Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-17 / 20. szám

1903. május .17.

3.

TOLNA VÁRMEGYE.

— A szegzárdi küldöttség Budapesten.

A s'/egzárdi kerületnek körülbelül háromszáz polcára Boda Vilmos vezetésével az elmúlt hétfőn Budapestre utazott, hogy másnap a katonai javaslatok ellen való feliratot személyesen adják át a képviselőház elnökének. Apponyi Albert gróf házelnök kedden ■délben együttesen fogadta a miskolczi, szegzárdi és székelyudvarhelyi küldöttségeket és a tisztelgőknek együttesen is válaszolt. A szegzárdi küldöttség még Kossuth Ferenc pártelnöknél is tisztelgett. Itt megemlítjük, hogy Boda Vilmosnak a dunai ünnepély alkalmával óráját és láncát egy ügyes zsebtolvaj ellopta.

— Eszterházy Miklós herceg látogatása. Megemlékeztünk már arról a lelkes és szívélyes fogadtatásról, melyben a dombóvári uradalmak tulajdonosának, Eszterházy Miklós hercegnek odaérkezése alkalmából része volt. A herceg ezúttal alaposan megszemlélte összes birtokait. Dombovárott lakott Dory József házában és nap-nap után egy-egy más birtokát szemlélte meg, este mindig visszatérve dombóvári szállására. A nosztáni bérlőnél, Deutsch Zsigmondnál elfogadta az ebédre szóló meghívót is és fesztelenségével, szeretetreméltóságával mindenkit, akivel érintkezett, meghódított. A herceg, kit birtokainak jó állapota rendkívül kielégített, pénteken meglátogatta az uj döbröközi templomot, majd szombaton délután Dombóvárról Kaposvárra utazott, hogy onnét folytassa a szemlét birtokai fölött.

""— Tisztelgés. A szegzárdi kir. ügyészség tagjai és hivatalnokai Jeney László kir. alügyész vezetésével múlt kedden délelőtt tisztelegtek a szabadságidejéről hazaérkezett Krcsmarik Pál kir. főügyészi helyettesnél s üdvözölték uj állásában.

— Honvédzenekar Szegzárdon. A vasúti állomás mellett levő nyári vendéglőben a kifüggesztett hirdetések szerint, tegnap és ma, a székesfehérvári honvédzenekar játszik. Nyolc órakor kezdődik a hangverseny; belépti-dij nincs.

— Tanulmányút. A bajai magy. kir. állami tanitóképzőintézetnek 28 felsőbb osztályú növendéke az igazgató és három tanár kíséretében a jövő szerdán Szegzárdra rándulnak át s itt megtekintik a múzeumot, selyemgyárat, az állami szőlőtelepet, a br. Augusz-féle uradalmat és szőlőt, hol Boros

| Gyula urodalmi tiszttartó megkóstoltatja velük a I szegzárdi vörösbort.

— Gyémántmise. Troll P. Ferenc a pécsi káptalan érdemekben gazdag nagyprépos ja, v. püspök és pápai praclátus e hó 12-én ünnepelte áldozói papságának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalomból Hetyey püspök a következő levelet intézte a jubiláns főpaphoz: «Méltóságos v. Püspök, p. Praelátus, Nagyprépost Ur ! Midőn Méltóságod f. hó 12 én áldozói papságának hatvan éves évfordulóját üli meg s Méltóságodat ez ünnep alkalmából egyházmegyém a méltó tiszteletnek s üdvkivá- vatoknak nyilvánitásaival veszi körűi : fogadja, kérem, Méltóságod első sorban részemről, az egyházmegye főpásztorától, mélyen érzett, igaz nagyrabecsülésemnek s tiszteletemnek őszinte kifejezése mellett a legbensőségesebb jókivánatokat. — S kiválóan jóleső érzéssel tölt el engem s a felett érzett meghatott örömömnek adhatok kifejezést, hogy Méltóságodnak ezen ünnepén majd egész egyházmegyémet lélekben, örömben, ünneplésben egyesülve látom. — Mert az isteni Gondviselésnek minden esetre kiváló kegye az, hogy Méltóságodnak ezt a ritka ünnepet megérnie megadta. De igazi benső, erkölcsi tartalmát ezen ünnepnek a hosszú életpálya megtett utjának hátrahagyott munkája adta meg. Hogy a hosszú ut után elért magaslatot nem zordon fellegek, hanem napfényes, az élet derűjében melegen égő ragyogás veszi kürül; az a hatvan esztendő áldást terjesztő munkájának gyümölcse. S a kinek élete, munkája, miként a Méltóságodé, a köznek vált javára : annak ünnepe, méltó, hogy a köznek ünnepe legyen. S a ki egy hosszú, munkás életen keresztül annyi embertársa igaz boldogságának magvát vette el, az méltó, hogy maga is örömet arasson — egyik elismerő jutalmául a nemesen teljesített kötelesség érdemének egy részt; buzdításul, okulásul, lelkesítésül az utókornak másrészt. — S a midőn ezen örömünnep szent érzelmeiben egyesülve. Méltóságoddal, szivem mélyéből hálát adok az isteni Gondviselésnek azért a ritka kegyért, hogy Méltóságodnak ezt a fényes ünnepet megérni engedte : egyben, mint az egyházmegye főpásztora, legteljesebb elismerésemet és hálás köszönetemet fejezem ki Méltóságodnak ezen, nagyrészben, egyházmegyém javát munkáló, sok jótéteményéért, amelyek Méltóságodnak ezen ünnepét annyiaknak örömünnepévé avatja. S imámban egyesülök a hálásoknak Méltóságod boldogságáért éghez szálló imádságával. — Ki állandó hajlandósággal vagyok Püskök-Szent-Lászlón, 1903. május 12. Méltóságodnak Krisztusban testvére Sámuel püspök.»

— Esküvő. Sarkadi Andor budapesti magán- tisztviselő e hó 27 én d. u. 5 órakor vezeti oltárhoz menyasszonyát, Salamon Margit kisasszonyt, Salamon Ármin szegzárdi kereskedő leányát.

— Adomány a Bezerédj-szobor javára. Legutóbbi számunkban közöltük, hogy a Bezerédj- szobor alapja javára Bezerédj Pál és Leopold Sándor együttesen 400 koronát adományoztak. — Ezen adomány történetére nézve Bezerédj Pál ur fölkérésére közöljük a következő felvüágositást: Ismeretes, hogy Bezerédj Pál a gemenczi erdőben évek óta területet bérel vadászati célra. Az ezen területen lévő nagyobb vadak évenként nem jelentékeny kárt okoztak Leopold Sándornak ózsáki bérletén. Ezért azonban Leopold Sándor nem fogadott soha kártérítést Bezerédj-iíA el. A legutóbbi időben a gemenci területen a legeltetési jogot Bezerédj Pál bérelte ki a kalocsai érseki uradalomtól. A szívességet viszonzandó most Bezerédj nem fogadta el Leopold Sándortól az ózsáki marhák után járó tübérlet Összegét. Ezen összeget azután Leopold Sándor kegyelete jeléül: Bezerédj István szoboralapjára ajánlotta fel.

— A fagyos szentek ezidén — szerencsére — nem váltották be rossz hírnevüket. Esős, borongós idő volt Pongrác, Szervác, Bonifác rendesen hideget hozó szentek névnapjain, de egyéb baj nem történt. A szőlősgazdák nagyot lélegzettek a veszedelmes napok elmúltával és most még Orbán napjának van előttük respektussok, amikor tudniillik, ősmondás szerint ez a mogorva szent is megszokta rázni ősz szakálát és néha még havat is ereszt a zöldelő vetésekre meg szőlőkre. Adja isten, hogy az idén jobb kedvében legyen és derült, szép időre virradjanak akkor is az eddig abnormálisnak mutatkozó idő miatt aggódó, elég nehéz viszonyokkal küzdő gazdáink.

— A bátaszéki uj templom kifestését a rk. hitközség elhatározta s e célra 15.000 koronát szavazott me. A festési munkához mielőbb hozzáfognak, mert az uj templomot augusztusban akarják fölszentelni.

— Vásár Szegzárdon. Holnap és holnapután Szegzárdon vásár lesz : az úgynevezett áldozói vásár; kedvező idő esetében népes szokott lenni.

— Eljegyzés. Schwarcz Gyula bátaszéki fakereskedő eljegyezte Krausz Juliska kisasszonyt, özv. Krausz Mihályné leányát Hőgyészről.

— Uj tejszövetkezet alakult megyénkben, Dunaszentgyörgyön, mely működését a folyó hóban megkezdette.

meleg kihívás szólította a szerzőt a lámpák elé és a jól megcsinált másodfelvonásbeli finálé a szerzőnek hatszoros kihívást hozott.

Az utolsó fölvonás is erőteljes tetszésre talált. Rendkivüli módon gyarapította a sikert a részletekig menő gondos előadás, pompás rendezés s fölötte szép kiállítás. Cs. Alszeghy asszony I érthetővé tette a költő rajongását; az ő egyszerű, I megnyerő nőiessége ismét rendkivüli üdítőn hatott. I Pikáns, szeretetreméltő epizódalakot láttunk Láncy I Ilka asszonyban a flirtelő Klotild szerepében, aki I ezúttal a művészi diskréció mintaképét nyújtotta. I A szövetségben harmadik Ligeti k. a volt, aki I Giziké »backfisch«-alakot elbájoló koraérettséggel I adta. Kiváló volt a férfiszerepek elhelyezése is.

Dezső Orlayt rendkívül rokonszenvesen, az I első fölvonásban jókedvvel, később a kellő férfias I komolysággal adta,

Gál ur Hertelendy szerepéből határozottan I többet hozott ki, mint amennyi benne rejlik.

Kitörő effektusát szolgáltatta a komikus íöl- I adat megoldásának Rózsahegyi, a vidéki udvarló I Herend szerepében. Palóc dialektusa, melyet ő I adott hozzá szerepéhez, harsány derűt .idézett elő B néhányszor nyílt színen is. Pompásan adta Gyenes I ur Ligetkúthyt: természetessége nagyon jól illett I a szerepéhez.

Magyar Hírlap. (Dr. Maksziányi Dezső.)

A bemutató közönsége a legharátságosabb

■ hangulattal nézte végig a darabot s minden fel■ vonás végén többször hívta elő a szerzőt. Külö- Inös derültséggel fogadta Rózsahegyi palóc dialek■ tusban mondott ömlengéseit, Neki különben is szerencsés estéje volt s mai alakítása a félszeg, de mégis .hetykélkedő parlagi gavallér egyik legsikerültebb alakítása.

Az előadás lelke Láncy Ilka volt, mint Klotild, fölvillanyozta az ernyedt figyelmű nézőket, ahányszor a sziripadra lépett. Nagyon kedvesen kötekedett parlagi imádójával. Művésziesen rajzolta meg azt az asszonyt, ki unalmában játszik a tűzzel, de visszariad attól, hogy magát megégesse és ijedten hagyja abba a veszedelmes játékot a veszedelem első fenyegetésére.

Méltó társa volt Alszeghy Irma, ki a büszke és erényes, emelett költői hajlamú Mártát bájos önérzettel és vonzó melegséggel játszotta meg.

Független Magyarország. (Fényes László.)

Hát igaz, hogy a darab nem erős egyéniségű emberekkel foglalkozik, ám ki keres félelmetes látványt nyári zivatarban? Elég, hogy érdekes kép.

A Molnár darabja pedig sohasem unalmas, igen sikerült dialógjai, jó ötletei is vannak s a sceneria iránt van érzéke. A színpadon a darab jobban hat, mint elbeszélve a váza, mert értéke nem a mesében, hanem a kidolgozásban van'

A premier közönsége igen melegen fogadta Molnár művét s a szerzőt a szereplőkkel együtt sokszor kitapsolta. Ezúttal telt ház is volt s bizonyos, hogy a darab műsoron fog maradni.

Mindent összevéve, a Nemzeti Színház-nak sikerült jó estéje volt, magyar szerző darabjával.

Magyar Szó. (Palágyi Menyhért.)

Molnár művéről el kell ismernünk, hogy aránylag ügyesen van szőve s határozott színpadi

ügyességgel megszerkesztve. Cselekménye elég gyorsan pereg le s habár a rendes színpadi ügyesség szertárából veszi is jeleneteit: a mű gyakorlott színpadi iró kezére vall.

Magyarság.

Molnár Gyula, a Nyári zivatar szerzője darabjának sikerével meg lehet elégedve. Virágzó májusban, mikor a közönség már nem szívesen ül be négy fal közé s még hozzá Fedák-premiérrel egy napon telt házat összegyűjteni, már magában véve fél sikert jelent. A »Nyári zivatar« igénytelen kis alkotás, úgy hat, mint egy jól megirt, római szárpokkal három részre osztott novella.

Hangulatos, ügyes s ezzel elmondtuk róla a megérdemelt dicséretet.

A Hét.

Molnár Gyula e vigjátékával, mely péntek este szép sikert aratott a Nemzeti Színházban, finomabb munkát akart végezni, s a finomságra való törekvés okozta, hogy kissé színtelenre sikerült. Valamivel több szivbeli mélység, néhány sor melegség és csak egy kicsiny kis adag poezis és ez az ügyesen kigondolt darab a legsikerültebb és legesztétikusabb vígjátékká válik, melyet hosszú időn belül magyar szerzőtől kaptunk. így ahogy van, inkább ki kell találni a képességeit, mint meglátni és észrevenni. Tipikus baja a magyar szerzőknek: az ut járatlanságánál fogva inkább arra néz, hogy félre ne lépjen, mint arra, hogy graciózusan lépkedjen. Pedig amit mond, mind szép és érdekes, amint beállítja, biztos színpadi kézre vall. Jól tudja, hogy hová kívánkozik egy kis vicc, melegség és éppen csak próbálja oda-