Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

TOLNAVARMEGYE. 1900. január 7. KÖZGAZDASÁG. A TOLMMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET hivatalos közleményei. Rovatvezető: Molnár József, egyesületi titkár. A gazdasági egyesület t. tagjaihoz. Tíz esztendővel ezelőtt lapot inditott meg a gazd. egyesület azért, hogy az egyesületi élet folyá­sáról a tagokat időnként tájékozhassa, a közérdekű gazdaügyeket ismertethesse, hogy szellemi kapcsot létesítsen a lagok között, alkalmat és teret adjon nekik eszméik kicserélésére, tapasztalataiknak a mások okulása végett kívánatos közlésére. Nemes cél és elismerésre méltó áldozat. Mert ha ezek a célok csak jórészben is elérhetők való­nak, úgy ma a gazdasági egyesület *Értesitö«-je kétségtelenül értékes olvasnivalóként féltékeny őri­zet tárgyát képezné a gazdasági egyesület tagjai­nak birtokában. De nem igy történt. Akik tapasztalataikat, közölhették volna, azok nem vették igénybe az Értesítő hasábjait; akik mások tapaszlalatait keresték, hiába forgatták az Értesítő hasábjait, mert a gyűlési jegyzőkönyveken és az egyesület nevezetesebb mozgalmairól számot adó száraz hivatalos jelentéseken kívül csak nagy ritkán volt azokon olyasmi is található, ami máso­kat is érdekel, mint csak azokat, akik az egyesületi élet folyásáról a gyűlésekben és az egyes mozgal­makban való tényleges résztvétel utján amúgy is közvetlen tudomással bírtak. Abban a tekintetben tehát, hogy az „Értesítő“ utján a tagok egymással való érintkezését közve­títse az egyesület, nem volt elérhető a cél, arai annál sajnálatosabb, mert eredménytelenséget oko­zott a másik irányban is. Maga az az anyag ugyanis, amely időnként közlendő lett volna az egyesületi tagokkal, nem volt annyi, hogy egy különálló lap egész terjedel­mét havonként igényelte volna; igen sok időszaki fontosságú ügy egyáltalán nem volt a tagok tudo­mására hozható, mert idejét múlta akkorra, amikor az Értesítő hosszabb időközönkint megjelenő 1—1 száma nyomdába kerülhetett. A végeredmény az lett, hogy az „Értesítő“ itt sem felelhetett meg rendeltetésének. Ez indította az egyesület elnöksé­gét arra, hogy az önálló lappal elérhetlennek bizo­nyult czélt más utón törekedjék megközelíteni; ezért kezdeményezte, hogy az „Értesítő“ megszün- tettessék és az egyesületi közlemények fölvétele iránt a vármegyei hetilapok valamelyikével lépjen szerződéses viszonyba a gazdasági egyesület; ez utón elérhetőnek vélvén azt, hogy minden közle­mény annak idején jusson a tagok tudomására. Az igazgató ,választmány a m. évi november 19-iki gyűlésen tetszéssel fogadta ezen kezdeményezést és javaslatot terjesztett az egyesület közleményei­nek iyen formában leendő szabályozása iránt a közgyűlés elé, amely a múlt év deczember 9-én tárgyalván ezen kérdést, meghatalmazást adott az elnökségnek, hogy a Tolnavánncgye című hetilap­pal egyezséget kössön olyan föltételekkel, hogy a nevezett lap az egyesület mindennemű közlemé­nyeit, ide értve a tagok gazdaságát érdeklő kis hirdetéseket is, teljes szöveg szerint és mindenkor a legközelebb megjelenő számába akár erre a célra nyitandó külön rovatban, akár melléklet gyanánt fölvegye és az egyesület azon tagjainak, akik egy­úttal előfizetői is a lapnak, igy; azoknak pedig, akik nem előfizetői, külön lenyomat alakjában ugyan­akkor megküldje, A szerződés ezen az alapon tényleg megköt­tetett és igy az egyesület eddig különkiadásban megjelent Értesítője ebben a formában megszűn­vén, a gazdasági egyesület