Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-29 / 17. szám
— Az „Egyesült szegzárd-tolname- gyei nőegylet“ tegnap délután tartotta meg a r. k. óvoda-helyiségében ez évi tisztújító közgyűlését Borsody Lajosné elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó beszéd után Krammer János titkár elmondta a múlt év történetét, mely az egylet kebelében előfordult nevezetesebb események ismertetéséből állott. Különös súlyt fektetett a jótékonyság oltárára hozott nemes áldozatokra, melyek több ezer forintra rúgnak. Nem volt az a nemes czél, mely elől a mi nőegyletünk elzárkózott volna. A szegényeken, árvákon, özvegyeken, szegény tanulókon kívül az összes humánus intézetek mindenha élvezték a nőegylet meleg érdeklődését, jótékonyságát. A titkári jelentés után megkezdődött az általános tiszt- ujitás. Megválasztanak egyhangúlag: Elnök : Borsody Lajosné. Alelnök: Schmidt Imréné. Titkár: Krammer János. Pénztáros: Ptrnitzer Manóné. Jegyző: Várkonyi Sándor. Tiszteletbeli jegyzők: Boross Sára, Schmidt Margit, Tárók Sára. Választmányi tagok: Ágoston Károly né, Ágoston Istvánné. Abaffy Gyu- láné. Ban Jánosné. Bodnár Jstvánné. Boross Gyu- láné. ü'óry Pálné. Jeney Lászlóné. Dr. Spányi Leóné. Kiss Károlyné. Kovács Dávidné. Krammer Jánosné. Krcsmank Pálné. Länderer Arthurné. Leopold Sán- dorné. Dr. Lépőid Kornélné. Leicht Lajosné. Nils Istváné. Orffy Lajosné. Ptrnitzer Antalné. Triebler Ilma. Schneiderbauer Józsefné. Selcz Józsefné. Sztankovánszky Jánosné. Özv. Sotttttwend Manóné. Szondy Istvánné. Steinsdörfer Józsefné. Tekus Vil- mosné. Özvegy Thodorovits Lajosné. Tihanyi Domokosné. Tóth Károlyné. dórák Béláné. Wigand Jánosné. — A szegzárdi r. kath. olvasókör zászló- szentelesenek programmja : Istenitisztelet sorrendje május 6-án: i. Szent mise reggel 6 órakor. 2. Ifjúsági mise reggel 7 órakor. 3. Ünnepélyes szent mise 9 órakor, mely alatt a zászlószentelést és az ünnepi szent beszédet Spies János, pécsi apátkanonok fogja tartani. Eddig 5 katholikus egyesület jelentette be, hogy az ünnepélyen több taggal képviseltetni fogja magát. A vasárnap esti 8 órakor tartandó műkedvelő díszelőadás iránt általános az érdeklődés. Sokan jegyeztettek már elő jegyeket. A színpad egesz uj díszletekkel gazdagodott. A szinpadi díszletek csinos megfestéséért Róth Sándor urat és ügyes fiát méltó elismerés illeti, kiknek a szép munkáért a nyilvánosság előtt mond hálás köszönetét a kath. kör elnöksége. — Koszorú leleplezés. Múlt vasárnap délután szép ünnepséget tartott a szegzárdi első magyar asztaltársaság a »Vadászkürt« szálló helyiségében; ez alkalommal leplezték le ugyanis azt az óriási babérkoszorút, amelynek minden levelén egy-egy egyleti tagnak neve van megörökitve. Maga az ünnepség következőkép folyt le: 5 órakor Albert Juliska, Fekete Erzsiké, Kovács Annuska és Szomju Mariska nemzeti ruhába öltözött leánykák a leleplezendő koszorút egy diszasztalra helyezték el. Ekkor Albert István, az asztaltársaság ügybuzgó elnöke és az egész ünnepség rendezője szép beszéddel nyitotta meg az ünnepséget, mire az ünneplők a hymnust énekelték el. Majd dr. Steiner Lajos, az egylet díszelnöke lépett a pódiumra. Lelkes beszédben méltatta az ünnepséget. Beszéde végén lehullott a nemzeti szinü lepel a koszorúról, s ünnepélyesen átadta azt az egyleti tagoknak. Ünnepi beszédet mondtak még László Imre, az asztaltársaság egyik alapitó tagja, Frey János r. tag és Rittinger Antal jegyző. Ennek végeztével a »Szózat* lelkesítő dallama hangzott fel. Végül az ünneplő hölgyek énekkara gyönyörködtette a jelenlevőket néhány magyar dal kifogástalan előadásával. Az ünnepséget nagy vacsora, a vacsorát hosszú táncz követte. A minden izében kedélyes, magyaros mulatság alatt a nemzeti ruhás leánykák vagy 30 koronát gyűjtöttek az egylet perselyébe, amelyből az asztaltársaság 7 évi fennállása alatt 80 szegény gyermek ráhája került ki. Olyan egyesület ez, amely a hazafiasságot a humanitással egyesíti; utóbb dr. Éry Márton lépett az egyesület tagjai közé. — A dunaföldvári takarékpénztár igazgatósága Schmidt László eddigi igazgatósági tagot a vezérigazgatói teendőkkel bízta meg és ve- vezérigazgatónak nevezte ki. Egyúttal megjegyezzük, hogy Sopronyi Ferenc, az intézet eddigi könyvelője l’/2 évi működése után az idei közgyűlés által állásában végle gesitve lett. 4._ ________________________________ TO RVENYKEZES. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1900. évi május hó l én. 1. Végtátgyalási tanácsnál. Mokri Bálint s társai ellen magánlak megsértés miatt. Farkas Kálmán ellen lopás miatt. Kata Péter s társa ellen hatóság elleni erőszak miatt. Somogyi Antal ellen sikkasztás miatt. 1900. évi május hó 3-án. I. Végtárgyalási tanácsnál. Vesztergombi Tóth József ellen lopás miatt. Fischl Ármin ellen vétkes bukás miatt. Bojtos György s társa ellen erőszakos nemi közösülés miatt. Stern László s társa ellen sikkasztás miatt. Lévai Sándor ellen okirathamisitás miatt. II. Főtárgyalási tanácsnál. Fein Ignácz ellen vétkes bukás miatt. Rubin Károly ellen vétkes bukás miatt. Fülöp Mihály ellen magánlak megsértés miatt. Spitzer Károly ellen sikkasztás miatt. 1900. évi május hó 5 én. Járásbíróságoktól felebbezett ügyek főtárgyalása. Őr. Klag Jánosné és társa ellen lopás miatt. Schmidt Jánosné ellen könnyű testisértés miatt. Oláh Mihályné ellen rágalmazás miatt. Hegedűs György és társa ellen könnyű testi sértés miatt. — Bűnügyi fölebbviteli tárgyalások a pécsi ítélőtáblán. Április 25-én voltak az első fölebbviteli tárgyalások a pécsi kir. Ítélőtáblán, melyek ünnepélyes megnyitó beszédek és nagy érdeklődés mellett tartattak meg. Ezúttal két tolnamegyei ügy is került döntésre. Balázs Erzse ügyében, kit a szegzárdi kir. törvényszék lopás bűntettében mondott ki bűnösnek, az Ítélőtábla Balázs Erzsébetet a vád alól fólmentette s az ítélet azonnal jogerős lett. A másik ügyben, melyben a szegzárdi kir. törvényszék Orbán István kónyi lakost súlyos testi sértés bűntettében marasztalta el, az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. — Furfangos csalók. Márton Géza és Pitkó egyik napilap híreit olvasván, arra a gondolatra jutottak, hogy ők is szerencsét próbálnak az együgyű parasztokkal. Ez évi február 12-én Szkleno községben vásár volt. Daubner József a korcsmában iddogált, mikor valami ürügy alatt Pitkó Károly beszélgetésbe eredt vele ; addig-addig beszélt neki, mig kicsalta az utcára. Márton Géza a megállapodás szerint előttük haladt el, és egy pénzlárczát ejtett le, de úgy tett, mintha erről ő semmit sem tudna. Daubuer József lépre ment, felvette a tárcát, és Pitkó Károlylyal a temető hullaházához ment, hogy ott megosztozzanak. Ámde rövid idő alatt utolérte őket Márton Géza, s követelte tőlük az elveszett tárcát. Daubner megriadt, védekezés nélkül engedte zsebjeit kikutatni. Az eredmény az lett, hogy a két betyár az ő pénzét lopta el észrevétlenül, mely egy kendőbe volt becsavargatva. Ez a hecc 360 koronájába került Daubnernek, s még ő volt megszeppenve.A szegzárdi kir. törvényszék a csütörtöki végtárgyaláson Mártott Gézát 2 évi börtönre, Pitkól 8 havi börtönre ítélte. — Gondatlanságból okozott gyermeküléssel vádolt anya. Kövesdi Józsefné dunaföldvári lakost az ügyészség amiatt helyezte vád alá, mivel 1899. október 30-án este, midőn munkájából hazatérve, 5 hetes gyermekét megszoptatta, az ág^’a mellett lévő, párnákkal elhelyezett székre helyezte, és éjjelre egy párnát helyezett reá. A takaró párnával azonban a kisgyermek száját betakarta, úgy, hogy az megfulladt. — Az anya azzal védekezett, hogy a gyermek álmában megfordult és önmaga lett halálának okozója. Kétségbeesetten védte magát a szerencsétlen anya, hiszen egyedüli öröme gyermekében volt. A törvényszék fölmentette a vád alól azon az alapon, hogy elfogadhatónak vélte az asszony ama védekezését, miszerint a gyermek mozgolódott, és ekkép jutott a szája is a párna alá. A munkából fáradtan hazatérő anyát TOLNAVARIffEGYE. _____ cs ak azzal lehetne vádolni, hogy lejtősre csinálta a gyermek fekhelyét, ezért csúszott a párna alá, de ezt sem találta bizonyítéknak a kir. törvényszék. Az ítélet jogerős. — Meginérgezctt sertés. Pongrácz Pál bölcskei lakos panasza folytán Monori Józsefnét vád alá helyezte az ügyészség idegen vagyon megrongálásának vétsége miatt. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a panaszos sertése gyufaoldattal mér- geztetett meg, de Motion Józsefnere nem tudták rábizonyítani, hogy csakugyau ő mérgezte volna meg azt; ezért a kir. törvényszék vádlottat felmentette, az ügyész azonban megfelebbezte az ítéletet. 1900. április 29. IRODALOM. ZENE. — Hires freskók. Sok hires és jelentős freskó művészének neve forog közszájon. A freskófestés a festés egyik legnehezebb eljárása. Nyers vakolatra kell festeni, hogy a nedves vakolat magába igya a festéket. Ez a gyors munka óriási készültséget kíván, nagy anatómiai ismeretet, biztos szinérzeket, gyors munkát és nagy tapasztalatot, hogy milyen rövidítéseket engedhetők meg alulról nézve, mily nagyítás tehet még természetes hatást és mely színeket mint itat be a nedves vakolat. A freskók eredete Hellasra vihető vissza. A legszebb és legépebb freskók olasz földön, Pompei és Róma romjai közt maradtak ránk. A pompei- belieket a nápolyi nemzeti múzeumba szállították, Gazdag tagolású oszlopok osztják mezőkre ezeken a falat, oszloptól oszlopig gazdag, felszalagozott virágfüzérek futnak, könnyed kosarakat, lantot si- lénfejet tartva A füzér mögött színes keretek osztják újabb mezőkre a falat. A mezőkön könnyed női alakok lebegnek rythmikusan. Mig nézi őket az ember, mintha távoli zene finom melódiáját hallaná. A leghíresebb ily freskók egyikét, Lívia házáét, adja most közre, gyönyörű színes reproduk- tióban a Nagy Képes Világtörténet, melynek 63. füzete most hagyta el a sajtót. A 12 kötetes nagy mnnka szerkesztője Mar- czali Henrik, egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 39 lójával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, Írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvi kereskedés utján. KÖZGAZDASÁG. A TOLMMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET hivatalos közleményei. Rovatvezető: Molnár József, egyesületi titkár. A jégfelhök ágyúzása.* (Folytatás és vége.) Ezek elmondása után a legfontosabb kérdés maradt még megbeszéletlenül. Mikor kezdjük a lődózést ? Meddig lődözzünk ? Sokan azt állítják, hogy midőn rekkenő, vészt jósló meleg van, mely biztos előjele a zivatarképződésnek, tanácsos néhány száz lövést tenni. Állítólag ezen lődözésre a tikkasztó, rekkenő meleg megszűnik. De erre biztos adatot szerezni nem tudtam. A lődözést akkor kell elkezdeni, midőn a láthatáron már óriási kumulus fellegek tolakodtak fel, mely ek azutan íohamosan szétterülvén, messziről fenyegetnek már ólomszürke fellegekkel. Minden esetre lőni kell, midőn a zivatar tőlünk 8—io kilométerre van, különben elkésünk. Az eddigi tapasztalatok szerint a felhők u. n. felrohanását bevárni nem szabad. Ha a fákat súroló vészes fellegek már fejünk felett vaunak, akkor kezdeni a lövést, már késő. Ily esetekben a jégverést elháritani legtöbbször nem sikerült. Midőn teljesen ránk borult már a zivatar, fejünk lelett vannak a fellegek, ilyrenkor már jó befejezni a lövést. De minden esetre jó azt folytatni addig, mig a felhők jellege jégfelhőből esőfelhőre változik. Ha elég jókor kezdtük a tüzelést, villámcsapástól nem kell félni. Mert azon felhőcsoportokban, melyeket felvonulásuk előtt már tüzeléssel fogadunk, melyeket azután állandóan lövünk, villámcsapások állitólag egyáltalán nem fordulnak elő. A szólokultura szempontjából vidékünkre kiválóan érdekszerü cikket szó szerint vesszük ki a vasmegyei gazd. egyesület értesitőjéből.
