Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

TOLNA VÁRMEGYE.

8.

_____________________________________

VE

GYESEK.

— Szórakozott professzor (a szobaleányhoz) : Adjon tiszta zsebkendőt és kösse arra ugyanazon csomókat, a melyek a régin voltak.

— Rossz álom. Színész (társához): Az éjjel borzasztót álmodtam. A közönség az előadás után kifogta a lovakat kocsimból és magamnak kellett a kocsit hazahuznom.

— Sirirat.

Egy hídról leestem,

A nyakamat szegtem ;

Isten bocsásd meg a bűnöm :

A ki részeg, otthon üljön.

Gyulladás okozta vesztem ;

Mindent gondoltam, csak ezt nem!

Meggyűlt bennem a spiritusz,

Verje meg a Jézus Krisztus !

— A jó tanács. A.: Nos barátom, hogy aludtál ? Megfogadtad a jó tanácsomat az álmatlanság ellen és számoltál? B.: igen *18.000-ig számoltam. B.: És akkor elaludtál? B.: Nem, mert akkor már megvirradt.

— A szerencsés hitelezők. Egy ur, aki gazdag leányt vett nőül: Mondhatom, pompás lakodalom volt, a hitelezőim éjjeli zenét rendeztek tiszteletemre.

— A kisbiró pénzműveletei. Egyik szomszédos községből vesszük a következő tudósítást:

A falu egyik kisbirója nem találván elégnek a községtől élvezett rendes fizetését, szükségesnek tartotta egyéb segélyforrások után látni. Hosszas spekuláció után az az ötlete támadt, hogy helypénzt fog szedni és a gondolatot tett követé. A község pecsétjét rányomta apró cédulácskákra, odafirkan- totta a község bírójának a nevét és a piacra jövő idegeneket ezzel sarcolta. A kisbiró urnák egész jól mehetett a dolga, mert folyton mulatott. De a közmondás is azt tartja: addig jár a korsó a kútra, a mig el nem törik. Bizony kisbiró uram korsója is eltörött, azaz rájöttek a turpisságra. A megejtett vizsgálat során kiderült, hogy a kisbiró már 5 év óta ruházta föl a községet helypénz- és kövezet(l)- vám-szedési joggal.

— Drágább lesz az ecol. A hazai ecetgyárosok nagy érdeklődés mellett tartották meg országos értekezletüket Budapesten. A kiegyezéssel kapcsolatban a fogyasztási adók újólag rendeztet- tek. Az 1899. évi XX. t. c. ugyanis akként rendelkezik, hogy az a szesz, mely ecetgyártási célokra szükséges, folyó évi szeptember 1 - tői a szesztermelési kiszabásba beszámitódik s ennek következtében a szesz ára emelkedik. Minthogy az ecetgyártáshoz szeszt kell használni, az ecetgyárosok is kénytelenek az ecet árakat emelni. Az értekezlet kimondotta, hogy szeptember 1-től kezdve az ecet árát hectoliterenkint 1 frt 50 krral felemeli. Kérni fogják továbbá a kormánytól, hogy a hazai ecetipar megmentése és megvédése érdekében tiltsa el az ecetsavnak fogyasztási célokra való felhasználását. Végül elhatározták, hogy az ecet-üzlet kereskedelmi szabályait kidolgozzák.

— A Duna vízállása. A már napok óta tartott óriási havazásokat követő hirtelen olvadás nem egy embernek adott gondot s sokan már arról is beszéltek, hogy az olvadás annyira árasztani fogja a Dunát, hogy a dunamelléki községeket a folyam árvizveszedelemmel fenyegeti majd. Az aggódók megnyugtatására azonban, autentikus forrásokból vett értesülés szerint közölhetjük, hogy a Duna vízállása ma oly csekély, miszerint a rendes vízállás eléréséhez 3 méterrel kellene a folyam vizének emelkednie.

— Közegészségi rendelet. A m. kir. belügyminiszter a napokban egy körrendeletét bocsáj- tott ki, melyben szigorúan meghagyja a hatóságoknak, hogy a téli idény beálltával a járványos betegségek felléptének meggátlása céljából tartson lakásvizsgálatokat s a netán nedveseknek vagy egészségtelennek talált lakásokat szükség esetén karhatalommal ürittesse ki, nem különben ama tömeg lakásokat s főleg azokat is, melyeket a vándor ablakos és drótos legények szoktak tömeglakásul használni. Arra vagyunk most kiváncsiak, hogy ha a hatóság a rendelet értelmében, minden nedves és egészségtelen lakást kiürittet,- vájjon hány család lesz nálunk — hajléktalanná ?

