Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-29 / 26. szám
XII. évfolyam. 26. szám Szegzárd, 1902. junius 29. 1 d'íófizetesi ar : * Egfész évre ... 12 korona. § Fél évre ... fi » I Negyed évre . . 3 » Egy szára ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiad6- iratalun kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegziírdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KOEUÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FEKE2TCZ. Kéziratok viasza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézenc'ők. Hirdetések mérsékeljen megállapító t árszabály szerint számíttatnak.A nevelésről. Ilyenkor, a tanév végén, a szülők, illetve 3. társadalom, intenzivebb figyelemmel kísérik az iskola munkáját,, s igy nem lesz i talán egészen felesleges, ha e helyen — a • rendes politizálás helyett — egy kis paeda- gogiával is foglalkozunk. Sokan persze, mikor e szót hallják, mosolyognak, mert különösen nálunk ért, illetve akar érteni mindenki a politikához, paedagogiához, no meg a gyógyítás tudományához. Csakhogy míg a politizálás a legtöbb esetben ártatlan beszélgetés számba megy, addig a nevelés paedagogiai ismeretek nélkül, s az orvoslás megfelelő tudás nélkül, csak komoly bajokat okozhat. Mindenesetre sajátszerü tünemény, hogy a szülők nagy része nem is gondol arra, miszerint nem elég csak úgy Isten kegyelméből való nevelőnek lenni. Addig, mig kertjük, gyümölcsfáik megművelése körül sokat fáradoznak ; a megmunkálás, nemesítés különböző nemeit igyekeznek elsajátítani, gyermekeik Nevelésénél csak nagy ritkán vesznek maguknak annyi ^ fáradságot, hogy a rendes sablontól eltérjenek. Mintha bizony az a gyermeki lélek kaptafa lenne. Méltán mondhatta Spenzer: »Ha valamely a számoláshoz és könyvvezetéshez nem értő ember üzletet nyitna, a világ csodálkoznék bolondságán és bukását elkerülhetetlennek tartaná. Ellenben azon semmit TARCA. A bronzkor szemléltető képei. — A »TOLNAVÁRMEGYE« eredeti tárcája.. — Múzeumunk ismét két művészileg értékes és a nézőre nézve gyönyörű festménynyel szaporodott. Löschinger Hugó székesfővárosi festőművész elkészítette a bronzkori életet feltüntető képeket; a múzeum bronzkori termében, a falon függitek már. Ezen képekről olyan futólagos ismertetést adni nem lehet, de nem is szabad; magát a művészetet, — a művészet teremtőerejét sértené, ha •csupán recitative sorolnánk fel a vászonra vetett alakokat és azok működését. Amennyire tudom megkísérlem leírásukat. Legelőször is megállapíthatom azt, hogy ez az ujabbi alkotás jóval túlszárnyalja a kőkori képeket. Ez a fokozatos haladás pedig nagyon is érthető ; mert Magyarojszágon ez az első kísérlet, 'hogy történelem előtti idők genre-jei nagy tableaux- szerü képekben vannak megörökítve. Szükséges tehát, hogy a művész elsősorban is és okvetlenül ^ilettans régész legyen.. sem csodálkoznak, hogy vannak szülők, kik a gyermeknevelés nagy munkájához fognak anélkül, hogy gondolkoztak volna azon testi, erkölcsi és értelmi törvényekről, melyeket eljárásuk közben követniük kellene.« A mai társadalom igen sokat követel az iskolától, különösen a középiskolától. Az iskola arra törekszik, hogy a társadalom jogos követeléseit kielégítse, hiszen hivatása a tanulók értelmét, eszét fejleszteni és fegyelmezni, kedélyüket finomítani és általában jellemüket nemesíteni. De bármily buzgó- sággal teljesítse is kötelességét az iskola, a nevelésnek mégis csak egyik tényezője ; a család s később a társadalom, az a másik nevelő tényező, mely a nevelést kiegészíti. A családnak kell tulajdonképen az egyéniséget, az iskolának pedig a közösségnek nevelnie. Csak akkor, ha e két tényező egyesülten működik, lehet a nevelés feladatait eredménynyel megoldani. Hogy ennek föltétlenül igy kell lennie, kiviláglik azon körülményből, hogy az iskolának nagyon sok egyénnel van dolga, a családnak meg kevéssel. A tanítónak az osztály színvonalát kell szem előtt tartania, az egész osztályt kell tanítania és nevelnie, s igy már fizikailag is keveset tehet ilyen körülmények között az egyéniség fejlesztésére. Ha a szülőknek a nevelés terén való járatlansága, közömbössége vagy az iskola intentióival ellenkező irányú ténykedése is zavarja az egyéniség tiszta, tudatos fejlődését, milyen lehet a nevelés eredménye ! A dilettantismus kétfelé vág; van a tudásnak bizonyos alapja, de az aprólékos részleteket, melyek már szakszerűek, mellőzi: ez az egyik; mellőzvén a részletekig menő tanulmányt, vagyis a logikai kezdő vagy végző egymásutánt, a képzelő erőnek tágtere nyilik: e z . a másik. — Ha ez a kettő párhuzamosan halad egymás mellett és ez bármily alakban megnyilatkozik: előáll a művészet a maga hatalmas teremtő erejével. — Teljesen logikus költészet, zene, festészet, szobrászat: absurdum. — Fele tudás, fele képzelet, együttvéve teljes egész; ez a művészet. Löschinger Húgó ur festményein lépésről- lépésre megtaláljuk a fokozatos haladás nyomait — addig, amig a dilettantismus. haladni szokott; azután meg átcsap a képzeletbe, — a legmagasabb képzeletbe. Ez által a hatás annyira meglepő, hogy kénytelenek vagyunk megmondani : k ő k o r t szemléltető képein tudás és képzelet, hol előre, hol hátrább vannak még egymástól; minélfogva Ítéletünk az, hogy meglehet, valószínű, hogy így volt akkoriban; bronzkort szemléltető képeinél ellenben már tudás és képzelet párhuzamos haladással mutatja :így volt, így kellett lennie a brorzkorszakban nem más képpé n. — Ezeknél a képeknél a teljes erővel működő képzelet mellett kitűnik már a Boldogságunk alapfeltételét, lelki világunk harmóniájában találjuk. A tudatos nevelésnek irányítania kell az ehhez vivő utat, meg kell vetnie biztos kézzel azt az alapot, melyre az emberi lélek kiművelése építhető. Ezt az irányt az otthonnak kell mutatnia, az alapot a szülőknek kell megvetniük. A fiatal lélek teljesen a környezet hatása alatt áll, mert az utánzás ösztöne a gyermekben a leghatalmasabb ösztönök, egyike. Azért olyan nagyon fontos, hogy a gyermek csak jó példát lásson s megfelelő környezetben legyen. »Jó anya után Istennek legnagyobb áldása az, ha jó emberek körében növekedünk fel, mert birodalmunk az emberek iránt, mely földi boldogságunknak első föltétele, egészen ettől függ«, mondja báró Eötvös József. A szülők a gyermek első példaképei s különösen az anya leg- hivatottabb alapitója gyermeke boldogságának., Az anyának kell a család világában az ethikai eszményképnek lennie, neki J^ell azzal a fenséges — más által nem pótolható — érzéssel: a szeretettel gyermeke jövendő boldogságának melegágyát megvetnie. A szeretet az a fenséges és hatalmas tényező, mely a gyermeki lélekben a jó, szép és nemes érzéseket csíráztatja, ez a mi megóvja, hogy rossz emberré legyen. Ehhez kell az apai szigornak járulni, mert különben ez a szeretet esztelen gyöngeséggé, majomszeretetté fajul. Gyöngeséggé fajulva dilettáns régész tetőpontot ért tudása is; — to' vább mennie nem szabad — elég a mit tud, — mert különben a vászon mezői meg a rajta levő alakok: fegyver, ékszer és edény-raktár lesznek. Még valamit, mielőtt a részleteket ismertetem : Mikor a kőkorra vonatkozó képeket ismertettem, készakarva hallgattam el azt az összhatást melyet hennem ezen képek keltettek. Most hogy a bronzkorra vonatkozó képeket, látom, lehetetlen, hogy elhallgassam azt a talán tudatos, talán öntuda'lan éles ellentétet, mely ezeket a két különböző kort feltüntető képeket, oly rendkívüli módon jellemzi. A kőkori képeken az alakok munkái olyan sietősek, mintha azokat még abban az órában el kellene készíteniük ; ez a lázas, hajrá munkálkodás, az alakoknak majdnem egymáson tolongása: a szemlélőt is magával ragadja s az összhatás olyan nyugtalanul bizonytalanná válik. Ellenkező áll a bronzkori képekről. — Itt ezeken az alakokon és tevékenységükön olyan tudatos nyugodtság, majdnem méltóságteljes nyugalom ömlik szét, hogy a szemlélő ítélkező képessége minden egyes csoportnál pihenőt tarthat vagyis nyugodtan után gondolhat, — hasonlíthat. Amint megjegyeztem már, ez a talán tudatos vagy tán inkább öntudatlan éles ellentét annyira kitűnik, hogy mint egy kort jellemzővé lesz. — Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
