Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-04 / 9. szám
— Eltűnt. Imre Mihály bölcskei 1885-óvben s-eületett parasztim jamiár 1-én szülei házától szó nélkül eltávozott, s azóta sehol sem talá'ják, az'rt most a paksi főszolgabíró körözteti. — Leesett a lóról. Nagy János szegzárdi fiú f. hó 1-én Tildi János szegzárdi lakos lováról a községháza előtt lebukott. A fiú csekélyebb jellegű zuzódást szenvedett, állapota azonban nem veszélyes. — Sört loptak. Govnik József Nagy István dombóvári kocsisok Steinbach Antal dombóvári kereskedőtől apránkint mint egy 180 üveg sört loptak el oly módon, hogy a fuvarozás alkalmával egy-egy üveggel levettek a kocsiról. A káros az esetet feljelentette a bíróságnál. _ _____MULATSÁGOK. ___ A kaszinó tréfás estélye. Jubilálok Kerek kétszázszor álltam ott a bálterem káprázatos világában, kerek kétszáz bűvös estének elmosódott emlékei keltődnek fel bennem, hogy most ezt a bohóc estélyt le akarom irni. Oda akartam helyezni az első lapra, de a szerkesztőm kiparancsolt a mulatságok rovatá-bz. így is jól van. Azért ez az este tárca volt, egy bájos, feledhetlen emlékű, idillikus tárca. Olyan mme Savigny-féle keretes tárca, a melynek epizódjaiban régi emlékű bűvös meséket hallunk : ott a fönséges Mária Antoinette rég letűnt időknek nagyszerű eseményeit mondja el; körötte fejedelmi udvar. A hoppmester kaján tekintettel néz arra a nagy tömegre, a mely hódolni jött a királyasszonynak. Itt az albán hercegnő rettentő bojár kalandokat mesél. Amott egy kártyavető cigányasszony titokzatos, misztikus jóslásokkal csalogatja a lépre menő csatlósokat; mene, tekel, ufarsin. A csatlós nem érti, tovább megy. Szemei megakadnak a tündér kertben egy elrejtett virágszálon, a vadrózsán. A virágszál integet: nem lehet, elmehet és a csatlós lehorgasztott orral megy tovább. Egy bohócnő felvidítja, de vjgsága rövid, mert a fejedelmi vérből való lengyel hercegnő az ő méltóságos tekintetével leinti. A keretben egy másik epizód. Ha képet akarsz róla nyerni, olyan idillikus rokokó stílusban kellene festened, fehéres halavány színnel rózsa alapon. Csupa báj és csupa elevenség, a rokokó stílnek élő emléke. Közel ragyog hozzá az esthajnali csillag szomorú kékes fényében. De szomorúsága nem tart sokáig, mert a Kanaán földjén édességben született szaloncukor megvesztegeti sapkája csücskéről leszedett Kugler bonbonnal. Amott egy másik csoport; Dante paradicsomából a menny, de ördögi alakokkal. Vezérük az örökké mosolygó Satanella. Száz aranyat annak, a ki nem látta az ő bájosan kacagó arcát. Mellette az ő elválhatatlan cigányasszonya, három kártyát vesz elő és ebből épiti az elegáns Pikk dame szépséges kártyavárát. A tót, stájer, olasz és magyar nemzetiségek is elküldötték az ő fess és előkelő képviselőiket. De ki győzné szóval és tollal ? Hiszen ott Volt különben tout Szegzárd és környéke; a ki pedig nem látta, annak még képzeletet is bajos alkotnia erről a fényesen sikerült estélyről. De volt ennek az estnek levegőjében valami szokatlanul kedves illat. Talán az első eset, hogy igy együtt láttuk Szegzárd egész intelligenciáját és mindenkit jókedvben, fesztelenül. Ezért kell ebbe a szépséges keretbe beleilleszteni a kaszinó fáradhatlan és figyelmes elnökét, a ki tudja annak a módját, hogy mikép valósítsa meg tervét: a kedélyes és összetartó társadalmi élet megteremtését Szegzárdon. És ezért kell az elismerés hangján adózni a kaszinó buzgó derék két igazgatójának, akik pihenést nem ismerve, kedves leleményességgel tartották fennt az; egész éjszaka érdekességét. Hol női és férfi jelmezesek felvonulásával, hol a jux-tombolával, kotillon tánccal kedveskedtek a vendégeknek. Záradékul megemlitjük, hogy a négyeseket 58 pár táncolta s hogy az estély a kaszinónak 150 korona tiszta hasznot is hozott, mégis nagy kár volt, az estélyt nem a szálló nagytermében tartani, mert a kaszinó helyiségei ilyen nagy közönség kényelmes befogadására nem alkalmasak. Ha ugkanez a közönség, a hölgyek ugyanabban a toilletben, a nagy