Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-30 / 52. szám
X. évfolyam. 52. szám. Szefárd, 1900. december 30. A Előfizetési ár: * Egész évre . . . 12 korona. 1 Fél évre . . . 6 » Ej Negyed évre . . 3 » & Eev szám ára . . 24 fillér. Pj Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóS' irataién kívül elfogad Krammer Vilii mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FERESTC. Előfizetési felhivás! 1901. évi január hó 1-vel lapunk tizenegyedik évfolyamába lép. Kérkedés nélkül hivatkozhatunk ama sikerekre, a melyeket lapunkkal fennállása alatt elértünk. A sikereknek egyik legfőbb tényezője Tolnavármegyének művelt közönsége, a mely lapunkat támogatásával és rokonszenvével kezdettől fogva megajándékozta. Forró köszönetét mondunk e támogatásért és rokonszenvért, a melyet továbbra is kiérdemelni legfőbb törekvésünk leend. Lapunk iránya marad, a mi volt, mióta megindult. A közérdek szerény harcosai vagyunk és h harcba a pártatlanság és igazságszeretet mellett mindenkor csak a jó Ízlés és ildom által megengedett fegyvereket visszük. A politikai téren és minden irányban a tiszta szabadelvüség jelszavát irtuk zászlónkra, mert meggyőződésünk, hogy hazánk jólétét, nagyságát és egységét csak szabadelvű intézmények biztosíthatják. Politikai, vármegyei és községi életünk összes kérdéseit, valamint társadalmi életünk fontosabb eseményeit mindenkor behatóan megvitatjuk és részletesen ismertetjük, mi közben, párt és felekezeti szempontok teljes kizárásával, a legszigorúbb tárgyilagosságra törekszünk. Közleményeink igazi zsurnalisztikái színvonalon állanak; gyorsan és alaposan értesült hírrovatunk a hét eseményeit élénken csoportosítja. — Van külön szépirodalmi, törvénykezési, tanügyi és közgazdasági rovatunk, a melyek szakszerűségük mellett általános érdekű tartalomra törekesznek. Lapunk csinos kiállításban, legkevesebb 8 oldalnyi terjedelemben, szükség esetén 10, 12, 16 oldalon, hetenként egyszer, vasárnapon, jelenik meg. A „Tolnavármegye“ hivatalos közlönye a »Tolnamegyei Gazdasági Egyesület«-nek. Előíizetési feltételek : egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyed évre 3 korona. Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolnavármegye művelt közönségének szives jóindulatába és pártfogásába.-Hazafias tisztelettel: A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. 1901. január 1. Akár azoknak volt igazuk, akik azt vitatták, hogy a XIX. század 1899. évi december hó 31-én ért véget, akár pedig azoknak, kik ezt a terminust 1900. évi december hó 31-re teszik, annyi föltétlenül bizonyos, hogy 1901. január elsejével belejutottunk és benne vagyunk a huszadik században. És ha visszatekintünk a legutóbbi idők eseményeire, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy milyen kirívó ellentét jelentkezik a XIX. ; század uralkodó eszmeáramlata és a leg- ! újabb idők eseményei között. Európa humanizmusa, kultúrája, szóval a civilizáció mesés haladást tett az utolsó évszázad alatt. A mit a 19. század elején még a legmerészebb fantázia is utópiának tekintett volna, azt a haladás szelleme és a tudomány által a gyakorlati élet számára kiaknázott uj erőforrások az emberiség javára megvalósították. Az emberi jogok diadalutja és az egyéni szabadság apotheozise volt a XIX. század. A népek öldöklő harcát a munka és a műveltség váltotta fel. .. Magának az orosz cárnak lelkét is inspirálta a világbéke világot megváltó eszméje, melynek szolgálatába szegődtek az európai parlamentek legkiválóbb alakjai, a * Megjelent a » Tolnavármegye Garay János Nagy Képes Naptárát-ban. TARC A. Troubadour. Leomló ősz hajával Enyeleg az esti szél, Halvány, didergő ajkán A bánat hangja kél. Beszól a fájdalomról, Mely lelkében sajog, A fájdalom szülötti A mélabús dalok. Ki étien összeroskad Göröngyös nt felén, Nemtőre lel dalában Az elhagyott szegény. Megtépett utca-koldus Emésztő könnyeit Bús váddá egyesítve Dalolja, zengi itt. S hiába szól, hiába, Nem érti senki meg, A létküzdés zajába A lélek oly rideg. A cifra szók virága A népnek többet ér, Zúg a tömegnek árja: »Nem illet a babér.« Ne hidd, hogy arra vágyom, Babér nem kell nekem, A bánat dalnokának Bogáncs, tövis terem. Csak egy legyen jutalmam, Lelkednek könnyei, S ha volna szív, mely engem Meg tudna érteni. VESZELEI KÁROLY. Végletek. Irta: Molnár Gyula. Kalauz. (Egy első osztályú fülkét félig kinyitva.) Bocsánat, nagyságos asszonyom . . . Urhölgy. (Halovány arcz, érdekes vonások, tüzes szemek. Már szunnyadt s ijedten riad fel.) Mit akar? Xem volt elég a borravaló? Kalauz. Kétségbe vagyok esve! ... de egy i első osztályos utasomat nem tudom elhelyezni! Urhölgy. Férfi ? . . . Akkor jogomban áll : megtiltani, nemde? Kalauz. Fájdalom, nincs első osztályú női szakaszunk ... Az utas azonban igen udvarias és csak akkor fog bejönni, ha megengedi . . . Urhölgy. De ha nincs jogom megtiltani. Kalauz. Az utas ragaszkodik ahhoz, hogy . . . Urhölgy. (Kedvetlenül.) Senkitől sem kérek szívességet. (Magára kapja úti köpenyét, fejét egészen beleburkolja, oldalt dől s úgy tesz, mint akit | többé semmi sem érdekel.) Kalauz. (Visszavonul s néhány másodperc múlva egy elegáns urat bocsájt be.) * Ur. (Körültekint, udvarias főhajtást tesz a hölgy felé s aztán kis utiböröndjét zaj nélkül a podgyász- tartóra helyezi; majd leül a fülke ellenkező sarkába, kalapját mélyen a homlokára huzza s úgy tesz, mint aki aludni szándékozik*.) Urhölgy. (Ügyes mozdulattal piczi nyílást formál a szemei előtt s azon keresztül szemléli az utast. Egy ideig nyugodtan nézi, de egyszerre szörnyű ijedelem szállja meg, izeg-mozog, egészen belecsavarja fejét köpenyébe s az ajtó felé indul. Nem lát s a félhomályban belebotlik az utas ke- resptbefont lábaiba.) Ah bocsánat . . . Ur. (Összehuzódik) Én kérek bocsánatot . . . Urhölgy. (Idegesen rángatni kezdi a fülke-aj- j tót, de nem birja fölnyitni. Izgatottsága nő; végül I kétségbeesetten kiált föl.) Ez szörnyűség! Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
