Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-02 / 9. szám

1902. márczius 2.

tolnavármegyb.

— Adományok a szegzárdí népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : szegzárdi takarékpénztár 20 kor., Adler N. János Szegzárd 10 kor., Beze- rédj Pál Hídja 50 kor., Leicht Lajos Szegzard 2 meter puha tűzifa, Szegzard község elöljárósága, 1 méter tűzifa, — Bezerédj Mária Hídja 1 db. birka és 9 liter zsir, Rozmayer Ferencz Tolna 2 méter tűzifa. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1902. február 6. Bezerédj Pál s. k.

— Uj biztosítási főügynökség. A »Generáli*, régi jóhirnevü, általános biztosító-társaság vármegyénk terúletere kiterjedő hatáskörrel Szegzárdon főügynökséget állított fel. A főügynökséget : Pauszig Adolf, népbanki főkönyv lő és Hirsch János bérlő vezetik. Önálló irodát nyitottak a Pirnitzer féle házban és a biztosításokat kötni kívánó közönségre nézve minden esetre fontossággal bir az a körülmény, hogy a főügynöksége kötvénykiállítást joggal is fel van ruházva.

Nyilvános köszönet. A »Tolnamegyei Takarék- es Hitelbanki. tek. Igazgatósága a szegzárdi polgári, valamint iparos tanonciskolák szorgalmas tanulói részére 20—20 koronát; — a »Szegzárdi Takarékpénztári tek. Igazgatósága a helybeli ke. reskedő és iparostanociskolák jutalomdíjaira 20-20 koronát adományozott. Ezen nagylelkű adományokért legmélyebb köszönetét nyilvánítja nevezett iskolák igazgatósága.

— Nyugdíjazás. A m. kir. igazságügyminisz- Borsitzky Ignácz gyönki kir. járásbirósági írnokot, saját kérelmére nyugalomba helyezte és helyére pályázatot hirdettetett.

— Ami késik, nem múlik. Szomorúan tapasztalja Zsíros György nevű betörő az elülirt közmondás valóságát: 18, betöréssel tarkított lopást követett el s nem tudták elcsípni, a 19 én azonban rajta-vesztett. Megyénk területén is több helyütt áldják kezét; de összejárta ő Tolnát, Baranyát, sőt Szlavóniát is. Pécsett azonban elcsípték a frakkját s most a megérdemelt nyugalomba fogják küldeni.

— Ifjti Robinson. Úgy látszik, még ma sem haltak ki a Robinsonok. A legutóbb Szegzárdról szökött meg egy 10 éves iskolás fiú : Bencze István. Rossz időt választott a szökésre, legalább annál hamarább kézre kerül.

— Örök béke. Béke után vágyódott Pauszt József sár-szent-lörinczi földmives, mert családja miatt sohsem volt nyugta; elment tehát az örök béke honába: febr. 17-én felakasztotta magát.

— Eltűnt gyermek. Juhojf Ferenc, tolnai születésű, 5 éves gyermek Budapesten nyomtalanul eltűnt. Hozzátartozói kérelmére a budapesti főkapitány országszerte körözteti.

— Fogorvos. Kovács J. budapesti specialista, ki már második hete városunkban tartózkodik, értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy csak rövid ideig marad itt, tehát felkéri azokat, kik segélyét igénybe akarják venni, minél előbb szíveskedjenek jelentkezni, mert vannak műtétek, (plombirozás és műfog-'beté- tek), melyek néha huzamosabb időt igényelnek. Lakása: »Szegzárd Szálló« 1-ső szám.

— Köszvény és csuzos betegeknél kitűnő eredménynyel klkalmazzák az orvosok a Zoitán-féle kenőcsöt, mert ez még oly betegeknél is, kik évek óta szenvednek, pár nap alatt tökéletes gyógyulást idéz elő. Kapható üvegje 2 koronáért Zoltán Béla gyógytárában Budapesten.

— Düledezö iskola. Bátaszéken az egyik iskola-épületet az államépitészeti mérnökség annyira rossz állapotban találta, hogy gyermekeket kiköltöztette belőle.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügy eL

1902. évi márzius hó 4-é n

Genczler Ádám és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. — Koskai András ellen, okirathamisitás miatt. — Feith Péter és társai e'len, halált okozott súlyos testi sértés miatt.

1902. évi márczius hó 5-én.

Dölles András és 3 társa ellen, lopás miatt.

1902. évi márczius hó 6-án.

Breitenstein Péter. ellen, súlyos testi sertés miatt. — Kremer József és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. — Szűcs Lajos ellen, zsarolás miatt. — Sáfrán István ellen, lopás miatt.

5.

Tömeges párbajozások.

A vádlottak padján ezúttal kifogástalan öl- tözékü és előéletű úri emberek foglaltak helyet. Azzal voltak vádolva, hogy karddal és pisztolylyal reperalták az egymás között fölmerült becsületbeli ügyeket A dunaföldvári jeunesse dorée tagjai voltak a vádlottak. I. r. vádlott Strausz Sándor, kit háromrendbeli párviadal vétségével vádolt a kir. ügyészei?) me Hétté ellenfelei: Zoltán Sándor, Bille Mihály és Steiner Dezső foglaltak, szintén mint vádlottak, helyet, kiket a vádirat szerint egyenkint egy-egy párviadal elkövetésének vétsége terhelt. A főtárgyalást 4sosion István kir. táblai biró vezette, a tanács tagjai : Schmidt Imre és Kövessy Ödön kir. törv. bírák, jegyző : Dr. Végess Ferenc, ügyész: tíeke Ferenc kir. alügyész, védők: Dr. Leopold Kornél és dr. Beöthy Károly. A tényállás röviden a következő:

Strausz Sándor és Zoltán Sándor már évek óta feszült viszonyban voltak egymással. Zoltán Sándor több ízben éppenséggel nem parlamentáris kifejezésekkel nyilatkozott Strausz Sándor felől, amint azt a tanuk is igazolták. •Strausz Sándor csak közvetve értesült a Zoltán-féle kifakadásokról, tehát ő sem táplált Zoltán iránt túlságosan barátságos és rokonszenves érzelmeket. Múlt év őszén a dunaföldvári vendéglő éttermében találkoztak Strausz és Zoltán. Amint Strausz a terembe lépett, Zoltán monoklival a szemén fixirozva tekintett Strauszra, ki erre azzal a kérdéssel fordult Zoltánjai, hogy van-e ellene valami kifogása, mire Zoltán sértő kifejezéssel válaszolt. Erre Strausznak a válasza egy sotartó volt, a melyet az asztalról felkapva Zoltán felé és asztalához dobott.. Ez volt a kihívásnak az oka. Zoltán másnap reggel provokálta ezért- az inzultusért Strauszt, ki azonnal késznek nyilatkozott a fegyveres elégtétel megadására. Az étteremben, mikor ez az inzultus történt, Bille Mihály és Steiner Dezső ültek Zoltán Sándor társaságában; ezen urak egyébként baráti jó viszonyban voltak Strausz Sándorral is. A következő napon : Bille Mihály és Steiner Dezső kérdést intéztek Strauszhoz, váljon azzal, hogy a sótartót az ő asztalukhoz dobta, őket is meg akarta-e sérteni, mire Strausz megtagadta a felvilágosítást. Erre Bille és Steiner is elküldötték segédeiket Strausz- hoz, ki megnevezvén a maga se gédeit: Viszlovszlcy Lászlót és Fabriczky Istvánt, a fegyveres elégtétel megadását a provokáló uraknak felajánlotta.

A párbajok a következő sorrendben történtek:

fogházra, a másik három vádlottat pedig egyenként 8—8 napi államfogházra Ítélte. A kir. ügyész megnyugodott az Ítéletben, a mely ellen csak I. r. vádlott felebbezett.

— Aki kevesell a büntető st. Egy megátalkodott gonosztevő állt február 2 5-én ä szegzárdi kir. törvényszék előtt. Cinikusan mondta el, hogy f. é. január 2-án hogyan mászott fel Felde Jánosné padlására Majoson, és hogyan emelte el annak élelmiszereit. Deák János magyar-egregyi, katonaí viselt emberről van szó. Már több lopás miatt szabtak ki rá büntetést,' de semmi javulást sem ! mutat. Sőt olyan visszataszító módon viselkedett j a tárgyalás folyamán, hogy egy cseppet sem sokallta a maga számára az 1 évet, bár csak 4 i korona 60 fillér értékről volt szó. Bűnnek tartotta | volna, ha a kedvező alkalmat ki nem használja. S mikor a törvényszék kihirdette neki az ítéletet, olyan megátalkodottságot és romlottságot mutatott, hogy az ember szinte megborzadt: *Jobb szeretném, ha io évre Ítéltek volttal« A könnyelmű, tunya élet annyira kivetkőztette emberi mivoltából, hogy szívesebben ül a börtönben, mintsem hogy dolgozzék.

— Midőn a szerződőiéi ek abban állapodnak meg, hogy a szerződés a vételár kifizetése után fog Írásba foglaltatni: a jogügylet bejelentésére megszabott határidő a szerződés keltétől kezdve számítandó. (A m. kir. közig, biróság 15,270/900. sz. a. határozata.)

— Ha a férj feleségét a közszerzeményi javakra nézve készpénzzel elégíti' ki, ez után nem ajándékozási, hanem II. fokozat szerinti illeték jár. (M. kir. közigazgatási biróság 13,130. sz. a. határozata.)

— A törvényes osztályrész utóöröklést rendelő végrendeleti intézkedéssel nem korlátozható. (A m. kir. belügyminiszter 1900. évi 129,923 számú határozata.)

T A N Ü G Y.

— Óvodák- és állandó menedékházak heti foglalkozási terve és az egész évi tananyagnak hónapokra szóló feldolgozási kimutatása kapható Árva y. könyvkereskedésében, Szegzárdon. Ára 1 korona. Összeállította ; Nagy Béla kir. tanf. tollnok. Használhatják az ovófelügyelő-bizottságok és a nyári menedékház-vezetőnők is. Ajánljuk beszerzésre.

1. Sfrausz Sándor és Bille Mihály között a múlt év október havában a tolnai lovassági laktanyában kardpárbaj volt, mely alkalommal mindkét fél könnyebb sérülést szenvedett.

. 2. Ezután Steiner Dezsővel verekedett meg Strausz Sándor egy fővárosi vívóteremben. Mind a két fél szenvedett sérülést.

3. A harmadik és utolsó párbaját Strausz Sándor Zoltán Sándorral vivta meg és pedig pisztolypárbajt a promontóri országút mellett — sebesülés | nem történt.

A párviadal részleteit a felek egybehangzóan adiák elő.

Beke Ferenc kir. alügyész kérte Strausz Sándort 3 rendbeli, a többi vádlottakat pedig 1—1 rendbeli párbaj vétsége miatt elitélni.

Dr. Leopold Kornél I. r. vádlott védője a párbajról, mint társadalmi kényszerről szólva, azt a körülményt ajánlotta a biróság figyelmébe, hogy nem Strausz volt a provokáló fél és hogy neki társadalmi szabályaink szerint lovagias kötelességében állott a kivánt elégtétel elől ki nem térni, hanem azt a provokáló feleknek föltétlenül megadni.

Dr. Beöthy Károly, mint II. III. és IV. rendű vádlottak védője azt hangsúlyozta, hogy II. rendű vádlott Zoltán Sándor a sótartóval történt nyitvános inzultus után kénytelen volt Strauszt provokálni, a másik két párbajnak is Strausz volt az okozója, mert az eleinte békésen kért felvilágosításra minden magyarázatot megtagadott, miért is Bille és Steiner is, a|fegyveres elégtételkérésre voltak utalva. A biróság rövid tanácskozás után Strausz Sándort 3 rendbeli párviadal vétsége miatt egy havi állam♦

IRODALOM. ZENE.

— Lely Péter 1653-ban egy arcképet festett egy lamaszkvertés fehér galléros, komoly tekintetű, gond-szántotta arcú férfiról. Az a merev nézésű férfi maga egy időben a megtestesült angol alkotmány: Cromwe 11 Olivér. Az ő korában Anglia a legnagyobb szellemeket adta a világnak, mint: John Pym, Lord Fairfax, Shakespeare, Milton. Akármit mondjanak is az utóbbinak nagy eposzára, az »Elveszett paradicsomra«, mégis az emberi szellem egyik igen hatalmas és megragadó alkotása. Igaz talán, a mit francia kritikusok mondanak, hogy ez az Ádám és Éva olyau vallási fejtegetésekbe bocsátkoznak, mintha az oxfordi theologiai fakultáson át jutottak volna a paradicsomba, de az angolok nemzeti büszkeségüknek tartják a szerencsétlen megvakult poétát s Carlylé maga úgy végzi Burnsről szóló essay-éf, hogy ha Shakespearek és Miltonok nagy folyamokhoz hasonlóan hömpölyögnek át a gondolatok országán, kedves és megragadó ez a kis forrás is, mert ez is elmés műve a természetnek és mellette pihenni jól esik.

Miltonnak az arcképe is benne van a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 153. füzetében.

A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marcali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is.