ese : dr. Szászy Endre szegzárdi ügyvéd.

— Jég alá merült. Niemecz Sándor sükösdi kéményseprő múlt hó 29-én segédjét Gemenczbe küldötte, hogy az ottani épületek kéményeit tisztogassa. A könnyelmű legény azonban előbb a duna- parti csárdában néhány üveg bort elfogyasztott, s csak aztán indult neki, hogy a meglazult jégen a túlsó oldalra átgyalogoljon. De, ahogy a jég legszélső táblájára lépett, az megbillent alatta s a szerencsétlen kéményseprő a jég alá csúszott s megfulladt. Holttestét még nem fogták ki.

— A faddi Ördögűző. Nemrég megírtuk, hogy Szalay István paksi mészáros becsületsértés miatt panaszt tett apósa, Sukert András és felesége ellen, mert ráfogták, hogy ő rontotta meg az évek óta betegeskedő Sukertet. —» A pör tárgyalása során Sukerték a faddi ördögűzőre hivatkoztak, aki állítólag megvizsgálta Sukertet és úgy találta, hogy csakugyan megrontás áldozata. Szalai István most ezt az ördögűzőt is bepanaszolta becsületsértésért.

Ezt az ügyet február hó 9 én tárgyalta Krivácsy Károly paksi aljárásbiró. Az ördögűző, Puskás Szabó Pál, hetvennyolc éves őszbecsavarodott, szikár ember. 1848-ban részt vett a szabadságharcban és ezért egy kis nyugdijat kap. A biró kérdésére tagadta, hogy azt állította volna, hogy Sukertet Szalai rontotta meg. De már azt nem tagadta, hogy rossz lelkek által megszállott emberek gyógyításával foglalkozik. Váltig erősitgette, hogy olyan orvossága van, amely az ilyen embereket meggyógyítja, de még a veszett embert is, mert hiszen azt is a gonosz lélek szállja meg. A bírónak arra a figyelmeztetésére, hogy ez törvénybe ütköző cselekedet, sértődve felelt:

— Már hogy volna az, tekintetes biró ur, hiszen én csak jót teszek azzal, hogy gyógyítok.

Arra a kérdésre, hogy pénzt is kap-e a gyógyításáért, beismeri, hogy bizony kap és Sukertéktól is kapott 5 koronát. A biró végre is kénytelen volt az őszinte ördögűzőt közegészség ellen való kihágás ‘miatt elmarasztalni. Mikor kihirdették előtte az Ítéletet, nagy busán fölsóhajtott:

— Hiába, már jót sem szabad tenni, azért is megbüntetik az embert. De hiszen nem is gyógyítok é» már ezentúl senkit sem.

— Körözés. A pestvidéki kir. ügyész a hatóság ellen elkövetett erőszak büntette miatt jogerősen elitéit Hambalkó János, dunaföldvári születésű, 44 éves napszámost körözteti.

— Szerencsétlenség az erdőn. Folyó hó

6-án reggel 1/iS órakor a kalocsai érseki uradalomhoz tartozó Rezét erdőn Barkóczi József, Tóth János, Szekeres István és Farkas Pál decsi lakos napszámosok fát vágtak, miközben egy hatalmas szálfa Barkóczi Józsefet leütötte lábáról és összezúzta több csontját. Ápolás végett a kórházba szállították.

— Elriasztott rablók. Dombóvárról Írják: Néhány nappal ezelőtt eddig ismeretlen tettesek ki akarták rabolni Grotte Ármin dombóvári szabó mester üzletét, de a tett elkövetésében megakadályozták őket. A kirakat vasájtaját fólfeszitették, a kirakat üvegtábláját és a belső ablak fiókját bezúzták, de tovább nem juthattak. Az arra jövő éjjeli őrjárat elriasztotta őket. A nyomozás megindult a tettesek után és az egyiket Ginter János dunaföldvári illetőségű csavargó személyében el is fogták. Ginter bevallja, hogy ő próbálkozott meg a rablással, de társai nevét nem tudja. Névleg nem ismerte. A vallatás alkalmával azt is beismerte, hogy előtte való napon Rolf Aladár dr. ügyvéd ó-dombovári lakos előszobájából egy igen értékes télikabátot lopott el, amit az ottani korcsmárosnál zálogosított el. Tettestársait nyomozza a csendőrség.

