Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-06 / 36. szám
XIII. évfolyam. 36. szám. Szegzárd, 1903. szeptember 6. TOLNAVARMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . .. 12 korona. Fél évre ... 6 » | Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . ,24 fillér. I ulSflzetéseket és hirdetéseket a kiadó- ' iTataion kiviil elfogad Krummer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Z)r. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FEBENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az «előfize-l tések és a hirdetések is a szer-| kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapitottj árszabály szerint számíttatnak. ) JjtetyeySámuel^ A pécsi egyházmegye kiváló fejéjiek ravatalát mély megilletődéssel vesszük körül. Alig hat évig állott az egyházmegye kormányzatának élén, de alkotásaival maradandó emléket hagyott maga után. Erős akaraterő, fegyelmezett elme, puritán egyszerűség és a szívnek jósága voltak jellegzetes tulajdonságai. Főpásztori működésében igazi vallásosság és lángoló hazaszeretet vezérelték, mintaszerűen róván le kötelességeit a haza és egyház iránt. A kereszténység legmagasztosabb tanait : a felebaráti szer etetet, tekintet nélkül embertársainak vallására és állására, mindenkor példásan gyakorolta. A pécsi egyházmegyében a magyarosítás terjesztése érdekében igen sokat tett. A szegényeknek jótevője és gyámoli- tója, a kulturális törekvéseknek lelkes-támogatója volt. Amilyen kötelességtudó volt magas állásában önmaga iránt, ép olyan szigorú volt papjaival szemben, kikben az erős vallásosságot és puritán életmódot nagyra becsülte.. A pécsi püspöki jogakadémia és tanítóképző intézet az ő bőkezű anyagi segélyezése következtében alatta ismét felvirágzott, amellett a Pécsett létesítendő katholikus egyetem útját is egyengetni kezdette. Városunk kulturális és jótékony intézményei: a főgimnázium, muzeum, ovoda stb. szintén élvezték gondoskodásának gyümölcsét. A püspöki pásztorbotot az erős kezű, tetterős püspök kezéből kihullott, Szent Mór püspök széke ismét árva lett, de Hetyey Sámuel püspök, a jó hazafi és nemes főpap emlékezete áldott lesz és élni fog sokáig! * * * Életrajzi adatok. Hetyey Sámuel 1845-ben született a vasmegyei Hetye községben, régi nemesi családból. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte s aztán belépett az esztergomi papnevelőintézetbe, ahol kitűnő sikerrel végezte theologiai tanulmányait. Már a gimnáziumban is élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki és a szombathelyi önképző körben nagy becscsel bírnak most Hetyeynek gimnázista korából kelt irodalmi tanulmányai. — Pappá csak 25 éves korában szenteltetett, 1870. augusztus hó 2-án s aztán Somorján működött mint segédlelkész. Kiváló-képessége és nein mindennapi készültsége •csakhamar magára, ypijta b. e. Simor János bíboros hercegprimás figyelmét, aki Esztergomba helyezte át a legszebb reményekre jogosító fiatal káplánt. Mint esztergom-belvárosi káplán sem működött sokáig, mert Simor rövid idő múlva kinevezte a nagyszombati főgimnázium tanárává. Ezen állásában bő alkalma nyílt Hetyeynek bizonyságot tenni kiváló pedagógiai tehetségéről. Ép oly lelkiismeretes, mint alapos készültségü tanárnak bizonyult, aki a szó szoros értelmében lelkesítette tanítványait tantárgyai iránt s akit a tanulók minden szigorúsága dacára megszerettek. Nagy tudományának, de kiválóan párját ritkító emberismeretének köszönhette, hogy 1874-ben az esztergomi szeminárium tanárává és tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki Simor. — Tizenegy éven át ritka buzgalommal és rendkívüli odaadással élt Hetyey ezen nehéz kettős hivatásának és itt hamar szerezte meg tanítványai tiszteletét és szeretetét, akik még ma is hálás elismeréssel emlékezuek meg volt mesterükről. Különösen nagy sikereket a pedagógia terén ért el itt Hetyey; az ő volt növendékei közül a legderekabb tanférfiak kerültek ki: akik mesterüket követve, a szó legnemesebb értelmében teljesitik nemes hivatásukat. 