Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-10 / 6. szám

Vádlott: Evvel engem, kérem, csak vádol. Elnök: Nem hallotta, hogy vádlott a felesége nevét kiabálta r

Undor : Nem hallottam, kérem ássan.

Elnök: Hallotta, Busnyik r Vádlott: Evvel engem, kérem, csak vádol. Undor Jánosáé: Akkor este én is hallottam, hogy büllenkedtek az urával. Fél 9-kor bementem hoz/ájok esi ti tani. Busnyikné panaszolta sírva, hogy az ura gyereket keres rajta. 3 óra felé a neszezésre ébredtem fel, szóltam az uramnak.

Ügyész: Mondta azt Busnyikné. hogy megöli magát, ha máskép nem lesz ?

Bodorné: Nem mondta kérem. Iszen nagyon szerette a gyerekeit. Szeretett volna az urától megszabadulni: de azt mondta: »Nem bánom aztán, addig dolgozom a gyerekeimért, inig bíróra, ha a vér csepeg is az ujjomból.*

Ügyész: Verte Busnyik a feleségét.

Bodorné: Igenis, kérem. A szegény asszony azt is mondta, hogy olyankor még az ajtót is rázárta. S hogy, ha kell, még az ablakot is törjük be, ha valami olyant hallunk; mert ő nagyon fél.

Borbély József és Fazekas István tanuk vallomásából kitűnt, hogy Simonná nem karmolta meg vádlottat. Már előzőleg takargatja vádlott az arcát.

Simon Józsefné: Nálam dolgozott, nekem segített szegény. Busnyik ezért folyton üldözte. Mikor egyezer nagyon megverte, elmentem, és összeszidtam. Ő elfordult tőlem és fütyörészett.

Vádlott : (Mosolyog.)

Elnök : Maga karmolta meg Busnyikot ? Simonná: Dehogy, kérem, megkopogattam a fejét az öklömmel, de hozzá sem nyúltam.

(iái József látta vádlott véres arcát; még akkor Simonné ott sem volt.

Több tanú vallotta, hogy régebben, mikor ők ismerték, rendes, jóravaló, de magába zárkózott ember volt.

Busnyik János : Hát, kérem, azóta, hogy Szeg- zárdon vót a szocialistádig miatt, olyan ehnájteltn. Elnök : Hívják be Szlanyinka Mihályt i Szlanyinka Mihály nagy kopogva egészen a jég yzők asztala elé lépked, s köszön :

Jó napot kiváltok. — Vallomása lényegtelen. Számlái Mihályné: Mikor a komátnasszonynyal odamentünk, láttam, hogy Busnyik nagyon meg van karmolva. Mondtam is a komaasszonynak; de ez rám ijesztett, hogy jó lesz Busnyikkal vigyázni. Azután jött Simonné, nem az karmolta meg.

1 Vullőtt feláll: Kérem, ő evvel engem csak vádol. Szomlainé: Hát biz én azt gondoltam, hogy miért ? nem tudom: »No, a Busnyik majd azt mondja, a Simonné karmolta mög.<

,tfartőn Istvánná : Azt mondta az asszony, könyörgöm, hogy azért fél, mert az urának a bátyja is úgy vágta agyon a feleségét féltékenységből. Egyszer vádlott fát vágott; a szomszéd kokasa felugrott -a kerítésre. Azt mondta, hogy az emberök közt is sok van, akinek a más asszonya köll. Azt mondja : //« tőle függne, az ilyenekből a eárt mind kieresztené, ás olyat oltana beléjük, hogy sok se szeretnének asszonyt. Egyszer zörgést hallott éjjel, fölriadt : »No, most gyünnek a kurafiak !« Mondta neki a Mári : »Sándor, Sándor, mit gondol, iszen máma péntek is van !« Mindegy neked.

Stami Katalin, az elhalt testvére vallja: Az édes anyámat is megfenyegette, hogy agyonüti.

Vádlott: Nem igaz, kérem, evvel engem csak vádol.

Az orvosszakértők Jr. Ifeeesi, Jr. Schützen- leryer dunaföldvári, dr. Hangéi és dr. Léray szegzárdi orvosok valamenynyien azt állították, hogy az önakasztds teljesen ki ran zárra. A légzőszervek erőszakos elzárásával fojtotta meg. Elég 30 másodperc, hogy az áldozat eszméletét veszítse. Határozottan állítják, hogy a vádlott arcán talált karcolások a védekező asszonytól eredtek. Hogy az asszony vnír holtan került a gerendára, azt az is igazolja, hogy a nyakán a kötél alatt rá raid futó sokat nem találtak, mert csak élő embernél jelentkezik a vér- aláfutás, ellenben az arcán, a kézzel történt fullasztás nyomaiként találtak több apróbb eáralá/utást, a melyek mind frissek voltak és nem keletkezhettek, mint vádlott állította, még augusztusban, mikor vádlott saját beismerése szerint is alaposan elverte szerencsétlen feleségét, hanem közvetlenül a halál előtt képződtek. A féltékenység, bármily nagy fokú volt is, a beszámithatóságot le nem rontja.

Az iratok felolvasása után, a felteendő kérdések megállapítása következett.

A bíróság két kérdést állapit meg :

1. Bünös-e Busnyik Sándor vádlott abban, hogy I>unaföldváron, ItJOO. évi november lóról I t-re hajló éjjelen házastársái, Sztanó Máriát, előre megfontolt szándékkal megölte akként, hogy előbb megfojtotta, azután pedig, hogy tettét elpalástolja, a konyhában levő gerendára felakasztotta ?

Ha nem :

II Bünbs-e Busnyik Sándor vádlott abban, hogy Ihtnafóldydrotí, 1900. évi november to-ről II-re hajló éjjelen házastársat, született Sztanó Máriát, szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megölte akként, hogy előbb megfojtotta, azután pedig, hogy tettét elpalástolja, a konyhában levő gerendáin felakasztotta f

_ 4. ___________________ .

Kö

vetkezett a közrádió és védő beszéde.

Jeiieg László kir. alügyész, ügyes csoportosítással, az ügy minden részletét alaposan kidomborító vádbeszédét nagyon szépen mondta el. lendületes volt mindjárt a bekezdés, amidőn a földi boldogságot és a házasságot elválaszthatatlannak mondja. Nyomról nyomra köved a vádlottat, s kimutatja, hogy mint lett a szegény asszony élete [ vádlott féltékenysége miatt — minden igazi ok nél- ! kül — pokollá. Elmondja, hányszor megverte, hánv- I szór fenyegette még környezetét is megöléssel. Majd a fölmerült adatok alapján az esküdtek elé állítja a fullasztás módját és minden egyes mozzanatát. Teljes tájékozottsággal ismerteti mind az 52 tanú vallomását. Kimutatni igyekszik, hogy a gyilkos más. mint Busnyik Sándor, nem lehetett. Megölte azt az életvidor, egészséges asszonyt, mert szép volt, s emiatt még a levegőtől is féltette. A s/4 órás beszéd nem tévesztette el hatását.

fír. Steiner Lajos védő szerint ténv, hogy szerette a feleségét a vádlott; ép az volt a baj, hogy nagyon szerelte. Az öngyilkosságot éppen nem tartja kizártnak ; hátha az az esteli pörölés, veszekedés, meg az újabb orvosi vizsgálattól való félelem kergette a szerencsétlen asszonyt a halálba. Pozitív dolgot, bebizonyított dolgát nem lát. Az esküdtek lelkiismeretére bízza az. Ítélkezést; de figyelmezteti őket, hogy, ha kétségük van, ne Ítéljenek: »Inkább fusson — mint az irás mondja — kilencvenkilenc bűnös, mint szenvedjen egy ártatlan.« »Ne tegyék a szegény anyátlan árvákat teljesen árvákká 1«

A mindvégig szép szónoki páthoszszal előadott védőbeszéd is éppen 8/4 óráig tartott.

Az esküdtek kitanitása után az elnök Koleszár Ferenc, mint legidősebb esküdtnek, átadta a kérdéseket és az iratokat.

1 '48 óra tájban vonult vissza az esküdtszék. Közel egy órai tanácskozás után Káhjtán Béla, az esküdtek főnöke, kihirdette a verdiktet, mely szerint az esküdtek Busnyik Sándort bűnösnek mondották ki a föltett második kérdésben, vagvis nem a gyilkosságban, hanem szándékos emberölés bűntettében.

A kir. törvényszék a fenti verdikt alapján a Bttv. 279—280. §§-ai szerint a 92. §. alkalmazásával — 10 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte a vádlottat.

TOLNAVARÄTEG/E._____________

\ s

zfjüíirtli kir. törvényszéknél fólárgyalásra kitűzöl! bűnügyek

1901. évi február hó 12-én.

Vagner Péter és 12 társa ellen, lopás miatt. Makai Pál ellen, lopás miatt.

Fehérvári György és társa ellen, lopás miatt. Buday Ferenc Fehér ellen, súlyos testi sértés miatt.

