Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-10 / 37. szám

1899. szeptember 10. TOLNA VAEJHEGYE. 8. — A levéltári szakvizsgálat letételének előfeltételét az érettségi vizsgálattal befejezett tel­jes főgimnáziumi képzettség igazolása képezi. (A belügyminiszternek 364899. ein. szám alatt B. vár­megye alispánjához intézett rendelete.) — Cselédügyekben hozott két egybe­hangzó határozat ellen benyújtott felebbezés az az elsőfokú hatóság által nem utasítható vissza, hanem a harmadfokú hatóságig fölterjesztendő, hogy az utóbbinak határozata ellen a közigazgatási bí­rósági jogorvoslat igénybe vehető legyen. (A bel­ügyminiszternek 60.878/99. sz. alatt P. sz. kir. vá­ros tanácsához intézett rendelete.) — Cselédszolgá­lati szerződés felbontása iránt indított ügyben az eljárásra azon közigazgatási hatóság illetékes, mely­nek területén a szolgálatadó lakik. (A belügymi­niszternek 69.898/99. sz. alatt B. vármegye közön­ségéhez intézett rendelete. — Az 1876 : XIII. t. c. 117. § ában kimondott az az elv, hogy cseléd­ügyekben két lényegileg összhangzó alsófoku köz- igazgatási határozat után további felebbezésnek helye nincsen, a közigazgatási bíróságról szóló 1896 : XXVI. t. c. 79. §-ában a közigazgatási bi­zottsági határozatok ellen adott panaszjog által érintve nem lett. (A m. kir. közigazgatási bíróság­nak 1899. évi 269. sz. határozata. — Esővizlefolyás helyreállítása iránti ügyben eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1899. évi julius hó 5-én hozott hntározata.) Tihanyi Domokos jubileuma. Vármegyénk népszerű tanfelügyelője jövő kedden, szeptember hó 12-én éri meg tanügyi működésének 30-ik évfordulóját. Ez alkalommal a megyei tanitóikar lelkesedés­sel ünnepli a köztiszteletben álló tanfelügye­lőt, ki itteni működése alatt is tanúságot tett arról, hogy nemcsak kitűnő szakférfiú, hanem szívvel lélekkel magyar ember; vár­megyénk tanügyének fejlesztésén, a magyar államnyelv terjesztésén hazafias lelkesedés­sel fáradozik s igy munkásságát teljes el­ismeréssel honorálja a megye egész intelli­genciája. Örömmel üdvözöljük jubileumi ünnepe alkalmával, mert a hazafias munka, melyet évtizedeken át önzetlenül és lelkesedéssel végez, mindenki elismerését biztosította ré­szére. Rokonszenves egyénisége íolytán tár­Legelőször is két parókát látott a damaskusi szőnyegen; egyik fekete volt, a másik szőke : azután mosolyogva csiklandozta meg fényes suga­rával a selyem vánkosokon nyugvó két skalpirozott fejet, a melyek egykori dísze valahol a prairieken egy indián sátor ékességét képezi. A napsugár felébresztette az édesen alvókat. Egymásra bámultak. Először bután, mereven hitetlenül, azután megrémülve. Jay Nacker felugrott, mintha ágyúból lőtték volna ki, s dideregve ordította el magát: — Kitty ! Allen Toward csak susogva merte kiejteni a holtnak vélt férj nevét. — Tom ! Kinos csend következett. Az asszony ocsú­dott fel először s mosolyogva mondta : — Látod Tom mégis kegyes a sors. Milyen jó, hogy csak reggel ismertünk egymásra és nem tegnap este. Tom nem volt ugyan ebben a nézetben, de hogy skandalum ne származzék a dologból, mélyen hallgatott. Jay Nacker azután is szorgalmas látogatója maradt a mulató helyeknek s biztosra veszi, hogy jobban már nem tudják becsapni, mint a hogy Kitty tette. Az emberek pedig furcsának tartják, hogy a Macker pár hajának színe a kaméleon tulajdonsá­gával bir s folyton változik. sadalmunknak is közkedveltségü, tagja tisz­telettel és szeretettel övezi mindenki, a kinek alkalma volt vele és sikerekben gazdag működésével megismerkedni. Eddig befutott pályájáról a következő ismertetést hozzuk: Született 1848. évi augusztus hó 3-án Var- sányban, Veszprémmegyében. Iskoláit részben Pá­pán, részben pedig Győrött végezte, hol az 1868/9. tanévben a kir. tanítóképző intézetben tanítói ok­levelet nyert. 1870-ben a Pápán, 1871-ben az Esz­tergomban rendezett tanítói póttanfolyamokon, 1872- ben a Magyar-Óvárott rendezett gazdasági, 1875- ben az Egerben megtartott tornászati és végül 1883-ban a Buziáson rendezett méhészeti tanfolya­mokon is részt vett. 1869. évi augusztus hó 1-től 1871. évi január haváig kajári (Győrmegye) segéd­tanító volt, honnét a győrszentmártoni elemi isko­lához hivatott meg rendes tanitónak. Ezen iskolá­nál azonban csak három évig működött, mert már 1874. évi január havában a régi «Heves és Külső- Szolnok» vármegye tanfelügyelőségéhez tolnokká neveztetett ki. 1884-ben Zemplén vármegyei segéd­tanfelügyelőjévé lett előléptetve. 1888. évi március hóban Ungmegye kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki, mely minőségében hét éven át fejtette ki áldá­sos működését. 1895. évi március hava óta vár­megyénk tanügyét gondozza. Irodalmi működését 1870-ben a «Népiskola» cimü tanítói szaklapban kezdte meg, mely lapot ezen időtől gyakrabban kereste fel, többször pályadijat is nyert dolgozatai­val. E mellett munkatársa volt az «Eger» és «He­ves Vármegye» cimü lapnak ; előbbiben a tejgaz­daságra vonatkozó ismereteit közölte, az utóbbiban pedig síkra szállt az Egerben abban az időben fel­állítandó polgári iskola érdekében. 1876-ban adta ki Hevesvármegye népoktatási állapotát ismertető füzetét. Ezen müve Hevesvármegye népoktatásának további fejlődésére és föllendülésére nem csekély befolyást gyakorolt. E tények azonban még nem egyedüli érdemei; főérdemeül kell tulajdonítani, hogy úgy Ungmegyé- ben, mint nálunk is lankadatlan buzgalommal azon fáradozott, hogy az idegen ajkú lakosság közt a magyar nyelv, a haza önzetlen s önfeláldozó sze- retete minél nagyobb tért hódítson. Az idegen ajkú gyermekek által látogatott iskolák működésének felülbírálása alkalmával mindenkoron azon szem­pont a vezetője, hogy az ezen iskoláknál alkalma­zott tanítók milyen eredménynyel tanítják a ma­gyar nyelvet, mennyire képesek a magyar haza szeretetét az idegen nyelvű nép között öregbíteni és megerősíteni. S valahányszor ajkai csak meg­nyíltak, hogy megyéjének tanítóit együttes, egymást szeretettel támogató és összhangzó munkára fel­hívja, mindannyiszor a hazaszeretet szent érzelmének ápolására buzdította «kartársait», kiknek atyja, ba­rátja, de ha kellett, szigorú birája is volt. Ha is­kolalátogatásai alkalmával e téren itt-ott hiányokat tapasztalt, úgy azok előtt sohasem hunyt szemet, hanem férfias nyíltsággal tárta fel azokat illetékes helyen — orvoslásukat sürgetve. E téren tehát Tihanyi tanítói karának képzettebb részével kar­öltve, igazi missiót teljesít. Mint közhivatalnok fedhetetlen jellemű, erős akaratú ember, ki hivatalának bürokratikus részét is oly pontossággal, oly vas szorgalommal végzi, hogy e tekintetben párját ritkítja. A szegzárdi kaszinónak is választmányi tagja s a társaséletben kiváló szerepet biztosítanak neki rokonszenves egyéni tulajdonai. A jubileumi ünnepség a szegzárdi kaszinóban folyik le. 11 órakor a kaszinó dísztermében fogadja a nála tisztelgő küldöttségeket. A helybeli és vidéki tanitó egyletek, iskolaszékek, a szegzárdi és paksi polgári iskolai tanári kar, a kaszinó választmánya testületileg fejezik ki előtte jókivánataikat. Egy órakor a kaszinó pavilonjában társas­ebéd lesz, mely ez alkalommal — az eddig jelent­kezők számát tekintve, bizonnyára szűknek bizonyul az őt ünneplők befogadására. A vármegyei közigazgatási bizottság gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt ugyanezen napon tartja szeptember havi ülését, melyen az ünnepelt szintén ovációban fog részesülni. Tolnavármegye tanítóihoz és tanügy- barátaihoz. A Tihanyi-jubileumotr endező-bizottság szeptem­ber 5-én tartotta meg az ünnepély lefolyása előtt utolsó gyűlését. E gyűlésen Tarlós János pénztár­nok beszámolt a beérkezett adományokról. A vár­megye tanítói és tanügybarátaj oly lelkesen felka­rolták az ügyet, hogy a rendező-bizottság a jubi­láns személyes érzelmeire is tekintettel, elejtette az emléktárgy vásárlás eszméjét és elhatározta, hogy a begyült pénzösszeget Tihanyi Domokos nevére alapítványnak helyezi el. Az alapítvány évi kama­taiból egy szegény sorsú tanitó fiát fogja segé­lyezni vallás különbség nélkül. Az odaítélés joga Tolnavármegye tanfelügyelőjét fogja megilletni. — Eddig mintegy 300 frt jött be, de a rendező-bizott- ság a gyűjtés folytatását határozta el s azt addig fogja folytatni, mig az alap legalább 500 frtra nem szaporodik. Épen ezért a rendező-bizottság mély tisztelettel kéri a vármegye tanítóit és tanügyba- rátait, hogy az alap gyarapítására adományozni szíveskedjenek. Bizalommal fordul a rendező-bizott­ság a lelkészekhez, iskolaszéki tagokhoz, gyerme­keiket iskoláztató szülőkhöz, a tanítói munkát érté­kelni tudó vármegyei lakosokhoz állás, rang és valláskülönbség nélkül és tisztelettel kér mindenkit, hogy a szegény tanitó gyermekek iskoláztatását elősegítő ezen alapot gyarapítani kegyeskedjék. — «Adjunk sokan egy-egy morzsát az éhezőnek, egy- egy cseppet a szomjuhozónak és enyhítettük fáj­dalmát.« A nemes célra szánt adományokat kérjük ezután is Tarlós János szegzárd-ujvárosi tanitó, bi­zottsági pénztárnok nevére küldeni, a ki az ado­mányokról a nyilvánosság terén is el fog számolni. A rendező-bizottság. — Tihanyi jubileumon résztvenni akarókat a rendező-bizottság a következőkre figyelmezteti : Az ünnepély 10 órakor kezdődik a kaszinóban. Testületek, a melyek az ünnepeltet üdvözölni akar­ják, ebbeli szándékukról értesítsék Krammer János polgári iskolai igazgatót, a rendezőbizottság elnö­két. A körebéd ugyancsak 12 én egy órakor lesz a kaszinó nyári helyiségében ; az ebéd 5 fogásból áll, borral és zenével együtt 2 frtba kerül. Ebéd­jegyek Tarlós János Szegzárd újvárosi tanítónál Marksz Antal kaszinói vállalkozónál kaphatók. A szegzárdi kaszinó választmánya múlt kedden tar­tott ülésében elhatározta, hogy Tihanyi Domokos tanfelügyelőt, mint a kaszinói választmány tagját szintén testületileg üdvözli a jubileumi ünnep al­kalmával. Hirek. — Gyászisteni-tisztelet. Áldott em­lékű királynénk gyászos halálának évfordu­lója alkalmából holnap a szegzárdi belvá­rosi templomban gyászisteni tisztelet tarta- tik, melyen a hatóságok, hivatalok, testü­letek és iskolák is résztvesznek. A kata- falk díszítését a nőegylet vállalta magára. Ez alkalommal az Erzsébet királyné emlékére emelendő »Örök imádás temploma« részére nőegyleti hölgyek gyűjtést rendeznek a templom bejáratánál. Az adakozók között leendő szétosztás végett gróf Széchenyi Sándorné 8000 darab emlékképet küldött, mely boldogult királynénknak Hirsch Nelly által készített művészi arcképe. — Dunaföldvár jótevője. Bliimelhuber Ferenc, pápai prelátus s esztergomi kano­nok, 20,000 frtnyi alapítványt tett a Duna- földváron épitendő leányiskola részére. A jótékony kanonok Dunaföldvár szülötte, a kit múlt szombaton a képviselőtestület nagy lelkesedéssel Dunaföldvár díszpolgárává vá­lasztott. Az oklevelet egy küldöttség fogja neki Esztergomba vinni. — A szegedi kiállításon bonyhádi tájfajta szarvasmarhákért Perczel Dezső, a képviselőház elnöke a második dijat, kiállítási oklevelet, Döry Vilmos pedig simenthali teheneiért díszoklevelet kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom