Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-26 / 13. szám

4.

TOLNAVÁRMEC-YE.

1899. március 26.

— A szegzárdi virágvasárnapi vásár

ez idén nem (holnap) hétfőn, hanem csak kedden fog megtartatni, A kereskedelemügyi miniszter ugyanis Fischer Lipót szegzárdi vásárbérlő, illetőleg az itteni vásárjog tulajdonosának kérelmére megengedte, hogy a március hó 27. és 28-ára eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi március hó 28-án, azaz egy napon tartassák meg.

— A „Vereshaju“ kedvelt népszínművet hus- vét hétfőn fogják előadni az ipartestiilet javára pompásan betanult műkedvelők. A táncestélylyel egybekötött műkedvelői előadásra a rendezőség már szétküldötte a meghívókat, a kik tévedésből nem kaptak s arra igényt tartanak, e miatt az ipartestülethez fordulhatnak. Az előadáson a három első széksor árát 1 frt 50 krban állapították meg, a mit kissé magasnak tartunk. Szó sincs róla; kitünően játszó műkedvelőink előadása nagyon megérdemli ezt az összeget is, de félünk attól, hogy a mi közönségünk viszonyait ismerve, ez az első három sor nem igen lesz elfoglalva s igy a testület az anyagi siker terén rövidséget szenvedhet. Leghelyesebb lett volna 1 frtos és 80 kros helyeket állapítani meg. Földszinti állóhelyekről pedig a meghívó egyáltalán nem emlékszik meg. Ez talán tévedés; mert azt hiszszük, hogy ha ily állóhelyek nem lesznek, akkor szintén nagyobb bevételtől esik el az ipartestület.

— Ország tükre a cime annak a fővárosi zuglapocskának, a mely arra utazik, hogy a tisztességes emberek jóhiszeműségét és netáni hiúságát a maga piszkos céljaira használja fel, más szóval revolverrel kezében keresi a balekot. — Az Ország tükre ugyanis azt a rendszeres foglalkozást űzi, hogy a nyilvánosság kizárásával megjelenő hasábjain életrajzi adatokat közöl, tele dicsérő s hízelgő szavakkal és azután a kitüntetett, vagyis a lapban ismertetett egyénnek beküldi az illető lappéldányt — a io frtos előfizetési nyugta kíséretében. Legutóbb városunk egyik köztiszteletben álló alakja, a ki a közelmúltban királyi kitüntetést nyert, kapott egy ilyen lappéldányt, a melyben az Ország tükre általános, bárkit is megillető dicsőítő frázisok kíséretében közli a király által kitüntetett' férfiúnak életrajzát és érdemeit, a melyben »kiváló jellemét, közhasznú szolgálatait, hazafias érzelmeit, jeles szónoki képességét» stb. énekli meg a rendes kaptafa és recept szerint. Két nappal később azután megérkezett a számla — a 10 írtról. Ez alkalommal Szegzárdon emberére akadt — azonban lehet, hogy jóhiszemű emberek felülnek és belemennek a csapdába, miért is a közmorál érdekében felhívjuk a fővárosi rendőrség figyelmét az — Ország tükrére.

— Tanítói korpótlék. Philipp József börzsönyi áll. segélyz. községi tanító ötödéves korpótlékát a közoktatásügyi miniszter államsegélyként kiutalványozta.

— Fővárosi rendőrkapitány Szegzárdon.

Bérczy Béla ismert nevű fővárosi rendőrkapitány, ki legutóbb a nagymérvű bélyeglopás tetteseit is földerítette, múlt hétfőn Szegzárdon tartózkodott s dr. Kramolin Emil vendége volt. A hírneves rendőr- kapitány állítólag a szegzárdi törvényszéki fogházban egy rabot hallgatott ki valami bűnügyben ; itt tartózkodásának egyéb céljait és részleteit azonban sürü homály fedi, mert a vizsgálat érdekében az illetékes tényezők egyebet nem árulhatnak el.

— Döry Andor. Van-e ki e nevet nem ismeri ? A szájhős gavallért, a ki éveken keresztül csalta és ámította a világot, a ki váltók és egyéb okiratok meghamisításával körülbelül másfélszázezer forint erejéig károsította meg jóhiszemű hitelezőit és mikor bűnös üzelmei napfényre kerültek, gyáván megszökött a büntetés elől és a hitelezők, kiknek az ő saját, tehát nem hamis aláírása után egy kraj- cárnyi fedezet sem jut, mert a gavallérnak saját vagyona nem volt egy fillér sem, most újból a nyilvánosság fóruma elé került — a hivatalos Rendőri Közlönyben, melynek a tegnapelőtti számában a % Körözések* rovatában a következők olvashatók:

Okirathamisitás bűntettével vádolt ismeretlen tartózkodásu Döry Andor országos köröztetése elrendeltetvén, felhivatnak az ország összes hatóságai, hogy nevezettet saját hatáskörük területén nyomoztatni, feltalálás esetén letartóztatni és a büntető törvényszékhez bekisértetni szíveskedjenek. Döry Andor születéshelye Pozsony, 56 éves, római katholikus, nős, 1 gyermek atyja, volt földbirtokos, nagysága 172 centiméter, testalkata karcsú, arca tojásdad, arcszine egészséges, horn- I loka magas, haja barna, kissé őszbe menő. szemei barnák, szemöldöke barna, orra szabályos, szája rendes, fogai épek, bajusza barna, nagy, tömött, szakálla körszakái, álla kerek, nyelvismerete : magyar, német, latin. Budapest, 1899. évi március 8. Kir. törvényszék.

— Postahivatal Gerjenben. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság értesítette vármegyénk köz- j igazgatási bizottságát, hogy a kereskedelemügyi miniszter Gerjenben postahivatal felállítását határozta el; az uj postahivatal a paksi posta- és távirdahivatallal naponkénti egyfogatu kocsiküldönc postajárattal lesz összekötve, s a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is működni fog. A postamesteri állásra a tpályázat már ki van irva, s annak betöltése után a postahivatal azonnal megnyílik.

— Nyugalmazott honvédszázados. A m. kir. honvédelmi miniszter alistáli Máthis Gyula nyugállományú II. oszt. honvédszázadosnak, Máthis Kálmán vármegyei főszámvevő testvéröcscsének tiszti rendfokozatáról kért leköszönését, nyugdijille- tékeinek megtartása mellett, elfogadta. Máthis tudvalevőleg a múlt nyáron Verseczen szolgálat közben egy óriási orkán alkalmával életveszélyes zuzódásokat szenvedett, melyek őt tényleges szolgálatra alkalmatlanná tették. Mint halljuk, legközelebb kölesdi postamesterré nevezik ki.

— A pécsi kereskedelmi és iparkamara folyó hó 16-án tartotta évi közgyűlését, melyen megyénket érdeklőleg ;a következő ügyek nyertek elintézést :

A Némedi községben posztó cipő készítésével foglalkozó háziipari telepnek állami támoga'ás- ban való részesítés iránt felterjesztést inté*. a kamara a keresk. miniszternek.

7ólnavármegye kéményseprői uj szabályrendeletén a kamara közgyűlése több lényeges kifogásolni valót talált.

— Gyászhir. Horváth Ignác hirlapirótár- sunkat fájdalmas veszteség érte egyetlen nővérének korai elhunytéval. A kiadott családi gyászjelentés a következő: «Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel tudatják rokonaik és ismerőseikkel a felejthetetlen szeretett feleség, testvér, sógornő és nagy- nénjük. Zimmermann Gyuláné szül. Horváth Anna folyó évi március hö 21-én reggeli 3 órakor életének 43-ik, boldog házasságának 23-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunyták A felejthetetlen halott földi maradványai folyó évi március hó 22-én délután 4 */* órakor fognak a gyászházban (apatini-ut 7. sz.) a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a szent Rókus sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyan e hó 23-án délelőtt 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemu- tattatni. Zomborban, 1899. évi március hó 21-én. Legyen nyugalma csendes, emléke áldott ! Zimmermann Gyula, férje. Knipl Ferenc, nevelőafyja. Horváth Ignác, fivére. Horváth Ignácné szül. Molnár Mariska, Schuhmacher Rezső és neje szül. Zimmermann Zsófia, sógora és sógornői. Horváth Iduska, Gyula és Pistika, Schuhmacher Rezső, Jani és Józsi unokaöcscsei és húga.

— Temetkezési segély. A m. kir. miniszter- elnök Oláh Juli dunaföldvári lakosnak: atyja Oláh Gergely 1848-as közvitéz után 15 frt temetkezési segélyt utalványozott.

— Simplicius Szegzárdon. Barcza József (Simplicius) kaposvári, országos hírnevű cigány- j bandája múlt szombaton és vasárnap a «Szegzárd Szálló »-bau hangversenyt rendezett, s mindkét alkalommal szép számú közönség gyönyörködött a pompás zenében. Barcza Jóska, a hercegnőt szöktető Rigó Jancsi apósa, jelenleg az ország egyik legelső primása, ki intelligens, talentumos zenész, bandája pedig teljes precizitással játszik. Előadásuk Gar'ai Ferkónak a 80-as évek elején működő zenekarát is jóval felülmúlta, s valóban élvezetes estét uyujíott a zenét kedvelő közönségnek.

— Magyar név. Tihanyi Domokos, vármegyénk hazafias érzésű tanfelügyelője, ki a magyar nemzeti állameszme megteremtésének évtizedek óta egyik leglelkesebb előharcosa, a vármegye területén működő tanitókhoz, idegen hangzású nevök megmagyarositása érdekében a következő körlevelet intézte : «Tisztelt tanító ur! Bizonyára tudomással bir arról, hogy a névmagyarosításnak nem egyéb a célja, mint külsőleg is kifejezésre juttatni azt, a mi a bensőben honol : vagyis magyarrá tenni névben azt, ki szívben és lélekben már úgy is magyar. Ha a tanítóság névsorát végig lapozom, igen sok idegen hangzású névvel találkozom; holott biztos tudomásom szerint egy sincs köztük, kinek minden tette, gondolata, sőt szivének minden dobbanása magyar ne volna; ki naponként nemzetünk jövőjéért, drága hazánk felvirágoztatásáért ne fáradoznék ! Ha igy áll a dolog, ha neveink magyarosításával nem csak a magyarságnak, hanem a nemzetnek is szolgála'ot tehetünk, ha egész életünket a magyar népnevelésügy felvirágoztatásának vagyis hazánknak szenteljük; ha minden téren igaz honfiúi hévvel szolgálunk mindent, mi magyar, a mi a magyar nevet erősebbé, a nemzetet nagyobbá és tiszteltebbé teszi; miért ne vehetnénk fel magyar hangzású nevet, miért ne járhatnánk e tekintetben a népmiliók előtt követendő jó példával!? Azon tudatban, hogy t. tanító ur jelen soraimat nem magyarázza félre, sőt hivatalos nyomásnak sem veszi, hanem hazafias érzületemből folyó egyszerű kötelességnek, felkérem, hogy névmagyarosítása iránt való elhatározásáról engemet folyó hó végéig levelező lapon értesíteni sziveskedjék. Haza- fiúi üdvözlettel Szegzárdon, 1899. évi március hó

16-án Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő.» Adja Isten, hogy a tanfelügyelő ur nemes intencióju kezdeményezésének meg legyen a kivánt sikere, mert csakugyan nincs értelme annak, hogy már több generáción át teljesen magyarrá vált magyar honpolgárok eddig nem igyekeztek nevökben is teljesen aszszimilálódni a magyarsággal. Az ősök mulasztását tegyék jóvá most, a második ezredév kezdetén, legyenek nemcsak szívben, haneth névben is magyarokká.

— A hitfelekezetek községi segélyezése

ügyében a m. kir. közigazgatási biróság 1898. évi 1898. számú határozatában kimondotta, hogy a hitfelekezetek községi segélyezésének aránya nem az egyes hitfelekezetekhez tartozó községbeli lakosok adójának, hanem csakis a községben fennálló egyházközségek hivei lélekszámúinak arányához képest állapítandó meg.

— Szőlősgazdák bibliája. Általában igy hívják azt a könyvet, melyet Darányi Ignác földmi- velésügyi miniszter nehány hét előtt Útmutatás a szölömivelésre címmel kiadott. Úgy halljuk, hogy példátlan sikere van ennek a könyvnek : húszezer példány máris elfogyott s igy a földmivelésügyi minisztériumban a második kiadás megjelenéséig többé már nem kapható. Beszerezhető még azonban ez a könyv a megállapított i korona árban Budapesten : az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél (vármegyeház), a budapesti kerületi szőlőszeti és borászati felügyelőnél (Rottenbiller-utca 6/a), valamennyi gazdasági egyesületnél, valamennyi szőlőszeti és borászati, vagy filloxera ellen védekező egyesületnél, a szőlőmiveléssel foglalkozó vármegyék gazdabizottságainál, az állami vincellériskolánál s a kerületi szőlőszeti és borászati felügyelőknél.

— Kivételes nösülósi engedélyek. A honvédelmi miniszter a védkötelezettség fentartása mellett kivételes nősülési engedélyt adott Schmidt István kurdi, ifj. K. Sümegi Mihály bátai, Illés János ódombovári, K. Dér Imre bátai, KostyánszkT István faddi, Ranga Antal szegzárdi, Knittel Jakab mó- rágyi. ifj. Kovácsovics János bátai, ifj. Loboda József faddi lakosoknak.

— Kézrekerült templomfosztogatók. Lapunk egyik februári számában, megírtuk, hogy mily vakmerő módon törték fel a diósberényi róm. kath. templomot. Mint most értesülünk, a gyönki csendőrség szorgos nyomozás után elfogta a tettest Borda István gyönki rovott múltú egyén személyében. Borda töredelmesen bevallotta gonosz tettét. Az ellopott tárgyakat Temesvár vidékén értékesítette. A csendőrség tehát áron a vidéken nyomoz, mert valószínű, hogy egy pár orgazda is szerepelt az értékesítésnél,