Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-15 / 15. szám

— Személyi hír. Simont sits Béla miniszteri tanácsos, vármegyénk egykori alispánja, nejével •együtt a húsvéti ünnepeket Szegzárdon tölti fiánál, Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőnél. — A májusi ülésszakra kisorsolt es­küdtek. F. hó 9-én történt meg a szegzárdi kir. törvényszéknél a f. évi május havában bíráskodó esküdtszék tagjainak kisorsolása. Rendes esküdtekül a következők sorsoltat- tak ki: Német Lajos földmives Ocsény, Mutschenbacher Lipót szabó Szegzárd, Ud­var dy Sándor magánzó Szegzárd, Szarka Dezső gazdatiszt Gindli-család, Lovass András földmives Ocsény, Wilcsek Sándor bérlő Ocsény, Nagy Lajos ev. ref. lelkész Simon- tornya, Horváth Mihály Harcz, Dómok Péter lelkész Ocsény, Bencze László cipész Szeg­iáid, Bezerédj Pál földbirtokos Gindli-család, Érmei Adolf kereskedő Bonyhád, Ettl Jó­zsef mérnök Szegzárd, Bogovits Mátyás csiz­madia Szegzárd, Ausch Jakab kereskedő Szegzárd, Lengyel Zúgvciotá vendéglős Bony­hád, Pavlicsek Leó gazdatiszt Uj-Dombovár, Sándor József sütő Szegzárd, dr. Pirnitzer Béla ügyvéd Szegzárd, Ditrich János ko­vács Szegzárd, öllé Lajos kovács Szegzárd, Franek János magánzó Szegzárd, Lipov- nitzky Gábor nyug. tiszttartó Simontornya, Domsits László kereskedő Högyész, Kunst Henrik kereskedő Bonyhád, Holub János polg. isk. tanító Szegzárd, Fleischmann Li­pót biztosítási főügynök Bonyhád, Horváth József földmives Ocsény, Debulay Imre la­katos Szegzárd, dr. Beöthy Károly ügyvéd Szegzárd. Helyettes esküdtekül kisorsoltat- tattak : Tóth Antal, Székely József, Örjfy Lajos, Theisz Lőrinc, dr. Papé Dénes, Mayer János, Hopold Sándor, Schiszler Károly, Steiner Ferenc Vesztergombi és id. lóth Pál szegzárdi lakosok. Az esküdtszék elé eddig négy bünügy fog kerülni, de a bün- vizsgálat más két ügyben is annyira előre­haladott stádiumban van, hogy valószínűleg hat ügy fog elintéztetni. Az esküdtszéki tárgyalások május hó 7-én kezdődnek a kir. törvényszéknél és valamennyi ügy be­fejezéséig folyik. 1900. április 15. Aratott akadémiai dicséretet verses vígjátékkal és elvitt pályadijat jóravaló népszínművel. Most már ideje volt, hogy a Nemzeti Színházban is bemutat­kozzék. A Homokzátonyok finomabb társadalmi vigjá- ték, erős szatírái elemekkel. Azokat az akadályokat jelöli meg a cim, a melyeket életünk hajója csak ügyességgel kerülhetne el; de ha e homokzátonyok fel is tartoztatják az élet utasait, nagyobb baj nem származik belőle, sőt e lecke használ és az ut foly­tatására a kellő óvatosságot is megszerezzük. A vígjáték gúnyolódó bölcse, ki azonban maga is komikus vonásokban bővelkedik, a hetvenöt éves Tarnay exállamférfi magyarázza meg a vigjáték címét és alapeszméjét. Az agg kegyelmes ur, mint afféle hangjavesztett primadonna, skartba jutott, de mindig reméli, hogy tettekkel tényező politikus lesz újra. Addig házasitással és egyéb apróságokkal vesződik. Mindenekelőtt emberré akarja tenni gyámfiát, Achilles bárót, akit össze akar boronálni a gazdag Melindával, aztán képviselőséghez segiti. Másik terve az öreg urnák, hogy kibékítse a Liány házaspárt. Liány főispán ugyanis elváltán él nejétől, Mariidtól, mert az asszonyka rajtakapta férjét, hogy egy pri­madonnával flirtelt. E családi terveknek ellene van Tarnay fele­sége, az öreg Zsuzsanna kegyelmes asszony. 0 Matildnak a fiatal Ákos miniszteri fogalmazót szánta, csak érjen véget a válópör. Melindát meg nem tartja arra valónak, hogy Achilles felesége legyen, mert a leány ideálista, a gyámfiú pedig rusztikus medve­vadász. Az első felvonásban e vígjátéki küzdelmek azzal jutnak fordulóra, hogy Tarnay is győz, a — A szegzárdi hajoallom is. Tudvalevő, hogy városunkban a keselyűsi hajóállomás fenntartása érdekében egy végrehajtó-bizottság alakult meg, í mely a többi között egy az összes helybeli intéze­tek, számos hatóság és magánosok által aláirt me­morandumot intézett a Duna Gőzhajózási Társulat igazgatóságához. Erre a memorandumra a gőzha­józási társulat a kereskedelmi