Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-04 / 5. szám

TOLNA VÄBMEGYE.

2.

meg nem felelő. Hát a Csemegi Codex — milyen monumentális alkotás volt az ! Térdre borultunk, kik akkor lelkesülni tudó ifjak voltunk és imádtuk (Isten bocsássa bűneinket!) alkotóját és müvét. Nem most, már akkor emelkedtünk a világ első helyére, a melyen folyton szilárdan állunk, noha régóta tudjuk, hogy a monumentum roskadozik. És a magyar kereskedelmi törvény ! Uram Istenem, ez volt ám csak non plus ultrája törvényhozásunknak, mig Nagy professzor ur és a mindennapi tapasztalat meg nem hamisították véleményünket, kimutatván, hogy az az alkotás kezdettől végig fogyatékos, hibás.

Ilyen a közvélemény: futó homokba vésett emlékvers, melyet egy fuvalom eltöröl. Várjuk csak be az S. ur által megtérésemre szabott egy évi határidőt: viselés közben majd kitűnnek a szövet hibás szálai és a mi manapság hiedelem, akkor valószínűleg balhiedelem leend. Hogy Zob barátom nem ért egyet a berlini tanátral, az nem a tanárnak, hanem az ő malheurje, ezért ne tessék ő reá haragudni, vannak és lesznek mindig elegen, kik a hízelkedő külföldi tanárok szavaira esküdni fognak.

A mi pedig a tudatlanság vádját illeti, hát mi tagadás benne, Zob ur tudatlannak elég tudatlan. Tűri magát ezen a tökéletes perrendtartáson, de az nem akar a fejébe menni, iszik a kristály- tiszta forrásból szegény, és nem tud jóllakni. *Csak tudni kelh — aranymondás, melyet márványkőbe kell vésni. Nem a ki mer, nyer, hanem a ki tud. Tudni a sommás törvényt, az örökösödési eljárást, az egyházpolitikai törvényeket, tudni a büntető és polgári perrendtartást, tudni mindent — oh mily boldogság 1 Zob ur nem boldog. De megnyugtatására szolgál az, hogy sokan vannak, a kik nem boldogok. Igen, a geniek, a lángelméjü emberek : a ki akar, az tud — ez jelszavuk. Pedig tévednek. A törvény nem csupán a lángelméjüek számára van alkotva. Hányán vannak, a kik a sárga könyvet soha sem látták és a B. P. mégis tudni akarják ? Hány közepes tehetségű biró, ügyvéd, közjegyző van a világon, hány homo novus, a ki nem ismeri a régit és a kinek az újat mégis ismernie kell ? Hány intelligens laikus ember akad, a ki az esküdtszéki intézmény által figyelmessé téve, a B. P. egyes intézkedéseit megérteni óhajtja, de nem tud eligazodni a sok száz paragrafuson, nem tudja megemészteni az ezernyi aprólékos részleteket, mert meg lesz zavarodva az egyes szakaszokban más sok szakaszra történt ráutalások által, vagyis az őserdőben ösvényt nem talál. Ne tessék hát Zob barátomat elitélni azért, mert tudatlan — nem mindenki tud, a ki akar (honny sóit, qui mai y pense).

Avagy talán nem is az fáj S. urnák, hogy Zob ur tudatlan, hanem inkább az, hogy a nyomorult a bírák lelkiismereti szabadságát merte kétségbe vonni ? Széles e világon senki sincs, ki a magyar bírói kart jobban és őszintébben tisztelné, mint a vádlott. Húsz év óta sűrűn érintkezik birákkal és ezen hosszú idő alatt nem akadt egyetlen egyre, ki érdemeden lett volna a birói talárt viselni, hanem akadt — és különösen ezen kir. törvényszék kebelében — sokakra, kik tudásukkal és jellemük integritásával díszt és fényt kölcsönöztek azon állásnak, melyet elfoglaltak. De éppen ezen okból háborodott fel lelke, midőn észrevette, hogy zaklató, kicsinyes rendszabályokkal megkötik ezen díszes kar szabad tevékenykedését és teljesen felesleges zaklatásokkal háborgatják eszét és lelkét. Több szabadságot, szabadabb mozgékonyságot, mozgékonyabb cselekvési képességet kívánt a biró számára és a midőn haragosan fellobbant azért, mert a törvényhozó ok nélkül bizalmatlansággal viseltetik a bíróval szemben és lelkiismeretét paragrafushoz láncolja, ezért Önök __

épen Önök — őt el akarnák ítélni ?

Most tekintetes törvényszék, azon klimax-hoz értem, melynél figyelemmel a példabeszédre, hogy midőn legjobban Ízlik az ebéd, az étkezést abban kell hagyni, jó lesz nekem is elhallgatni. Hiszen tudjuk: pessimum inimicorum genus: laudantes.

Dr. R.

Szőlészeti és gyümölcsészeti értekezlet Szegzárdon.

A tolnamegyei gazdasági egyesület múlt szerdán délután Szegzárdra értekezletet hivott egybe, hogy a szőlők újjáalakításának akadályait és a gyümölcstermelés nagyobb mérvű terjesztését tár- gyazó kérdéseket megvitathassák.

Ezen értekezletre a földművelésügyi miniszter az egyesület kérelmére leküldötte szakférfiait, hogy a panaszokat meghallgatván, felvilágosítással és tanácsadással szolgáljanak s a gazdaközönség kívánságait a miniszter előtt előadják.

Az értekezlet iránt igen szép érdeklődés mutatkozott, mert arra 88 gazda jelent meg. A földművelés minisztérium részéről az értekezleten részt vettek : Dobokay Lajos miniszteri tanácsos, Engel- brecht Károly főfelügyelő, Rács Sándor és Mórágyt István gyümölcsészeti kormánybiztos, valamint a megyei szőlészeti és borászati felügyelők : Nils István és Saáry Ákos.

Jeszenszky Andor, a gazdasági egyesület elnöke megnyitván az értekezletet, üdvözölte a miniszteri kiküldötteket s előadta az értekezlet kettős czélját: 1. Mi az oka annak, hogy vármegyénk területén a szőlőujjáalakitás nem kellő mérvben halad, s miképpen lehetne a mutatkozó bajokon segíteni s 2., miképpen lehetne megyénkben a gyümölcstenyésztést fejleszteni és jövedelmezővé tenni.

Az elnök a szőlőujjáalakitás terén észlelhető lassú haladást első sorban annak tulajdonítja, hogy a gazdák nincsenek kellőleg tájékozva a felől, hogy amerikai ojtványokkal vagy hazai vesszőkkel kezdjék-e meg kipusztult szüleik újjáalakítását. Másik oka pedig az újjáalakításnak a kisgazdák pénzhiánya. Véleménye szerint tehát az államnak kellene kölcsön adnia: ojtott szőlővesszőket, karókat, permetező- gépet és anyagot s ezeknek árát a kisgazdák négy év után 5 évi részletekben volna köteles visszatéríteni az államnak — de csak akkor, ha az újjáalakítás sikerül. Továbbá ajánlja, hogy az egyházi és iskolaszőlők első sorban telepítessenek be szőlővel, hogy igy a nép előtt jó példa lehessen.

Az elnök után Dobokay Lajos miniszteri tanácsos többször tetszéssel és éljenzéssel kisért beszédben az ügy minden részletére kiterjedő ielvilá- gositást adott. Kinyilvánította, hogy a szőlőujjáalakitás megyénkben nem nagy elmaradást mutat, mert a statisztikai adatok szerint megyénk területén 32600 hold volt szőlővel beültetve ; ebből jelenleg régi és uj szőlő van 19150 hold s igy 12812 1 old vár még ujraültetésre. Figyelmeztetett aira, hogy megyénk talajának egy része nagy mésztartalma miatt nem alkalmas az amerikai szőlők ültetésére, ilyen helyeken tehát a kisgazdákat nem szabad erre, hanem európai szőlővesszők ültetésére kell buzdítani. Megígérte, hogy a tavasz végén vagy nyár folyamán a minisztérium egy szakértő-bizottságot fog kiküldeni, s ez községenkint meg fogja állapítani, hogy mely talajba minő vesszőt ültessenek a gazdák. A pénzhiánynyal küzdő kisgazdáknak ajánlja az agrár- kölcsönt. Kinyilvánította azt is, hogy a kisgazgáknak szívesen bocsát rendelkezésére szakképzett munkavezetőket szőleik újjáalakítására.

Reisncr Béla kónyi jegyző éppen erre kérte a minisztérium kiküldöttjét. Páfay István mözsi jegyző a szőlőcsőszök lőfegyverrel való ellátását kérte, hogy a vagyonbiztonság megóvassék. Katzen- bach Lajos is támogatja ezt az óhajt. Fördős Vilmos erre nézve ajánlja, hogy alakítsák meg a hegyközségeket s akkor a baj lehetőleg orvosolva lesz. Egyúttal kéri, hogy az alacsony borvámok fölemelése annak idején biztosittassék, mert másként a borokat értékesiteni nem lehet.

Dobokay elismeri, hogy a borértékesítés Achil- les-sarka csakugyan az alacsony borvám. Ez 1902- ben lejár s ő nem képzel olyan magyar kormányt, mely a mostani alacsony vámot tovább fentartani képen volnál A borüzlet pangását nem csupán az olaszbor behozatalának, hanem inkább az általános pénztelenségnek tulajdonítja. A borértékesítés előmozdítására ajánlja a pinczeszóvetkezeteket.

Szilágyi Gyula pénzügyigazgatóhelyettes tetszéssel fogadott beszédben kérte, hogy az állami erdőkből a kormány a lehető legcsekélyebb áron bocsásson rendelkezésére a kisgazdáknak karókat • hogy a magán vesszőtelepek, melyek silány vesz- szőkkel árasztják el a közönséget, erélyesen ellenőriztessenek, s hogy a kisgazdák újjáalakított sző1900. február 4.

leiről az összes adóhátralékok töröltessenek, s az uj szőlők 15 évi adómentességben részesüljenek.

Dobokay előadja, hogy az állami erdők megközelíthető részei teljesen ki vannak használva, s a még fennállókból a faelszállitás sok költségbe kerül. Az állam már létesített akáczásokat s ezekből kerül majd karó. A lelkiismeretlen szőlővesszőkereskedők visszaéléseit nehéz megszüntetni, csak törvényhozási utón lehetne, de ez sem kecsegtetne sikerrel. Az állami telepeken két év múlva lesz elegendő, jó vessző. Az adóhátralékok elengedése végett a pénzügy- miniszterrel érintkezésbe fognak lépni. A pincze- szövetkezetek terjesztése érdekében az állam Budapesten nagyobb méretű központi szövetkezetét fog létesíteni, s ez a vidéki szövetkezetek készletét átveszi.

Bozsolik Ferencz decsi tanító is a silány vesz- szőkben látja az újjáalakítás akadályát. Steinsdörfer József kéri, hogy a szénkéneghordók árát ne kelljen lefizetni a gazdáknak, s hogy a kisgazdák részére a községek megfelelő számú ingyenes szénkénegező géppel láttassanak el.

Molnár József szükségesnek tartja, hogy az agrárkölcsönök kiadása szigorúan ellenőriztessék, mert különben ezzel többet ártunk a kisgazdáknak, mint a mennyit használunk. A pinceszövetkezeteknek a tömeg-bor készítését ajánlja, a mint azt Dobokay is fejtegette, s ezenkívül a nyers szőlő értékesítését, s erre nézve kéri, hogy a szőlőszállítás átrakás nélkül, külön waggonokban történjék, mert másként a szőlő elromlik, mire rendeltetési helyére ér. Szükségesnek tartja, hogy a pinceszövetkezetek létesítése a gazdasági egyesületekre bizassék.

Dobokay kijelentette, hogy a szőlőszállítással és külföldi értékesítéssel a minisztérium most foglalkozik éppen a Molnár József által ajánlott módon.

Tóik Károly az oidium elleni védekezésre nézve kér felvilágosítást, mert a kénporral való permetezés gyakran nem sikerül. Felszólalását Nils István kisérte felvtlágositó megjegyzésekkel. Fór- dös Dezső felvilágosítást kér arra nézve, hogy a szaklapokban hirdetett dr. Aschenbrandt-iöXz réz- kénpor és a hepar sulfuris használható szerek-e ? Dobokay kijelenti, hogy ezek még nincsenek kellőleg megvizsgálva, s csak azt a szert használják a gazdák, mely már teljesen kipróbálva hivatalos utón ajánltatik. Bolgár József Írásbeli véleményére Saáry Ákos felügyelő tett felvilágosító észrevételeket.

Jeszenszky Andor elnök a vitát bezárván ekként összegezi az értekezlet kívánságait.

Az értekezlet mély köszönettel, fogadja a miniszteri tanácsos ur azon kijelentését, hogy vármegyénk szőlőinek talaja szakértők által meg fog vizsgáltatni a végből, hogy hol alkalmaztassanak amerikai és hol hazai vesszők.

Az értekezlet örömmel veszi tudomásul a miniszteri kiküldött azon Ígéretét, hogy a kisgazdáknak szőlőik újjáalakítása végett szakképzett munkavezetőket bocsát rendelkezésükre.

Kéri az értekezlet, hogy a kisgazdák lehetőleg ingyen, vagy jutányos föltételek mellett karókkal láttassanak el, s a legalább 1 holddal biró kisgazdák újjáalakított szőlőiről az adóhátralékok töröltessenek. A szőlővessző kereskedők visszaéléseit lehetőleg korlátoztatni kéri. Szükségesnek tartja, hogy a szénkéneg-hordók árát ne kelljen lefizetni a gazdáknak, s elegendő ingyenes szén- kéneggéppel láttassanak el a községek. Az agrárkölcsönök kiadása szigorúan ellenőriztessék. Ezenkívül a borvám fölemelése, pinceszövetkezetek létesítése és a szőlőszállítás biztosítása iránt kérnek kormányi intézkedést, s végül, hogy a gazdasági egyesületek láttassanak el használható kénporral az oidium ellen való sikeres permetezés végett.

Föidős Vilmos indítványára az értekezlet lelkes éljenzés mellett köszönetét mond a miniszteri tanácsosnak készséges és tanulságos felvilágosításaiért és érdekünkben kifejtett fáradozásáért. Dobokay viszont a gazdasági egyesületnek köszönte meg. hogy alkalmat adott neki a gazdák kivánsá- gainek megismerésére.

A gyümölcstermelés érdekében Molnár István kormánybiztos előadja, hogy Tolnavármegy'e talaja