— A tanítók képviselőválasztói jogosultsága

kérdésében a m. kir. Curia 1899. évi 10. sz. alatt következő tartalmú elvi jelentőségű határozatot hozta: «A központi választmány határozata hely- benhagyatik, mert az 1874. évi XXXIII. t. c. 9. §-a szerint a tanítóknak választói joga — a kisdedóvók kivételével — nincs függővé téve attól, hogy azok oklevéllel bírjanak, hanem ez a törvényhely azt rendeli, hogy a tanítók az esetre bírnak választói joggal, ha illető állomásaikra a törvény értelmében kineveztettek, választattak vagy hivatalukban megerősittettek; a tényleg ily módon alkalmazott tanítónak választói jogosultsága tehát oklevél hiánya miatt nem vitatható, viszont azonban a nyugdíjazott s igy oly tanítók, a kik állomást be nem töltenek, kizárólag az idézett szakasz alapján választói joggal nem bírnak.

— Borbély a biró előtt. A napokban a d—i. kir. járásbíróság előtt a következő jóizü eset történt. Egy borbélylegényt hallgat ki a büntetőügyi biró.

Biró : Hogy hivják ?

Tanú: N. N. borbélysegéd és haj művész vagyok.

Biró: Mit tud ebben az ügyben?

Tanú : Én, tekintetes főtörvényszék, tudok borotválás, fodrászás, hajnyirás és foghúzáson kívül köpülözni is.

MULATSÁGOK.

— A »bátaszéki Önkéntes Tűzoltó-Testű lets 1900 évi január hó 13-án az »Arany Nap«- hoz címzett vendéglő helyiségeiben zártkörű táncz- estélyt rendez. Beléptidíj: személyenként 1 korona. Kezdete 8 órakor.

VIDÉK.

Tamási.

A tamási. (Tolna-m.) izr. hitközség 1899. évi dec. 31-én ünnepelte meg elnökének, Hirsch Ignácz elnöki működésének tiz éves évfordulóját. A jubilánst délelőtt nagy számú küldöttség üdvözölte lakásán, este pedig tiszteletére a községi tagok teljes részvétele mellett társasvacsora volt, melyen Lebovits József b.-mágocsi rabbi, Heimann Ignácz alelnök, Erdödi Lipót tanító és mások tósztokban méltatták az ünnepeknek széleskörű érdemeit. A másnap megtartott közgyűlés Hirsch Ignáczot nagy lelkesedéssel ismét elnökének választotta, érdemeit jegyzőkönyvébe iktatta és elhatározta, hogy életnagyságu arcképét’megfesteti tanácsterme számára.

TÖRVÉNYKEZES.

— Közvédők és védők névsora. Az uj

büntető perrendtartás az ügyvédi kamarák hatáskörébe utalta a kir. Ítélőtáblák büntető tanácsai mellett működő közvédők kirendelését és a kir. törvényszékeknél a hivatalból való védelmet teljesítő védők névsorának megállapítását. A pécsi ügyvédi kamara választmánya pénteki ülésén felelt meg ennek a feladatának, megállapítván a közvédők és védők névsorát.

E szerint kézvédőkul kirendeltettek a pécsi kir. ítélőtáblához 1900. január hóra Bodó Aladár dr., februárra Csiga János, márciusra Darányi Ferenc dr., áprilisra Jobst László dr., májusra Krasz- nay Miklós dr., júniusra Madarász István dr., júliusra Nemes Vilmos dr., augusztusra ifj. Ncmethy József, szeptemberre Pleininger Ferenc, októberre Szekrényessy Ferenc dr., novemberre Szuly János, decemberre Toldi Béla dr. ügyvédek.

A szegzárdi kir. törvényszéknél működni hivatott védők névsorába kijelöltettek : Abajfy Gyula, Beöthy Károly dr., Dömötör László, Geiger Gyula, Haidekker Béla dr., Hollós Alajos, László Lajos, Leopold Kornél dr., Mohvay István dr., Müller Ferenc dr., Oszoly Károly, Pirnitzer Béla dr., Spá- nyi Leo dr., Steiner Lajos dr. és Totíh Ödön szeg- zárdi ügyvédek.

— A szegzárdi kir. járásbíróság ügybeosztása az 1900. évre. 1. sz. jegyzői iroda. Biró, a kinevezendő kir. járásbiró. Kezelő Pribenszky La1900. január 7.

jós Írnok. Kezelt ügyek: 1. Elnöki ügyek. 2. Hagyatéki ügyek. 3. Polgári vegyes ügyek. Lajstromok El. Ő Pv. Öb. Biró Sebestyén Béla kir. al- • biró. Kezelő Pribenszky Lajos írnok. Kezelt ügyek: 1. Sommás keresetek 2. Végrehajtási ügyek. 3. Egyéb megkeresések L—Z-ig. Lajstromok Sp. I., V. I., M. I. — II. sz. jegyzői iroda. Biró Klie Lajos kir. albiró. Kezelő Kristofek Béla Írnok. Kezelt ügyek: 1. Sommás keresetek. 2. Végrehajtási ügyek. 3. Egyéb megkeresések A—K. Lajstromok Sp. II., V. II., M. II. — III. sz. jegyzői iroda. Biró Németh József kir. albiró. Kezelő Untermüller Lajos írnok. Kezelt ügyek: 1. Büntető ügyek. 2. Fizetési meghagyások. 3. Egyezségi kísérletre idézés. 4. Anyakönyvi ügyek. Lajstromok B., Bv., Bm., Fh., Fm., Eg., A.

— Teljes ülés a kir. törvényszéknél.

Folyó hó 3-án tartották meg a szegzárdi kir. törvéuyszéknél az évenként szokásos teljes ülést Selcz József törvényszéki elnök elnöklete alatt. A kir. törvényszék elnöke bemutatta a múlt év ügyforgalmát, a melyet lapunk más helyén közlünk. Érdekes adatokat mutatott be a felsőbb bíróságok határozatairól. Ez szerint a kir. Ítélőtáblától lejött az év folyamán 180 polgári ügy, ebből helybenhagyó ijy, részben megváltoztató 20, megváltoztató 15, feloldó 8. A kir. Kúriától 97 polgári ügy, ebből helybenhagyó 8o, részben megváltoztató 9, megváltoztató 7, feloldó 1. A kir. Ítélőtáblától lejött 243 büntető ügy, ebből helybenhagyó 176, részben megváltoztató 27, megváltoztató 17, feloldó 23 ; a kir. kúriától lejött 97 ügy, ebből helybenhagyó 66, részben megváltoztató 8, feloldva nem volt egy sem. Ezután sorshúzás utján megalakították a folyó' évi fegyelmi tanácsot, melynek törvény szerint elnöke a kir. törvényszéki elnök. Rendes tagjai lettek Biróy Béla és dr. Son- newend Frigyes törvényszéki bírák, póttagok Kóvessy Ödön és Schmidt Imre kir. törvényszéki bírák. A teljes ülés ezután kinevezte a kir. törvényszékhez állandó írásszakértőül Auerbach Lipót főgimn. tanárt. Az ülés befejezéseként Biróy Béla kir. törvényszéki biró meleg hangon üdvözölte a kir. törvszék elnökét azért az önfeláldozó buzgalomért, a mivel hivatását betöltötte.

— Vásári kaland. Sebestyén János, Móricz János, BámjoczU István, Galambos János, Német Cséfán István, Czobor Sándor és Juhász Imre duna- földvári lakosok vígan mulattak 1897. aug. 3-án a dunaföldvári vásárban. Jókedvükben aztán berohantak Albert Károly és Asztalos István italmérő sátorába és ott összetörtek minden poharat, széket és az italokat kiöntötték, sőt a korcsmárosokat is megverték. A kir. törvényszék folyó hó 3-án a vig legényeket és pedig Sebestyén Jánost és Móricz Jánost nyolc-nyolc napi, a többieket 5—5 napi fogházra ítélte el.

— Lopás a vonaton. 1895. évi szeptember hó 10-én a Dombóvárról Budapestre jövő 1061. számú vonaton Neiser Pál és Farina Miklós mál- házók az egyik kocsiban elhelyezett boros hordót megfúrták és az egész utón iddogáltak. Hozzájuk csatlakozott Máté Ferenc málházó is. Duna-Adony- ban azonban az állomásfőnök észrevette, hogy a málházók pityókások és azonnal vizsgálatot tartott. Az ügy most került a kir. törvényszék elé s mivel Neiser és Farina eltűntek, ellenük csak később hoznak határozatot, mig Máté Ferencet hivatala elvesztésére és 50 frt pénzbüntetésre ítélték el.

Hivatalok ügyforgalma az 1899. évűén.

I. A vármegyénél:

a) az alispánt hivatalnál 30280, a közigazgatási bizottságnál 2116, kihágási ügyben 742, — erdészeti ügyben 322, phyllokszera ügyben 195, alispáni elnöki 1101.

b) Az árvaszéknél 26447.

c) a központi szolgabiróságnál a közigazgatási iktatóba érkezett 9670, a kihágásiba 1102, az összes beérkezett iigydarabok száma 16104.