Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-17 / 20. szám
4. TOLNAVÁRMEeTE. 1903. május 17. — Tolnamegye és a kereskedelmi s iparkamarai választások. A »Pécsi Naplót következő helyreigazító és elégtételt adó sorokat tette közzé: »Illetékes helyről a következő sorok közlésére kérettünk fel: A »Pécsi Naplót e hó 7-iki számában méltatlanul támadtatott meg Tolnamegye érdemes, példás szorgalmú alispánja amiatt, hogy >a tolnamegyei kamarai kültagok választását máig sem ejtette meg a fószolgabirák által.t Sem az alispánt, sem pedig a főszolgabirákat ez ügyben semmi mulasztás sem terheli, s nemtörődömségről, vagy a kamarai intézmény jelentőségének kicsinyléséről épenséggel nem lehet szó. Miként Baranya- és Somogymegyében, úgy Tolnamegyében is a törvénynek és rendeleteknek megfelel'óleg végezték a választási előmunkálatokat, a választás kitűzését azonban azon körülmény késlelteti, hogy a választói névjegyzék ellen több helyen kifogások adattak be, melyek a választási határidő kitűzését megelőzőleg birálandók el a központi választási bizottság által.« — Szolgálati érmek tűzoltóknak. A Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség értesítőjének, a »Tűzrendészed Közlönyének értesítése szerint szolgálati érmeket kaptak vármegyénkben a következő tűzoltók : Bátaszéken X éves érmet: Góczy János, V éveset Szám József, Bibli János és Kliebert Tamás. Ocsényben: V éves érmet: Bogár János, Farkas György, Bicskei János, Damakos Ferenc, Gerezsdi János, Gál János, Herczeg János, D. Nyéki József és K. Nyéki József. — Névmagyarosítások. A paksi születésű és illetőségű Blau Zsigmond vezetéknevét *Zoltán*-xa, Beitberger Pál bonyhádi lakos tErdősit-re, Topiczer Ariur szomolnoki ille őségü szegzárdi lakos Toltiai-ra, Steiner Jenő és Emil dunafoldvári születésű m -kö- vesdi lakosok >Bartá* ra, Brucker Fülöp paksi illetőségű, szabadkai lakos vezetéknevét * Boros*- ra változtatta. — Halálozások. Folyó hó 11-én halt meg a fehérmegyei Baracskán az 1848—4-9-iki szabadság- harcunkban tevékenyen részt vett Blezsinszky honvédőrnagy özvegye. Mint osztrák katonatiszt leánya Zárában született, honnét hazánkba kerülve a nevelőnői pályára képezte ki magát és nagy műveltsége, gazdag nyelvismeretei folytán a legelőkelőbb családoknál fordult meg. A szabadságharc lezajlása után azon nehéz feladatra vállalkozott, hogy a Törökországba emigrált Perczel Mór honvédtábornok nejét, Sárközy Júliát és kiskorú gyermekeit Törökországba kisérje férje után. Ezekkel végig élte az emigránsok keserves vándorlását egész Kiutaháig, ahol férjével megismerkedett, kivel később Londonban a legnagyobb megpróbáltatások és küzdelmek között élt, keze munkájával tartva fenn magát, két gyermekét és megvakult munkaképtelen férjét. — Midőn itthon megtudták, hogy családja elpusztult s ő egyedül maradt, a Szűcs, Domokos, Cséry, Bókay és Tóth Lőrinc családja közvetítésével végre nagy nehézségekkel, hamis útlevéllel hazajöhetett, hol Domokos Imre házánál talált menedék-otthonra. De nemsokára fölfedezték kilétét és a forradalmár tábornok családjának tett szívességét a fejérvári börtönnel jutalmazta meg az akkori absolutisticus kormány. Utolsó éveiben Baracskán vett egy kis házat, hol visszavonultan emlékeinek élt. Életének legutolsó idejét az ott tartózkodó nemeskéri Kis-család körében töltötte, hol szeretetteljes ápolásban részesült. Jellemző, hogy az idegen származású, idegen földön született és keservesen ide- oda hányódott ősz matróna szivvel-lélekkel magyar volt! Legyen küzdelemben kifáradt 87 éves testének könnyű a neki mindenkor menedéket nyújtó magyar föld. - - Gróf József Dörypatlan község volt jegyzője f. május hó 8-án 68 éves korában elhunyt. — Haláláról a következő gyászjelentést vettük • »Ozv. Gróf Józsefné szül. Hiding Katalin a saját, valamint gyermekei: Dezső, Aurél, Hedvig, István és Kálmán úgy a