Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-19 / 42. szám
2 tolnayabmegye. 1902. október 19. mek szenvedélyes tárgyalásai megakasztják a parlamentet az ország közgazdasági bajainak gyógyításában, amik nélkül pedig a magyar nemzeti, erős, egységes államszervezet megalkotása és századokra kiható biztosítása mindig csak hiú ábrándnak fog bizonyulni. A függetlenségi párt hazafiassága és a nagy nemzeti ideálok elérése után való komoly törekvése bizonyára meg fogja akadályozni azt, hogy a tiszta szabadelvű alapokon álló kormánynak az ország jövő jólétének biztosítása érdekében kifejtett önzetlen működését az érzelmi politikából fakadó céltalan vitákkal meg ne nehezítse és igy a magyar nemzeti állam hatalmas épületének fokozatos fölemelését egyesült erővel elősegíteni iparkodik. VÁRMEGYE. őszi rendes közgyűlés. A törvényhatósági bizottság tegnap tartotta meg őszi rendes közgyűlését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. A gyűlésre a rossz idő miatt kevesen jöttek el a bizottság tagjai, csak a dunaföldvári elégedetlenek közűi jelentek meg számosabban dr. Gál Jenő és Stauber Ignác vezérlete alatt. Először a jövő évi költségvetés elfogadására, illetőleg 1%-os pótadó kivetésére szavaztak. Igennel negyvennégyen, nemmel tizenhatan szavaztak. Az alispán időszaki jelentésénél, mely a megye közállapotait a legutóbbi közgyűléstől részletesen felsorolta, fölszólalt dr. Gál Jenő dunaföldvári ügyvéd és azt kérte, hogy az alispán, ki iránt egyébként teljes bizalommal viseltetik, személyesen, a helyszínén vizsgálja meg a Dunaföldváron állításuk szerint mutatkozó bajokat. Az alispán megnyugtatta, hogy a tiszta igazságot elfogulatlanul osztja ki, a helyszíni vizsgálatra eddig ok nem nem volt; ha bajuk van megkapják az orvoslást a főszolgabíró utján is. Stauber Ignácz szintén a kivándorlás okait concrét adatokkal akarta bizonyítgatni, de semmi sikerrel. Perczel Dezső is felszólalt s azt a tanácsot adta, hogy helyi bajaikat és sérelmeiket otthon intézzék el; az alispán személyes vizsgálata sohasem célszerű, mert mindkét felet egyformán n^m -elégítheti ki. Reámutatott arra is, hogy a kivándorlásnak éppen nem oka a ross? közigazgatás g utal a völgy ségi járásra és Bonyhádra, hol úgy a községi, mint a járási köz- igazgatás jó és rn^gis nagy mérvet öltött a kivándorlás és a népesség legnagyobb mérvben apad. Gál és Stauber viszonválasza után az alispán jelentését zajos helyesléssel tudomásul vették. A közigazgatási bizottságból kilépő tagokat újra beválasztották. Az igazoló választmány tagjaiul Orffy Lajos elnöklete alatt a főispán kinevezte 1otth Ödönt, br. Schell Józsefet és Forster Istvánt, a közgyűlés megválasztotta Sass Lászlót, Szondy Istvánt, Tihanyi Domokost, Tóth Károlyt és Leopold Sándort. A borellenőrzőbizottságba beválasztották lm- herl Ferenczet. A tiszti ügyész állandó helyetteséül Török Bélát jelölték ki. A megüresedett törv. bizotts. tagsági helyek választására november 6-át tűzték ki. Az olasz borvám klauzula eltörlése és a nemzetiségi törvény módosítása tárgyában kelt körlevelek értelmében pártolólag írnak fel a korományhoz. A Damjanich-siohorra. 50 K. szavaztak meg. Weil András gyönki lakosnak 2000 K. kártérítést szavaztak meg. Gyönkön mértékhitelesítő hivatal fölállítását jóváhagyták, valamint a györkönyi jegyző fizetés emelését. Niefergall Nándor dunaföldvári I. jegyzőnek lakbért szavaztak meg. Ennél a pontnál a földváriak közül ismét felszólaltak a személyes ésJhelyi torzsalkodások miatt elégedetlenkedő Gál Jenő, Stauber Ignác és Antal, valamint Csefkó Ferenc, de a közgyűlés nagy többséggel helyt adott a jegyző alapcs föllebbezésének. A dunaföldvári községház fölépítésére vonatkozó képviselőtestületi határozatot alaki hiba miatt megsemmisitették. A tárgysorozat többi pontjánál nem volt vita és az állandó választmány javaslatait fogadták el. A közigazgatási bizottság október havi ülését múlt hétfőn tártotta meg Döry Pál alispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek: Boda Vilmos, Fink Kálmán, dr. Hangéi Ignácz, Jeszenszky Andor, Kurcz Vilmos, Orffy Lajos, Perczel József, Perszina Alfréd, Tihanyi Domokos, Totth Ödön és Wositisky Mór. Elmaradásukat igazolták: Perczel Dezső és Kovách S. Endre. Az alispán jelentése szerint: a múlt hó folyamán beérkezett 1448 ügydarab, az előző hóról hátralékként áthozatott 307 drb; ebből elintéz- tetett 1485 drb, közgyűlési tárgyalásra fennhagyatott 46, elintézetlenül maradt 270 ügydarab. A csendőrkerületi parancsnokság eseményjelentése kivonata szerint, a közbiztonság állapota a múlt hó folyamán kielégítő volt. A házi pénztárnak törvényszerű vizsgálata szeptember hó 27-én meg- ejtetvén, s ott minden tekintetben kifogástalan rend találtatott. Fegyelmi eljárás a múlt hó folyamán egy esetben rendeltetett el, rendbírság pedig szintén egy esetben alkalmaztatott. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint ezen hóban iskolalátogatás nem történt, mert a tanév kezdetén a tananyagnak csak nagyon kis része volt eddig feldolgozható. Elnökölt a paksi és a. szegzárdi polgári fiú-, valamint a szegzárdi polg. leány iskolák 1902/3. tanév elején tartott magán vizsgálatain, melyeken összesen vizsgázott 22, és pedig eredménynyel 18, megbukott pedig 4 tanuló,. Résztvett a sióvidéki ág. hitv. evang. és a tamási, vidéki r. k. tanító egyesületnek f. é. szeptember hó 24-én és 25-én tartott közgyűlésén. Végül jelenti, hogy a tolnai óvóintézetek 1902/3. tanévi, fenntartási szükségletének részbeni fedezésére 800- korona államsegély engedélyeztetett ; néhai Szabó- József agárdi volt tanító 2 kiskorú árvája a deb- reczeni országos tanitói árvaházba felvétetett és hogy Ózsák pusztán ifjúsági egyesület alakult,, továbbá, hogy a minister Kovácsné Nagy L. szegzárdi áll. segélyezett közs. polg. leányisk. igazgatónőnek 2 havi szabadságidőt engedélyezett, mely időre az igazgatónői teendők ellátásával Bati Já- nosnét bízta meg. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszékhez érkezett 3110 ügydarab, melyhez augusztus hó. végén maradt 1,123. Ebből feldolgoztatott 3056, elintézetlen maradt 1177 darab. A gyámpénztár szeptember hó 27 én megvizsgáltatván, szabálytalanság nem tapasztaltatok. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot a lefolyt szeptember hónapban kedvező volt, a megbetegedések száma kisebb,, azok lefolyása enyhébb volt az előző havinál, a halálozások száma sem érte el a megelőző augusztus havit. Leggyakoribb volt a légző szervek huru- tos megbetegedése, ritkább esetben fordultak elő tüdőlob és hörglob. Fertőző betegségek közül volt difteritisz 12, vörheny 36, kanyaró 54, hagy- máz 11, szamár hurut 14, gyermekágyi láz 3. A védhimlőoltás az egész vármegye területén befejeztetett, jegyzőkönyvek részben beterjesztettek. Törvényszéki boncolás, rendőri hulla vizsgálat tel- jesittetett. Élelmi szerek vizsgálata 65 esetben, dez-voust, ha ez teljes vakparádé-öltözetében jelenik meg ott; és csakugyan, a szerelmi heve által elvakitott Isten generális az uniformisához tartozó összes istennyila-készlettel közeledvén kedveséhez, Semele a kipattanó villám által lesujtatott és ijedtében világra hozta az idétlen Dionysost — a boristent. Zeüsz, hogy hibáját jóvá tegye, (de meg tán hogy a hites felesége csöndes házi kritikáját is elkerülje) az idétlen isten-csemetét úgy adoptálta,, hogy azt saját czombjába bevarrta, honnan az utóerjedés — akarom mondani: teljes kifejlődés — után Aeskuláp házi orvos kioperálta. Dionysos kettős születésének analógiájából világos tehár, hogy a borbeli állapotot megelőző .szőlő-forma csak átmeneti stádium az ő rendeltetéséhez, és épen úgy nem képez befejezett termékeV mint a krumpli bogyója, vagy a czukornád, és igy tehát a bornemisszák, a kik a bort csak hámozat- lan állapotában szeretik, azon néger rabszolgákhoz hasonlítanak, a kik a czukornáddal — kaszálás közben — a renden delectálják magukat, vagy hogy európai példával illusztráljam, úgy tesznek,, mint az ötvenes esztendőkbeli francia Kis Jánosné nemzetes asszonyom, a ki az akkor még újdonság pörköletlen kávén 3 óráig főtt levet piccoló gyanánt itta! Ma már Dionysos kettős születésének titkát a bácskai amazonok is ismerik! Hogy a szőlő — mint gyümölcs — még befejezetlen termék, az egyik nagy állambölcsünk hasonlatából is világos.. E hasonlat szerint a szőlő életfázisa teljesen azonos a nőével: először édes csemege, később részegítő ital — végül ecet, melyegyenlitését csupán egy bugyii bicska vagy vakaró kés élére helyezett istenítéletre bizza. Méltónak tarthatjuk tehát, hogy a bort mint culturális eszközt odahelyezzük, ahova a születési körülményeire nézve analóg társát: a könyvet, mert hiszen mindkettő préselés által jön a világra; de meg abban is hasonlatosak, hogy a sok bortól és sok betűtől egyaránt megbomlik az ember. A bornak származási története sokkal bizonyosabb, mint az ő ólomba öntött szesztársáé, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az emberiség nagyobb előszeretettel szíttá mindenkor a kulacsot, mint az »alma mater* * emlőjét. A szőlő eredete a sémi származású Noé személyéhez kapcsolódik, (csudálatosképen az első agráriusok sémiek voltak), aki az eddig kipuhatolt legmagasabb ártéri vízállás fölött: az Ararát hegyen ültette az első szőlőtőkét. Nem szerencsés véletlen, sem nem tradiczió, hogy épen a józan életű sem'ták ragaszkodtak mindenkor a bor kultuszához, hanem tisztán hygienikus szükséglet, hogy a bor nélkülözhetlen tartozéka lett a zsíros és fűszeres rituális konyhának, melynek az ó-héber családi életben való fontosságát megvilágítja a következő monda: Midőn Ulpius Trajánus Czión országot ostromolta, Jokanán rabbi, a sémi akadémia könyvtárának custora, a féltett tudományos könyveket úgy akarta megmenteni, hogy magát koporsóba záratván, azokat maga mellé pakolta, és magával együtt eltemetteté. — Nagyobb volt-e az önfeláldozó tudósban a gyomor szeretete, avagy kisebb a tudás szomja ?! Mest ime, a felbontott koporsóban csupán egy vékonyka füzet, az úgynevezett «asztali jók»-ról szóló, vagyis magyarán szakácskönyv találtatott 1 És sajátságos, hogy a mig az azóta lefolyt századokon át a Czión országban elégett jogbölcsészeti munkálatok oly annyira pótoltattak, hogy magáról az ünnepi esthajnali csillag feljövetelének ^idejéről is emberteher nagyságú dissertációk íródtak, addig a szombati babfőzelék elkészítésének módja a bibliai Rebeka idejétől mind máig sem változott, a m;ből nyilvánvaló, hogy Zsidóországban sokkal gyakrabban születnek bölcs tá'tosok, mint jó szakácsok 1 A sémieknek és örményeknek a szőlőtőke terjesztése iránt való szeretete lehetett azon oknyomozó történeti ösvény is, melyen eleink honfoglaló utjokra elindultak, lévén bennük annyi önszeretet, hogy bortermő . vidéket válaszszanak. — És hol keresték volna másutt az utat, mint a ve- reczkei szorosnál, mely ősi idők óta máig is még a sémiek nyitott bevándorlási kapuja ! ? A sémi törzseknek a bor terjedésével való okozati összefüggéséből egyúttal nyilvánvaló, hogy Munkács vidékén már a honfoglalók előtt is nagy számban voltak zsidók, a mint ez különben Munkácsi Mihály «Honfoglalás» czimü képén a rókaperemű-kucsmás hódoló deputáció szerint is kétségtelen. S hogy a sémiek mellet csakugyan volt ott még bor is, azt a történelmek »et fecerunt magnum áldomás* följegyzése is igazolja. * A bornak embereket és világokat áfalakitó szerepe már az ó-kor hitregebeli idejétől kezdődik, és a mithosz szerinti létrejöttének körülményei elárulják, hogy alkotó tűz és emésztő^ng terjesztésére hivatott. — A görög mithoszi mondák szerint ugyanis Zeüsz kedvese — Semele — a féltékeny Héra által arra a vitriol drámára csábittatta magát, hogy Zeüsznek csak oly föltétellel adjon ran-
