Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

1900. január 7. TOLNAVARMEOY1. 7. változás áll be, erről ugyanazoknak azonnal tegyen jelentést; d) a törvényhatósági közvetítő által megkül­dött kimutatásoknak a községházánál nyílt helyen való kifüggesztéséről gondoskodjék. 4 §. A törvényhatósági munkásközvelitót és helyettesét a törvényhatóság közönsége jelöli ki. Törvényhatósági munkásközvetitőül kijelölhető: a) a törvényhatóság központi tisztviselője, a segéd- és kezelő-személyzet tagja; b) a gazdasági egyesület ajánlatára a gazda­sági egyesület titkára; c) a törvényhatóság székhelyén lakó, közhiva­talban nem álló magánegyén. A megbízás az alispán (polgármester) előter­jesztésére bármikor visszavonható Ha a törvényhatóság a közvetítői feladatok teljesítésére törvényhatósági tisztviselőt jelöl ki, e teendők ellátása annak hivatalos kötelességét képezi. A törvényhatósági közvetítő közvetlenül az alispán (polgármester) hatósága alatt áll. A törvényhatósági közvetítőnek az alispán (polgármester) előterjesztésére a m. kir. földmive­lésügyi miniszter az adatszolgáltatás aránya szerint évenként tiszteletdijat állapit meg. 5. §. A törvényhatósági közvetítőnek az a feladata, hogy: a) a községi közvetítőktől és a szomszédos törvényhatósági közvetitöktőt beérkezett adatokból hetenként összesítéseket készítsen és azt azon me- gyéjebeli községeknek, melyekben munkások vagy munkásokat keresők jelentkeztek, továbbá a szom­szédos törvényhatósági közvetítőknek, egy-egy pél­dányban postán megküldje vagy távbeszélőn tud- tul adja; b) a közvetítési közegeknek, továbbá a köz­vetlenül nála szóval, Írásban vagy távirattal jelent­kező feleknek a kórt felvilágosításokat szóval, ille­tőleg, amennyiben a magánfelek által kórt válasz bérmentesittetett, levélben vagy táviratban díjtalanul megadja és általában, hogy a munkaadókat és munkásokat a szerződéskötés előmozdítása céljából megfelelően támogassa. 6. §. A törvényhatósági joggal felruházott városban a törvényhatósági közvetítő látja el a köz­ségi inunkásközvetitő (3. §.) feladatát is. 7. §. A földmivelósügyi minisztérium munkás- közvetitósi osztálya a községi, körjegyzőségi és tör vényhatósági közvetítőktől beérkezett jelentések alap­ján a munkát keresőkről s a munkásokat keresők­ről nyilvántartást vezet s azoknak a munkaadóknak és munkásoknak, kik közvetlenül hozzá fordulnak, továbbá a törvényhatósági, községi, körjegyzőségi közvetítőknek, szóval, levélben, vagy táviratban a kért felvilágosítást teljesen díjtalanul megadja. A központ a törvényhatósági és a községi közvetítők­kel közvetlenül érintkezik. 8. §. Azon községeket és törvényhatóságokat, amelyek területén nincsenek gazdasági munkások, vagy amelyek területén a munkáskereslet és kínálat kiegyenlítést talál, a m. kir. földmivelésügyi minisz­ter a közvetítő kijelölésének kötelezettsége alól ideiglenesen felmentheti; azon törvényhatóságokban és községekben pedig, ahol erre szükség van, a közvetítés szervezése tekintetében különleges intéz­kedéseket tehet. II. RÉSZ. A magán munkásközvetitőkről. 9. §. Gazdasági muDkásközvetités üzletszerű gyakorlására, az illetékes törvényhatósági közigaz­gatási bizottság javaslatára, a m. kir. földmivelés­ügyi miniszter adhat engedélyt. Engedély csak annak adható, aki hatósági bizonyitványnyal igazolja, hogy: 1. magyar állampolgár s önrendelkezésre jogosult; 2. nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétségért büntetve nem volt; 3. nem áll oly büntetés alatt, mely őt hasonló üzlet folytatásától eltiltja; 4. a törvényhatósági közigazgatási bizottság előterjesztése alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter által meghatározott biztosítékot, készpénz­ben, takarékpénztári betétkönyvben, vagy biztosítók­ként elfogadható értékpapírokban a törvényhatóság pénztárába letette. Az engedély, a közigazgatási bizottság javas­latára, a m. kir. földmivelésügyi miniszter által indokolt esetben visszavonható. Az a munkás, aki a vele együtt szerződni kívánó munkásokat összegyűjti, a munkáscsoport­ban maga is munkát vállal és tényleg teljesít, köz­vetítőnek nem tekintetik. 