kaszinó elnökségéhez e napokban kim -ritő válasziratot intézett, amelyben részletesen felsorolta ama már ismeretes és a vár­megyével is közölt adatokat, a melyek a társulatot az állomás végleges beszüntetésére bírták és a mely elhatározását sajnos, továbbra is fenntartja. A tár­saság újból kijelenti, hogy a szegzárdi állomásra annak csekély forgalma és jövedelmezősége miatt már évek óta ráfizet és ez okból kénytelen az ál­lomást végképen beszüntetni. — Nemesség adományozása. A Tolname­gyéből nősült és több évig Ozorán állomásozott Komposcht Alfonz, méneskari ezredesnek és törvé­nyes utódainak Ó Felsége a magyar nemességet a »kishindi« előnévvel díjmentesen adományozta. — Szineszet. Hahnay Imre színtársulata múlt vasárnap Bokor József »Édest cimü népszín­művét adta, melyben Halmayné és Tordayné játék­ban és énekben vetekedtek egymással; az előadást szép közönség nézte és zajos tapsokkal, éljenzé­sekkel és kihivásokkal jutalmazta a színészek pom­pás játékát. Hétfőn utolsó előadásul a >Báró és bankárt-i adták; ebben Tuboly Klementin excellált, I Haltnay és Szabó alakítását is tetszéssel fogadta a kisszámú közöuség, Hahnay társulata husvét-vasár- naptól kezdve Sáloralya-Ujhelyen játszik. Télre a székesfehérvári színházban játszik novembertől kezdve; kilátásba helyezte, hogy a téli szezon megkezdése előtt uj és kitűnő erőkből szervezett társulatával október hónapban valószinüleg Szeg­zárdon tart előadásokat. — Interpelláció a megyei közgyűlésen cim- mel laptársunk a »Tolnamegyei Közlönyt, múlt csütörtöki számában megemlékezik Somogyi János bonyhádi igazgató - tanítónak azon felszólalásáról, melyet a vármegyei cultur-alap ügyében az alispán­hoz intézett s ehhez olyan megjegyzéseket fűz, a mik tévedésen alapulnak. Azt állítja többi között, hogy a »magyarositó alap« kamatait bizonyos oldal­ról jött szelíd nyomás folytán a megyei múzeumnak adták! Ez a vélekedés tévedésen alapul; mert a tanítók és gyermekek jutalmazására szánt alap ka­matait nem a múzeumra, hanem a magyarositó-alap — Pályázat alügyészi állásra. A Sárospataky József távozásával megüresedett szegzárdi kir. alü­gyészi állásra 14 napi határidővel pályázatot hir­detett Sávét Kálmán pécsi kir. főügyész. TOLNA VÁRMEGYE. mennyiben Achilles eljegyzi Melindát, de Zsuzsánna is diadalmaskodik, mert Ákos megnyeri Matildot. De a két frigy alapja nem reális. Melinda csak oly feltétel alatt lett Achilles neje, hogy szerelmük tisztán platónikus marad. Matild meg le akar mon­dani vagyonáról, mely elválása esetén nem illeti őt Jogosan s igy a kapzsi Ákost könnyen elvesztheti. S mert ily hazug a két frigy alapja : mind a két párnak fel is kell sülnie. Achilles furcsa platoniz­musa köznevetség tárgya. Megtudja, hogy Melinda a szédelgő Litkovszky zene-hipnotizőr után bomlik, j azért ügyesen leleplezi a csalót. De tovább is megy és törvényes feleségét csókkal, öleléssel rohanja meg, a mi pedig paktumuk ellen van. A másik pár is furcsa helyzetbe jut. Matild dacosan játsza az önzetlent és Ákos szeretne menekülni a szegényes partié elől. Ezzel végződik a második felvonás. A kibonyolitásban Tarnay és Liány vetélkednek. Az öreg ur biztatja Achillest, hogy álljon a sarkára, de célt nem ér, mert Melinda inkább a kalandor Lit- kovszkyhoz menekül, a ki igazi szellemember. A főispáni férj pedig ügyesen leleplezi az önző Ákost és megmenti a saját feleségét, akivel annál is in­kább kibékülhet, mert a Kúria visszaveti a válópört. De megtér Melinda is, mert rájött, hogy a szédelgő Litkovszky is csak — férfiú, aki, a ki érzéki vá­gyakat táplál. A szatíra sok éllel támadja meg a szereplő alakok sokféle hóbortját. Kacziány Géza: (Hazánk.) A nemzeti színház ma este uj embert mutat be legújabb vigjátékával, dr. Molnár Gyula buda­pesti fiatal ügyvédet, kinek végre sikerült közönség , növelésére fordította a vármegye. A millenium em­lékére ugyanis vármegyénk még 1894-ben 250.000 frt kölcsön fölvételét határozta el s ezen kölcsönt föl is vették előbb, mint rendeltetésére lehetett volna fordítani. Ezen