1901. évi február hó 14-én.

Pulay György ellen, megvesztegetés miatt, j^aug József és társa ellen, közokirat hamisítás miatt.

Dümös József ellen, lopás miatt.

Herke Ferencné ellen, emberölés miatt.

Penes Anna ellen, gyermekülés miatt.

1901. évi február ho 16-án.

Gogas András és társa ellen, súlyos testi sértés miatt.

Sipos István és társa ellen, becsületsértés

miatt.

Balog József ellen, becsületsértés miatt.

Néveri Árpád ellen, becsületsértés miatt. Jobban Józsefné ellen, közhatóság elleni kihágás miatt.

Pintér István ellen, könnyű testi sértés miatt. Gróf Jánosné ellen, becsületsértés miatt. Schök József elllen, könnyű testi sértés miatt. Schmidt József ellen, közrend elleni kihágás

miatt.

Gauzer Mihály ellen, becsületsértés miatt. Szabó Mári ellen, becsületsértés miatt.

Törjék János ellen, lopás miatt.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A szegzard-tolnamegyei nöegylet február hó 10-én, azaz ma délután 3 órakor a r. k. óvodában közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Alapszabályok előterjesztése. 4. Tisztujitás.

— A szegzárdi takarékpénztár mérleg-számlája 1900-ik évről. Vagyon: Pénztár számlának 64667.01, váltó számlának 611373.51, előleg kölcsön számlának 53984 74, jelzálog-kölcsön számlának 1746508.25, kezességi kötvény kölcsön számlának 253336.60, annuitásos kölcsön számlának 42308.99, folyó számla 1 117312.37, felszerelvény számlának 6261.60, intézeti ház számlának 171515.60. Értékpapírok: 2 drb Első magyar ált. biztositó társasági részv. á 4800, 9600.—, 1 drb Pannónia biztositó társasági részv. 1100.—, 1 drb Bécsi biztositó társasági részv. 340.—, 21 drb Tisza- szabályozási sorsjegy á 139.50, 5859.—. Ezeknek függő kamatai 42.—, 1 drb Magyar nyeremény kölcsön sorsjegy 333.—, 16.000 frt névért, m.f-ld1901. február 10.

tehermentesitésitési kötvény á 93.50, 18950.- . Ennek függő kamatai 213.32. 20.000 K névért. 4% kor. járadék kölcsön kötvény á 92.95. 18590.—. Ennek föggő kamatai 66.66. Regálé kártalanítást kötvény á 98.85, 4942.50, gazdák biztosítási szövetkezete' üzletrésze 400.-, érezpénz számlának 1090.92, házbér számlának 1090— szegzárdi népbanki törzshetét számlának 3159.20, ingatlan szám Iának 40098.67, kegydij számlának 500.—, magyar kir. postatakarékpénztár számlának 370.33, per- költség előleg számlának 338 90. Kamathátralék : Váltókamat számlának 841 18, elíleg kölcsön kamat számlának 906.90, jelzálog kölcsön kamat számlának 16867.40, kéz. kötv. kölcsön kamat számlának 6498.03, annuitásos külcsön kamat számlának 349.80. Összesen : 4210388 K. 08 (ill. — Teher: Részvénytőke számlától 240000.—, tartalékalap számlától 112257.28, rendkívüli tartalékalap számlától 3000.—, nyugdíjalap számlától 100723.96, jubiláns alapitvány számlától 4000 —, betét számlától 3538945.16, folyó számla 101671.34, osztalék számlától 596,—, kamatadó számlától 6773.—, első m. általános bizt. társaság ügynöksége számlától 1233 65, osztrák magyar bank mellékhely számlától 4255,36 Előre fizetett kamatokért: Váltó kamat számlától 8928.86, előleg kölcsön kamat számlától 139.92, jelzálog kölcsön kamat számlától 14714.34, Kéz. kötvény kölcsön kamat számlától 2446.42, Annuitásos kölcsön kamat számlától 589.94, Tiszta nyereség 70112.84. Kelt Szegzárdon 1900. évi deczember hó 31-én. Orffy Lajos s k. igazg. tag. Hája Nándor s. k. pénztárnok. Molnár István s. k. főkönyvelő. Zoltán Ferencz s. k. könyvelő. Hayt Gábor s. k. igazg. tag. Dr. Haidekker Béla s. k. igazg. tag. Schneiderbauer József s. k. igazg. tag. Dr. Steiner Lajos s. k. igazg. tag. jelen va- gyon-mérleget az üzleti könyvekkel történt egybe- hasonlítás után mindenben helyesnek találtuk Tóth Károly s. k. felügyelő bizottsági elnök. Lörinczy József s. k. felügyelő bizottsági tag. Leicht Lajos s. k. felügyelő bizottsági tag. A tiszta nyeremény fólosztási tervezete: Tiszta nyeremény 70112.84. Elkülönítendő mindenekelőtt ettől a múlt évi