10. §. A gazdasági magán-munkaközvetitő csak azon vármegyebeli munkások közvetítésére jogosult, amely vármegyékre engedélye szól. A közvetítő csak megbízójától szedhet köz­vetítési dijat. A munkásközvetitő a közvetítésekről nyilván- artást tartozik vezetni. Ezen nyilvántartás az első­fokú hatóság ellenőrzése alatt áll. 11. §. Olyan gazdasági munkást, akinek mun­kásigazolványa nincsen, közvetíteni tilos. 12. §. Kihágást követ el és az 1898: II. tör­vénycikk 64. §-ában megjelölt büntetéssel bünte­tendő azon magánközvetitö: a) aki a már elszerződött munkást vagy nap­számost azon időtartam alatt, melyben annak már megkötött szerződését teljesítenie kellene, más munkaadó részére közvetíti; b) aki engedély nélkül foglalkozik munkás- közvetiiéssel; c) aki jelen szabályrendelet 10., 11. §-ainak rendelkezéseit, tilalmait megszegi. Kelt Budapest, 1899. deczember 28. Darányi s. k. m. kir. földmivelósügyi miniszter. KIS HIRDETÉSEK.* Tényészbikák vannak az egyesület által ár­engedményre szóló igazolvánnyal ellátva: Gróf Apponyi Géza högyószi és pállai (posta helyben) tehenészetében. Bernrieder József közép-hidvéghi (posta kölesd) tehenészetében. Özv. Döry Vilmosnó lelső-leperdi (posta Ko- csola) tehenészetében. Özv. br. Jeszenszky Jánosné felső-hidvéghi (posta Kölesd) tehenészetében. Kelecsényi Ambró decsipusztai (posta Szeg­zárd) tehenészetében. A tolnai uradalom kajmádi (posta Tolna) te­henészetében. A Tolnavármegyei községek az igazolvánnyal ellátott bikák közül szabad tetszésük szerint vásá­rolhatnak és az egyesület révén szerezhető áren­gedmény érdekében csak az a teendőjük, hogy az árengedményre szóló igazolványt, az állat ela­dójától magukhoz váltva a gazdasági egyesülethez erjesszék be. a melynek elnöksége ennek alapján fölterjesztést intéz a földmivelésügyi minisztérium­hoz az árengedmény kiutalványozása érdekében. Azon községek, a melyek a gazdasági egyesület­nek alapitó, vagy rendes tagjai, ingyen vehetik igénybe az egyesület ezen közvetítését; , a nem tag községektől ellenben 5 frt közvetítő dijat szed a gazdasági egyesület a közvetített bikák darabja után. Itt is figyelmeztetjük a községeket, hogy bikaszükségletük beszerzésével iparkodjanak, mert a kerületi állattenyésztési felügyelőségek már ed­dig is sokat elvittek igazolt bikáink közül más vármegyék községeinek. Eladó szöllövesszö. a) Ojtványok: Olasz rizling Rup nausz'ne-re ojtva. Kövi denka „ colombe-re „ O'asz rizling „ b) Gyökeres amerikai: Rupestris aracusa, Rup gama, Rip portalis. c) Gyökeres hazai: Chasselas fehér, burgundi fehér, zöld silvani, vörös Lenda, budai zöld, olasz rizling, 1 és 2 éves piros veltelini,. kövi denka. Ugyanott 10000—20000 drb ültetésre alkal­mas ákácz-csemete is kapható, csomagolva (és vas­útra szállítva 15 korona, 100-ankónti árért. Bővebb értesítést ad Apáth Alajos urad. kasznár F.-Hidvéghen u. p. Kölesd. — Képesítéshez kötött iparágnak üz­letvezető alkalmazásával történt három évi gyakor­lása az ipartörvény 6. §-ában előirt szakba vágó munkának nem tekinthető. K. M. 1899. évi 58503. sz. a. hozott határozata. Nem hivatalos rész. — Állategészségügyi kimutatás. A föld­mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén elő­fordult ragadós állati betegségek december 13-án konstatált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Bükkor. Báta 1 udvar. Takonykor és bőrféreg'. Gyula-Jováncza 1 u. Sertésvész: Ó-Dombovár 28 udv., Gerjen 1 udvar, Nagy-Dorogh 7 udvar, Medina 1 u., Udvari 9 u., Kónyi 23 u., Majsa 1 udvar, Döri-Patlan 7 udvar, Izmény 38 udvar, Tolna-Váralja 1 udvar, Zomba 24 udvar. * Ezen rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak gazda­sági ügyeikre vonatkozó ajánlatait ingyen közöljük.-- Párisi kiállítás Budapesten. A föld­mivelésügyi miniszter gondoskodni kivánt arról, hogy a párisi nemzetközi kiállításnak magyar mező- gazdasági csoportja az iránta érdeklődők által már előzetesen itthon megtekinthető legyen. E célból el­határozta, hogy a vezetése alatt álló minisztérium részéről bemutatásra kerülő tárgyak a fővárosban is bemutattassanak. Minthogy azonban a miniszté­rium egész kiállításának bemutatása nagy terjedel­ménél fogva keresztülvihető nem volt, le kellett mondania arról, hogy a magyar mezőgazdasági cso­port Lukács Béla kiállítási kormánybiztossal akként állapodott meg, hegy ezen bemutató kiállítás csak a mezőgazdaság legértékesebb tudományos részét: a szakoktatási és kisérletügyi osztályokat karolja fel. Az ezen osztályokból rendezett ideiglenes kiál­lítás a Kerepesi-ut 30. szám félemeleti helyiségei­ben e hó 5-én, pénteken délelőtt 10 órakor nyílt meg s e hó 11-ig naponkint 10—3 óráig mindenki által ingyen megtekinthető. — A sertósvósz terjedésének okairól a földmivelésügyi m. kir. miniszter rendeletet bocsát- ván ki, a vész terjedését leginkább annak tulajdo­nítja, hogy az elpusztult sertések hulláját nem ás­sák el elég mélyen a földbe, sőt több helyen élelmi és ipari célokra is felhasználják, vagy a kóbor ci­gányoknak ajándékozzák. Mivel ezen okok könnyen alapul szolgálhatnak arra, hogy a sertésvész gyö­keresen ki nem irtható, az említett miniszteri rende­let értelmében most a hatóság szigorú büntetést mér mindazokra, a kik sertéseik elhullását be nem jelentik, vagy azok megsemmisítésével szabály sze­rint nem járnak el. — Királyi kitüntetés gazdasági cse­lédeknek. A földmivelési miniszter kezdeménye­zése folytán Vida József tetétleni gazdasági cseléd­nek, a ki hatvan esztendeje áll szolgálatban és Vag­dald József iváni gazdasági cselédnek, a ki ötven- hét éve áll szolgálatban, ő Felsége az ezüst érdem­keresztet adományozta. Tudomásunk szerint ez az első eset, hogy magánember szolgálatában álló gaz­dasági cseléd részesittetik királyi kitüntetésben. Azt hiszszük, hogy e kitüntetéseket az egész munkás- osztály jogosult örömmel fogja fogadni s annak bi­zonyítékát fogja abban látni, hogy a mezőgazdasági munkások hűséges és szorgalmas munkája a leg- telső helyen is méltánylásra talál. — A szarvasmarha nyilvántartásával járó összes költségeket az illető község viseli és a törzs­könyvezési díjak megállapítására nézve sem az ál­lategészségügyi törvény, sem annak végrehajtása iránt kiadott rendelet korlátozó intézkedést nem tar­talmaz. Ezen dijak összege ellen akkor tehető kifo­gás, a midőn azok képviselő-testületi határozattal megállapittatnak. (B. M. 78,710/1891. sz. a.) — A telepítési ankét. A földmivelésügyi miniszter a telepitési s az ezzel kapcsolatos kérdé­sek tárgyalására nagyobb szaktanácskozmányt fog tartani. A tanácskozmányt január 18-ikára hívta össze a miniszter. A meghívások már ma szétkül­dettek. — Halászok a halászat gyakorlásától az okozható károk megelőzésének okából sem tilthatók el. (A m. hir. földmivelésügyi miniszter 1899. évi 52,134. sz. határozala.) — Több alkalmazottnak az iparhatóság­nál való be nem jelentése egy kihágást képez. (A kereskedelemügyi miniszternek 1899. évi február hó 3-án 6352. sz. a. hozott Ítélete.) — Az élheres olaj, bizonyos mennyiség­ben a pálinkához adva, egészségre nem ártalmas. Szeszes italoknál az erősítő eszenciák alkalmazása tiltva van. (A m. kir. belügyminiszter 1899. évi 2566. sz. határozata.) — Több különböző iparág gyakorlására egy közös iparigazolvány is kiadható. A kereske­delemügyi miniszternek 1899. évi december hó 4-én 77.202. sz. a. hozott határozata. — Apró jószág, illetve baromfikereskedő külön iparigazolvány nélkül tojáskereskedéssel is foglalkozhatik. Kereskedelemügyi miniszter 1899. évi május hó 6-án 27716. szám alatt kelt elvi ha^ tározata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom