Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-07 / 1. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. X. évfolyam. 1. szám. ______Szegzárd, 1900. január 7. Elő fizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Kramraer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-1 kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított j árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési felhivás! 1900. évi január hó 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési feltételek : A „Tolnavármegyé“-re: Eg-ész évre ... 12 korona. Fél „ ... 6 Negyed évre . . 3 A „Tolnavármegyé“-re és „Otthonira: Eg-ész évre ... 16 korona. Fél „ ... 8 Negyed évre . . 4 Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolnavármegye művelt közönségének szives jóindulatába és pártfogásába. Hazafias tisztelettel jin k „TOLIAVÁRME&YE“ cúrdl I szerkesztősége és kiadóhivatala. twfldjJ ^ 1----------------u Az uj jogrend. Csendben, zajtalanul, a nagy közönségtől szinte észre sem véve, uj jogrend lépett életbe a magyar igazságszolgáltatásban. A politika vagy tán a gazdasági érdekek annyira lekötik a nagy közönség figyelmét és érdeklődését, hogy az uj jogrend számára nem jut ki az érdeklődésből és figyelemből, pedig a modern magyar államéletnek teljes három évtizedre volt szüksége, hogy ezt az uj jogrendet megteremthesse. Az eszméknek három évtizedig kellett érniük, mig érett gyümölcsként letéphettük a magyar jogélet fájáról a büntető igazságszolgáltatás uj rendjét. Ebben az uj rendben, melyet a bűnvádi perrendtartás inaugurál, a magyar állami és jogi élet egy korszakos fejleményét látjuk. Megszűnik az önkénynek egy neme, a mivé gyakran fajult az eddigi bűnvádi eljárásunk, mely miniszteri rendeleteken, bírói gyakorlaton alapult, mert írott törvény eddig nem volt róla. Csakis a magyar bírói kar előkelő műveltségének és humánus, em- beries érzésének köszönhető, hogy bűnügyi igazságszolgáltatásunknak nem lett több áldozata. Mert a magyar bíróság mindig azt az elvet vallotta és Vallja, hogy inkább maradjon büntetlen száz bűnös, mintsem egy ártatlan szenvedjen. A polgárok jogai egy hatalmas biztosítékra Jelnek az uj rendben, egy törvény- biztosítékra, melyre, mint az egyéni szabadság védőbástyájára hivatkozhatnak. Nem győzzük ezt eléggé hangsúlyozni, mert a mit talán nem is sejtett a nagyközönség eddig, a büntető igazságszolgáltatásnak szinte egész területén, a ki jogait meg akarta védeni, nem tudott törvényes alapra hivatkozni. Díszére és becsületére válik a magyar birbi karnak, hogy e törvényes biztosíték nélkül is a maga saját jogéletéből megóvta és másokkal is megóvatta a polgári szabadságot. 1900. januártól kezdve a polgár a büntető jogszolgáltatásban is törvényre, a bűnvádi perrendtartás törvényére hivatkozhatik és a maga jogainak biztosítására a legmodernebb kulturszervet látja majd működni. Az egész uj rend a vád elvén nyugszik. De a terhelt már az első pillanatban látni fogja, hogy kivel áll szemben, ki a vádlója és nyomban védekezhetik az ellen. Segíti ügyében a nyilvánosság és a közvetlenség. Védője mindjárt oda állhat melléje és végig kiséri ügyének további folyamán. A közszabadságnak a legerősebb biztosítéka vannak lefektetve az uj bünperes rendszerben, melynek különösen egy uj intézményét kell kiemelnünk. Ez az esküdtbiráskodás. Ez az intézmény, melyet a polgárjog apostolai állítottak fel az egyéni szabadság egyik követelményeképen, lesz az ur nálunk élet és halál fölött. A főbenjáró bűnök és a súlyos büntettek fölött esküdtszék fog ítélni; az ítélkezés sablonjához nem szokott polgárok fogják kimondani polgártásuk fölött a bűnöst vagy nem bűnöst. Eddig ez az intézmény különleges volt minálunk és csak a szabadság egyik orgánumának, a sajtónak védelmére volt rendelve, ezentúl mindig működni látjuk majd az esküdtszéket, mikor a polgárok lényeges érdekeiről lesz szó a büntető igazságszolgáltatás birodalmában. T A R C A. A „Velenczei dalokéhoz. Vad bóra kelt a lagúnák felül Tavaszt, jókedvet hirtelen elorzó Sötét, üres és néma lett a korzó — Dacolva ott maradtam egyedül. S mellém termett egy karcsú, ifjú lány Sápadt az arca és a haja ében Valami mély sovárság ült szemében : »Jöjj, megmelenget puha nyoszolyám!«-------Felöltő semmi sem volt külsején, De most is látom ajkán a mosolyt, De most is érzem mily hő csókja volt. Alakja most is híven tűn elém — A város száz Madonnaremekét Együgyü lelkem elfeledte rég. LENKEI HENRIK, A szilveszteri táncmulatság.-- A »TOLNAVÁRMEGYE* eredeti tárcája. — Megvolt ! sikerült! Tegyük hozzá mindjárt: pompásan sikerült, sőt menjünk tovább, mondjuk ki nyíltan, hogy jókedv dolgában ilyen kitűnő mulatság évek hosszú sora óta nem volt városunkban. Pedig, a mint tudjuk, a kilátások nem igen voltak kedvezők. A dolog már-már úgy fordult, hogy a Szilveszter-estélyt a Szilvesztert megelőző napon tartják meg ; épp úgy, mint a hogy a németek császári politikából, egy teljes évvel előbb, most ünnepük a XX-ik századot. Ez előzmények után tehát nagyon természetes, mindenki kettős kíváncsisággal nézett az est sikere elé. Zsurokon, kávé-tracscsokon, kaszinóban csak erről beszéltek. A mulatság-pártiak hányták-vetették : kik jönnek el, kik nem ? A másik párton pedig élénk megelégedést keltett minden visszamondott (vagy szekrénybe visszaakasztott) báli ruha. Ennek a kiváló nagy érdeklődésnek, sokaknál kíváncsiságnak, lehet aztán tulajdonítani, hogy xji9 után már valósággal ostrom alá vették a terem előtti pénztárt. Volt itt hangversenyezni jászai, Reményi, s akkor is ott volt a meghívón, hogy a mulatság kezdete 9 órakor, mégis úgy 10 óra felé kezdett szállingózni a közönség s ma 9 órára megjelent mindenki. (Kivévén, a kik az éjféli miséről jöttek a mulatságra.) Az est sikerén aggódók erre megkönyebbül- ten lelekzettek fel ! A szegzárdiak olyan nagy számmal jelentek meg, hogy már régen voltunk ennyien együtt. Kár, hogy a vidék — különösen Tolna — elmaradt, de hát ki lehet őket is menteni, mert otthon ők is: »Félre csapták a tilalmat Csaptak egy kis — lakadalmat . . .« Általában a környéken majdnem mindenütt volt mulatság Szilveszterkor. Nemsokára élénk zaj, kedves csevegés töltötte be a termet. A sokat fáradt rendezőség s közreműködő hölgyek arcáról boldogság sugárzott elő. Tehát mégis sikerül . . . A zajos társalgásban észre sem vette a közönség, hogy egy karcsú, hosszu-ruhás fiatal leányka fellép a pódiumra. Halk hangja eleinte elveszett a nagy zajban. De mindinkább bátrabb lett, már tudniillik a mennyire bátornak illik lenni az olyan kis leánynak, a ki még csak 8 napja visel hosszú ruhát. Mányoky Sárika igazán kifogástalanul adta elő Salamon Ödön »Hosszú ruhái cimü monológját. Szép megjelenésével, fürge mozgékonyságával s mindvégig kellemes behizelgő játékával igen nagy hatást ért el. Sokat tapsolták. Utána Törők Sárika és Piatsek István Ch. Danela remek szép »Szimfóniáját* játszotta hegedűn, igazán bravúros sikerrel. Különösen elragadta a közönséget a szép Török Sárika érzelmes, tiszta, precíz játéka. Oly biztos ügyességgel kezelte a vonót, hogy valóban meglepett mindenkit. Piatsek ur teljesen méltó partnere volt. Szép játétlátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni sziveskedjenek.