5772.90 K. nyereség-áthozatból az 1900. évi közgyűlés rendelkezésének foganatosítása után még fennmaradt rész 131.85. Marad 69980.99. Ebből levonandó az alapszabályok 65. §-ában meghatározott rendelkezésre 25%-tóIi 17495.24. Marad 5 2485.75. Hozzáadva ehhez a múlt évi nyeremény áthozat fenntebbi maradványát vagyis 131.85, Rendelkezésre áll 52617.60. Ebből jut : a) 1200 drb részvény osztalékára á 30 K. 36000.—,

b) 1200 drb részvény szelvény bélyegére 153.60,

c) Jubiláns alapítványok vég törlesztésére 2100.—,

d) Tiszteletdijra 1000 —, e) Rendkivüli tartalékalapra 6000.—. f) Jótékony czélokra a már évközben kiadott 339 Koronán felül 1350.—, g) nyeremény átvitelre 5854. —, h) Intézeti szolgák jutalmazására 160—. Összesen: 52617 K. 60 fillér. Az intézet közgyűlése 1. hó 19-én lesz.

— A szegzárdi népbank vagyonmérlege 1900. december 31-én. Vagyon: Személyhitel kötelezők 759791.—, jelzáloghitel kötelezők 90858.—, postatakarékpénztár számlán 5222.20, függő követelések számlán 20449 16, előleg számlán 1206.—, ingatlan számlán 4576.48, hátralékos heti betét számlán IX. 7417.20, hátr. heti betét számlán X. 7350.80, hátr. heti betét számlán XI. 8523.60, hátr. heti betét számlán XII. 5108 80, hátr. heti betét számlán XIII. 2793. —, hátr. heti betét számlán XIV. 1915. — , bútor és felszerelés számlán 229406, hátralékos kamatok számlán 40056 81, fsloszló csoport kamatja számlán 19540 22. Összesen : 59597.03, hátralékos kés. kamat számlán 10033.08, késedelmi dij számlán 2186 36, intézeti ház számlán 59236.27, könyv és nyomtatvány szám’án 4867.78, vidéki pénzintézetek számlán 46324 61, pénzkészlet 5784.55, összesen:

1 105534,98. — Teher: 1895. IX. éviársu’at vagyona 207882.46, 1896. X. évtársulat vagyona 273110.78, 1897. XI. évtárs. vagyona 191965 34, 1898. XII, évtárs. vagyona 247755.70, 1899. XIII. évtárs. vagyona 75887.06, 1900. XIV. évtárs. vagyona 35177.60, átmeneti számlán kamat 2682.22, átmeneti számlán heti betét X./198., XI./189.20., XII. 147.20., XIII./168., XIV./275.60. 978 -, átmeneti számlán heti betét VIII. 59.20. 1892. VI. évtársulat rendelkezési aíapja 37.50, 1803, VII. évtárs. rendelk. alapja 150.02 1894. VIII. évtárs.

rendelk. alapja 388.74, nyugdíjalap 14744.77, tartalékalap 5567.30. — Ez évi nyeremény: 1894. IX. évtárs. 1470 bet. után 8038 40, 1895. X évtárs. 2388 bet. után 10559.73, 1896. XI. évtárs. 2141 bet. után 7420.56, 1897. XII. évtárs. 3784 bet. után 9578.60, 1898. XIII. évtárs. 1757 bet. után 2895.69, 1899. XIV, évtárs. 2172 bet. után 1654 31, összesen 40147.29. Összesen: 1105534 K. 98 (ill. Szegzárd, 1900. december 31 -én. Háry Ede s. k. igazgató. Tausztg Adolf s. k. főkönyvvivő. Wallacher N. Lajos s. k. pénztáros. — Az A. és B. alatti forgalom és jövedelem kimutatást, úgy a B. alatti vagyonmérleget az üzleti könyvek helyesen elkönyvelt tételeivel összehasonlítván, azokat mindenben egyezőknek találtuk. Mekrwerlh Ferenc s. k. felügy.-biz. elnök. László Lajos s. k. felügy.' biz. tag. líra mm er János s. k. felügy.-biz. tag.