Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-10 / 37. szám
TOLNA VÁRMEGYE. vádi eljárásunk minő sablonszerüségekhez volt kötve, a hol a paragraphusokon évőd- tek és rágódtak és pazarolták erejüket úgy a vád, mint a védelem betöltői, a magasabb körű társadalmi igazságok erkölcsi követelmények kifejtése, érvényesítése teljesen mellőztetett, mert ez a paragraphusokhoz kötött bíráknak nagyon unalmas volt és ha ilyen érvényesíttetni szándékoltatott, az inkább a vádlott hátrányára, mint előnyére szolgált. Most azonban, midőn az esküdtek magas és fontos bírói hivatásukat saját lelkiismeretük és meggyőződésük szerint fogják teljesíteni, és nem egyedül a törvényben megirt szigorú szóhoz kötött rendelkezéshez lesznek kötve, mindenesetre nagy fontossággal fog bírni minden egyes esetben a társadalmi és erkölcsi igazságoknak oly irányban való kidomboritása és kifejtése, a mely a mindenkori társadalmi felfogásnak kifejezést fog adni s mely az esküdtek lelkiismeretének megnyugtatására fog szolgálni. Ez mindenesetre úgy a vád, mint a védelem részéről nagy tehetséget és nagy munkát fog igényelni, hogy minden egyes esetben a társadalmi közlelkiismeretnek óhajtott, s kivánt elégtétele kiszolgáltat- tassék. Ezért az esküdtszéki intézménynél kiváló fontos hivatás vár az ügyészi és ügyvédi karra, hogy az kötelességét a legnagyobb odaadással teljesítse, mert csak igy lehet elképzelni, hogy esküdtszéki intézményünk úgy érvényesül, — hogy társadalmunkban tekintélyt és megnyugvást biztosítson. A mi illeti az esküdtszéki .intézmény behozatalával a bírói hatás és működési kört, az szintén fontos, de a mennyiben rendes bíróságaink itt is a büntetés kimérésénél a törvény szigorú rendelkezéséhez vannak kötve, úgy e tekintetben nem lehet semmi kétségünk, hogy rendes bírói ka2. runk az esküdtszéki eljárás vezetésében és a büntetés kimérésében a reájuk váró kívánalomnak teljesen meg fognak felelni. Egybevetve a helyi viszonyokat, ismerve a körülményeket teljesen megnyugvással lehetünk, hogy a mi megyei kir. törvényszékünknél minden feltétel meg van ahhoz, hogy az esküdtszéki bíráskodás a hozzá kötött kivánalmaknak meg fog felelni. Nem zárkózhatunk el mégis annak a kijelentésétől, hogy miután az ilyen uj intézmények érvényesítésénél a kezdet nehézségei meg vannak, szükséges lesz nagyon vigyázni arra, hogy úgy terveztessék és osztassák be miuden factor a maga helyén, hogy azoknak tehetsége, ügyszeretete és buzgalma az esküdtszéki intézményt már a kezdetnél is diadalra emelje s részére a közmegnyugvást és a közbizalmat meghódítsa, mert ha már a kezdetnél az egyes factorok beosztása hiányos lesz, úgy annak a következménye magára az intézményre kiszámíthatatlan káros befolyással lesz. Ezért ezen intézmény életbeléptetése és érvényesítésénél minden lépés nagyon megfontolandó, mivel különösen csak egy hibás intézkedés, vagy egy factornak helytelen beosztása és megválasztása társadalmilag visszatetszést szülhet, s akkor meg lesz ugyan az esküdtszéki törvényünk papiroson, de a társadalmi életbe nem fog gyökeret verni és nem fogjuk elérni ezen intézménynyel azt, hogy a polgári és politikai szabadságnak, az élet és vagyonbiztonságnak legnagyobb érdekei felett a haza polgárainak tiszta páratlan lelkiismerete őrködjék, hanem pártoskodások, klikkszerü befolyások fognak érvényesülni, a melyek a társadalmi fontos érdekeket rettegésben fogják tartani s ezzel magát az intézményt teljesen tönkre teszik. Mi a sajtó terén figyelni és vigyázni fogunk minden egyes mozzanatra, s minden egyes esetben hivatásunkhoz képest észreKity azonban a csókra nem haragudott; sőt hébe-korba vissza is adta. Tom ott a helyszínén meg sem mert moccanni, mert a farmernek mindig az oldalán fityeg a revolvere, s azt hamar használja ; hazafelé azonban rendesen összeverekedett világ szép asszonyával. Hétfőn reggelre aztán kialudták a mámort és haragot, s újra kezdték a munkát. A farm csendjét egy viharos, koromsötét éjszakán borzalmas zaj verte fel. A szomszédos siou indiánok, a kik macskalépésekkel járnak, rémes ordítással törtek az erős faházra. Egy pillanat alatt betörtek ajtót, ablakot, s a réseken ördögi alakok ugráltak be vérszomjas tekintettel, késeiket foguk közé szoritva. Tom és Kitty bátran védték magukat, néhány vörösbőrü már elesett golyóiktól, de végre a túlerő elnyomta őket. Tomot leteperték a földre, s feje fölött megvillant a tomahawk, a veszedelmes görbe kés, a mely egy pillanat alatt körülszaladt koponyáján, s egy vén indián lerántotta fejéről a bőrt; Kittyt pedig a házból kihurcolták, s onnét hallatszott sokáig rémitő sikoltozása. Mire a nap első sugarai megtörték a sötétséget, a farm helyét már csak romhalmaz borította; üszkös gerendák meredtek az ég felé, s a füstölgő zsarátnok között a tűzre összefutott szomszédok hiába kerestek élő lényeket. * Négy, vagy öt év múlott el a farm pusztulása után. A farmnak más gazdája lett, Tom és Kitty alakjai feledésbe merültek, s csak néha — vasár- i naponként — emlegették meg a hires ivót és szép asszonyát, meg borzasztó végüket. — — Chikagóban élt ez időben egy sokszoros milliomos, névleg Jay Nacker, a kit a sors néhány év leforgása alatt óriási vagyonhoz juttatott. Mint favágó jött e városba; aztán bolti szolga lett; bolti szolgából üzletvezetővé avanzsirozott, három év múlva pedig már üzlettársa let' főnökének. A főnök elhaltával nőül vette ennek özvegyét, de néhány hét alatt özvegyé lett, s egyedüli ura egy kis városrészt képező gyáraknak, vasútoknak s egy rengeteg vagyonnak. Jay Nacker még fiatal ember volt. Szép szőke haját feltűnően hosszúra engedte nőni; arcát simára borotválta, s rendkívül elegánsan öltözködött. Özvegységének első esztendeje még nem múlott el, de már körül nézegetett a milliomosnők között élettárs után. Persze, az asszonynép Nacher szándékát hamar észrevette, s a milliomosnak erős ostromot kellett kiállani. Egyelőre azonban vitézül tartotta magát, s életfogytig tartó szerelem tárgyában még nem határozott; a lia sonokat azonban nem vetette meg.-------Jay Nacker okszor megfordult egy hir es mulató helyen, a hol európai modorban töltötték el az éjszakát. Csinos táncosnők és énekesnők mulattatták az uraságot, s a sok milliomos készséggel hagyta dollárjait a szépek kezében. Ennek a mulatóhelynek a királynője volt Allen Toward, az excentricque énekesnő. Szép volt és kívánatos, s a bámulatos pompa, a melyet kifejtett, csak emelte hírét, Minden este más toilletben, más ékszerekkel lépett fel, de gyémántjainál jobban csillogtak világos kék szemei, s mindennél többet ért vételeinket meg fogjuk tenni és pedig azért, hogy ott, a hol tévedések, mulasztások fognak előfordulni, kellő időben és módon az esküdtszéki intézmény érdekéből azok nyilvánosságra hozassanak és ez által a netáni hibák orvosoltassanak. VÁRMEGYE — A központi választmány szeptember 18-án délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen az 1900. évre érvényes képviselőválasztói névjegyzék ellen beérkezett felszólamlásokat fogják tárgyalni. — Hirdetmény. Az országgyűlési képvise- lőválasztók 1900. évre kiigazított s az 1876. évi XVIII. t. c. 2. §-a értelmében közszemlére kitett ideiglenes névjegyzékére vonatkozólag a szegzárdi, paksi, kölesdi, pincehelyi és szakcsi választó-kerületekből beérkezett felszólamlásokat Tolnavármegye központi választmánya folyó 1S99. évi szeptember hó i8-á?i délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a vármegyeház tanácskozási termében ugyanazon sorrendben fogja elintézni, a melyben az egyes választó- kerületek elől fe'sorolva vannak. — A hozandó határozatok ez évi szeptember hó 20-tól 30-ig lesznek Szegzárdon a vármegyeház levéltári helyiségében a hivatalos órák alatt betekinthetők, a közvetlenül érdekelteknek pedig az 1874, évi XXXIII. t. c. 49. §-a a) b) és c) pontjai értelmében kézbesit- tetni fognak. — Ugyanazon t. c. 50. §-a szerint, azok, kiknek lelszólamlása vagy észrevétel felett a központi választmány határozatot hozott, annak közszemlére kitételét követő 10 nap alatt,— azok pedig, kiknek az idézett törvény 49. §-ában elősorolt határozatok kézbesittettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a nagyméltóságu m. kir. Curiá- hoz intézett felebbezésüket a központi választmány elnökénél benyújthatják. — A felebbezés Írásban nyújtandó be s ahhoz uj bizonyítékok is csatolhatok. — Szegzárdon, 1899. évi szeptember hó 1-én. Alispán szabdaságon : Simontsits Elemér Tolnavármegye főjegyzője, h. elnök. — Községi pótadó után késedelmi kamat nem követelhető, minélfogva visszatérített községi pótadó után kamatmegtéritésnek helye nincsen. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 16. számú határozata. — Utadóliátralék miaft a közigazgatási bizottság által kimondott felelősség ellen a körjegyző által beadott föllebbezés bélyegmentes. (Köz- igazgatási bíróság 1898. évi 12083. számú elvi jelentőségű határozata.) 1899. szeptember 10. éj fekete haja. Mozdulatai megbontották a józan j ember eszének kerekeit, hát még, a ki egy kis pezsgőt is iszik! Az az imbolygó termet, apró lábak, gömbölyű vállak, csábitó rugdalózások, sejtelmes kacsingatások. Jay Nacker majd kinézte a szemeit; minden csep vére bizsergett, a homloka verejtékezett. De nem sokáig gondolkozott; egy levélben a szép asszony lábai elé rakta töméntelen dollárjait. Allen Toward, a ki egyébként a milliomosokat favorizálta, a felajánlott dollárokat el sem fogadta, de vissza sem utasította hanem kegyeskedett Nacker urat nagy pompával berendezett lakásán szívesen fogadni. Nyájas volt, a hatalmas ember simára borotvált arcát meg is cirógatta, bókokat mondott neki, de két-három hétig csak ennyiben maradt a dolog. Az amerikai ember türelmetlen, mert ott az élet is gyorsabban halad, mint az elvénhedt Európában. Jay Naker látta, hogy a szép énekesnő erényes, szép és gazdag, s miután szerelmes volt fülig — megkérte Allen Toward kezét. Nem tagadták meg tőle. A lakodalmat nagy pompával ülték meg, a melyről a lapok hasábos tudósításokat hoztak. Jay Nacker egy uj palotát rendezett be bájos nejének s dobogó kebellel vonult be Allennel az üvegből készült kapun, a melyet egy óriás sze- recsen zajtalanul csukott be utánnuk.-------Reggel a kiváncsi nap a damasztfüggö nyökön keresztül belesett az amerikai fényűzéssel berendezett szobába.
