Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-29 / 17. szám
Eddig, ámbár száz- és százezer lövést intéz- ! tele a felhők ellen, arra eset nem történt, hogy a lődöző telepet villám sújtotta volna. Pedig, ha egyszer bevárjuk a villámütések képződését, nem kis lélekjelenlét kell ahhoz, hogy a fellegekbe válaszul visszalőjünk. A villámcsapás, tekintettel arra, hogy egy-egy telepen 50—70 kg. lőpor áll, eltekintve a villám sújtó erejétől, a lőporrobbanás miatt is duplán veszedelmes. Ismétlem azonban, a jókor kezdett lődőzésnél nincs villámlás. És eddig eset nem volt arra, hogy a lövés által átcsatornázott jégrétegen a villám leütött volna. Csodálatos adatokat kapunk a felhők elleni lövöldözés eddigi tapasztalatairól, a ki kísérletet tett vele, vagy azt látta, mind azt mondja, hogy halasa kezzel foghaiu. ilyen eredményekről írtak a lapok a gráci esei alkalmával, miuőn csak a város védett helye kerülte el a vészt. Stájerban, a hol idejen alkalmazták, eddig még mindig eltávolították vele a veszedelmet. Ltruf Batthyány Géza 300 kath. hold polgárdi szőlőjét ilyen 10 teleppel védték meg a múlt nyáron. Ikerváron gróf Batthyány Lajos v. b. t t. birtokán egy rendkívüli rekkenő meleg alkalmával lőttek 4 teleppel. Csodálatos módon egy helyi eső lett az eredménye, mely alkalommal másutt nem esett eső. Weder Gyula ur, kinek a telepek használatának gyakorlati tanulmányozását és ennek megismerését köszönöm, egy hónapnál tovább tanulmányozta a telepek hatását Stájerban, így ir a hatásról : »A lövöldözés hatása, mondhatom, bámulatos. Szemtanúja voltam, midőn a legvészesebb alakú, ólomszürke és fehér fellegek rohantak fel Magyar- ország felől, honnét a jeget kapjuk itt Fürstenfeld- ben. A felhők jellege tiszta jégfelhő volt. S mikor Fürstenfeld felé értek s bejutottak a felhőágyuzás kiterjedt hálózatába, egyszerre átalakult minden, a felhők Megszelídüllek, közönséges kék esőfelhő lett belőlük. Tényleg egy jó esőnél nem kaptunk egyebet. Engem a látottak meggyőztek a felől, hogy nagyon sokat lehet reményleni ezen uj védekezési módtól. Egy lövöldözésnél azonban megkéstek kissé és daczára annak, hogy a zápor lerobbanásáig gyors tüzeléssel dolgoztak, néhány szem borsó esett, de jég ekkor sem. Másnap rá ismét rettenetes volt az ég, olyan fellegek rohantak fel, miszerint azt kelle hinnem, hogy 100 mozsártelep sem lövi szét a fehér fellegeket. A jég kikerülhetetlennek látszott, ekkor készen voltam rá, hogy mindent el fog verni a jég. Alig 10—15 perez alatt úgy szétlőttek a telepek mindent, hogy eső is csak kevés lett, nem villámlott, nem dörgött egyetlen egyet sem, az égbolt ekkor igazán csodálatra ragadó módon változott meg a lövések által behálózott területen. A felhők csoportosulása, jellege, alakja, szine egyszerre szelíd alakot öltött. Szóval ezen egy havi eseményeket és tapasztalatokat sohasem fogom elfeledni, e így ir Weder Gyula ur, kit ez ügy egy havi tanulmányozására voltam szerencsés megnyerni. A nép is vakon bízik már Stájerban e védekezési módban és .Isten adományának tartja azt. De ebben nagy segítség kiváló papjaik, kik a népet mindenütt felvilágosítják. E mellett igyekeznek a népet kioktatni, nehogy a védekezést küzdelemnek nézzék az égi hatalom ellen. A stájer lelkész urak megáldják a lőport, sőt nem egy helyen a templomok előcsarnokában tartják az ágyukat, midőn nem használják őket. A nép szentelt eszközök - nek és Isten segítségének tartja őket. Ezért lett a védekezés ott oly népszerű. A hálózat Stájerban szervezve van. Minden négyszögkilométeren van a jégjárt vidéken egy- egy telep öt ágyúval. Ehhez tartozik egy *Kano- nir« egy > Feuerwerken és egy liu. Az emberek büszkesége, ha ily hivatalt tölthetnek be és a veszedelmet embertársaikról elháríthatják. 1900. április 29. Az állam előállítási áron, azaz JOO kilónként jj frtért ad nekik lőport. Egy lövés csak 2 V* krba kerül. Az összes költséget az adóval együtt szedik be. Egy hold földre alig egy pár krajezár esik. Mennyire előbbre vannak ezek a mi jó szomszédaink mint mi! Igaz, hogy ennek oka az, hogy az eszme ott született, ott az apostol Stiger Albert és ott a veszedelem nagyobb, mint nálunk. Az ágyúzás költsége az előadottak szerint következő : Egy Stiger-féle telep költsége (kapható: Josef Lorber & Comp. Maschinenfabrik in Sachsfeld bei Cili, Steiermark). 1 drb hangtölcsér állványnyal és kis szánkóval 22 frt. 5 mozsár á 4 frt 20 kr ......................... . . 21 frt. Öss zesen 43 frt. Egy lövés kerül Stájerban 21/» krba. Nálunk 1 kg. mozsárpor 70 kr. Ebből 70 gr. kell = 4.9 kr. Ha 100 kg, szám vesszük úgy 60 kr., egy lövés 4.2 kr. De fel gazdák és gazdasági egyletek! Gyorsan kell kérelmeznünk nekünk is a jy forintos lőport! A mi földmivelési miniszterünk nem volna dr. Darányi Ignácz, ha mi is meg nem kaphatnék e kedvezményt a közös hadügyminisztériumtól. Kérni kell, én hiszem, hogy kérelmünkkel tárt kapun kopogtatunk. A kisbirtokost ily testületi szervezettel kell megvédni, mint a stájerok teszik. A nagybirtok védekezik maga erejéből. Vegyük, hogy egy 1000 holdas birtokra 4 telep kell, ez 152 frt befektetés Ha egy 1000 holdas birtok évente hatszor jön jégveszedelembe és lead jégveszedelemkor 500 lövést, ez 3000 lövés. Költsége 2 '/* krral 75 frt. Mi ez azon öszszeghez képest, mit a biztositó részvénytársaságok zsarolnak? Ma ez 1000 holdnál legalább 1500 forint. A kamatja az évi biztosítási összegnek elég a védekezésre 1 Eredménye pedig az lesz, ha ezen mód csakugyan oly hatásos lesz, mint azt Stájerból halljuk, hogy jégverés a lehető legritkább esetben fog bekövetkezni. Ez esetben vagy nem biztosítunk jég ellen, vagy kell, hogy a társulatok a régi dijaknál is olcsóbb dijakra menjenek vissza. TOLNAVÁRMEGYE. ________ Ho gy tárgyamat kimentsem, még két esetről kell megemlékeznem, melyek 1899-ik év nyarán nagy port vertek fel a napisajtóban. Az első a gráczi eset. Midőn a belváros telepei szétlőtték a felhőket, a külvárost és környékét pedig agyon verte a jég. Mennyire kell ezt szószerint venni, nem kutatjuk. De a napisajtó a lehető legszerencsétlenebb kommentárral kisérte az esetet. A laikus napisajtó már magával a teljesen helytelen elnevezéssel roppant kárt tett az ügynek. Azt Írják í felleghajtó ágyu.i Ebből az következik, hogy a jég felhőt a szomszédba hajtó ágyú. És a gráczi esetet is igyekeztek igy feltüntetni. Ez pedig a legnagyobb tévedés. A fellegágyuk nem felleghajtó ágyuk, mert azok nem hajtják el, hanem csak összekeverik a fellegeket. A szomszédra nem tereli az a felleget és a jégveszedelmet, hanem azt helyileg megszünteti. Például Grácz felett volt egy négyszög mértföld területen jégfelhő. Ennek közepében egy négy- szögkilómétert összelőttek. A többi, ahol nem volt összelőve lebocsátotta jegét és elverte a határt, a belváros fölött ez a csapadék jég helyett eső alakjában esett le, mert a villanyosságot, mely a jég- cseppeket képezni és tánczoltatni képes, megsemmisítették a felhők összekeverése által. Én e helyen, mint a sajtó munkása, kérve kérem hirlapiró kollegáimat, ne tegyenek kárt ezen uj hatalmas nemzetgazdasági védelmi eszköznek. Ne tegyenek kárt olyan nézetekkel, melyek csak a legteljesebb tárgyismeret hiánya folytán, laikus módon jöhetnek létre. A dolgot úgy kell venni, a hogy van. Jön két különböző irányú és magasságú felhőcsoport. Függélyes irányban belelövünk. Ez a 90° alatt jövő hatás nem képes a fellegeket a szomszédhoz hajtani, hanem azokat összekeveri. Ez által megszűnik a légköri villanyosság képződése, mely nélkül pedig jégeső nem képződhetik. Ez a száraz tény. Tehát szó sincs felleghajszolásról vagy a szomszédok jéggel való elveretéséről. Mindössze úgy áll a dolog, ha van 5—6 telepem, vagy van 40—60 telepből álló lánczolatom, azt a földet, melyen a telep áll, meg tudom védeni, a szomszédot azonban, azt elveri a jég, de nem az a jég veri el, a mit én hajtok hozzá, hanem a saját jege veri el, melyet mindenhogyan megkapott volna s mely ellen elmulasztott védekezni. A másik a miskolezi eset volt, hogy egy ágyú felrobbant és gazdájának lábszárát szerencsétlenül megmarczangolta. Azonnal utána jártam e dolognak is. Ez nem volt Stiger-féle ágyú, hanem egy régi ünneplő mozsár. De még ez sem ment volna szét, azonban a mozsár lőporlyukát a legnagyobb szakértelmetlenséggel beverték agyaggal, hogy annál nagyobbat pukkanjon. A ki pedig lőporral meg ágyúval bánik, mind tudja, hogy akár Uchatius, akár Krupp-aczél legyen az az ágyú, annak szét kell robbani, ha a lőpor hegyé agyagot vernek, annál inkább szét megy egy rossz öntöttvas ünnepi mozsár! Tehát ebben az esetben sem kell keresni sem Isten büntetését, sem egyebet, mint szakértelmetlenséget. Ezekben foglaltam össze azon adatokat, melyeket a felhőágyuról összegyűjtenem sikerült. Midőn ezt nyilvánosságra bocsátom, azon testület megbízatásának teszek eleget, mely engem ezen ügy tanulmányozásával megbizott s melyet én oly szívesen szolgálok ma is, mint szolgáltam akkor, mikor vezetésében még közvetlen részem volt, értem a » Vasmegyei Gazdasági Egyesületet.« T. gazdatársaimat pedig csak arra kérem, tartsunk össze mi is, szervezkedjünk, mint a stájer szomszédok, hogy az ipoo. év viharfelhői csatarendben és száraz puskaporral lalálja?iak bennünket. Herényi Gothard Sándor. E szakszerű és a viharágyukat teljes alapossággal tárgyaló közlemény kiegészitéséül megem- j litem a következőket. — ügy a Stiger-féle, mint j az Emmerling-féle viharágyukat működésben volt ' alkalmam látni, úgy az egyikkel mint a másikkal 1 több lövést tétettem ; igaz, hogy nem vészfelhők i ellenében, mert ilyenek épen akkor hál Isten nem mutatkoztak és azt tapasztaltam, hogy a két ágyú 1 hatása, a hang rezgése után Ítélve meglehetős egy- ! forma, a kezelést tekintve azonban az Emmerling- féle ágyú határozottan előnyt érdemel, mert ehhez sem kunyhó sem mozsár nem kell, miután az Emmerling által forgalomba hozott »ágyúzókat« — gyújtó zsinorukat meggyujtva a hangtölcsér (ágyú) felső nyílásán egyszerűen bedobjuk. Ha az ágyuzó nagy duranással elsült, utána dobjuk a második, j harmadik szóval annyit, a hány lövést tenni akarunk. Az ágyuzókkal való lövés tehát határozottan í egyszerűbb, nem veszélyes és a mi a fő dolog gyors egymásutánban lőhetünk, mindenesetre gyor- I sabban, mint a Stiger ágyújához szükséges mozsarakkal. Az Emmerling-féle ágyuzókkal egy lövés 12 krba kerül tehát 3—4-szer annyiba mint a mozsárlövés, de ha tekintetbe vesszük a kezelés egyszerűségét, úgy ezen árkülömbözet dacára is részemről az Emmerling-féle ágyúnak adok előnyt. Egy dologra azonban vigyázni kell, arra t. i. hogy az ágyúba, illetve hangtölcsérbe egyszerre két ágyuzót ne dobjunk, mert akkor a feszi tő erő nagyobb lehet, mint a mekkorát a hangtölcsér fenekének belsejében levő öntött vas-kosár megbir. Az Emmer- lingféle hangtölcsér darabonként 20 írtba kerül, ezt egyszerűen felállítjuk azon területre, melyet megvédelmezni akarunk. Röszler Károly. ______________________________________5_
