Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-02 / 9. szám

6

TOLNA VÁRMEGYE.

1902. márczius 2.

— A „Pesti Hírlap“ a következőket irja Kálmán Dezsőnek megjelent újabb kötetéről :

— Szőlőlévé lek czim alatt Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap egy kötet elbeszélést, rajzot s más apróságot tett közzé. A könyvben a magyar népéletből, gazdálkodásról és úri életből vett néhány elbeszélésen kivül (Hogyan sült föl a felesem. A kollegák stb,) néhány anekdota és krónikás föl- jegyzés foglaltatik, többi közt Petőfi Sándor és Bacsó János ismeretségéről s Garaytól az 50-es években. A szerző, aki nem ujoncz az irodalom terén különösen az eredeti magyar vidéki alakok lerajzolásában mester. Könyvén különben is a magyar vidéki élet jól eső derűje ömlik végig s az egész azon a tömör, tiszta magyar nyelven van Írva, mely már modern ugyan, de a régies zamatot nem vesztette el. Megjelent Szegzárdon 114 lapon Molnár Mórnál.

Levél a közönséghez.

Ezelőtt öt esztendővel szerkesztőnk jótékony - czélra fogadott valakivel, hogy egy esztendeig minden héten uj előfizetési felhívást ira »Kakas Márt on«-ba.

A fogadást fényesen megnyerte, de egy kellemetlen következménye mégis lett: a közönség annyira hozzá szokott ezekhez az előfizetési felhivá' sokhoz, hogy az egy év leforgása után is követelte» sőt százával küldték be a mintát, a mire mi többé- kevésbbé sikerült felhívásokat gyártottunk.

Ezeknek a felhívásoknak az volt mindig a lényegük, hogy minden megváltozhatik, de a »Kakas Márton» előfizetési ára még akkor is 8 korona marad, mikor a kihűlt földön az utolsó eszkimó az utolsó darab fókát azjutolsó »Kakas Márton*-ba pakolja, mivel több napi vadászatra akar kirándulni.

Fájdalom, az eszkimónak nem lesz meg ez az öröme, mert bár a föld még oly távol áll a kihűléstől, mint a rendőrség attól, hogy Kecskémé thyt megfogja: előfizetési árunk már a folyó 1902-ik1 évben emelkedik nyolczról tizenkettőre, tudniillik tizenkét koronára.

Ezt az emelést először is becsületünk parancsolta, mert bel- és külföldi viczczlaptársainktól folyton annak a gyanúsításnak voltunk kitéve, hogy lopjuk a papirost, a festéket, a képeket és hogy nagy szubvencziót kapunk a soproni és kis czelli takarékpénztáraktól, különben nem adhatnók a lapot egy évre nyolcz koronáért.

Eljárásunkat igazolja az állattan is, mert ha a »daru magasra repül és szépen szól,« hogy szólhatna szépen a »Kakas,« mikor előfizetési ára oly alacsonyan repül ?

De eljárásunkat igazolják különböző tekintélyek is, a kiktől megkérdeztük a dolgot. így Santos- Dumont, a kiváló léghajós ezt irja nekünk :

»Légi utaimban egy bántott szerfelett, az, hogy én onnan felülről a föld minden szépségében gyönyörködtem, csak a »Kakas Márlon« előfizetési árát nem tudtam soha, még a legerősebb tengerészlátcsővel se fölfedezni: az alacsony.«

Kecskeméthy Győző, az ismert utazó ezt táv- iratozza nekünk: »Hogyan? Én eltudok emelni habozás nélkül 300 000 forintot és önök haboznak emelni az előfizetési árat ?« ,

Hivatkozhatnánk (de nem teszszük) Machiave'- lire, az ismert állambölcsészre, aki azt állította egyik elfeledett munkájában, hogy csak a szamár emberekonzekvctis. Félremagyarázott elmebeli tehetségünk helyreigazítása czéljából kell tehát szót, \agys előfizetési árat emelnünk.

Faragó József, az ismart erőművész végezte a produkcziót, nagyszámú de válogatott közönség jelenlétében. E.társaságot igy jellemezte az amerikai Life egyik átutazó szerkesztője: A társaság nem volt vegyes, de a fölvágott igen. (Mert tudni kell, hogy látva a meleg fogadtatást, hideg büffí- vel szolgáltunk.)

De elég volt a komoly szóból. Térjünk át az előfizetésre.

A „Kakas Márton“

előfizetési ára:

negyedévre . . ..................................3 korona

fé

lévre . . . . ... ... . . 6v » egész évre ..... f .... 12 »

Tisztelettel

a „Kakas Márton“

— szerkesztősébe és kiadóhivatala — Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza 4. sz.

KÖZGAZDASÁG.

— Borvásár Pécsett. A pécsi szőlő-tulajdonosok azon tudattól áthatva, hogy a nagyközönség jó részben a pécsi bort a maga természetes minőségében nem ismeri, saját termésű, kitűnő, hegyi asztali, pecsenye és fajboraiknak szélesebb körben leendő megismertetése és eladása céljából, a nagyméltóságu földmivelésügyi minisztérium erkölcsi támogatásával Pécsett a Nemzeti Casinó földszinti helyiségében, 1902. évi márczius hó ló., il. és 18. napjain d. e. 8-tól d. u. 1 óráig kóstolással egybekötött borvásárt rendeznek, a melyre a t.

c. bel- és külföldi venni szándékozókat tisztelettel meghívják. Eladás alá kerül több ezer hectoliter ó és uj termésű valódi és kizárólag pécsi bor, mely a m. kir. földmivelésügyi minisztérium által megbízott fiumei m. kir. vegykisérleti állomás részéről előzetesen már vegyelemzés alá vétetett s kifogástalan valódinak felismertetett. Kelt Pécsett, 1902. évi február hó 15-én. A rendező bizottság: Csigó János, jegyző köz- és váltó ügyvéd. Erreth János, elnök Pécs sz. kir. város orsz.-gyül. képviselője, a pécsi ügyvédi kamara elnöke. Cserta Antal, birtokos. Horváth Antal, köz- és váltó-ügyvéd, Horváth Géza, ny. tkp. könyvvivő, járányi József, birtokos, Kim Gáspár, árvaszéki ülnök, Kozma István, birtokos, Dr. Krasznay Miklós, ügyvéd Majorossy Imre, Pécs sz. kir. város polgái mestere, Papp István, birtokos, Badocsay Imre, birtokos, Szikorszky Tádé, gyárigazgató, Szuly János, köz-, és váltó ügyvéd, Stern Károly, köz- és váltó-ügyvéd, Dr. Toldi Béla, ügyvéd, Dr. Záray Károly, kamarai titkár, bizottsági tagok.

— Gazdatiszti értekezlet. Tolnavármegye gazdatisztjei a f. évben is tartanak értekezletet, hogy helyzetük javításának módozatait megbeszéljék, és panasza;k orvoslása végett tömörüljenek • Az értekezletet a vármegye székházában tartják Jeszenszky Andornak, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnökének elnöklete alatt. Az értekezletre meghívták a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületét és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetét is; nevezettek Kiss Lajos kiküldöttjük által képviseltetik magukat. Az értekezlet előreláthatólag intenzivebb lesz, mint az eddigiek voltak; de kívánatos is, mert ki karolja fel a gazdatisztek ügyét, ha ők maguk nem iparkodnak körűié csoportosulni ?

— A Gazdák Biztosító-Szövetkezete, mely 1900 ban a tű/üzletben, 1901-ben a jégüzletben kezdette meg működését, az első évről oly eredménynyel s -ámolt be, mely a gazdaközönség által és a kormány támogatásával létesített intézmény jövő- jéhez a legszebb reményeket engedi fűzni. A szövetkezet igazgatósága legutóbb tartott ülésén megállapította az első üzletév mérlegét, a melyből látjuk, hogy 120.000 korona 30 f. tartalék-alap képzése mellett a szövetkezet képes volt az alapítók és a kormány által az üzletbe fektetett tőkét 5 százalékkal ■ kamatoztatni, sőt az ehő . üzletévben biztosított tagokat p százaléknyi díjvisszatérítésben részesíteni. Ez oly eredmény, a melyhez hasonlót még egy magyar biztositó szövetkezet sem tudott felmutatni, sőt külföldi sem — már az első üzletévben.

— A hegyközségi hegyőr megállapított javadalmazását egyes érdekeltektől nem követelheti, mert annak kifizetésére a hegyközség intézősége van, mint a hegyőr felfogadója kötelezve. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1901. évi 64,626. számú határozata.)

— Iparczikkeknek jogosulatlan árusítása által elkövetett kihágás esetén a lefoglalt tárgyak nem feltétlenül, hanem csak bizonyos esetekben kobzandók el. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 2932. sz. határozata).

— Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati-betegségek állása Tolnavármegye területén a következő:

Veszettség: Hőgyész 1 u., Udvari 1 m.

Rühkór: Szegzárd 4 u.

Sertésvész: Uj-Donubovár 1 p., Uzd-Borjád 1

u., Felső-Nyék 1 u„ Majsa 1 p.

— A szolgabirónak az adóvégrehajtások alkalmából csak abban az esetben jár 6 korona napidíj, ha a szolgabiró a főszolgabírót állandóan helyettesíti. (A m. kir. pénzügyminiszternek 1901. évi 92,634. sz. a. kelt határozata.)

— A kereskedelmi váltók után tőkekamat adó nem követelhető. (Közigazgatási bíróság 17., sz. döntvénye.)

— A kinek kézműáru kereskedésre szóló iparigazolványa van, képek eladásával is foglalkozhat. Engedély nélküli házalás áltah elkövetett kihágás miatt a házaló kereskedéstől való örökre eltiltás ki nem mondható. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 1020. sz. határozata.)

— Gőzfürdő részvénytársaság ingatlanai nem mentesek az illetékegyenérték alul (m. kir. közig, bíróság 2409/900 sz. határozata.)

— Mészárszék a házosztályadó szempont* jából nyitott helyiségnek tekintendő. (M' kir. közig, bíróság 8996/900. sz. határozata.)

— A gazdatiszti lakások házosztályadó alá esnek. (M. kir. közig, bíróság 9696/900.. számú határozata.)

— A boritaladónái figyelembe vehető adómentes apadás nem a must után, hanem a kiforrt bor után jár, (A m. kir. pénzügyminiszternek

1900. évi 10275. sz. a. kelt határozata.)

KIS HIRDETÉSEK.*

A Tolnamegyei Gazd. Egyesület által igazolt bikák.

Az 1901. év őszén tartott szemlén a következő helyeken igazolt az egyesület tenyészbikákat: A tolnai uradalom kajmádi (Tolna) tehenészeteben 6 drb félvéí bikát,

Bernrieder József k.-hidvéghi (p. Kölesd) tehenész.

3 drb tiszta vérü, 2 drb félvér bikát.

Özv. br. Jeszenszky Jánosné felső-hidvéghi (Kölesdi) tehenészetében 7 tv., 2 fv.

Adamecz Gyula tiszttartónál Tápén 2 bonyhádi-fajta. Dóry Frigyes paradicsompusztai (Zomba) tehenész. 1 drb tv., 1 drb fv.

Özv. Dóry Zsigmondné kisdoroghi tehenészetében

5 drb telivér bikát.

Forster István tahódi (p. Zomba) tehenészetében

6 drb. félvérü bikát.

Molnár Pál gazdatisztnél Sütvényben l drb fv. Özv. Dóry Vilmosné felső-leperdi tehenészetében : 20 drb tv., 1 drb fv. bikát.

Perczel Dezső börzsönyi (p. Bonyhád) teh. 3 félv. F'ördős Dezső uzdi teh. (p. Sárszentlőrinc) 1 tv. b.

Az 1901. év tavaszán is igazolt az egyesület 56 bikát, a melyekből a fent nevezett tehenészeteken felül van még:

Dóry Jenő tüskei (Dombóvár) tehenészetében 6 tv. és 4 darab félvérü bika.

Őzé-, br. Wimmersperg Gusztávné zombai tehenész.

4 drb félvérü bika.

Fahn László zombai teh. 1 drb. fv. bika. Kelecsényi Ambró pusztakelecsényi (p. Decs) tehen.

1 drb. félvérü bika.

Br. Augusz örökösei szegzárdi teh. 1 drb. tisztav. Wiltzek Sándor józsefpusztai tehen. (p. Szegzárd)

1 drb félvérü bika.

Barlal Béla györgymajori *(Fadd) tehenészetében : 3 drb félvérü bika.

Haidekker Károly .cserepespusztai teh. 1 drb félv. Dóry József dombóvári tehenészetében 2 drb. fv. Klein Jakab regölyi t-henészetében 3 drb félv. bika.

A tolnavármegyei községek || igazolványnyal ellátott bikák közül szabad tetszésük szerint vásárolhatnak és az egyesület révén szerezhető árengedmény érdekében csak az a teendőjük, hogy az árengedményre szóló igazolványt az állat eladójától magukhoz váltva, a gazdasági egyesülethez terjeszSzék be, a melynek elnöksége ennek alapján fölterjesztést intéz a földmivelésügyi minisztériumhoz a 20% árengedmény kiutalváoyozása érdekében. Azon községek, a melyek a gazd. egyesületnek alapitó, vagy rendes tagjai, ingyen vehetik igénybe az egyesület ezen közvetítését; a nem tagoktól 10 korona dijat szed az egyesület egy-egy bika után.

* Ezen rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak gazdasági ügyeikre vonatkozó ajánlatait ingyen közöljük.