Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-15 / 15. szám

állam biztonságát és fennállását könnyen kockáztathatnák. A feltámadás nagy ünnepén tehát, mely az eszme örök erejének diadalát jelenti, mi is bizunk abban, hogy a liberális eszmék és elvek nálunk a jövőben is vezérszómétnekül szolgálnak úgy a politikai, mint a társa­dalmi életben, s hogy a magyar nemzeti társadalom és állam a szabadelvűsig kipró­bált és viharedzett alapjain fog teljesen ki­épülni. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság április havi ülését folyó hó 19-én fogja meg­tartani. — Községi közlekedési utak építési és fentartási költségeinek az érdekelt községek között való felosztása tárgyában hozott vármegyei közigaz­gatási bizottsági határozat ellen a község által érvényesített panasz bélyegir.entes. — (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1899. évi 2707 szám alatt kelt határozata.) — A katonáskodó hivatalnok érdekében a miniszteri tanács fontos újítást léptetett életbe. Az állami alkalmazottakra vonatkozólag ugyanis kimondta, ha katonai kötelezettségük teljesítését — akár mint egy éves önkéntesek, akár mint három évre besorozott katonák, vagy póttartalékosok — megkezdik, kiképeztetésük ideje, tehát két hónap alatt, teljes illetményeik élvezetében maradnak s ezen időn belül állásuk be sem tölthető. A belügy­miniszter azt is kijelentette, hogy nem lesz észre­vétele az ellen, l a & törvényhatóságok az előforduló esetekben hasonló módon intézkednek tisztviselő­ikkel szemben. — Valamely templom tőkói csak akkor mentesek az illeték egyenérték alul, ha a templom céljaitól el nem vonható alapítványokból származnak. (M. kir. közigazgatási bíróság 658, 899 sz. hatá­rozata.) — Fölebbezés iparkiliágási ügyekben. Eddig némely hatóság azt a gyakorlatot folytatta, hogy iparkihágási ügyekben kiszabott 20 koronán alul terjedő büntetések ellen nem fogadta el a fölebbezést. Most a kereskedelemügyi miniszter el­rendelte, hogy jövőben ez a gyakorlat nem folytat­ható; mert iparügyekben, valamint a betegsegélyző pénztárak létesítése tárgyában alkotott 1891. évi XIV. tövény alapján hozott marasztaló Ítéletek ellen azon esetben is van felebbezésnek helye s pedig a III-ik fórumig, ha a kiszabott pénzbüntetés 2 korona összeget tesz is ki. 2. HÍREK. — ünnepi isteni tisztelet. Az alkotmányunk alapját képező 1848-dik törvények szentesítésének emlékére rendelt ünnep alkalmából városunk köz­épületei és hivatalai lobogó-diszt öltöttek; reggel 9 órakor pedig a belvárosi r. kath. templomban ünnepi isteni tiszteletet tartott Wosinsky Mór espe­res ; a misén a megyei és állami hivatalok személy­zete és nagy közönség vett részt. — Előléptetés. Az igazságügyminiszter Sándor Józsefet, a szegzárdi kir. törvényszék egyik kiváló képzettségű és nagyszorgalmu aljegyzőjét a csurgói járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. Sándor József három év óta állandó munkatársa volt lapunknak. Sajnálattal vesszük Szegzárdról és lapunk munka­társai közül való távozását, mert szép tehetsége és jeles tolla révén hasznos munkása volt lapunknak; a társas életnek is kedvelt tagja volt, a szegzárdi kaszinó két éven át jegyzőjének választotta. Kíván­juk, hogy pályáján minél hamarább megérdemelt előléptetésben részesüljön. — A pécsi püspök bérmautja. Hetyey Sámuel pécsi püspök április hó 28-ától, má­jus hó 15-éig a simontornyai és értényi kerületekben fogja a bérmálás szentségét kiosztani és pedig a következő sorrendben; Április 28-án indulás Simontornyára, 29-én bérmálás Simontornyán, 30-án Pálfán. Május 1-én Kis-Székelyben, 2-án Miszlán, 3-án Pincehelyen, 4-én Ozorán, 5-én Felső-Nyéken, 6-án Tót-Kesziben, 7-én Kányán, 8-án Be- deghen, 9-én Szántón, 10-én Kónyin, 11-én Értényen, 12-én Felső-Ireghen, 13-án Tamá­sin, 14-én Paárin és 15-én Regöly községben. — A bíróság köréből. Dr. Szabó Gyula központi vizsgálóbíró folyó hó 12-én nyolc napi szabadságra távozott. Távolléte alatt a vizsgálóbírói teendőket Dr. Sonnevend Frigyes helyettes vizsgáló­bíró látja eh — Áthelyezés. A pécsi kir. it. tábla elnöke Lázár Gyula szegzárdi és Flodung György paksi bírósági joggyakornokokat a közszolgálat érdeké­hivatalból kölcsönösen áthelyezte. — A paks—fadd—bogyiszlói ármentesitő tár­sulat folyó hó 2-án tartott tisztújító közgyűlésén elnökké Mádi Kovács György táborszernagy, ger- jeni földbirtokos, alelnökévé pedig Totth Ödön, szeg­zárdi ügyvéd választattak meg. TOLNA VARMEGYE.