teremben jelennek meg, akkor a mulatság még jobban sikerült volna, mert mit seny változtat a 1900. márczius 4. mulatság sikerén, ha az kaszinó • estély helyett kaszinó-bál név alatt tartatik meg. Jelenvoltak : Asszonyok: Antal Ferenczné, Auerbach Lipótné, Apáth Alajosné (Felső-Hidvég), Biróy Béláné, Bodnár Istvánné, Borzsák Endréné, Boross Gyuláné, Bácsmegyei Rezsőné (Duna-Szkcső), Breitnecker Alfrédné (Tolna), Diczenty Gyuláné, Diczenty Lajosné, Dőry Pálné, dr. Éry Mártonné, Forster Zoltánné, Fischer Jánosné (Tolna), Fejős Károlyné, Göttmann Imréné, Haidekker Károlyné, Hilbert Istvánné, Jeney Lászlóné, dr. Komáromy Gyuláné, Klie Lajosné, Lauschmann Ödönné, dr. Lévay Ignácné, dr. Leopold Kornélné, Malicsek Ödönné, Módly Lászlóné, dr. Müller Ferenczné, Mayer Jánosné, dr. Mayer Gyuláné, Mattióny Jánosné, Nits Istvánné, Orosz Lajosné, ŐríTy Lajosné, Pleszky Antalné (Fadd), Pirnitzer Antalné, Pirnitzer Manóné, Schmidt Imréné, özv. Sonnewendné, Steló Kálmánné, Simontsits Elemérné, Stokinger Jánosné, Steiner Károlyné, dr. Szabó Gyuláné, Surányi Viktorné, Szeghy Sándorné, Spitzerné (Tolna), Stein- feld Béláné, Tekus Vilmosné, Török Béláné, Tóth Gyuláné, Török Lajosné, Ujfalusy Lajosné, dr. Ungár Simonné, Wallacher Lajosné, Wigand Jánosné, Vil- czek Sándorné, Ziegler Frigyesné. Leányok -. Antal Mariska czigánynőjelmezben, Apáth Flóra Boross Sárika, Borzs^Jc nővérek, Da- vida Mariska pestmegyei népviseletben, Dőry Margit, Diczenty Paula, Eisenbarth Riza (Tolna), Etl Cres- cence, Fischer Miczi (Tolna), Fejős Emma pikk- dame jelmezben, Göttmann Irén stájer népviseletben, Hanny nővérek, Hilbert Jolán vadrózsa jel mezben, Horváth Györgyike, HoíTmann Paula (Pancsova), Jasek Anna csillagjelmezben, Komáromy Mariska, Mayer Gizella, Mányoky Irén Pierette jelmezben, Mányoky Sárika albánnő, Módly nővérek, Malicsek Jolánka bohócz-jelmezben, Pleszky Ilona (Tolna), Pirnitzer Nelli Mária Antoinette-jelmezbtn, Pirnitzer Anny rokoko-jelmezben, Schmidt Margit Satanella-jelmezben, Szili Ilonka, Szedlacsek Margit lengyel mágnásnő-jélmezben, Török Sári czigány- leány jelmezben, Ujfalussy Ilonka, Wieber Irén és Vidósfáfvy Janka saloncukor-jelmezben. _ ____TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. tűrvén}széknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1900. évi márczius hó 6-án. Szászvári Gergics György és Sánta Horváth József ellen hamis tanuzáS miatt. Joó Károly ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Szabó Józsefné ellen családi állás elleni bűntett miatt. Magyar János és Schleining Károly ellen lopás és orgazdaság miatt. 1900. évi márczius hó 8-án. Aichinger József, Herke Mihály és Herke László ellen hatóság elleni erőszak miatt. Törő Mihály, Kovács József, Kovács Csárdás Mihály és Herman Kálmán -ellen lopás miatt. Kulcsár József ellen sikkasztás miatt. Kaczenbach István ellen okirathamisitás miatt. Löwinger Lipót ellen zsarolás kísérlete miatt. Rézbányái Jenő ellen sikkasztás miatt. Torma János ellen súlyos testi sértés miatt. — Uj büntető tanács. A szegzárdi kir. törvényszéknél a bűnügyek oly rohamosan szaporodnak, hogy az eddig működött főtárgyalási tanács mellé parallel tanácsot kellett szervezni. Eme tanácsnak elnöke Selcz József kir. törvényszéki elnök, bírái Abay Leó kir. törvényszéki biró és Áldor Ödön albiró, jegyzője Sándor József aljegyző. Az uj tanács kizárólag az uj eljárás szerinti ügyeket tárgyalja. E helyen említjük meg, kogy a sommás felebbviteli tanácsban a Kiss Károly távozása folytán változás áll be, amennyiben eme tanács tagjai ezután Biróy Béla, egyszersmint elnökhelyettes és Salamon Iván kir. törvszéki bírák lesznek. Salamon Iván kir. törvényszéki biró még mint közpolgáii referens a második polgári tanácsnak lesz előadó és szavazó bírája. TOLNAVÁRMEGYE. — Elégett gyermek. Saramó Pálné Simon- tornya községhez tartozó gyánti-hegyi lakos a múlt év deczember hó 19-én a közeli Némedi községbe ment el. Három kis gyermekét bezárta lakásába és mielőtt elment, a tüzet eloltotta a kályhában és elrakta az összes veszélyessé válható eszközöket. De a hamuban egy kevés kis parázs maradt és a kis gyermekek ezzel kezdtek játszani. A két éves kis Pali gyerek kötényébe vette a parazsat, amitől az tüzet fogott. A szoba tele lett füsttel s a kis Pali bebújt az ágy alá, ahol összeégett. A másik két gyermeket is már a megégés veszélye környezte, de szerencséjükre megérkezett édes anyjuk. A királyi törvényszék a gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádol Saramó Pálné ügyében f. hó 1-én tartotta meg a főtárgyalást. Ennek folyamán kiderült, hogy az anya elég körültekintő és elővigyázó volt, mielőtt gyermekeit elhagyta és a kir. törvényszék elegendő büntetést talált abban, hogy a szerencsétlen anya féltve szeretett gyermekét elveszítette és őt a vád és következményeinek terhe alól felmentette. A közvádló az Ítélet ellen anyagi semmíségi okból felebbezést jelentett be. — Megállj Kati ! Örményi Pál kónyii lakos házánál lakodalmat tartottak. Javában folyt a tánc, kacagott a cimbalom és széles jókedve volt a násznépnek. Orbán Istvánnak sehogy sem tetszett ez h vigság. Kötekedő, veszekedő gyerek őkelme és irigyli másnak a jókedvét. Most sem nézhette, hogy a szép Varga Katival Bebesi József járja a ropogóst, oda ment hát Varga Katihoz, hogy elvegye Bebesitől. De Kati nem akart, Bebesi sem engedte. Orbán István fenyegetni kezdte, hogy megállj Kati, megbánja ezt valaki ! A lármára oda ment Bakarecz Károly, hogy mint táncrendező, rendet csináljon. De a veszekedő Orbán azzal fizette ki, hogy beleszórta kését. Bakarecz emiatt 30 napig volt beteg. A kir. törvényszék f. hó 1-én nyolc havi börtönre ítélte el Orbánt, amely Ítéletbe azonban nem nyugodott bele. — Megölte a gyermekét. Läufer Róza teveli cselédleány volt ez a kegyetlen anya, aki újszülött gyermekét megölte. Mint leány, nem tudta elviselni azt a szégyenérzetet, hogy a falu csúfja legyen és ezért a hogy megszülte kis leánykáját, megfojtotta és a kicsi holttestet a szalmazsákba rejtette el, ahol napok múlva találták meg. A kir. törvényszék f. hó elsején egy évi börtönre és három évi hivatalvesztésre Ítélte el, amely ítéletben úgy ő, mint a közvádló megnyugodtak. EGYLETEK. INTÉZETEK.-- A gyönki takarékpénztár február hó 25-én tartotta 15-ik évi rendes közgyűlését, melynek lefolyásáról következő értesítést kaptuk : Bévárdy Lajos helyettes elnök a szép számban megjelent részvényesek szívélyes üdvözlése mellett a közgyűlést megnyitván, előterjeszti a múlt évi zárszámadásokat és felolvastatja az igazgatóság ezekre vonatkozó évi jelentését, melyet helyesléssel tudomásul vettek és a felügyelő-bizottság jelentése alapján azokra nézve a felmentvényt megadták. A 6791 frt 49 krban megállapított nyereség felosztására nézve az igazgatóság javaslatának elfogadása mellett elhatározta a közgyűlés, hogy az alapszabályszerü jutalékok és 80 forint jótékonycélra megszavazott adományok levonása után fenmaradó összegből 4973 frt 50 kr. (minden 35 forintos részvény után 3 frt 50 kr. - 10%) adassék ki osztalék gyanánt, 700 frt a tartaléktőkéhez csatoltassék, 19 frt 34 kr. pedig a folyó évi nyereség-számlára átvitessék. Az ezek után megejtett választások során — 361 szavazattal, tehát egyhangúlag ifj. Bernrieder József puszta-hidvégi nagybir okos elnöknek megválasztatván, ez küldöttség által meghiva, a jelenvoltak harsány éljenzései közt a közgyűlés termében megjelent és igen szép beszédben a benne helyezezett bizalmat megköszönve, helyét mint elnök elfoglalta és a közgyűlés további vezetését átvette. Vezér- igazga'ónak 19 szavazattöbbséggel Óvári Ferencz nagybérlő választatott meg, ki mindenekelőtt örömét fejezte ki a fölött, hogy az intézet szerencsés volt egy fényes nevű család tagját elnökéül megnyerni és reméli, hogy annak vezetése alatt sikerülni fog az intézet által kitűzött czélt, mely a vidék jogos hiteligényeinek gyors és olcsó kielégítéséből áll, ezentúl fokozottabb mérvben elérni, — főleg ha _____________________________________5.