közleményeit a Tolna­vármegye keretében, illetve azok, kik a Tolnavár­megyének nem előfizetői, annak külön lenyomata gyanánt fogják tudomásul veoni az egyesület t. tagjai. Maga a forma tehát jelentékenyen átalakult, de a lényeg megmaradt, sőt tökéletesebb lett; mert az egyesületnek a tagokkal való érintkezése gya­koribb lehet anélkül, hogy a közlétek terjedelme korlátozást szenvedne ; a tagok egymással való érint­kezése ugyanez alapon szintén előnyösebbé és köny- nyebbé vált, mert közléseik rövidebb időközönként juthatnak köztudomásra. Molnár József, titkár. 6 ____________________________________ J eg yzőköny v. Fölvétetett a tolnamegyei gazdasági egyesület 1899. deczember 9-én Szegzárdon, a vármegye székhazában megtartott rendkívüli közgyűlésén. Jelen vannak : Jeszenszky Andor elnök, Alt- dóiJftr Lipót, Blascsok Gyula. Boross Gyula, Dory Dénes, Dőry Frigyes, ZA?;/ Pál, Kelecsényi Ambró, Mitivueg Henrik, Peresei Lajos, Sass László, Simon- tsits Elemér, Sulyok Géza, Wiltzek Sándor egye­sületi tagok és Molnár József titkár, mint jegyző. Elnök a jelenlevőket szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Boross Gynla és Wiltzek Sándor egyesületi tago­kat kérik fel. A napirend előtt kegyelettel emlékezik meg elnök az elhunyt Dőry Vilmos egyesületi tagról és meleg elismeréssel adózik az elhunytnak azon érdemeiért, amelyek őt, mint a vármegye egyik legtörekvöbb, legmodernebb gazdáját és mint a gazdasági egyesület közhasznú törekvéseinek lelkes támogatóját méltán megilletik. Ez után a tárgysorozat rendje szerint. 1. Ismerteti titkár azon indokokat, amelyek alapján a gazdasági egyesület igazgató választmánya az 1899. nov. 19-iki ülésén azon elhatározásra ju­tott, hogy az egyesület közleményeinek a tagok tudomására gyorsabban és mindenkor elég idején leendő hozatala érdekében javaslatot terjeszt a közr gyűlés elé az egyesületi Értesítő megszüntetése illetve ennek pótlására egyik helyi lappal kötendő egyezség iránt. Előadja, hogy az igazgató választ­mány ebben az irányban tárgyalt is már a Tolna­vármegye czimü hetilap tulajdonosával; ismerteti ezen tárgyalás folyamán megállapított föltételeket, amelyek szerint a gazdasági egyesület mindennemű közleményét fölvenné a nevezett lap és a gazda­sági egyesülettől ezért nyerendő évi járadék elle­nében hajlandó lenne az egyesület tagjait bizonyos árengedményben részesíteni alapra való előfizetésnél. Dőry Frigyes az előterjesztett föltételekben nem talál biztosítékot az iránt, hogy az egyesület közleményeinek birtokába juthassanak azok a tagok is, akik a Tolnavármegyének nem előfizetői. Simontsits Elemér örömmel üdvözli az igaz­gató választmánynak azon törekvését, mely azt célozza, hogy az egyesület közleményei rövidebb időközökben, illetve mindenkor elég idején jussa­nak az egyesületi tagok tudomására; és ha ez az „Értesítő“ fentartása utján el nem érhető, úgy amint a dolog természeténél fogva kívánatos lenne, készséggel hozzájárul olyan értelmű határozathoz, hogy az egyesület kiadásában eddigeló megjelent »Értesítő« megszüntetfessók; de csak abban az eset­ben, ha más oldalról gondoskodás történik az iránt, hogy az egyesülettel szerződéses viszonyba lépő hetilap keretébe fölvenni szándékolt egyesületi köz­lemények föltétlenül tudomásukra jussanak azoknak az egyesületi tagoknak is; akik az illető lapnak nem előfizetői. Nem kétli, hogy a gazdasági egyesület részéről a lapnak ajánlott évi járadékkal szemben a lap által nyujtaudó kedvezmény sok olyan