1885 ben a bécsi Pázmáneutn spirituálisa lett, ahol 8 éven át a legegyháziasabb és leghazafiasabb szellemben vezette a növendékek nevelését. Itt bő alkalma nyílt megismerkedni Magyarország és Ausztria főúri családjaival s többek között a Szőgyény és Kát lay-családoknál a hittant tanította. Vaszary v Kolos bíboros hercegprimás 1893 ban az érseki iroda igazgatójává nevezte ki és itt is tényes tanu- jelét adta tökéletes megbízhatóságának, ember- ismeretének és felebaráti szeretetének. Bokros érdemei elismeréséül már 1894-ben kanonokká nevez- . tetett ki, 1896-ban pedig címzetes apát lett. Mindazonáltal kinevezése után is megmaradt az érseki iroda élén. jr 1897. év október havának 27-én nevezte 0 Felsége pécsi püspökké.- - Hetyey Samu püspök még kinevezése- után is több hétig vezette a primási agendákat, mig csak a hercegprimás utódját ki nem nevezte. Időközben a bécsi munciaturán, majd 0 Felsége a király előtt letette a fogadalmakat, a budai primási palotában, miután a pápa ő szentsége breve alapján praekonizálta, fölszenteltetett püspökké, fölszentelése után pedig Nádasdra érkezett, a hol 1898. évi január hó 22-ig időzött, amikor is a város összes harangjainak zúgása mellett tartotta meg bevonulását Pécsre, a rezidenciába. TÁRCA. Rákóczi és Kossuth. — Szavalták a kölesdi A4é<íc2í-ünnepélyen 1903. aug. 30-án. — Rengett a föld az ágyú dörejtől, Béri Balogh harczol zsoldosok ellen. Kreutz és Fluck hadai szétfutamoduak Éljen Rákóczi! Szétverve az ellen. ..............Harczhegy! haliád a tárogatót, Él etre, halálra hivogatót. Emlékezem régi jó időkrül A régi letűnt kuruez dicsőségrül, De két szemem bús könny árba lábad, Mert szabadnak nem látom hazámat. Itt e téren, a hol ón most állok Kuruc hősök harcedzetten álltak, S a jó Isten a magasból nézi, Mily délezegek Rákohei vitézi. Koronczónál, ott a kemény harezon Erőt vett a kuruc a labancon. S itt Kölesden Béri Balogh Ádám Megforgatta buzogányát a labanezok. hátán Hajh! Rákóczi hős, dicső vezérünk Most is csak a te sziveddel érzünk; Elküldöttek a bús Rodostóba Épp úgy, mint az utódodat A mi kedves jó apánkat Kossuth Lajost Messze bujdosóba. Hallgatod, hallgatod tenger mormolását S látod Zágony felől csillag ragyogását, Mikes s Bercsényivel felnézel az égre : Magyarok Istene, jöjj már segitsógre! Az Űr Isten hallgat, Tán el is feledt már Körmöt vágott a szivünkbe A két fejű madár! És a midőn a koncokat, Egyre, másra osztják. A Károlyi meg a Pálffy Mind labanc meg osztrák. Hajh Rákóczi, Bercsényi Ott künn Rodostóban Hajh! még most is ott vagytok Messze bujdosóben Rég elfeledt szent hamvatok Idegen kő zárja Mintha most is labanc lenne A magyar hazája. Nem labanc az! Él az Isten Kuruc földön állunk itten! Nem feledt el még bennünket A magyarok Istene Szent egéből igy kiált les A ki labanc le vele! Velünk van már, Nem hallgat már A magyarok Istene Áthatotta sziveinket Hős Rákóczink szelleme. Hamvaidat hazahozzuk Mindnyájan megkoszorúzzuk Kossuth sirja mellé teszzük . Nevetekre esküt teszünk, — j S e hamvakból nöjjön virág, A szabadság!... n KÁLMÁN DEZSŐ. A holló. Irta: JONAS LIE. (Norvégból.) Andvär előtt valami madárhegy emelkedik ki a tengerből. Künn a tengerjáras oly hatalmas hullámokat zudit rá, hogy nem akad emberfia, aki oda merne közeledni a hajójával. Szép nyári napokon, a gyöngyöző habon át, úgy tündöklik, mint valami óriási arany gyűrű. Tudja Isten, mióta, egy monda száll szájról-szájra a nép között. Hogy ott egy partra vetett kalózhajó kincse fekszik. Valahányszor a nap lebukkan a habok közé. mint valami nagy aranyos madár, mintegy tüne- ményszerüleg felbukkan koronként egy ódon hajó és ó-frank stilü folyosói káprázatos fényben úsznak. Úgy rémjik, mint a háborgó, viharos tengeren I