kiterjedt rokonság nevében, mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja a szeretett férjnek, legjobb apa és rokonnak, Gráf József Döripatlan község jegyzőjének f. évi május 8-án élte 68. és boldog házasságának 16-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt elhunyták A boldogult hült teteme folyó hó 10-én d. u. fél 4 órakor fog a róm. kath. szertartás szerint a zombai sirkertben örök nyugalomba tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 11-én 9 órakor fog az Urnák bemutattatni. Zomba, 1903. évi május 8-án. Áldás és béke lebegjen drága hamvai felett !« — Lövöldöző gyermekek. Veszedelmes sportot űznek városunkban a rakoncátlan gyermekek, kik gumipuskával vagy flóberttel rendesen az éneklő madarakra vadásznak és valóságos vadász szenvedéllyel pusztítják a hasznos madarakat. Megróni való az a szülő is, aki gyermekének fióbert fegyvert ad a kezébe, mert gyakran szomorú következménye van az ilyen lövöldözésnek. A múlt évben is egyik ilyen flóbertező gyermek társának a szemét lőtte ki. De a hatóságnak is szigorúan utasítani kellene a rendőröket és csendőröket, hogy ezeket a lövöldöző gyermekeket jelentsék föl és kobozzák el a gummi puskákat vagy flóberteket, mert ezzel az éneklő madarak között is nagy pusztítást visznek végbe. A múlt héten is a 'szeg. zárdi kaszinó parkjának egyik kedvesen éneklő kerti fülemi léjét rakoncátlan kölykek gummi pus^ kával lőtték agyon, valamint a múlt évben is egyet elpusztítottak. Szigorral és erélylyel el kell szoktatni a gyermekeket ettől a káros passziótól. — Megerősítés. Kurd községben rendszeresi- tett aljegyzői állásban Győrffy Zoltán ottani s.-jegyző a vármegyei törvényhatósági bizottság 101/1903. rkgy. számú határozatával megerősittetett. — Festőművésznő. Kalivoda Katalin budapesti festőművésznő, földink, a napokban érkezett meg Szegzárdra s itt a czigányok felvételével fog foglalkozni. Készít azonkívül arcképfestéseket is s tanulmányfej munkái ból néhányat ki fog állítani a Pirnitzer-féle nagykereskedés kirakatában. A festőművésznő Etl József mérnök vendége. — Előmunkálati engedély meghosszabbítása. A kereskedelemügyi miniszter' Lőwy Mór fiai simontornyai építési vállalkozó cégnek, a. magyar kir. államvasutak Simontornya állomásától Felsőnyék állomásáig vezetendő gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvonalra, az 1897. évi május hó 29-én kiadott és legutóbb múlt évi áprihs hó 29-én meghosszabitott előmunkálati engegély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghoszabbitotta. — A katonaszabaditó és az ex-lex. Furfangos csaló járta most végig a szomszédos falvakat, aki mindenütt Gellért Kálmán dr. miniszteri hivatalnoknak adta ki magát. Végig járta a házakat s ahol katonasor alá jövő legény volt, ott mindenütt azzal hozakodott elő, hogy ő a fiút kiszabadítja a katonaságból, ha megfizetnek érte. Előadta, hogy őt a minisztériumból küldték ki, hogy igy pénzt szerezzen, mcrt most az ex-lexes időben kevés adó foly be az államkasszába. — Már pedig pénz nélkül nem maradhat meg a mostani kormány. Tehát igy segít magán a kormány. A szélhámosnak sikerült a manőver. Tiz faluban csapta be az embereket. Hol 500, hol 800, sőt 200 koronát is fizettetett magának. Eddig összesen 25 gazda jelentkezett, akik valószínűleg üthetik pénzük nyomát. Az ügyes szélhámos, aki valósággal remekül használta föl az ex-lex-es állapotot, legalább is 10,000 koronát szedett össze. Ahogy a becsapott gazdák leírják, magas termetű, csinos, mintegy 35 évesnek tetsző, megnyerő külsejű. Igen elegánsan ruházkodott s nem maga járt egyedül, hanem volt vele egy borotvált képű fiatalember, aki az írások és a jegyzőkönyvek megszerkesztésénél segédkezett. Mindkettőt körözi a csendőrség. rakni. Súly és egyensúly gondosan megmérve, minden egyes motívuma értékesen vígjátéki. Szépen és finoman kerülgeti a probléma-megoldás