Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

2 TOLNA VÁRMEGYE. 1899. március 12. — Közúti bizottság. A közúti kölcsön rendezése és a legszükségesebb közúti építkezések megtétele érdekében a törvényhatóság által kikül­dött bizottág múlt csütörtökön délután D'óry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt- veltek : Kovách S. Endre, Jeszenszky Andor, dr. Kramolin Emil, Orjfy Lajos, Perszína Alfréd, För- dős Vilmos és Máthis Kálmán. A bizottság abban állapodott meg, hogy a bálái, k'ölesdi és bonyhádi átkelési szakaszokat, valamint a ság-kónyii vasúti állomáshoz vezető utak kiépítését hozza javaslatba. Elhatározta továbbá, hogy a közúti alaptulkiadásait kölcsön utján javasolja fedezhetni pót- vagy útadó emelése nélkül, és pedig oly formán, hogy 6 évig, a mig a vasutakra megszavazott segélyezési össze­gek felszabadulnak, a közúti költségvetés keretén belül eszközlendő megtakarít ásókkal fedezi az annu­itásra szükséges összeget, és pedig a kavicsszál- litás rovatában, a hat év után pedig a kölcsön­összeget a felszabadult vasúti subvenciókból fogják törleszteni. A fölveendő kölcsönösszeget 96000 írt­ban á'lapitották meg. — Víirmegyei tüzbiztositás. Tudvalevő, hogy Erdély egyik vármegyéjében már évek óta fennáll és jól prosperál a megyei tüzbiztositó-intézet. Részben ennek a példáján, de részben egész önál­lóan most több helyen folyik mozga'om hasonló irányban. Mint, halljuk, Veszprémmegye minél előbb akarja megalapítani a vármegyei hivatalos biztosító­intézetet s a vármegyei alispán alapos tanulmány tárgyává teszi a biztosítás kérdését. Vasmegyében pedig a tűzkár biztosításnak szövetkezeti alapon szabályrendelettel való szervezéséről a legközelebbi közgyűlés fog határozni. — Hatósági határozatok az érdekelt fe­lekkel teljes tartalommal közlendők ; kivételt ké­peznek a felsőbb határozatok azon rendelkezései, a melyek az alsóbb hatóságok részére utasításokat, figyelmeztetéseket foglalnak magukban. (Belügy­miniszter 1899. évi 2992. sz. elvi jelentőségű ha- rozata.) — A vámmentességre vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bizottság 1898. évi 2133 és 2400. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy a közigazgatási bizottság tagjait — ezen minőségükből kifolyólag — és a nyugdíjazott állami tisztviselőket vámmentesség nem illeti meg. — A vallási érzés megsértése. A ki farsangi menet alkalmával az állam által elismert, vallás tiszteletének tárgyát nyilvános gyalázat és közbotránynak teszi ki : vallás elleni kihágást követ el. (M. kir. Curia büntető tanácsának 1898. évi 3445. sz. határozata. A vármegyei szabadelvüpárt értekezlete. Tolnavármegye szabadelvüpártja e hó 9-én délelőtt 10 órakor Szegzárdon a »Szegzárd Szálló» nagytermében népes ér­tekezletet tartott, a melyen a vármegye összes kerületeiből számosán jelentek meg. Ott láttuk a vármegye szine-javát köztük gr. Széchenyi Sándor v. b. t. t., Dory Dénes főrendiházi tagot, Csapó Vilmos és Sztanko- vánszky János cs. és kir. kamarásokat, Bern- rieder József, D'óry Vilmos, D'óry Jenő, Ko­vács Sebestyén Endre, PerczelLajos, Vizsolyt Ákos, ifj. Eötvös Károly, Sass László, Pesthy Mór, Forster István és Tenczlinger Lajos földbirtokosokat stb. stb. Bernrieder József pártelnök pont 10 órakor, szívélyes szavakban üdvözölvén a megjelenteket, az értekezletet megnyitotta. Szólásra Totth Ödön ügyvéd, a szabadelvű- pártnak e régi kipróbált, tiszteletreméltó baj­noka jelentkezett, ki a következő, eszmékben gazdag, nagy tetszéssel és helyesléssel ki­sért, klasszikus szépségű beszédét tartotta T. Uraim 1 Több, mint huszonöt éve annak, hogy teljes politikai meggyőződéssel követem a szabadelvüpárt kibontott zászlóját. Alakulásától máig híven és önzetlenül osztoz­tam annak hazafias munkájában. Azért e hosszú idő és a soha meg nem in­gott párthűség címein azt hiszem meg fogja nekem bocsátani a t. értekezlet, hogy pártéletünk e tör­ténelmileg fontos időszakában én, mint a párt egyik legrégibb tagja bátorkodom elsőnek fel­szólalni. Megvallom t. uraim, nagy aggodalommal te­szem azt, mert a nagyjelentőségű politikai küzde­lem méltó tárgyalásához, mely napjainkban lezaj­lott, őszintén bevallva, gyengének érzem erőmet. De nem szoktam kitérni a feladat elől, csak azért ha különben kötelességnek tartom annak betöltését. ítéletet mondani a lefolyt történelmi esemé­nyek és azok indító okai felett nem akarok. T. Uraim sokkal is közelebb állunk azokhoz ma még, semhogy Ítéletünk biztos lehessen. Jól tudom én azt T. Uraim, hogy a hegy lábától annak magasságát, — a tenger partjáról annak mélységét puszta szemmel kinézni nem lehet. Azért a legbiztosabb támaszra, a történelemre bízom magamat. Annak adatai az idő által leszűrt igazságok — és teljesen mentesek minden egyéni A jövőben, azaz már a jelenben is a társadalmi irányadás és példaadás egyenest kötelessége és feladata az uj kabinet tag­jainak és ismerve e kabinet tagjainak emel­kedett felfogását, széles látókörét és kiváló szellemi kvalitásait, meg vagyunk győződve, hogy az uj politikai éra a magyar társa­dalmat is egy uj, mozgalmas és üdvös érába vezeti. VÁRMEGYE. — A vármegyei múzeumi bizottság múlt kedden délután a közigazgatási bizottság ta­nácstermében ülést tartott Wosinsky Mór elnöklete alatt. A bizottság tagjai közül jelen voltak D'óry Pál alispán, Wigand János főgimnáziumi igazgató és Székely Ferenc vármegyei főlevéltárnok. Az elnök bemutatta a belügyminiszter által jóváhagyott múzeumi szabályrendeletet. Nagy László bölcskei birtokos bizottsági tagsági tisztéről lemondott, helye a tavaszi rendes közgyűlésen tölietik be. Elnök fel­olvasta a muzeum állapotáról szóló évi jelentését, mely ki fog nyomatni és a törvényhatósági bizott­ság tagjai között szétosztatik, hogy a nagyjelentő­ségű culturintézmény iránti érdeklődés szélesebb körökben fölkeltessék. A terjedelmes és a muzeum berendezésének történetét magában foglaló jelentés­ből fölemlítjük, hogy a berendezés 73 nagy üveges szekrényből és tartóból, 60 nagy fali táblából és 485 üveges képkeretből áll. A kiállítási tárgyakból van : 1. a régészeti és történelmi osztályban 24.944 drb, 2. a természetrajzi osztályban 5531 drb, 3. a néprajzi osztályban 822 drb drb, 4. az iparművé­szeti osztályban 533 drb, 5, a könyvtári osztályban 879 drb, vagyis összesen : 32.709 drb, Mindezek a tárgyak, a pénzek és könyvek kivételével — fel­iratos számozott címkékkel vannak ellátva, egy kö­zös törzskönyvbe vannak bevezetve s 10 vaskos kötetet kitevő osztály-catalogusban vannak részle­tesen leirva. A bizottság elhatározta, hogy a mu­zeum igazgatójául a megyei közgyűlésnek Wosinsky Mór esperes-plébánost, custosul Haugh Béla főgim­náziumi tanárt, titkárul pedig Kovách Aladár gyám­pénztári könyvelőt hozza javaslatba. A muzeum ünnepélyes megnyitását május hónap egyik napján fogják megtartani. — A tiszti ügyész a magánfeleknek az árvaszék előtti képviseletétől eltiltható. (Magy. kir. belügyminiszter 1898. évi 86.727. sz. elvi jelentő­ségű határozata.) megnyilt, a haza szolgálatának szentelje. Remény­iem is, hogy Györgyünknél ez telyesedésbe megy, annál inkább, mert alkalma van alispán ur házában a rend és szellemi munka szeretetét a legszebb példaadásban elsajátitni.» — Egy későbbi levelében írja: «Telyes megnyugvással hagytam el nőmmel együtt Hőgyészt azon tudatban, hogy a jószerencse fiunkat alispán úrhoz vezette, ki őt az ügyek me­netében bevezetvén, jövendő boldogulásának és dicsőségének alapját előkészité. Elragadtatással ir György azon előzékenységről és gondozásról, mely­ben őt részesíteni kegyeskednek és tudatában van a kedvező alkalomnak, ily bölcs vezetés mellett a közügyekben való jártasságát elsajátíthatni Ré­szemről kérem alispán uramat, fiam magaviseleté­ről, tehetségéről és szorgalmáról, melylyel a reá- bizott teendőket végzi, minket alkalmilag érte­síteni.» Hasonló éber figyelemmel kisérte édes anyja is a reménytelyes ifjú fejlődését. Egyik Pozsonyból keltezett válaszában igy ir : «Nem lelek szavakat örömem kellő kifejezésére fiamnak folytonos jó magaviseleté és haszna vehet őségé felett: tessék meggyőződve lenni, hogy ő örökké elismeréssel marad ama határtalan gondosságért, melylyel kiké- peztetését elősegitni méltóztatik. Újságként közöl­hetem, hogy császárunk Feb. 12-én (1828.) ünnepli nagy pompával 60-ik születés napját, mely kort előde a Nagy Lipót óta egy uralkodónk sem ért el; ezen körülmény annál nevezetesebb, mert Ferenc császár jo éves korában testi gyengesége miatt kevés reményt nyújtott hosszú életre.» Munka és szórakozás közt, kedélyes csa'ádi és baráti körben, melyben a nyájas modorú, kelle­mes ifjú grófot — csak «Georgb néven szóliták — tűnt le azon rövid idő, mely a közigazgatás gépe­zetének gyakorla'i megismerésére kiszabva volt. Felhivatván a m. kir. kancelláriához, visszaemlé­kezésének sietett levélbelileg is kifejezést adni, Pozsonyból irja: «Mélyen tisztelt és szeretet Princi­pálisom 1 A messze távolban az osztrák főváros nagyvilági zajában is gyakran gondolok nagyrabe- csült házára és mindazokra, kik lengeliczen az oly gyorsan elmúlt tartózkodásom alkalmával feledhet- len családi körében rokonszenvükkel kitűntéltek, valódi örömmel kényszerítem soraim által az immár eltávozottat ismét visszahozni szives emlékükbe az által, hogy megszokott bizalommal hirt adok ma­gamról és a velem történtekről, sőt némi kaland felől is 1 Jan. 26-án kellemes reggeli kocsizás gyor­san juttatott Hőgyészre kedves szülőimhez, egy pusititó jégverés u'án érkezve, mely atyámat és Antal nagybátyámat jelentékenyen megkárositá. Másnap tovább utazva és 3 napon át folyton fenye­gető viharoktól környezve, por nélkül, de a naptól megsülve érkeztünk Pozsonyba. A város ki van halva, mindenki falun időz és mi is Pécsbe siettünk, hol 8 órai hajtással beérkezve, a bérkocsi egyik lova hőségtől és fáradságtól összerogyva, elpusztult. Gróf Reviczky távolléte miatt nem lehetett a magas körökben bemutatkoznom és e helyett az időt igen kellemesen Károly testvérem és más rokonok és ismerősek társaságában töltöttem, kik habár cso­dálkozva, mégis többnyire reám ismertek. Beszélik, hogy a sereget hadilábra állítják, mit Kress ezredes is megerősített. Sokan a tisztek közül szívélyesen em­lékeztek meg a 7éngeliciekröl. Felkerestem Kiss Palit is, először hivatalában iratok közt eltemetve, később szép lakásán találva ; annyira magasztalá az itteni hivatalos és társadalmi életet, hogy már magam is kedvet kaptam hozzá. Ezekben röviden elmondtam volna éleményemet, egy kellemetlennek kivételével. A véletlen hozta magával, hogy szülőimmel együtt üveges határban kocsizva, csúnyán feldőltünk ; én az összes üvegeket betörve koponyámmal, ezáltal legalább szülőimtől elháritám a veszélyt. Az embe­rek összeszaladva, az orcámról leömlő vért ijedten segiték lemosni, túlbuzgó jószívűségükkel végre majdnem kétségbe ejtve 1 — Néhány nap múlva haza utazhatunk és nemsokára ismét közelében lehelek. Addig is kegyes emlékébe ajálja magát hála- datos patvaristája Georg.* Apponyi társadalmi állásánál fogva, de tehet­ségének is megfelelőleg, — gyorsan emelkedve udvari méltóságok és po itikai állásokban, 1847-ben, 40 éves korában már udvari kancellárrá nevezte­tett ki. Ezen időből jegyzi fel Csapó Dániel leánya Ida, Nemeskéri Kiss Pál fiumei kormányzó neje, naplójában: « Apponyi Júliánál minden este cercle tartatik, melyet a conservativek sűrűén látogatnak, István főherceg csak ritkán jön. Apponyi nagyra­becsülését elhalt jó atyám iránt megőrizvén, róla gyakran beszélget vélem, a mi hozzá vonz, noha előérzetem van, hogy rendszere vészt hozand ha­zánkra.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom