Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-08 / 45. szám

2. TOLNA VÁRMEGYE. 1903. november 8. pedig 87 darab, elintézetlenül maradt 470 darab. A közbiztonság zavartalan volt. Fegyelmi eljárás a múlt hóban két esetben rendeltetett el, rendbir- ságolás pedig kisebb fokú mulasztás miatt egy esetben alkalmaztatott. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint október hóban 13 iskolát, 2 kisdedóvodát, 1 állandó mene­dékházat látogatott meg 31 tanteremben. Neveze­tesen meglátogatta a dombóvári állami elemi ve­gyes, a decsi, a kistápéi vegyes, a németkéri fiú és leány, a dombóvári és a pálfai róm. kath. el. vegyesiskola; a decsi, pálfai és a sárpilisi ev. ref. elemi vegyes, a pálfai ág. hitv. ev. elemi vegyes, a dombóvári elemi vegyes, a dombóvári izraelita elemi vegyes és a dombóvári községi ipartanonc iskolát. Továbbá a decsi és a dombóvári községi kisdedóvoda; a pálfai községi állandó menedékház és a sárpilisi községi nyári menedékházat. Azon­kívül részt vett a dombóvári állami elemi iskola felavatási ünnepén. A tiszti főorvos jelentése szerint a köz­egészségügyi állapot a lefolyt október hónapban nem volt kedvező, a rosszabbulást a Ufusnak egyszerre nagy terjedelmű s egyes esetben súlyos lefolyású föllépte okozta, mely a vármegye mind az 5 járására kiterjedve, 22 községben 6j esettel jelentkezett, legtöbb a völgységi és központi, leg­kevesebb a simontornyai járásban. A betegség Nagykónyiba s Regölybe Rácegresről hurcoltatott be, honnét a répaszedéssel foglalkozó munkások egy része typhus betegen jött haza. A szekszárdi Ferencrkórház elmebeteg osztályán is 3 tifus- beteg van ápolás alatt, kik a többi elmebetegtől elkülönítve, a fertőző betegek osztályán helyez­tettek el. A többi hevenyfertőző betegségekből észleltetett még difteritisz 12, vörheny 10, kanyaró 14, szamárhurut 17, ragályos fültőmirigylob 20, gyermekágyi láz 2. Törvényszéki boncolás négy, rendőri hulíavizsgálat 7 teljesittetett. Ragályos fültőmirigylob folytán Tolnanémedi község összes iskoláinak bezáratása rendeltetett el, fertőző beteg­ség után 27 lakás lett kitisztítva s fertőtlenítve. Élelmi s élvezeti szerek, valamint italok vizsgálata 47 esetben, közhelyiségek vizsgálata 34 esetben, iskolák s óvodák vizsgálata 27 esetben teljesitte­tett. A védhimlőoltásról felvett jegyzőkönyvek be­terjesztettek, az oltás jó eredménnyel járt, kizá­rólag állati nyirk használtatott. — A szekszárdi Ferenc-kórházban szeptember hónapról ápolás alatt maradt 286, októberben fölvétetett 153; ápoltatott összesen 439 beteg; elbocsájtatott gyógyultan 98, javultan 27, gyógyulatlan 11, meghalt 10. A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hónapban az általános iktatóba 3258 drb érkezett, amihez a 351 drb. hátralékot hozzáadva el kellett volna intézni 2609 darabot, ebből tényleg elintéz­tek 3295 darabot, hátralékul maradt 314. Egyenes adóban és hadmentességi díjban 162,269 korona 63 fillérrel hevesebb folyt be, mint a múlt év meg­felelő időszakában. A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utak megfelelő állapotban voltak, for­galmi akadály rajtuk nem fordult elő. A kavics- szállitást és az előirányzott építkezéseket teljesen befejezték. A kir. főügyészhelyettes jelentése szerint a szekszárdi törvényszéki fogházban a múlt hó folya­mán 90 egyén volt elzárva, kik közül egy volt íegyházra ítélve. A rabkórházban 8 beteget gyó­gyítottak, kik közül négy meggyógyult. — Dijnok élethossziglan ki nem nevezhető és a vármegyei tiszti nyugdíjintézetnek tagja nem lehet. (M. kir. belügyminiszter 1903. évi 31873. sz. határozata.) — Ha valamely folyón levő hídon, vagy kompon gyalogszemelyek után vám nem szedetik, a személyeknek bizonyos dij mellett való átszállí­tása rév — vagy vámjogot nem érint; az ily üzlet tisztán hajózási vállalkozásnak tekintendő, mely az 1890. évi I. t. ez. hatálya alá nem tartozik. Gőz­hajózási vállalatok nem tartoznak az ipartörvény rendelkezései alá. (A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter 1903. évi 5200. sz. határozata.) Kedvezmény lapunk előfizetőinek. Tisztelettel értesítjük előfizető kö­zönségünket, hogy a most sajtó alatt levő és e hó közepén megjelenő Garay János Nagy Képes Naptárt, mely az idén Bezerédj István emlékezetének van szentelve, minden egyes előfizetőnknek díjmentesen megküldjük. — A naptár a legcsinosabb kiállításban Molnár Mór nyomdai intézetében: készül és vár­megyénk összes közigazgatási, törvény- széki, pénzügyi, postai, vasúti, egyházi, tanügyi stb. hatóságaira, pénzintézeteire, egyleteire, bejegyzett cégeire és közsé­geire vonatkozó teljes címtára mellett gazdag szépirodalmi tartalommal és ér­dekes képes illusztrációkkal jelenik meg. HÍREK. — Perczel Dezső v. b. t. tanácsost, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselőjét a képviselő ház tegnapi ülésen a leadott i8j szavazatból 15^ szavazattal a képviselőhöz elnökévé választották. — Perczel Dezső közvetlenül Apponyi Albert gróf előtt 1899. évi március hó 1-től 1901. évi deczemberig, tehát közel három évig ült már a képvise­lőház elnöki székében — ezt meg­előzőleg 1893. és 1894-ben még a Wekerle- kormány idejében első alelnöke is "volt a Háznak — és ezen idő alatt bőven bebizo­nyította ezen diszben és előkelőségben egy­aránt kimagasló állásra való kiváló ráter­mettségét, amit annak idején az össses pártok boldogult Horánszky Nándor indítványára, búcsúbeszédeikben egyhangúlag elismertek. Perczel Dezső beköszöntő elnöki beszédét melyben kijelentette, hogy eljárásának sark­köve mindenkor a házszabályok lesznek és sikerre csak úgy számi that, ha a Ház minden oldala támogatja, élénk tetszéssel fogadták és azok, kik a parlamenti rendnek és a parlament méltósága megóvásának barátai és a parlamenti vitat­kozások magasabb színvonalára törekszenek, bizonyára osztatlanul és pártkülönbség nélkül meg is lesznek majd az uj elnök működé­sével elégedve. Tolnavármegye közönségét az igazi ragaszkodás és szeretet régi köte­lékei erős kapcsokkal fűzik Perczel Dezsőhöz. A legmelegebb rokonszenvvel és hagyomá­nyos őszinte tisztelettel üdvözöljük őt a parlament elnöki székében. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t főispán múlt szerdán és csütörtökön Szek- szárdon tartózkodott hivatalos ügyek elintézése végett. — Berzeviczy miniszter üdvözlése. A IX-X. izr. község kerület képviseletében Leopold Sándor kerületi elnök üdvözlő feliratot intézett Berzeviczy Alberthez, az újonnan kinevezett vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, ki is meleg hangú válaszában köszönte meg az üdvözletét. — Elnevezés. Gróf Széchényi Emil Sopron- vármegye főispánja Eiferth István volt tólnamegyei Murga községbeli jegyzőt, jelenleg Ruszt szab. kir. város főjegyzőjét folyó év október hó 27-én, ugyanezen város rendőrkapitányává kinevezte. — Katonai kinevezések. Reich Árpád II-od osztályú honvédhuszárszázados I-ső osztályúvá, — Fördős Géza honvédhuszár hadapród tiszthelyettes pedig hadnagygyá neveztetett ki. — A csendőrség köréből. Buday-Uuger Gyulát, volt szekszárdi csendőrfőhadnagyot I. osz­tályú csendőrszázadossá léptették elő. TÁRCA. Öszszel. Őszbe bomlását látom az időnek Elmúlnak a napok s ismét újra jőnek, Egykor virulásba, máskor fergetegbe, Hideg zúzmarába, majd meg kikeletbe. De a virulásban, mint a hervadósban A fakadó rügyben, virág lehullásban Miden mi él, meghal, való, avagy álom, Mindenekben Uram, hatalmadat látom. KÁLMÁN DEZSŐ­CsalódAsok­— Ne légy igazságtalan, kedves Julien. Ha Blanche megcsalt, az még nem szerencsétlenség s főkép nem bizonyítja azt, hogy az asszonyok mind állhatatlanok. Te idealista vagy s ezeknek a sze­gény ördögöknek nincs szerencséjük, ez az egész. S az öreg Dujardin fájdalmasan próbálta ki­nyújtani lábait, melyekbe a nyegyvenedik ősz már meghozta a köszvényt. Aztán bátorítólag verege te meg fiatal barátja vállait és őszinte, nyílt tekintetét reá szegezve folytatta : — Ha megcsalnak minket az asszonyok, a kiket szerettünk, annak nem ők az okai, hanem a sors, vagy önmaguk. Nem jól választottuk meg, vagy szándékosan elkerültük őket egy másik ked­véért. Ha gondosan kerestük volna a rokon lelket — s a szív megérdemli ezt a fáradságot — bizto­san rátaláltunk volna az igazira . . . Julien nem szólt, de tekintete öreg barátja őszülő fejére eselt, aztán egy kételkedő, keserű vonás jelent meg ajka körül. — Érem, értem — folytatá az öreg moso­lyogva. — Hogy én addig kerestem, a mig idő előtt bele nem fáradt a testem ? Mondtam, hogy nekünk idealistáknak, nincs szerencsés kezünk. És mégis, én . . . biztosan megtaláltam volna . . . S az öreg arcza elkomolyodott, aztán egy fájdalmas kifejezés ült szemébe. — Ismered a szép Renét, Darunét, ugy-e ? — Nos 1 — Én voltam az egyetlen, a kivel néhány évvel ezelőtt, Páris nyelve összefüggésbe hozta ne­vét, mert nem titkolta, hogy a férjét nem szereti s mer.t én a barátja voltam. És én esküszöm, hogy Renée nem csalta meg férjét, a kit nem szeret, sem velem, sem mással. Nos, ő benne megtaláltam volna a hűséget . . . Renée szeretett . . , — Ah-! — Igen, ezelőtt tizenkét évvel . . . — Látod, nem is kéretem magam, elmondom neked azt, a mit eddig a magam számára tarto­gattam, hogy nyomja lelkemet . . . Éppen ott tartottam, a hol te vagy most, irói pályám kezdelén s a Rue S. Marc egy kis' szállo­dájában laktam, a harmadik emeleten. El-elábrán- doztam néha a zongorám mellett s olyankor velem szemben, az ötödik emeleten, egy kedves leány- arcz jelent meg s duzzogó tekintetet lövelt felém. Észrevettem, hogy zavarom játékommal és azért udvariasságból én hallgattam el, mikor hallottam, hogy ő játszik. Ezzel megengeszteltem s azóta, ha kihajolt, nem duzzogott többé, sőt tréfásan meg is tapsolta ábrándjaimat. Kényelmesen belátott a szo­bámba s mikor észrevette, hogy otthon vagyok, ki-kihajolt az ablakon. Én hosszasan elnézegettem az ártatlan szőke fejecskét — alig lehetett tizenhét éves — s addig-addig integettünk egymásnak, mig végre mind a ketten éreztük a közeledés szüksé­gét. Megindultak a levelezések. Egész gyerekjáték volt ez, pedig huszonnyolezadik évemet jártam. De aztán ennyibe maradt a dolog. Renée sohasem járt ki s minden kérésemre csak azt vá­laszolta : majd később,\post még nem Jyhet. . Hosszas faggatás után nyújtott csak némi reményt a nyári évadra. Megírta, hogy junius köze­pén valamelyik közeli tengeri fürdőbe megy, a hol az' évadból majdnem egy egész hónapot egyedül fog tölteni. Megígérte, hogy pontosan értesít, mikor jöhetek s boldog lesz, ha ezt az időt együtt tölt­heti velem. Csak egyet kér tőlem addig is, — úgymond levele végén -— hogy a jelzett időig mondjak le a találkozás reményéről s ne is zak­lassam kéréseimmel, ha nem akarok neki fájdalmat okozni. Február közepén jártunk ekkor s az erősen

Next

/
Oldalképek
Tartalom