tag­ját az egyesületnek, aki eddig a lapot nem járatta, előfizetésre bírhatja, azt ózonban föltennünk nem szabad, hogy minden egyes ilyen tag tényleg elő fog fizetni ; mert bizonyára vannak olyan tagjai is a gazdasági egyesületnek, akik, ha egyóhként haj­landók is, képesek is lennének az egyesület közle­ményeinek bi ellátás a végett arra az anyagi áldo­zatra, amelylyel a lapnak kedvezményes előfizetése jár; tartózkodni fognak az előfizetéstől csupán csak azért mert az a lap, amelylyel a gazdasági egye­sület szerződéses viszonyra lépne, politikai lap és ebben az irányában esetleg ellenkezik az illetők gondolkozásával. És mert az igazgató választmány javaslata alapján kötendő egyezség szerint a gazda­sági egyesület közleményeinek birtokába csak az illető lap járatása, annak kedvezményes előfizetése utján juihatnának az egyesület tagjai; igen köny- nyen támadhatna az a gyanú a gazdasági egyesü­let ellen, hogy az illető lap politikai irányát támo­gatja. Ezt a gyanút pedig a gazdasági egyesü'ettől távol kell tartani, mert az nem politikai célok meg­valósítására törekszik, hanem a gazdasági érdekek szolgálatába szegődöd és ezirányu munkásságában politikai pártállásra való tekintet nélkül támaszko­dik a közönség részvételére. Sass László, Dőry Pál és az egyesületi tit­kár felszólalása után Dőry Dénes olyan formáját ajánlja az egyezség megkötésének, hogy a Tolna- vármegye az egyesület mindennemű közlését vegye fel akár erre a célra nyitandó külön rovatába, akár önálló melléklet gyanánt; ezpn közleményeket az egyesület azon tagjai, akik a »Tolnavármegyó«-nek előfizetői, olvashatnák a lapból; azoknak a tagok­nak pedig, akik nem előfizetői ezen lapnak, mint külön lenyomatot díjtalanul, illetve a gazdasági egyesülettől élvezendő szerződésszerű évijáradék ellen küldené meg a lap kiadóhivatala. A közgyűlés tetszéssel fogadja Dőry Deres javaslatát és megbízza az elnökséget, hogy ameny- nyiben lehetséges, a lap tulajdonosa által az egye­sületi tagoknak kilátásba helyezett előfizetési ked­vezmény biztosításával, de ha ez lehetséges nem volna, a kedvezmény mellőzésével is, ezen javas­lathoz képest kösse meg az egyezséget a „Tolna­vármegye“ című hetilap tulajdonosával. 2. Titkár előterjeszti az igazgató választmány 1899 november 19-iki gyűlésének azon javaslatát, hogy az egyesület a Gazdák biztosító szövetkezete­id'l alapítványt 1000 koronával jegyezzen. A közgyűlés teljes tudatában a szövetkezet célzatának és méltányolva a gazdák ezen érdekeit, amelyek védelmezósére az alakuló szövetkezet hiva­tott, 1 alapítványnak 1000 korona értékben a gazda­sági egyesület részéről leendő jegyzését elhatározza és az alapítvány jegyzésével Jeszenszky Andor egyesületi elnököt megbízza; az egyesületi pénz­tárnokot pedig utasítja, hogy az alapítvány befize­tendő 40 százalékának fedezésére 400 koronát az 1900-ik évre szóló költségvetésbe annak idején vegyen fel. 3. Elnök előterjeszti az igazgató választmány előtt jelzett gyűlésének azon javaslatát, melyszerint felirat lenne intézendő a fóldmivelésügyi m. kir. minis'eriumhoz abból az érdekből, hogy az oltás utján biztosan gyógyiiható, illetve elmellőzhető állati betegségek fellépése esetére az oltás kötelező foga­natosítása rendeltessék el. A közgyűlés az igazgató választmány javas­latát Sulyok Géza, Sass László, az egyesületi elnök és a titkár hozzászólása után elfogadja és meg- bizza az elnökséget, hogy a javaslat értelmében feliratot intézzen a fóldmivelésügyi mi. kir. minisz­tériumhoz. A napirend ezzel ki lévén meritve, elnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Hitelesítik: Molnár József, Jeszenszky Andor, titkár. elnök. Gazdasági munkásközvetités. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi II. t.-c. 77-ik §-ában nyert felhatalmazás alapján a fóldmivelésügyi m. k. miniszter most bocsájtotta ki a 11180/1899. sz. elnöki rendeletét, melyben a gazdasági munkásközvetités szervezetét szabályozza. ügy a munkaadók, mint a munkások érdekei szempontjából régóta óhajtott intézkedéseket magá­ban foglaló kormányrendeletet az alábbiakban ad­juk t. olvasóink tudomására: A m. kir. töldmivelésügyi miniszter ren­deleté a gazdasági munkásközvetités szervezése tárgyában. I. RÉSZ. A gazdasági munkásközvetités. 1. Rendezett tanácsú városokban s nagy köz­ségekben a községi munkasközvetitőt s helyettesét rendszerint az elöljáróság (tanács) vagy a segéd- és kezelő-személyzet tagjai közül a képviselőtestü­letnek, a körjegyzőségi munkásközvetitőt s helyet­tesét pedig a szövetkezett községek képviselőtestü­lete egyetemének kell kirendelni. A vármegye alispánjának jóváhagyásával egyes kis községek külön községi közvetítőt alkalmazhatnak. A vármegye alispánjának jóváhagyásával köz­vetítőül közhivatalban nem álló magánegyének is megválaszthatók. A községi, körjegyzőségi munkásközvetitó köz­vetlenül a járási főszolgabiró (polgármester) ható­sága alatt áll. A munkásközvetitési feladatok ellátása a meg­bízott községi tisztviselőnek hivatalos kötelességét képezi s annak elhanyagolása fegyelmi vétséget képez. A megbízás bármikor visszavonható. 2. §. A képviselőtestület a közvetítőnek külön tiszteletdijat állapíthat meg. A felek felkérése folytán irt minden levél és távirat megírásáért a közvetítő a féltől 20 fillért szedhet. A vármegye alispánjának jelentése alapján a m. kir. fóldmivelésügyi miniszter, függetlenül attól, hogy a közvetítő a község részéről kap-e vagy sein liszteletdijat, egyes községi munkásközvetitőknek a kiváló szolgálatokért jutalmat utalványozhat. 3. A községi vagy körjegyzőségi munkásköz- vetitőuek az a feladata, hogy: a) a jelentkező azon helybeli gazdasági mun­kásokról, akik helyben keresetet nem találván, mezőgazdasági, szőlő, erdei, föld, stb. munkára más vidékre is hajlandók csoportosan elszerződni, vala­mint a munkásokat kereső munkaadókról is jegy­zéket vezessen ; b) a fóldmivelésügyi minisztérium munkás­közvetitési osztályának, a törvényhatósági, községi, körjegyzőségi közvetítőknek, úgyszintén azon mun­kaadóknak és munkásoknak, akik szóval, levélben vagy távirattal hozzáfordulnak, a munkát és illető­leg a munkásokat keresők részére a szükséges fel­világosításokat szóval, illetőleg amennyiben a ma­gánfelek által kért válasz megírásáért járó 20 fillér, készpénzben vagy bélyegjegyekben részére megkül­detett és a válasz bérmentesittetett, levélben, táv­iratban adja meg s általában a munkaadókat és munkásokat a szerződéskötés előmozdítása céljából megfelelő támogatásban részesítse; c) ha pedig a munkáskereslet és kínálat köz­vetítésével kiegyenlítést nem nyerhet, a helyben keresetet nem találó és idegen helyre is csoporto­san szerződni hajlandó munkások létszámát és ille­tőleg a munkásokat keresők számát hivatalos portó­mentes levelezőlapon a törvényhatósági közvetítőnek és egyidejűleg a fóldmivelésügyi minisztérium mun­kásközvetitési osztályának hetenként jelentse be; ha pedig a bejelentett adatokban hétköziben jelentékeny

Next

/
Oldalképek
Tartalom