__________ Tímár Szaniszló: (Egyetértés). Nem a legjobb hir előzte meg a nemzeti szinház mai újdonságát. Csodálatos dolog, hogy a mióta a szinház megszüntette a főpróbákat, azóta csaknem mindig rósz hírek keringenek a bemuta­tandó darabokról s a publikum különös szuggesztió hatása alatt már elfogultan megy a színházba. Azonban híven az igazsághoz mindjárt az elején regisztráljuk, hogy ez a darab jobbnak bizo­nyult a hírénél. A szerzőnek vannak vidám gondo­latai, ötletei, ki tud gondolni egy-egy mulatságos szituácziót, a mi nem mindennapi adomány; ki is aknázza azokat bizonyos mértékben és meg fogja a vig hangulatot. Alakjainak egy része a társaság­ból való, felruházva a humor egy nemével, a mely­nek eszközei még nem állnak teljes mértékben a szerző rendelkezésére, de mégis szerencsével meg­birkózik velük. A cselekmény átlátszósága nem zárja ki, hogy a helyzetek színezésében és párbeszédek élénkíté­sében sikert ne arathasson a szerző. Ereje éppen ebben nyilvánul. Különösen a második szerelmi já­tékban érvényesítheti képességét, mert a fiatal asz- szonyból, a ki csak a látszat kedvéért megy férjhez, a parlagi, prózai férfiúhoz, elsőrangú humoros alakot tudott teremteni, a kinek rokonszenves vonásai lépésről-lépésre hóditják meg a közönséget. Igaz, hogy ebben nagy támasza volt Csillag Teréz, a ki kedélyének fényességét, egyéniségének csodás vará­zsát pazarolta szerepére. Azonban a szerep humoros részét jól gondolta ki a szerző, a kinek érdemét ebben elvitázni nem lehet. Jól kigondolt s megrajzolt karakter a parlagi férj is. a ki keresetlen egyszerűségével, bátorságá­val, vidám lélekjelenlétével közel férkőzik a nő szivéhez, s ha a teljes meghódítást a darab végén nem is fejezi ki a szerző, de sejteni engedi, hogy boldogító kapituláczió következik be, s e sejtelem hatása alatt kibékült hangulatban távozik a közönség. Szerencsés ötlete volt a szerzőnek, hogy szín­padra vitte a spiritizfhust és bemutatott egy-két olyan alakot, amilyen sok van a társaságban: hívőit a spiritiszta szédelgésnek. Kitűnő silhuettek ezek ; mulatságosak egyrészt és karakterisztikusak másrészt. Hívők, kétkedők, egyformán mulattatok; legmulat­ságosabb a szédelgő : valami zenei spiritiszta, a ki hallatlan vakmerőséggel csapja be embereit. Az a jelenet, a melyben leálczázzák, egyike a darab leg- j sikerültebb epizódjainak. A technikában még erősen küzd a szerző. I Véghetetlen kár, hogy a színházi providenczia nem I sietett ebben segítségére, sőt teljesen cserben hagyta. ; Van-e valaki a színháznál, a ki a könnyen kiküszö­bölhető hibákra figyelmezteti a szerzőt, vagy gon- ; dolkoznak-e egyáltalában, a mikor a darabot szilire viszik ? A második felvonás utolsóelőtti jelenete, a melyben az asszonygyülölő férj jogait követeli, olyan j mulatságos, hogy a közönség nyílt színen per ezekig tapsolt, úgy, hogy szinte megakadt az előadás. Ha a második felvonás itt végződnék, oly fényes sikere van a szerzőnek, a melyre tán nem is számított. De nem itt végződik. Csüng rajta még egy jelenet, a mely olyan fölösleges és savanyu, oly merőben unalmas, hogy az utolsóelőtti jelenet elsőrangúan vidám hangulatát teljesen agyonüti. A közönség, mely két perccel előbb el volt ragadtatva, a felvonás végén csalódott és elkedvet- : lenedett és csaknem megfeledkezett mindarról, ami — A tolnai selyemfonógyár géppró­bája. Bezerédj Pál selyemtenyésztési minisz­teri meghatalmazott múlt szerdán délután 4 órakor tartotta meg az uj tolnai selyem­fonógyár géppróbáját, nagyszámú meghívott vendégek jelenlétében. Ott voltak : Bezerédj Pál ministeri meghatalmazott nejével, Sztan- kovánszky János cs. és kir. kamarás nejével, Döry Pál alispán nejével, Simontsits Elemér vármegyei főjegyző nejével, gróf Thun Ottó főhadnagy nejével, Fischer János tolnai urod. jószágigazgató, Vosinsky Mór szegzárdi esperes, Fekete Ágoston tolnai plébános, Ágoston István kir. táblai biró, Őrffy Lajos szegzárdi takarékpénztári vezérigazgató, Tórák Béla, Totth Ödön szegzárdi ügyvédek, dr. Pápé Dénes kir. közjegyző -helyettes, Hoffmann Sándor alapítványi urad. főerdész nejével, Tóth Henrik kir. mérnök, építés­vezető, Nimkovits Ferenc központi járási főszolgabíró, a tolnai elöljáróság, az összes selyemtenyesztési felügyelőségi hivatalnoki kar, a szegzárdi lapok képviselői, s a nagy szám­ban meghívott vendégek, kik körülbelül százan voltak. A géppróba pontban 4 órakor kez­dődött s az összes felszerelést az épület­berendezéssel együtt Bezerédj Pál a leg­apróbb részletekig megmagyarázta az egybe- gyült vendégeknek. A próba kitünően sikerült, mely a legnagyobb pontossággal végezte kitűzött feladatát. Maga az épület a Duna egyik partján emelkedik s egyik dísze Tolna községének. A fonoda 240.000 koronába került, melyhez Tolna községe 46.000 ko­ronával és 20.000 darab téglával járult hozzá. A selyemfonógyár a modern alkotá­sok egyik remeke, villamvilágitással bir; 120 orsó van benne felállítva, melyeket villamos erő hoz mozgásba. A szivattyútelep 110 Volta-erőt képvisel. A gyár működését e hó 18-án kezdi meg 300 munkással, kiket Olaszországból hozott 50 leány fog e célra betanítani. A gyár igazgatója Stein György, a ki mellé több hivatalnok fog alkalmaz­tatni. Az épületet, mely szilárd anyagból készült, Felber Alajos és Pirgi Ferenc tolnai építőmesterek készítették. — Jegyzői szigorlatok. A folyó hó 9. és 10-én tartott jegyzői szigorlaton Arany János dombóvári, Győrffy Zoltán kurdi és Parit Ödön ujdombovári segédjegyzők sikerrel állották ki a vizsgálatot s igy jegyzői oklevelet nyertek. 1900. április 15. kedveset és kacagtatót az imént látott, hogy az utolsóelőtti jelenet végén kellett volna a függönynek összecsapódnia, az oly evidens, kézzelfogható köve­telmény, hogy csak a nemzeti szinház hatalmasságai nem vették észre. Es csak a mellett bizonyit, hogy a szinház ügyeit dilletánsok vezetik, mert ha csak egy szikrányi színpadi érzékök volna, a végzetes hiba okvetlenül nem esik meg. A botrányos vaksá­got pedig csak öregbíti az, a miről értesülünk, hogy ezt a fölösleges, unalmas és haszontalan jele­netet, a mely csaknem megöli a második felvonást egészen, utólag íratták a szerzővel. Az előadás egyes jelenetek kivételével jó volt. Csodálkozva, ámulattal kelle tapasztalnunk, hogy Ijházy, a kinek erős vállai máskor elbírnak egy egész darabot és a rosszat is jóvá varázsolja, ma feltűnően kedvetlen volt. Nagyon sok helyen úgy hadart, hogy nem lehetett érteni: más helyeken pedig indokolatlanul kiabált. Valljuk be világosan : a mester ma nem játszott, hanem rontott. Indisz- pozició volt-e ez, vagy momentán kedvetlenség: nem tudjuk, de bizonyos, hogy játékába igazi lelket nem tudott önteni. — Annál nagyobb sikere volt Csillag Teréznek. A szerzőt minden felvonás után többször a lámpák elé szólították. Prém József: (M. Estilap.) Molnár Gyula, a Homokzátonyok czimü víg­játék szerzője, ki ma először jut szóhoz az ország első színházában, nem újonc a literaturában. A szép- irodalomnak majdnem minden műfajában próbálko­zott, még pedig szép sikerrel s főleg mint dráma­iró sok biztató és elismerő véleménynyel kedves­kedtek neki szigorú és kevésbbé szigorú kritikusok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom