Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-19 / 42. szám

1902. október 13. TOLNA VÁRMEGYE. 3. közhely iségek egy, ovodák 8 esetben lették ható­sági orvosok által megvizsgálva, heveny fertőző betegség után 17 lakás lett fertőtlenítve, dr. Kramo­lin Gyula orvos magángyakorlatra Szegzárdra te­lepedett, Mórágyon pedig dr. Benko Gyula válasz­tatott meg körorvosnak. A szegzárdi Ferenc-köz- kórházban augusztus hónapról ápolás alatt maradt 269, szeptemberben fölvétetett 125, ápoltatott ösz- szesen 394; elbocsájtatott gyógyultan 81, javultan 27, gyógyulatlan 18, meghalt 14. A pénzügyigazgató jelentése szerint szep­tember hónapban az általános iktatóba beérkezett 3455 drb. a múlt hó végéről hátralékban maradt 849 drb. elintézendő volt tehát 4304 drb. hátra­lékban maradt 849 drb. Adóban és illetékekben a múlt hó folyamán befolyt összesen 554328 kor. 97 fillér, vagyis 137,080 koronával több mint' a múlt év hasonló időszakában. A kir. főmérnök jelentése szerint az állami és megyei utakon forgalmi akadály nem fordult elő, kavics-szállítás és egyéb munkálatok befejez­tettek és felülvizsgáltattak. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja, múlt csütörtökön este érke­zett Szegzárdra, hol az állandó választmányban és a közgyűlésen elnökölt; tegnap este utazott vissza Nagy-doroghra. — A képviselőimből. Perczel Dezső ország- gyűlési képviselőt a mostani uj ülésszak megala­kulása alkalmával a mentelmi és közigazgatási bizottságoknak elnökévé választották, Boda Vilmost pedig a csongrádi képviselőválasztás biráló bizott­ságába sorsolták ki. — Főispáni titkár előléptetése. A belügy­miniszter dr. Perczel Aurél miniszteri segédfogal­mazót, Perczel Dezső fiát, Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főispánjának titkárát a X. fizetési osztály harmadik fokozatából a 2-ik fokozatba lép­tette elő. — Képviselőtestületi Ülés. Szegzárd nagy község képviselőtestülete folyó hó 20-án délután 2 órakor ülést tart, melynek főbb tárgyai a polg. iskolák számadásának megvizsgálása, a gazdasági ismétlő-iskola és ifjúsági könyvtár fölállítása, ille­tőleg ezeknek szervezésére vonatkozó miniszteri leiratok lesznek. nek csak erős savanyúsága árulja el, hogy egykor bóditó szeszt tartalmazott. Természetes, hogy né­mely kevés cukortartalmú borok a mézes hetek után hamar megecetesednek, valamint hogy a nagy szesztartalmu — úgynevezett diplomás nők idővel a legmaróbb ecetté válnak. Dionysos felséges atyjának magas intenciói szerint az emberiség legmagasztosabb céljainak istápolására neveltetett, arra t. i. hogy a szunnyadó természeti erőket az emberben életre keltvén, azok az olympusi nap hevében az erkölcs nemes virágait teremjék. Az Ino nevű nagynénjénél nevelt isteni mag­zat azonban már kis-deák korában megismerkedvén az orchomenoszi királyi udvari balletszemélyzettel — az úgynevezett Bacháns-nőkkel, gyakori Nopcsa- estélyeket rendezett, a melyekre egy Ízben királyi atyját — Zeüst — is beprotegálván, ez a hagyo­mány szerint a sárga földdel oly közeli contactusba jutott, hogy még a sziklákat táncra perditő színházi primhegedüs Orpheusnak zenéje is süket lábakra talált nála — ellenben szeme a bor hatása alatt annyira kinvillo't, hogy az Orpheust kisérő hű Eüridikét azzal majd felfalta. Ezen lelki éhségének folyománya volt, hogy dacára a Léthe vizétől be­rúgott Stix Jankó alvilági kapus éber őrködésének, Zeüs légy alakjában vizitelt Eüridikénél. (Talán innen datálódik a lelki éhségüket csillapított fér­jeknek az a máig is meglévő ösztönszerü vágya, hogy szeretnének zajtalanul — a kulcslyukon át haza jutni.) A Zeüsz visitjének folyományaként a thébai törvényszéknél lefolyt válópörben Zeüs az ő bor- lelitett állapotára hivatkozva, Likurgusz által az — UJ pazmanita. A pécsi püspök Perczel