Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-19 / 42. szám

XII. évfolyam. 42. szám. Szegzárd, 1902. október 19. Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . . 3 . » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. ■■ESBBHHnnnmssBr POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik, minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ' Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KÖPNÉL. SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendő^. Hirdetések mérsékeljen megállapít ot árszabály szerint számíttatnak. Az uj parlament. Több hónapos pihenés után újra egy­begyűltek az országgyűlési képviselők ta­nácskozásra. Most már a díszes pompától csillogó, uj parlamentben kezdették meg törvényhozói működésöket. A képviselők fölvonulása, illetőleg az első ülésen való szereplősök azonban aligha felelt meg a hely komoly pompájának s az alkalom ünnepies voltának. Nem igen hisszük, hogy bárhol is ilyen furcsa, hogy azt ne mondjuk: ily elszomo­rító körülmények közt ment volna valaha végbe a törvényhozók uj palotájának ünne­pies megnyitása. A felelősség egész súlya az ellenzékre éspedig a függetlenségi pártnak turbulens elemeire nehezedik, kik abbeli mohó vá­gyukban, hogy hosszú szünet és semmit­tevés után végre-valahára életjelt adjanak magukról, azzal ünnepelték meg a fényes palota megnyitását, hogy régóta elcsépelt és jobbára indokolatlan sérelmeket erősza­koltak fölszinre és olyan művihart rendez­tek, hogy a képviselőház és a kormány elnökét ismételten alig engedték szóhoz jutni és minden áron kellemetlenséget akar­tak előidézni a komoly münkára hivatott parlament első, emlékezetes ülésén. A parlamenti zenebona azonban nem vetett nagyobb hullámokat, mert a miniszter- elnök tapintatos és az ellenzéket lefegyve- rezó nyilatkozata csakhamar lecsendesitette a sérelmekkel felfújt ellenzéki viharokat és elejét vette annak, hogy az uj parlament a kezdet legelején az osztrák parlamentéhoz hasonló botrányos jeleneteknek legyen szo­morú szintere. Széli Kálmán az igazi államféríiu hig­gadtságával türelmesen várta az ellenzéki szilaj temperamentum lecsöndesedését, bátor és okos beszédében egyszeriben halomra döntötte a függetlenségi Peturbánok szinfal- hasogató vádjait, mert érezte álláspontjának, tapintatos eljárásának erősségét és a viszo­nyok által indokolt helyes voltát. De ugyanekkor a miniszterelnök, amint azt még miniszteri székből nem hallottuk, az egész parlament helyeslése mellett Kossuth Lajos halhatatlan érdemeit a legnagyobb melegséggel méltatta, gyönyörű szavakkal ostentálta az uj parlament megnyitó ülésén. Széli Kálmán nem elégedett meg azzal, hogy őszinte nyíltsággal a nemzet előtt föltárta a magyar király első tanácsadója által a Kossuth-ügyben elfoglalható állás­pontnak igaz okait, hanem meghajtotta egyúttal lobogóját e nagy történelmi alak sugárzó fénye és nagysága előtt. Hogy pedig Kossuth érdemeiről mon­dott ékes szavai nem a pillanatnyi szükség­letnek szolgáló frázisok voltak, megmutatta azzal, hogy másnap a maga és a kormány nevében tartózkodás nélkül hozzájárult a függetlenségi párt részéről fölvetett abbeli indítványhoz, hogy Apponyi Albertnek, a képviselőház elnökének bizalom szavaztassék azért, amiért a Kossuth-nme^éiyen meg­jelenve, koszorút helyezett a halhatatlan érdemű hazafi sirhalmára. A parlamenti uj ülésszak első napján föltá­madt vihar reméljük, hogy nem vet nagyobb hullámokat a közel jövőben — a reactio- narius ellenzék: a néppárt örömére, mely némán hallgatva és kárörvendve szemlélte a szabadelvű és függetlenségi párt, közös ellenségök szenvedélyesnek indult viasko- dását. Nem a közjogi sérelmek unos-untalan való emlegetésére, hanem komoly törvény­hozói munkásságra van szüksége a parla­mentnek. . Sociális, közgazdaságig nemzetiségi és kulturális bajaink orvoslásán kell vállvetett munkával fáradozni a parlamentnek, hogy a sokfelöl mutatkozó és annyira óhajtott hiányok hasznos törvényhozási alkotásokkal mihamarább helyrepótoltassanak; mert az akadémikus jellegű és meddő közjogi sérel­TARCA. Tíz év múltán* Rövidruhás leányka voltál, Szép szőkefürtü kis hamis. Fehér babos kis kék ruhádban, Csak abban látlak még ma is.' Édes, csicsergő kaczagásod Hallom az éveken keresztül. Mosolygó ajkad vig danája A lombok árnyán újracsendül. Itt, — itt, hol édesen susognak A lomb s virág, szellő ha fú! Álmodtak egykor szerelemről Egy kis leányka s egy fiú, Yirágfakasztó szép tavasz volt, Szivünkben is zsendült virág; Feltárta ajtaját előttünk Egy bűvös bájos szép világ. « Tündérkert volt a park körültünk, Tündértanya minden virág, Királyi lak a rózsalugos, Bül-bült takart a lombos ág. Te voltál a tündér királyné, S a vőlegényed voltam én; Itt esküdtünk örök szerelmet Piros pünkösdnek reggelén. " Mutatvány Borsos István némedii ev. ref. leik. költeményeiből. Óh, ifjú szívnek édes álma! Óh, édes első szerelem! Képed, — lelkem a múltba szállva — Ma is kaczérkodik velem. És bár az élet annyi gondja Folyton utánam sompolyog: Tündérvilágod bűvkörében Szivem ma ismét feldobog. ♦ Nem, — nem csítítom dobbanását! Nem, — nem zárom le ajkamat! Nekem az emlék biztatást ád, S szivemben ismét dal fakad. Dal, — dal az első szerelemről, Mely tiszta, szűzi, isteni; Mit akkor hallottunk szivünkkel — Oh, azt szeretném zengeni! * . •. De nem lehet! -. Elszállt az álom, S hogy visszatérjen, nincs remény. Ábrándot elűzi az élet .,. Te jobbra mégy és balra én. Kerget tovább sorsunk viharja, Suhogva csapkod ostora .. , Az édes emlék a mienk még, De át nem éljük már soha! BORSOS ISTVÁN. A B O R. Irta: Halász Géza. A » T 0 L N AV Á R M E G Y E« eredeti tárczája. Tolnamegye községei felekezeti hovatarto- zandóságának nagy chaoszába csak a paprika és a bor dérit némi rózsaszínű világosságot. A kakas- és buzogány-toronyjelvényü falvak népe a kevés hus-elegyü paprikával töltött kolbász zsirját, papri­kával- behintett kenyérre csepegtetvén : piros cse- resnyepaprika saláta mellé harap egyet-egyet belőle ; a kereszt jelvényében torra került kolbász magyar vanília (fokhagyma) főszerillatát ecetes piros-paprika falat neutralizálja — a se kereszt, se buzogány (vagy ha úgy tetszik mindakettő) hivei paradicsom lével hódolnak a kálomista szinizlésnek, de a pap­rikás pörkölt belső aromáját teuton íinyássággal szegfűszeggel juttatják diadalra. A közhazához való együvétartozás lelkesítő gondolatát csak egy közös nemzeti eszköz tartja itt fönn, hosszában Fehérmegyétől Baranyáig, és keresztben a Bácskától Somogyig: és ez a bicska, melynek élességét és hatási fokozatát (t. i. 6 hó­naptól kezdve 5 esztendei börtönig) a szőlő cukor- tartalma és a szüret dimmensiója szabályozzák. Nem egészen satyra, hogy ennek dacára a bor szeliditő kultureszköz itt, — ahol még alig 50 esztendőkkel ezelőtt a nép mithoszában minden berek és liget a Sobrik legendájával volt meg­szentelve, — ha szakítva a fokos és flinta kultu­szával ma már a szociális és érzelmi érdek ki­Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket beküldeni szíveskedj enek. a kiadóhivatalhoz mielőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom