Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-10 / 6. szám

1901. február 10.

TO LN A V Ai? JO.3Y3;.

3.

— Előmunkálati engedély megadása. A kereskedelemügyi miniszter, Kronbeiger Lipót budapesti, Pekenovits Dániel és Rabinek Pál paksi lakosnak, a Fehér és lolnavár megyei helyi érdekű vasul paksi állomásából kiágazólag, Duna-SzetU- György, Gerjen Fadd és Tolna érintésével a m. kir államvasutak rétszilas-szegzárdi vonalának I Tolna-Mozs állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzmozdoflyu helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

— A dominó-bál. Az »Egyesült szegzárd- tolnainegyei nőegylet* dominó-bálja, mely a jövő szombaton, e hó 16 án lesz megtartva, a jegyek előre válthatók Pirnitzer Manóné egyleti pénztárosnál. A dominóbau megjelenő hölgyek részére pedig az egylet a »Szegzárd-Szállói 2. számú szobáját díjta anul ajánlja fel.

— A tolnai posta kincstári kezelésbe vétele

mint illetékes helyről hallottuk, ismét elodáztatott. Először még 1900 novemberre, később — mint | ann .k idején jelentettük is — 1901. április havára I tették az átvétel időpontját; mostani értesülésünk szerint pedig, az még csak ez év őszén fog megvalósulni.

— Névváltoztatás. Ádávi Ferencz szegzárdi lakos és gyermekei vezetéknevöket belügyminiszteri engedélylyel • Körosztási-re változtatták.

— Pécs az ország legnagyobb városai

között. Pécs az ország legnagyobb városai közé jutóit az idei népszámlálással. Egy statisztika szerint ugyanis az országnak negyvenezren felüli lakossal bíró városa tizenöt van s köztük — a tizenharmadik helyen — ott van Pécs is. E városok a következők : 1. Budapest 713383 lakossal, 2. Szeged 104007 lakossal, 3. Szabadka 83940 lakossal, 4. Debrecen 73417 lakossal, 5. Pozsony 61944 lakossal, 6. Hódmező-Vásárhely 61200 lakossal, 7. Zágráb 57930 lakossal, 8. Kecskemét 56997 lakossal, 9. Arad 53833 lakossal, 10. Temesvár 50860 lakossal, 11. Kolozsvár 48057 lakossal, 12. Nagyvárad 47645 lakossal, 13. Pécs 42423 lakossal, 14. Újpest 41179 lakossal, 15. Miskolc 41 100 lakossal.

— A vármegye első gazdasági szakiskolája.

A múlt napokban nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter jakab András oki. tanítót a duna- . földvári gazd. szakiskola tanítójává. Van tehát a megyének már gazd. szakiskolája is, de csak egy.

— A ..Korona“ kávéház uj gazdája. Újra gazdát cserél a »Korona« kávéház. Kecskés Án- talné a múlt hét folyamán Csonka Albertnak adta át; aki azt — mint halljuk— holnap fogja megnyitni.

— Tűz. Folyó hó 8-án hajnalban Hanga György háza leégett. Ugyanazon ház ez, mint amelyet pár héttel ezelőtt — mint annak idején mi is megirtuk — két rendőr ébersége az elham- vadástól megmentett. Most a szomszédos Szabó Józsefné háza is leégett, sőt a harmadikba is belekapott a tűz.

MULATSÁGOK.

