Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-10 / 37. szám
1899. szeptember 10. TOLNA VAEJHEGYE. 8. — A levéltári szakvizsgálat letételének előfeltételét az érettségi vizsgálattal befejezett teljes főgimnáziumi képzettség igazolása képezi. (A belügyminiszternek 364899. ein. szám alatt B. vármegye alispánjához intézett rendelete.) — Cselédügyekben hozott két egybehangzó határozat ellen benyújtott felebbezés az az elsőfokú hatóság által nem utasítható vissza, hanem a harmadfokú hatóságig fölterjesztendő, hogy az utóbbinak határozata ellen a közigazgatási bírósági jogorvoslat igénybe vehető legyen. (A belügyminiszternek 60.878/99. sz. alatt P. sz. kir. város tanácsához intézett rendelete.) — Cselédszolgálati szerződés felbontása iránt indított ügyben az eljárásra azon közigazgatási hatóság illetékes, melynek területén a szolgálatadó lakik. (A belügyminiszternek 69.898/99. sz. alatt B. vármegye közönségéhez intézett rendelete. — Az 1876 : XIII. t. c. 117. § ában kimondott az az elv, hogy cselédügyekben két lényegileg összhangzó alsófoku köz- igazgatási határozat után további felebbezésnek helye nincsen, a közigazgatási bíróságról szóló 1896 : XXVI. t. c. 79. §-ában a közigazgatási bizottsági határozatok ellen adott panaszjog által érintve nem lett. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1899. évi 269. sz. határozata. — Esővizlefolyás helyreállítása iránti ügyben eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanácsnak 1899. évi julius hó 5-én hozott hntározata.) Tihanyi Domokos jubileuma. Vármegyénk népszerű tanfelügyelője jövő kedden, szeptember hó 12-én éri meg tanügyi működésének 30-ik évfordulóját. Ez alkalommal a megyei tanitóikar lelkesedéssel ünnepli a köztiszteletben álló tanfelügyelőt, ki itteni működése alatt is tanúságot tett arról, hogy nemcsak kitűnő szakférfiú, hanem szívvel lélekkel magyar ember; vármegyénk tanügyének fejlesztésén, a magyar államnyelv terjesztésén hazafias lelkesedéssel fáradozik s igy munkásságát teljes elismeréssel honorálja a megye egész intelligenciája. Örömmel üdvözöljük jubileumi ünnepe alkalmával, mert a hazafias munka, melyet évtizedeken át önzetlenül és lelkesedéssel végez, mindenki elismerését biztosította részére. Rokonszenves egyénisége íolytán tárLegelőször is két parókát látott a damaskusi szőnyegen; egyik fekete volt, a másik szőke : azután mosolyogva csiklandozta meg fényes sugarával a selyem vánkosokon nyugvó két skalpirozott fejet, a melyek egykori dísze valahol a prairieken egy indián sátor ékességét képezi. A napsugár felébresztette az édesen alvókat. Egymásra bámultak. Először bután, mereven hitetlenül, azután megrémülve. Jay Nacker felugrott, mintha ágyúból lőtték volna ki, s dideregve ordította el magát: — Kitty ! Allen Toward csak susogva merte kiejteni a holtnak vélt férj nevét. — Tom ! Kinos csend következett. Az asszony ocsúdott fel először s mosolyogva mondta : — Látod Tom mégis kegyes a sors. Milyen jó, hogy csak reggel ismertünk egymásra és nem tegnap este. Tom nem volt ugyan ebben a nézetben, de hogy skandalum ne származzék a dologból, mélyen hallgatott. Jay Nacker azután is szorgalmas látogatója maradt a mulató helyeknek s biztosra veszi, hogy jobban már nem tudják becsapni, mint a hogy Kitty tette. Az emberek pedig furcsának tartják, hogy a Macker pár hajának színe a kaméleon tulajdonságával bir s folyton változik. sadalmunknak is közkedveltségü, tagja tisztelettel és szeretettel övezi mindenki, a kinek alkalma volt vele és sikerekben gazdag működésével megismerkedni. Eddig befutott pályájáról a következő ismertetést hozzuk: Született 1848. évi augusztus hó 3-án Var- sányban, Veszprémmegyében. Iskoláit részben Pápán, részben pedig Győrött végezte, hol az 1868/9. tanévben a kir. tanítóképző intézetben tanítói oklevelet nyert. 1870-ben a Pápán, 1871-ben az Esztergomban rendezett tanítói póttanfolyamokon, 1872- ben a Magyar-Óvárott rendezett gazdasági, 1875- ben az Egerben megtartott tornászati és végül 1883-ban a Buziáson rendezett méhészeti tanfolyamokon is részt vett. 1869. évi augusztus hó 1-től 1871. évi január haváig kajári (Győrmegye) segédtanító volt, honnét a győrszentmártoni elemi iskolához hivatott meg rendes tanitónak. Ezen iskolánál azonban csak három évig működött, mert már 1874. évi január havában a régi «Heves és Külső- Szolnok» vármegye tanfelügyelőségéhez tolnokká neveztetett ki. 1884-ben Zemplén vármegyei segédtanfelügyelőjévé lett előléptetve. 1888. évi március hóban Ungmegye kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki, mely minőségében hét éven át fejtette ki áldásos működését. 1895. évi március hava óta vármegyénk tanügyét gondozza. Irodalmi működését 1870-ben a «Népiskola» cimü tanítói szaklapban kezdte meg, mely lapot ezen időtől gyakrabban kereste fel, többször pályadijat is nyert dolgozataival. E mellett munkatársa volt az «Eger» és «Heves Vármegye» cimü lapnak ; előbbiben a tejgazdaságra vonatkozó ismereteit közölte, az utóbbiban pedig síkra szállt az Egerben abban az időben felállítandó polgári iskola érdekében. 1876-ban adta ki Hevesvármegye népoktatási állapotát ismertető füzetét. Ezen müve Hevesvármegye népoktatásának további fejlődésére és föllendülésére nem csekély befolyást gyakorolt. E tények azonban még nem egyedüli érdemei; főérdemeül kell tulajdonítani, hogy úgy Ungmegyé- ben, mint nálunk is lankadatlan buzgalommal azon fáradozott, hogy az idegen ajkú lakosság közt a magyar nyelv, a haza önzetlen s önfeláldozó sze- retete minél nagyobb tért hódítson. Az idegen ajkú gyermekek által látogatott iskolák működésének felülbírálása alkalmával mindenkoron azon szempont a vezetője, hogy az ezen iskoláknál alkalmazott tanítók milyen eredménynyel tanítják a magyar nyelvet, mennyire képesek a magyar haza szeretetét az idegen nyelvű nép között öregbíteni és megerősíteni. S valahányszor ajkai csak megnyíltak, hogy megyéjének tanítóit együttes, egymást szeretettel támogató és összhangzó munkára felhívja, mindannyiszor a hazaszeretet szent érzelmének ápolására buzdította «kartársait», kiknek atyja, barátja, de ha kellett, szigorú birája is volt. Ha iskolalátogatásai alkalmával e téren itt-ott hiányokat tapasztalt, úgy azok előtt sohasem hunyt szemet, hanem férfias nyíltsággal tárta fel azokat illetékes helyen — orvoslásukat sürgetve. E téren tehát Tihanyi tanítói karának képzettebb részével karöltve, igazi missiót teljesít. Mint közhivatalnok fedhetetlen jellemű, erős akaratú ember, ki hivatalának bürokratikus részét is oly pontossággal, oly vas szorgalommal végzi, hogy e tekintetben párját ritkítja. A szegzárdi kaszinónak is választmányi tagja s a társaséletben kiváló szerepet biztosítanak neki rokonszenves egyéni tulajdonai. A jubileumi ünnepség a szegzárdi kaszinóban folyik le. 11 órakor a kaszinó dísztermében fogadja a nála tisztelgő küldöttségeket. A helybeli és vidéki tanitó egyletek, iskolaszékek, a szegzárdi és paksi polgári iskolai tanári kar, a kaszinó választmánya testületileg fejezik ki előtte jókivánataikat. Egy órakor a kaszinó pavilonjában társasebéd lesz, mely ez alkalommal — az eddig jelentkezők számát tekintve, bizonnyára szűknek bizonyul az őt ünneplők befogadására. A vármegyei közigazgatási bizottság gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt ugyanezen napon tartja szeptember havi ülését, melyen az ünnepelt szintén ovációban fog részesülni. Tolnavármegye tanítóihoz és tanügy- barátaihoz. A Tihanyi-jubileumotr endező-bizottság szeptember 5-én tartotta meg az ünnepély lefolyása előtt utolsó gyűlését. E gyűlésen Tarlós János pénztárnok beszámolt a beérkezett adományokról. A vármegye tanítói és tanügybarátaj oly lelkesen felkarolták az ügyet, hogy a rendező-bizottság a jubiláns személyes érzelmeire is tekintettel, elejtette az emléktárgy vásárlás eszméjét és elhatározta, hogy a begyült pénzösszeget Tihanyi Domokos nevére alapítványnak helyezi el. Az alapítvány évi kamataiból egy szegény sorsú tanitó fiát fogja segélyezni vallás különbség nélkül. Az odaítélés joga Tolnavármegye tanfelügyelőjét fogja megilletni. — Eddig mintegy 300 frt jött be, de a rendező-bizott- ság a gyűjtés folytatását határozta el s azt addig fogja folytatni, mig az alap legalább 500 frtra nem szaporodik. Épen ezért a rendező-bizottság mély tisztelettel kéri a vármegye tanítóit és tanügyba- rátait, hogy az alap gyarapítására adományozni szíveskedjenek. Bizalommal fordul a rendező-bizottság a lelkészekhez, iskolaszéki tagokhoz, gyermekeiket iskoláztató szülőkhöz, a tanítói munkát értékelni tudó vármegyei lakosokhoz állás, rang és valláskülönbség nélkül és tisztelettel kér mindenkit, hogy a szegény tanitó gyermekek iskoláztatását elősegítő ezen alapot gyarapítani kegyeskedjék. — «Adjunk sokan egy-egy morzsát az éhezőnek, egy- egy cseppet a szomjuhozónak és enyhítettük fájdalmát.« A nemes célra szánt adományokat kérjük ezután is Tarlós János szegzárd-ujvárosi tanitó, bizottsági pénztárnok nevére küldeni, a ki az adományokról a nyilvánosság terén is el fog számolni. A rendező-bizottság. — Tihanyi jubileumon résztvenni akarókat a rendező-bizottság a következőkre figyelmezteti : Az ünnepély 10 órakor kezdődik a kaszinóban. Testületek, a melyek az ünnepeltet üdvözölni akarják, ebbeli szándékukról értesítsék Krammer János polgári iskolai igazgatót, a rendezőbizottság elnökét. A körebéd ugyancsak 12 én egy órakor lesz a kaszinó nyári helyiségében ; az ebéd 5 fogásból áll, borral és zenével együtt 2 frtba kerül. Ebédjegyek Tarlós János Szegzárd újvárosi tanítónál Marksz Antal kaszinói vállalkozónál kaphatók. A szegzárdi kaszinó választmánya múlt kedden tartott ülésében elhatározta, hogy Tihanyi Domokos tanfelügyelőt, mint a kaszinói választmány tagját szintén testületileg üdvözli a jubileumi ünnep alkalmával. Hirek. — Gyászisteni-tisztelet. Áldott emlékű királynénk gyászos halálának évfordulója alkalmából holnap a szegzárdi belvárosi templomban gyászisteni tisztelet tarta- tik, melyen a hatóságok, hivatalok, testületek és iskolák is résztvesznek. A kata- falk díszítését a nőegylet vállalta magára. Ez alkalommal az Erzsébet királyné emlékére emelendő »Örök imádás temploma« részére nőegyleti hölgyek gyűjtést rendeznek a templom bejáratánál. Az adakozók között leendő szétosztás végett gróf Széchenyi Sándorné 8000 darab emlékképet küldött, mely boldogult királynénknak Hirsch Nelly által készített művészi arcképe. — Dunaföldvár jótevője. Bliimelhuber Ferenc, pápai prelátus s esztergomi kanonok, 20,000 frtnyi alapítványt tett a Duna- földváron épitendő leányiskola részére. A jótékony kanonok Dunaföldvár szülötte, a kit múlt szombaton a képviselőtestület nagy lelkesedéssel Dunaföldvár díszpolgárává választott. Az oklevelet egy küldöttség fogja neki Esztergomba vinni. — A szegedi kiállításon bonyhádi tájfajta szarvasmarhákért Perczel Dezső, a képviselőház elnöke a második dijat, kiállítási oklevelet, Döry Vilmos pedig simenthali teheneiért díszoklevelet kapott.