kölcsönből ugyanis közgyűlési hatá­rozat folytán 100.000 frt a szegzárdi főgymnázium- nak, 50—50.000 frt a bonyhádi és gyönki gimná­ziumnak adatott, s a tenmaradó részből létesittetett az úgynevezett »magyarositási alap«. A gyönki és bonyhádi gymnáziumoknak a 100.000 frt 1896. év- nyarán adatott át, a szegzárdi főgymnáziumra meg­szavazott 100.000 frt pedig csak 1897-ben. Ez a 200.000 frt addig már jó ideje kamatozott, s ez az időközi kamatszaporulat az, mely a közgyűlési határozat és miniszteri jóváhagyás után a muzeum építésére fordittatik. A 200.000 frton felüli rész, azóta természetesen szintén kamatozott, s ez a magyarositó alap növelésére fordittatott, úgy, hogy jelenleg ezen alap tőkéje már nem 50.000 frt, a í mire eredetileg előirányoztatott, hanem majdnem ! 62.000 frt. A tanítók tehát nem szenvednek rövid- ! séget, sőt inkább nagyobb összegű alap jövedelmeit fogják élvezni. Az alap létesítésének késedelme sem terheli a törvényhatóságot, mert eddig az az alap állagának tisztázása miatt nem volt effectuálható. A magyarositó alap rendezésének ügye több ízben megfordult a belügyi és közoktatásügyi miniszternél s a kormányhatósági rendeletek a törvényhatóság közgyűlésein mindenkor nyíltan tárgyaltattak és észrevétel nélkül fogadta el a közgyűlés az erre vonatkozó határozatokat. A belügyminiszter a ma­gyarosító alap részére még azon néhány száz frtnyi összeg visszatérítését is elrendelte, melyeket a vár­megye időközben ezen alap kamataiból tisztán cul- turális célokra kiutalványozott; igy például a Kálmán Károly tanítónak a millenium ünnepére kiadott s az iskolák között a tanfelügyelő utján szétosztott alkalmi füzetekért kifizetett összeget is. Az alapító-oklevelet eddig azért nem lehetett fölterjeszteni jóváhagyás végett a minisztériumhoz, mert az alap állaga és | az előkészítő kérdések eddig nem tisztáztattak; I most azonban ez az akadály is elhárittatott s az ■ alapitó-levél a folyó hó 7-én tartott közgyűlés ha- ; tározatával kormányhatósági jóváhagyásra íolterjesz- ! tetett az illetékes minisztériumhoz. Mulasztás tehát ! a vármegyét nem terheli, a magyarositó alap állaga pedig nemhogy megcsonkittatott, sőt inkább jelen­tékenyen megszaporodott éppen a tanítók javára, j kiknek e részben panaszra okuk egyáltalán nem lehet ' Mindezekből nyilvánvaló, hogy laptársunk megjegyzése tévedésen, s az ügy egyes momentu­mainak nem ismerésén alapszik. ______________ 3. el é juthatni. Molnár csak annyiban uj ember, hogy róla végre tudomást vesz a kritika — tizenöt évi nagyterjedelmü munkássága után. Körülbelül 20 kötet munkát adott ki eddig, de azért tudomást nem vettek róla. E kötetek közül 12—14 lehet a színmű, hat kötet novella. Ez utóbbiból Dekameron cimü gyűjteménye négy kötetét ismerjük; legelső kísérletei pedig Első álmaim cim alatt 1886-ban Zomborban jelentek meg, gyarló, vidékies kiállítás­ban. E kötetből körülbelül eddigi életrajzát is meg­tudhatjuk : bácskai magyar fiú, ki a hatvanas évek­ben született, a nyolcvanas években járt a buda­pesti egyetemen, vizsgázott, diplomákat szerzett s visszament a »pátriába.« Ott üres óráiban a bácskai poharazgatás helyett az irodalomnak áldozott s másfél évtized alatt húsz kötetnyi müvet írt. Szomory Emil: (Magyar Xem/.et.) A nemzeti színházban ma este ismét eredeti újdonságot adnak. * Homokzátonyok* a cime, vig­játék három felvonásban, szerzője Molnár Gyula fővárosi ügyvéd, az irodalom régi lelkes barátja. Szorgalmas és törekvő ember, a ki megérdemelte azt, hogy neve a nemzeti színház szinlapjára kerül­jön. És hogy oda került, hát elkelne a név mellett egy kis siker, sok-sok esztendő és munkálkodás csekélyke elismeréséül. Molnár Gyula annyit foglal­kozott irodalommal a vidéken, mint rajta kívül a nem hivatásos irók közül nagyon kevesen. Egész kis könyvtárt csinálhatna a saját műveiből és a tetejébe oda tehetné azokat a babérokat, a melye­ket a vidéki pályázatokról hozott haza. Legutóbb egy népszinmű-konkurrencián vitte el az első dijat

Next

/
Oldalképek
Tartalom