— A szegzárdi r. kath. ovoda javára rendezett hangverseny és táncestély minden tekintetben fényesen sikerült. A hangverseny valóban magas sz’tivonalon állott és a megjelent szép közönség zajos tetszéssel és tapssal fejezte ki elismerését a közreműködők iránt. Első helyen Opris Valéria urhölgyet kell felemlítenünk, a ki művészi hegedü- játekaval és kiváló virtuozitásával elragadta a közönséget. Minden darab eljátszása után frenetikus tapsvihar zúgott végig a teremben. Szegzárd intelligens közönsége különös hálával tartozik a műkedvelő művésznőnek, ki ebben a zord időben a jótékony cél kedvéért Pécsről ide fáradott hozzánk és bennünket az ő művészi hegedűjátékában gyönyörködtetett. Nagyon és méltán tetszettek Rényi Mariska kisasszonynak szabatosan és routinnal előadott és kitűnő technikára valló énekszámai; hangja igen kellemesen csengő, terjedelmes és alaposan iskolázott. Rényi és Opris kisasszonyoknak pompás virágcsokrokat nyújtottak át a rendezők. Tarnay Alajos ismert előkelő zongoraművésznek hatalmas zongorajátékát, nemkülönben Szabó Gyula dr. törvényszéki birónak remek szavalatát szintén nagy tapssal és igazi tetszéssel fogadta a közönség. A hangverseny után tánc következett, a mely a legjobb hangulatban egész reggelig tartott A közönség mindvégig kedélyesen mulatott, a hölgyek sokat és animoval táncoltak. A kitűnő ételekkel és pompás italokkal gazdagon megrakott buffet nagy kelendőségnek örvendett, hisz a szép asszonyok egész csoportja az egylet buzgó elnökével, Dőry Pálné úrnővel az élén, páratlan szeretetreméltósággal és lekötelező figyelemmel, fáradhatatlan volt kiszolgálási tisztjének teljesítésében. Az estélyen jelen voltak ; dr Beöthy Károlyné, Biróy Béláné, Boros Gyuláné, Boros Sári, Borsody Lajosné, Breitnekker Alfrédné (Tolnáról), Diczenty Gyuláné, Diczenly Paula, Dóry Pálné, Fischer Jánosné (Tolnáról), Fischer Miczi (Tolnáról), Forster Zoltánné, Hilbert Istvánná, Hilbert Jolán, Hoffmann ^ándorné, özv. Horváth Pálné, Horváth Irma, Jeney Lászlóné,

Komárotny Gyuláné, Koináromy Mariska, Krcstnarik Pálné, dr. Leopold Kornélné, Lindmer Jánosné (Tolna), Lörincy Józsefné, Lőrincy Cresti, Mányoky Irén, Mat- tiony Jánosné, Miskolcy Kálmánná, Mtskolcy Mariska, Molnár Józsefné, dr. Mutier Ferencné, Nús Istvánná, Opris Péterné (Pécs), Opris Angella, Opris Valéria, Rács Józsefné, özv. Renyiné (Budapest), Rényi Mariska Schmidt Oszkárné, özv. Szonnnvend Manóné, Streiih Béláné, dr. Szabó Gyuláné, Ssévald Mórné, Szévald Elvira, Stankovánszky Jánosné, Sstanko- vánszky Elza, Sztankovánszky Miczi, Tekus Vilmosné. Tuih Henrikne, Török Béláné, Török Sári, Vilczek Sándorné. Másnap kedélyes iyukverö következett.

— A tolnai iparos ifjúság folyó évi február hó 16-án szombaton, a »Fehér Ló« vendéglő nagytermében zártkörű tánczmulatságot rendez. A rendező-bizottság tagjai: Diszelnök: Fekete Ágoston. Elnök: Kányi Lajos. Alelnök: Horváth János. Pénztárnok: Maixner János. Ellenőr: Budai János. Tánczrendező: Isgum Ferencz Károly. Rendezők: AppelshoíTer Ádám, Bereth János, Bertatan Imre, Czerna Rezső, Eger Mihály, Feiertag Ádám GyőrlTy Kálmán, Ganczer Mihály, Hauk Ferencz,' Katona Ferencz, Konrád János, Leibhard István, Müller József, Nübl János, id. Potzner János, ifj. Potzner János, Prancz József, Pucher István, Potyandy Adám, Rohr József, Szabó Jakab, Sziller Mátyás, Schneringer József, Tantos János, Tóth György.

TÖRVÉNYKEZÉS.

Esküdtbirósági tárgyalások.

Folyó hó 4-én kezdődtek meg az idei esküdtszéki tárgyalások. Összesen 5 ügyet tárgyalt az esküdtszék 4 nap alatt. Mind az öt ügyben esküdt- jeink valóban kiváló intelligenciára valló verdiktet hoztak, mely úgy jogi, mint emberi szempontból minden tekintetben kiállja a legszigorúbb bírálatot.

Az ügyek közül különösen a Farkas József- féle halál' okozó súlyos testi sértéses ügy és a Busnyik-féle hitves-gyilkosság voltak rendkívül érdekesek.

Farkas Józsefet ugyanis a múlt évben az esküdtszék fölmentette. Ezt a verdiktet mi annak idején lapunkban is behatóan szóvá tettük és hibáztattuk ezt a fölmentő verdiktet. A kir. kúria ebben az ügyben mégsemmisitette a verdiktet és az ügy ily módon került újból az esküdtszék elé. A tárgyalást j »Sélez József törvényszéki elnök vezette. A tényállás ugyanaz volt, mint az. első főtárgyaláson. Az esküdtek bűnösnek mondották ki Farkas Józsefet, erős felindulásból származó és jogtalan megtámadás miatt előidézett haláltokozó súlyos testi sértés bűntettében és a kir. törvényszék a 92. §. alkalmazásával rádiódat egy éri börtönre és hivatalvesztésre ítélte. Az esküdtszék főiíöke : l/tszlé Lajos ügyvéd volt.

A második, szintén rendkívül érdekes ügyről a következőkben számolunk be :

A feleség-gyilkos.

Busnyik Sándor dunaföldvári, 31 éves, föld- mives 1900. évi november 10. és 11. közti éjjel feleségét megfojtotta, és hogy a dolgot úgy tüntesse fel, mintha a szegény asszony önakaratából vált volna meg az élettől, kihurcolta őt a konyhába, és ott a nyakára erősített ruhaszárító kötéllel a geren- I dóra felhúzta. Mikor megvirradt, siránkozva panaszolta házigazdájájának és az odajötteknek, hogy felesége felakasztotta magát; s e közben jónak látta arcát egy kendővel elfödni, mert a szegény áldozat, midőn álmából arra riadt fel, hogy egy kéz megfojtani akarja olykép, hogy száját es orrát befogja, a gyilkos kezét és arcát több helyütt megkarmolta.

A múlt szét dán tárgyalta ezt az irtózatos bűnügyet a szegzárdi kir. törvényszék mint esküdt- biróság, és ezen napon este 8 óra tájban mondotta ki a szegzárdi esküdtszék a bűnöst.

Az esküdtszék a következőkép alakult meg : Bezerédj Pál, JJuborszkg Géza, Németh János, Koleszár Ferenc, Haffner György, Hauk Antal, Haugh Béla, Mutsehenbacher Lipót, Stokinger János, Szeghy Sándor, Kálmán Béla, Beke Andor.

Az esküdtbiróság tagjai: Ágoston István kir. táblai birói dm- és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró, mint elnök ; Schmidt Imre és Kövessy Ödön kir. törvényszéki bírók, mint szavazóbirák; Szilágyi Ernő és ifj. Boda Vilmos jegyzők. Ügyész : Jeney László dr., védő : dr. Steiner Lajos.

Elnök: Mondja el, Busnyik, hogyan történt a dolog ?

Vádlott: Mikor én este a munkáról hazamentem, nem volt vacsora. No, de hát később lett. Aztán elküldtem a feleségemet egy kötelezővel az apjához, de az bizony nem irta alá. Azelőtt mindig ő irta alá.

Aztán elmondja, hogy haragudott; de nem bántotta az asszonyt, porolt vele; de aztán megbékültek. 9 óra tájban lefeküdtek s elaludtak. Éjféltájban ő felébredt, szólt a feleségének, takarja be a kis leányt. Ez nem felelt; ő kelt fel tehát a kicsikét betakarni. Ekkor az asszony mélyen aludt s erősen lélegzett. O aztán aludt reggel 6 óráig. Ekkor aztán fölkelt, s minthogy felesége ágya üres volt, azt hitte, valahol künn van az asszony. Megborotválkozott ; minthogy pedig még akkor sem jött vissza a felesége, keresésére indult, sőt kiabált is utána. Feleletet nem kapott, visszament tehát a házba, s ekkor látta, hogy a kit keres, ott lóg a gerendán. Persze, rögtön jajgatni kezdett, mire a házigazdája s a szomszédok sietve odajöttek.

Elnök: Hát miért akasztotta fel magát az az egészséges, életvidor asszony ?

Vádlott: Egyszer nagy vérzése volt, s megvizsgáltattam az orvossal, s ezt nagyon röstellte.

Elnök: Hát azokat a karcolásokat hol kapta ?

Vádlott: Az arcomat a beretvával vágtam meg, a kezemet pedig fahordás közben sértettem meg.

Elnök: Igen ám, csakhogy az arcán több sérülés is volt; az orvosszakértő urak azt mondják, egytől egyig köröm-karcolások helyei ezek.

Vádlott: Hát, kérem, mikor Simon Józsefné odajött, aki a feleségemnek unokatestvérje, nekem rontott, a fejemet verte, és az arcomat össze-vissza karcolta.

Elnök: Csakhogy vannak tanuk, akik azt mondják, hogy a maga arca, már akkor véres volt, mielőtt Simon Józsefné odament.

Vádlott: Az nem igaz, kérem.

Elnök: Erre több tanú is van.

Vádlott: Az nem igaz. kérem, azok evvel engemet mind csak vádolnak.

Elnök : Miért vádolnák azok magát ?

Vádlvtt: Azt én nem tudom, tekintetes törvényszéki urak, de az nem igaz; avval engem csak vádolnak.

Elmondta aztán még az elnök, hogy a kötél farkashurokra volt kötve, tehát úgy, amint az asszonyok nem is szoktak kötelet kötni; a gerenda festékje is több helyütt lehorzsolódott, amint a holttestet vádlott felhúzta. Vádlott mindenre csak azt felelte, hogy ő nem tudja, az nem igaz, csak vádolják vele.

Tagadott konokul; a megbánásnak legkisebb jelét sem mutatja; s úgy látszott, bízott benne, hogy felmentik, hiszen dolgát ügyesen végezte. Ámde, amidőn a tanuk egyenkint szemébe mondták a rémtett körülményeiről tapasztalt tüneteket, erélyes tagadása-mindjobban aláhanyatlotf. Még mindig az ■ volt ugyan a tanuk vallomására a megjegyzése, hogy azzal öt csak vádolják. Néha-néha körülnézett a teremben; mélyen fekvő szemeiből elszántság sugárzott. Semmi félelem sem látszott arcából eleinte, sőt, midőn Simon Józsefné az ő élénk beszédmódjával elmondta, a mit tud, mosolyogni is próbált; Simonná ugyanis azt is elmondta, hogy egy alkalommal, midőn feleségével durván bánt, ő pörbeszállt vele, de Busnyik fütvörészve fordított hátat, s hagyta faképnél.

Elsőbben is vádlott ipát hallgatták ki. Idősb Staná Istvánt.

Elnök-: Mondja csak, hogy élt Busnyik a feleségéve ?

Id. Staná : Négy esztendeig — kérem — úgy éltek, mint a tiszta angyal. Hanem aztán, mikor Pestrül hazagyütt, mindjárt szocilistaságba is keveredett, meg a feleségét is féltette.

Elnök : Hát az a kötelező-história ?

Id. Staná : Odajött a lányom, hogy Írjam alá. mert azt mondta a Sándcfr, akkor más lesz.

Vádlott (felugrik): Nem igaz, tekintetes törvényes urak, ő csak avval engem vádol.

Id. Staná: Mikor aztán a szerencsétlenség megtörtént, elmentem, és egy rossz szót nem mondtam neki. csak annyit: „No, fiam, megcsináltad a pecsenyédet!“

Szeghy esküdt. Hány órakor ment oda?

Id. Staná : Ugv 8 órakor, mikor a dolgaimat elláttam.

Ügyész : Panaszkodott a leánya ?

Id. Staná: Igen, kérem, egyszer feldagadt szemmel és arccal jött haza. Azt is elmondta, hogy egy éjjel egész hajnalig késsel járt a szobában bolond feltékenységtül az ura.

Elnök : Bodor Mihály ! Mondja, látta a vádlott arcát ?

Bodor: Igen, véres volt.

Vádlott: Megkérem, csak vádol.

Bodor Mihályné: Egyszer a felesége nekem dolgozott, egy koronát adtam neki; ezért már Busnyik megverte. Ha a gyerekeinek a maga keresményén vett valamit, Busnyik mindjárt üldözte miatta.

Ügyész: Mit gondolt, mikor a szerencsétlen asszonyt felakasztva látta ?

Bodor né: Bizony kérem, úgy mondom, amint gondútam, hát bizony nem hittem, hogy maga akasztotta fel magát.

Bodor János : Este kemény beszédet mondtak Busnyikék. Három óra felé a feleségem valami jövés-menésre, zajra ébredt fel; fölkeltett engem. Ekkor már úgy hallott, mintha lovak dobognának. Kimentem, a lovak szépen feküdtek. Visszafelé a Busnyik konyhájából hallatszott a zaj. Megálltam, s beszóltam : >Ki vagy?« Nem szólt senki, zörgött tovább. Még egyszer szóltam: »Ki vagy?« Erre sem feleltek, hát benyitottam. A kémény alul egy felöltözött alak jött. Hogy ki. nem tudom. Indulás közben ezt mondtam: »Azt hittem, a lovak dobognak.« Az meg azt felelte : »Az ám !« Én aztán visszamentem a szobámba.