nehézkességeit is. Hogy van-e barátság férfi és nő között, azt nem feszegeti, nem is ad akadémikus feleletet, éppen csak fölhasználja a problémát arra, amire az életben felhasználni szokták: a lelkiismeret- altatására. Ennek a barátságnak a lehetőséget mindig csak állítjuk, akik magunkban már rég tudjuk, hogy lehetetlen. Az előadáson főképen Rózsahegyi Kálmán komikuma, Alszegi Irma józan bája és Lánci Ilka pajzán graciózi- tása hatott. * * * Az itt közölt ^ bírálatok Magyarország ezidő- szerinti legkiválóbb aesthetikusainak véleményét tartalmazzák a »Nyári zivatar«-ról. De nem lennénk igazságosak, ha meg nem emlitenők, hogy a minorum gentium részéről akadt a sajtóban heves és kíméletlen ellentmondás is. Ezek közt a hang kíméletlenül sértő s izzó gyülölségről tanúskodó — szinte szokatlan brutalitásával kitűnt dr. Sebestyén Károly, a Magyar- ország kritikusa. Akik szeretik a görög Thersités kifakadá- saira emlékeztető kritikai genre-t, azok olvassák el a jelzett lapot. Csupán kuriózum kedvéért említjük meg, hogy mig a Magyarország — mely az Ugron-párt orgánuma — be se várva a premiére sikerét, az epés kritikus már a főbpróba után pálcát tör a darab sorsa fölött, az alatt Ugrón Gábor, ki a premiéren az első széksorban foglalt helyet, minden fölvonás után szinte tüntetőleg állt- a leglelkesebb tapsolok közé. A Nyári zivatar második előadásáról is meg- | emlékeztek a lapok. Ezek közül adjuk a következőket : Budapesti Hírlap. A Nemzeti Színházban ma este másodszor került színre Molnár Gyula vigjátéka, a Nyári zivatar. A szép számú közönség a darab vidám ötletein jól mulatott. A szerzőt minden fölvonás után több Ízben lelkes tapssal hívták a lámpák elé, a szereplőkkel együtt. Pesti Napló. Nemzeti Színház. A »Nyári, zivatar« mai, második előadása megerősítette azt a kedvező véleményt, amelyet a tegnapi bemutató előadás keltett. Májusi estén már az is szokatlan dolog, hogy a közönség egészen megtöltse a színházat, de még ritkább az a vidám hangulat, amely a szerzőnek minden derűs ötletét jó szívvel fogadja. Molnár Gyula darabjának sikerét a mai est pecsételte meg. Minden felvonás után sűrűn tapsolták ki a szerzőt és a nyílt szin mellett is a szereplők kitűnő játékát, valamint a helyzetek jóizü komikumát a tetszésnek zajos megnyilatkozása követte lépten- nyomon. Különösen tetszett a második fölvonás, a szereplők közül pedig Bózsahegyi és Gál tartották állandó derültségben a nagyszámú közönséget. Pesti Hirlap. Nemzeti Színház. Molnár Gyula Nyári zi- vatar-a a mai második előadásra nagy publikumot vonzott, mely nem olyan zajosan, de sokkal inti- mebbül fogadta az újdonságot. Nagyobb érdeklődéssel követte a részleteket és a hangulatán, tapsán inkább megérzett, hogy jól mulat. A színészek is bátrabban jobb kedvvel játszottak, Rózsahegyi pláné tetézte humorát- A tapsból, mely nyílt színen is hangzott, bőven kijutott az összes szereplőknek és a szerzőnek. * * * A vidéki sajtóban is föltünést keltett a hazai szerző sikere. A Szeged és Vidéke a darabról ezeket árját Nyári zivatar. Dr. Molnár Gyula volt zom- bori, most fővárosi ügyvéd, a jeles iró »Nyári zivatar cimü uj vigjátékát, mely a Nemzeti Színházban tegnap este került bemutatóra, úgy a közönség, mint a kritika nagyon rokonszenvesen fogadta. Különösen kiemelik a darab költői finomságú alapeszméjét és eszközeinek választékosságát. A fővárosi lapok csaknem egyhangúlag sikert konstatálnak s igy remélhető, hogy a magyaros szellemű vígjáték tért hódit a nagyobb vidéki színpadokon iss * * * Vasárnap, a »Nyári zivatar« harmadik előadásán, bacsmegyei tisztelőitől óriási babérkoszorút kapott a szerző, vörös szalagján a következő föl* Írással; A »Bácsmegyei kör— a »Nyári zivatar* kiváló szerzőjének«. A színpadon a koszorút nagy küldöttség élén Piukovits József bácsmegyei országgyűlési képviselő nyújtotta át a szerzőnek.