Harc fatolvajok és erdőőrök között. Tizenhármán voltak s nem hiába tartják a 13-as számot szerencsétlennek, tényleg a fátum rájuk -olvasta a -szerencsétlenséget. Több regölyi lakosnak elfogyott a fája és ekkor a családapák összebeszéltek, hogy kimennek az ó-biródi erdőbe s hoznak onnan fát, van ott elég. Kora reggel talál- hoztak a falu szélén. Épp 13-an voltak. Egyikmásik meg is említette, de egyik sem akar vissza menni. Hát elindultak együtt. Az erdőbe érve, hozzáfogtak a munkához és rövidesen levágtak 64 darab élőfát. Javában dolgoztak, amikor 3 erdőőr lepte meg őket. Az erdőőrök felszólították: adjanak zálogot s aztán elmehetnek. A meglepett gazdák cseppet sem ijedtek meg. Mindegyikük fölkapott egy vastag dorongot és az erdőőrökre rontottak. Ezek látva, hogy a túlnyomó szám ellen úgy sem védekezhetnek, elvonullak. A magukra maradt fatolvajok vállukra szedték a levágott fát és elvitték. Az értesített csendőrség másnap valamennyit elfogta.

— Protestáns Pap. Szerkesztik és kiadják:

Lágler Sándor kölesdi ev. pap. Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona, — félévre 4 korona. — negyedévre 2 korona. — Egyes szám ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely: Tolnavármegye.)

A jelen szám tartalma: Nem féltem én. Szabolcska Mihály. A vasárnap megszentelése. Sass Lajos. Az ur az én pásztorom. Lévay Lajos. Farsangi egyházi beszéd. Miháltz Ákos. Esketési beszéd, utáni beszédek. Szekeres Mihály. Templom táskor ima. Tantó János. Gondolatok Kalas mond. Szabó József. Papválasztások.

— Hölgyek öröme! Ezrekre menő elismerő

levél bizonyítja, hogy a legjobb szer a szépség ápolására az általam készített hires Dr. Lehman- féle arckenőcs. 1 tégely ára 1 korona, hozzávaló szappan 80 fillér. Pouder 1 doboz 1 korona. Csak nevem és arczképemmel ellátott tégelyt kérjünk és fogadjunk el! Kérem egy próbarendelményt tenni. Gyarmati Emil városi gyógyszertára a Szent- Háromsághoz Baján. Viszonteladók nagy kedvezményben részesülnek. 1 —10

— - Blúznak való selymet, méterenkint 1 K 20 fillértől 22 kor. 70 fillérig, legújabb divat szerint, vámmentesen, házhoz szállítva küld, úgyszintén bőséges mintagyüjteményt is a Henneberg-izlz selyemgyár Zürichben. ,

— Köszvényesek öröme az a kellemes hír,

melyet a Zoltán-féle kenőcsről számtalan meggyógyult csuz és köszvényes beteg mond. E páratlan kitűnő szer már néhány napj használat után a legmakacsabb csuz és köszvényes bajokat meggyógyítja i mit számos köszönő levéi és több orvosi nyilatkozat bizonyít. Üvegje 2 kor. Zoltán Béla kön is gyógy tárában, Budapesten. zózik.

— Menyasszonyi kelengyéhez. Csak annak

add kezedet, kt szivedet kéri; csak annak add szivedet, ki kezeddel beéri 1 A varázs, mely e költői szózatban fekszik, rég elterjedt azon emberek között, akik szerelemben találkoztak s mindegyik arra törekszik, hogy magának otthont alapítson s azt a lehetőségig kellemesen rendezze be. Ezen berendezés a társadalmi álláshoz képest egyszerű, s előkelő, gyakorlati és fényüzési tárgyak nagyobb mennyiségéből áll. Tagadhatatlanul azonban egy jól rendezett háztartás tökéletességéhez egy jó varrógép is tartozik. — Mindenesetre ez a Jeg- hálásabb tárgy, melyet megszerezhetünk, meri az egyszeri kiadást csakhamar ismét behozza és hányszor szolgál azontúl az é etfentartás hu segédje- kép. Fölvillanyozza termelési vágyunkat az által, hogy lehetővé válik a legrövidebb idő alatt a legnehezebb varrási munkát szebnen és tartósabb n . elvégezni, semmint kézzel lehetséges. Az összes varrógépek közül az eredeti Sinder-varrógepek egyszerű és szolid szerkezetűek, könnyű keze hető- ségük és rendkívüli munkaszolgáltatásuk által szerezték meg maguknak a világhírt. A Singer Co. varrógépgyár szakadatlanul azon törekszik, hogy a közönség bizalmát magának megtartsa, mert esik kitűnőt szállít saját találmányiinak foy'onos töké- letest ité ével mindig újat és újat nyújt, úgy hogy gyártmányai mindi nkor az idő magislatán állanik. Bizonyítékul szolgál ehhez a on körülmény, hogy az eredeti Singer-varrógépek majdnem minden kiállításon a legmagtsabb e ismerésekkel tüntik ki. Nézzünk meg pl egy szalonkiallitásu gépet, melynél a vas- és acélból misem vehető észre, hinem> ^a legelőkelőbb szobabútor benyomását teszi. Könnyű nyomás egy gombra, elegendő arra, hogy a mechanika egy kis mesterművei, egy Singer varrógépet ,a faburkolatból felszállásunk. Ha azután a művészi hímzéseket nézzük meg, melyek a Singer Co. (ezelőtti cég Neidlinger G.) üzleteiben mutattatnak be, akkor megtudjuk azt is, hogy ezen munkák a Singer-varrógépen készitte nek, s hogy minden varrógép vásárló gyakorlott tanítónő által ingyen oktatásban részesül s bizonyára minden menyasz- szony kelengyéjének kiállításakor azt fogja mondani:. Mindenekelőtt egy eredeti Singer-varrógépet óhajtok ! A fentirt varrógép gyári raktára: Szegzárd, Széchenyi-utca, báró Augusztféle házban, ójy. sz. alatt. Részletfizetésre is kapható. Készpénzfizetésnél 10 % engedmény.

VIDÉK.

Déljavi.

ZsigGyönk.

Ami volt a daliás szép időkben Simontornya, az ma Gyönk: a simontornyai járás székhelye. Központja geografiailag, törvényhatóságilag, közigazgatásilag ; de politikailag Kölesd, iparilag, kereskedelmileg Hőgyész, a magyarság tekintetében pedig a régi székhely a központ. Négy központ! Pedig a dolgok helyes rendje szerint az csak egynek kellene lenni. És hogy ez az egy Gyönk legyen,, e mellett érvel a járás közjava s magyarosodásának nemzeti nagy érdeke.

Szép falu — mondotta a hatvanas években Budapestre Plon Plosz, III. Napokon unokaöcscse.’ A vörös herczeg e szavait Gyönkre a legjobb akarattal sem intézhetem. Vagy olyan régi keletű, hogy akkor még nem volt föltalálva az egyenes vonal, vagy alapitó földes urai fáséban voltak az esztétikával. Az egyik ház tüled, a másik hozzád; az egyik völgy ölén, a másik hegyháton; az egyik a sorból ki, merészen, mint valami szeczessziós-hölgy, — a másik a sorból be, szerényebben, mint maga. a tavasz bájos virág-hirnöke. Észre se vennők, ha nem rohan ki onnan is lábszáraink ellen üvöltve attakirozó kis kutya, — nagy kutya, legtöbbször mindakettő. Éppen mint Mucsán.

Az utczáknak hivatalosan megállapított nevük nincsen. így van azután, hogy egyiknek másiknak több neve van, mint egy spanyol grandnak. Nagy- utcza, Fő-utcza, Varsádi-utcza, Országut-utcza, Pich- ler-uteza, Kétsor-utcza. Egy másiknak pedig — Patika-utcza, Iskola-utcza, Takarék-utcza, Pap-utcza. Vérőfényes napokon estefelé meg — korzó. Ott szoktak sétálni a hölgyek. A fiatalság persze Gyön- modern, itt is inkább kártyázik, mint kor-