Dezső végzett IV. éves theologust, Perczel Dezső, a képviselőház volt elnökének fiit a Pazmaneumba küldötte, hogy az egyetemen a theologiai előadá­sokat hallgassa, mint a Pazmaueumnak bennlakó, de rendkivüli növendékei addig, mig a felszente­lésre szükséges kora elérkezik. — Uj Orvos Szegzárdon. Dr. Kramolin Gyula egyetemes orvostudor, néhai Kramolin Emil, az idén elhunyt ügyvédnek fia, ki eddig Budán folytatott orvosi gyakorlatot és ott igen jó hírnévnek örvendett, visszatért szülővárosába és itt fogja folytatni orvosi gyakorlatát. — Néprajzi tanulmány. Kovách Aladár vár­megyei allevéltárnók, múzeumi titkár, két havi szabadságot kapott, s ezen idő alatt a budapesti néprajzi múzeumban folytat tanulmányokat, hogy ott szerzett rendszeres ismeretek alapján a Sárköz és utóbb Tolna vármegye néprajzát tudományos alapon feldolgozhassa. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége államsegélyt eszközölt ki részére, hogy ezen tanulmányait folytathassa. — Tea estélyek. Az »Egyesült szegzárd• tolnamegyei nöegyleti és a »Szegzárdi r. k. ovodát féntartó-egyesületi együttesen rendezendő tea-estélyeit a «Szegzárd Szállót-ban fogja meg­tartani jövő vasárnaptól kezdve. Belépő-dij l ko­rona. Kezdete d. u. 5 órakor. Külön meghivók nem bocsájtatnak ki. — Áthelyezés. Kiss Lajos tolna-ozorai és Fekete Antal kurdi segédlelkész kölcsönösen át­helyeztettek. — Szép vadász-zsákmány. Döry Pál, vár­megyénk alispánja, múlt szerdán, a szegzárdi hegyi erdőben egy igen szép példány 16-os szarvasbikát lőtt; Stankovánszky Imre tb. aljegyző pedig ugyan­akkor két fiatalabb szarvast terített le. — Vásár Tolnán. A legközelebbi országos vásár Tolnán 1902. november 3-án lesz megtartva, a melyre az érdeklődők figyelmét ez utón is fel­hívjuk. — Pécsegyházmegyei tanítók Rómában. Az október hó 21-én Rómába induló magyar kath. tanítók zarándoklatában a pécsi egyházmegyéből részt fognak venni; Suzsinszky József bakócai, Szende Má'yás babarci és Walter Ádám cikói kántortanitók. — Alapszabály-megerősítés. A m. kir. föld­mivelésügyi miniszter a *Dunaföldvári vadász­társasági alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. . — Hymen. Dr. Moldoványi István kir. köz- igazgatási biró eljegyezte Ujfalusy Ilonkát, Uj- falusy Lajos volt nyomdatulajdonos leányát. — Jubileumi ünnepély Pakson. S/.ép ünne­pélyt rendezett a paksi r k. olvasókör XIII. Leó pápaságának 25 éves jubileuma alkalmából folyó hó 12-én. Az ünnepély a pápai hymnus eléneklé- sével kezdődött, majd több szavalat következett, mely után Streicher József plébános felolvasta XIII. Leó élete ez. munkáját. Az ünnepélyt egy élőkép bemutatása fejezte be, melyet Müller Lajos káplán rendezett. — Esküvő. Fényes esküvő ment végbe teg­nap délután 4 órakor a szegzárdi ev. ref. templom­ban. Ekkor esküdött hűséget Török Sárika k. a. Török Béla szegzárdi ügyvéd leánya Dr. Freyler Károly volt szegzárdi kórházi orvosnak, ki jelen­leg az osztrák magyar államvasutak bányaorvosa Ferenczfalván. — UJ Il-od jegyző. A Bedeghen rendszere­sített Il-od jegyzői állásra egyhangúlag ifj. Lágler Sándor kölesdi lakos választatott meg. . — Gyakorlati bírói vizsga. Wagner Andor szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző, jó sikerrel tette le Budapesten a gyakorlati bírói vizsgát. — Megszökött a fogházból. A szeg­zárdi kir. törvényszék fogházának egyik második emeleti zárkájából múlt vasárnap virradóra Kátai Imre 40 éves, templomrab­lásért 3 évre elitéit rab megszökött, A ro­vott múltú szökevény a zárka vasrácsozatát egy helyen valószínűleg lombfürészszel át- fiirészelve, azt kifelé hajlította s az igy támadt résen kibújt és a lepedőjéből apró bőrdarabokkal összerótt kötélen a fogház udvarára ereszkedett, honnét már nem volt neki nehéz a szabadba jutnia. A szökevény Kátai egy megrögzött gonosztevő volt, ki már gyermekkorában több évet töltött a javítóintézetben; ott tanulta meg a czipész mesterséget is. Legutóbb Pakson az izrae­lita templomot rabolta ki, a miért 3 évi börtönre Ítélték. Érdekes a szökésben az, hogy Kátait éppen a szökése napján, múlt vasárnap délelőtt akarták ötödmagával együtt a váczi fegyházba szállítani, ő azon­ban ezt sikeresen meghiúsította, mert még ma sem került meg, daczára annak, hogy elfogatása iránt széleskörű intézkedések történtek. — Tanitóválasztás Dunaföldvárott. A Kiefer Gyula tanító lemondásával megüresedett tanítói állomásra a dunaföldvári r. k. iskolaszék a pályá­zók közül egyhangúlag Konrád Jakab jeles okle­véllel biró tanítót választotta meg. erkölcsi- megrovás vádja álul fölmentetett (ámbár az is lehet, hogy büntetésből nem választották el a feleségétől) és ezen legfelsőbb bírói döntvény óta összes modern törvényeinkben is a bor mint enyhítő körülmény szerepel. Ellenben Styx a rábízott drága portéka hűtlen őrizetének ismérveiben bűnösnek találtatván — hogy a titkos dolgokat máskor jobban őrizze — arkádiai királyi mivoltából spanyolviasszá degradálódott. * Messze vezetne Dionysos azon harcainak leírása, melyeket a szőlőkultura terjesztése érdé kében megvívott, elég látnunk az eredményt, hogy rövid időn a népek annyira meghódoltak szellemé­nek, hogy például már a görög anyák az olympusi versenyekre induló gyermekeiket borfürdőben trai- nirozták. Úgy látszik, hogy csak a germánokkal és eszkimókkal nem tudott ő istensége elbánni, mert még a német niebelungi hős Siegfried is, hogy Hildegardja iránt való szerelmi lángját fölszitsa, nem bort ivott hanem a »holde Flamme« által ki­használt mosdóvizzel gyarapította kurázsiját. Nemkülönben a szegényebb eszkimók paszitáin máig is a halzsir, — a notabilitások bankettjein pedig a forró vízben hűtött vaselin szolgáltatja a hazafias föllendülés termékenyítő fluidumát! A minden nemes kultusza iránt fogékony ha­zánkban a bor már hosszú századok óta fontos szerepet játszik az állami és társadalmi élet min­den nyilvánulásai között, — igy például Mátyásnak királylyá választásakor már «részeg volt az öreg­apánk hajdanán», ismeretes továbbá a régi magyar paedagogiai zsinatnak az «ukkoni» pohár mellett megállapított azon nevelési elve, hogy «bor mellett okos lesz a szamár is» és hogy «nincsen a kulacs­nál bölcsebb kalamáris», és a mely elv alapján a czinkotai elemi iskolát a tankönyvnek Mátyás király ■ kegyelméből való kibővittetése által collégiummá akarták fejleszteni. Igazságszolgáltatásunk menetét már a közép­korban gyorsították a «rabvallató» borok, a köz- igazgatási referádák alkalmairól pedig tudjuk, hogy «piros borral itatott az alispán». Sajnos, hogy a diplomácziában is hosszú szá­zadokon át szerepelt a bor, melynek fő alkotó részét képező «igazság» keresése szülte a szünet­len háborúkat, mig végre az újabb chémia a bor fő alkatrészét úgy elkeverte a mai diplomácziai érintkezés eszköze — a «champagni» közé, hogy azóta a diplomácziában igaz, őszinte szó nem esik, mindenki magáénak véli az igazságot és elmarad a háborúság. — Talán a világbéke intenczióinak szolgálatában működött ama híres pécsi borpincze is, mely a bort, a régiek «Gottestrank»-ját «Engel»- trankra aprózta föl! ? Minek magyarázzam végül, hogy békés polgári életünk keresztelő napjától halotti torunkig szellemi létünk gépezetét borral olajozzuk 1 ? Vagy közéle­tünkben való fontosságát nem eléggé magyarázza meg azon egyetlen statisztikai tény, hogy fővárosi életünk millenáris félesztendejében a fővárosi re­prezentáció hivatalos borkontója 24 ezer forintot tett ki ! Úgy vélem a múltakból, hogy a jövő épülete is leginkább boros hordókon nyugszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom