Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-04 / 5. szám

X. évfolyam. 5 szám Szegzárd, 1900. február 4. Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a ki&dó- iratalon kirül elfogad Krammer Vil­mos könyrkereskedéss Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulujdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KOHBTÉL. SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. Gazdasági egyesületünk. Vármegyénk gazdasági egyesülete a múlt héten tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az egyesület ügybuzgó elnöke be­számolt a legutóbbi évben kifejtett műkö­désről s az elért eredményekről. Az elnöki jelentés reámutatott arra a nagy jelentőségre, melyet a gazdasági egyesületek mezőgazdaságunk előmozdítása érdekében hivatva vannak teljesíteni s arra a nagy nemzetgazdasági feladatra, melyet a nemzeti jólét megalkotása terén, egyesült erővel és szívós kitartással, a közeljövőben megoldani szükséges. A gazdasági egyesületek országszerte áldásos tevékenységet fejtenek ki mezőgaz­dasági viszonyaink javítása érdekében s minden életrevaló gazdasági mozgalomnak élére állva, igyekeznek a gazdaközönség jogos és méltányos érdekeit lehetőleg meg­valósítani. A mi egyesületünk is szép múltra te­kinthet vissza; sok közhasznú alkotás fűző­dik működéséhez, s a gazdasági életünkben észlelhető föllendülés, a gazdákat érdeklő intézkedések célszerű végrehajtása, a gaz­daság terén a modern haladás előnyei mind a gazdasági egyesület kebelében s ennek útmutatása, vezetése mellett érvénye­sültek mezőgazdaságunk érdekében. A múlt év folyamán is egyesületünk éber figyelemmel kisérte a közgazdaság fejlesztése érdekében fölszinre került moz­galmakat s azokból anyagi erejéhez képest elismerésre méltó buzgalommal vette ki részét. Részt vett a kormány által a mező- gazdasági helyzet javítását célzó értekez­leteken ; a »gazdák biztosító szövetkezetéii, a gazdaérdekek szolgálatára hivatott ezen uj és üdvös intézményt alapítvány jegyzésé­vel sietett támogatni. Részt vett a gazdasági egyesületek országos szövetségének értekezletén s az ezáltal létesített szegedi orsságos gazdasági kiállításon. jXagy jelentőségű akciója volt a vásár­ral egybekötött bonyhádi tehén- és üsződija- zás, melyen a délmagyarországi gazdasági egyesületek, a szomszéd vármegyék kikül­döttei s nagy számú érdeklődő gazda jelent meg s teljes elismerést vívott ki az ország­szerte hírneves bonyhádi tájfajta marhate­nyésztés. Ez a vásár anyagilag is igen szép eredménynyel végződött, mert mintegy 500 drb állatot vásároltak a más megyebeliek Jiözel 65000 írt vételáron. A szőlők újjáalakítására kitűzött pálya- ! dijak is igen szép eredményt mutattak, mert a versenyző területek, — igen csekély ki­vétellel — mind olyanok voltak, amelyek úgy az okszerű kezelés, mint a célszerű beosztás és csin tekintetében is teljesen megfeleltek a követelményeknek. A nép gazdasági ismeretkörének bőví­tése érdekéből az elmúlt évben is folytatta a egyesület a teli előadások rendezését, me­lyen közel 8000 kisgazda vett részt. Nagy- Szokoly községből 48 kisgazda tett tanul­mányi kirándulást a kisbéri állami ménes­birtokra a titkár vezetése alatt. Ezenkívül a tejgazdaság fejlesztése, tejszövetkezetek létesítése érdekében is eredményes mozgalmat indított s e téren is örvendetes haladás mutatkozik. Gazdasági egyesületünk tehát üdvös céljának megfelelően a rendelkezésére álló anyagi eszközök keretében hasznos mun­kálkodást fejtett ki s gazdaközönségünk teljes elismerésére méltán igényt tarthat. S éppen ezért szükségesnek tartjuk felhívni a gazdák figyelmét ezen agilis és közhasznú egyesületünk nagyobb támogatá­sára. A gazdák érdekeiért küzd az egyesü­let, kitartó szívóssággal s a jó ügy diada­lába vetett bizalommal; szükséges tehát s gazdák saját helyesen felfogott érdeke megköveteli azt, hogy ezt az értök küzdő, anyagi érdekeik előmozdításáért fáradozó egyesületet nagyobb támogatásban része­sítsék. Mert sajnosán kell konstatálni azt az elszomorító tüneményt, hogy gazdáink ed­dig nem elég érdeklődéssel viseltettek az egyesület működése iránt, s még igen so­kan vannak, kik elmulasztották azt, hogy az érdekeik istápolására alakult egyesület tagjaivá lettek volna. A tagok száma arány­lag még mindig csekély s éppen ezért kí­vánatos volna, hogy az intelligens gazda­közönség igyekezzék minél nagyobb érdek­lődést kelteni az egyesület iránt, s ne le­gyen vármegyénk területén olyan gazda, vagy gazdasággal foglalkozó, ki ezen nagy- fontosságú egyesület tagjai közé be ne lép­jen ; mert az egyesület nemes feladatának csak úgy felelhet meg minél hatékonyab­ban, ha nemcsak az állam cs törvényható­ság, hanem a gazdatársadalom is össze­tartva, nagyobb számban siet támogatá­sára a megye közgazdasági érdekeiért mun­kálkodó egyesületnek. VÁRMEGYE. — A vármegyei muzeum-bizottsag múlt csütörtökön délután Wositisky Mór elnöklete alatt ülést tartott a közigazgatási bizottság üléstermében. Jelen voltak: D'óry Pál, Orffy Lajos, Simontsits Elemér, Wigand János és Székely Ferenc. A bi­zottság elhatározta, hogy a Schikedanz budapesti hineves müépitész által készített, olasz renaissance stilü muzeum épület tervét a törvényhatósági köz­gyűlésen elfogadásra ajánlja. A terv szerint az emeletes épület a Fazekas-tér keleti végén, a ge- menci-utra eső homlokzattal épülne úgy, hogy a kocsiuttól 26 méter távolságra állana az épület, hátul pedig a vasúti gyalogjáróig terjedne s a környékét parkszerűen rendeznék. A gyönyörű szép épület a város díszére fog szolgálni. — Az árvaszék a bírósági hagyaték átadó végzésnek, egyáltalán a birói határozatoknak átvé­telét minden oly esetben, midőn az árvaszék mint jogorvoslat igénybevételére jogosult fél áll a bíró­sággal szemben — vétiven elismerni köteles. (M kir. belügyminiszter 1399. évi 124,389. ssámu ha­tározata.) — A község belterületén fekvő útból ha valaki elfoglalt, ezen cselekmény utrendőri ki­hágást az esetben képez, ha a kérdéses ut köz­dűlő ut. A mennyiben az elfoglalás sem mezei, sem közdűlő útból nem történt, úgy az ügy az 1879. évi XL. törvénycikk 119. §a alapján birálandó el. (M. kir. földmivelésügyi miniszternek 1899. évi 14,311. sz. határozata.) „Szegény bírák!“ Tekintetes Törvényszék ! A * Tolnavármegye« folyó évi 4-ik számában a közvélemény meghamisításának bűntettével és a tudatlanság vétségével (lásd majd a megalkotandó büntetőjogi novella ötödik és 6-ik fejezetében há­rom tucat paragrafust) gyanúsított, terhelt vagy vádolt ismeretlen tartózkodásu (B. P. 13. §-a) Zob védencem érdekében — engem illetvén az utolsó szó, (B. P. 314. §.) — a következőket van sze­rencsém előterjeszteni. Nem lehetett a szerencsétlen Zob-nak szándé­kában a közvéleményt meghamisítani. mert tudat­lansága dacára, tudnia kellett, hogy a közvélemény nálunk foglalkozik a kaszinó dolgaival, a nőegyleti bállal, a megye kulisza-titkaival és az időjárás ve- | szélyes fordulataival, de nem foglalkozik a büntető j eljárással, az életbeléptető törvénynyel és a vonat- i kozó rendeletekkel. Miután ilynemű közvélemény nem létezik, azt meghamisítani nem lehet: quae non sünt, nulla fiat mentio (lásd Kálmán király törvényét a boszorkányokró ). Téve-tagadva, hogy az inkriminált -»szegény bírák*. cimü férc-mü va'ahol mégis megturbált egy jámbor lelket, meghamisított egy szilárdnak vélt ! véleményt, kérem figyelembe venni, hogy a véle­mény gyarlóságánál fogva rendkívül ingatag, haj­lékony természetű, mert hiszen tetszik emlékezni, hogy a mi csődtörvényünk megalkotásánál hírneves külföldi (!!) tudósok azt hi Tesztelték, hogy ez az. alkotás epochalis, világraszóló, mit ájtatosau elhit­tünk és hogy az igy szerzett véleményünket csak­hamar meghamisították, midőn mások kimutatták, ez a törvény hézagos, impraktikus, viszonyainknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom