Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

4.

TOLNA VÁRMEGYE.

1899. julius 23.

— Nyári mulatság. A szegzárdi általános ipartestület juliálisa e hó 16-án tartatott meg végre a sok esős vasárnap után, a vámházi uradalmi erdőben. A közönség nem özönlött ugyan nagy számmal a mulatság színhelyére, de a kik ott voltak, azok elmondhatják magukról, hogy jól mulattak. Már a kivonulás is érdekes volt, a mennyiben a kameruni szerecsen herczeg egész udvarával kivonult díszkocsiján, melyet egy fakó ponny-ló és a városban ismert Lukács névre hallgató diszszamár húztak egy darabig. A ponnyn és a csacsin egy- egy néger fiú ült tiszta fekete ruhában és fejükön fezzel. Hátul a herceg, a kis liliputi hercegnővel. A menet után haladt a bátaszéki egyesült szegzárdi tüzoltózenekar. Legelői a menet előtt pedig Czigány Pali udvari hordár creol arca mosolygott, hordván elől-hátul a diszprogramm óriási élő plakátját. Bent az erdőben sátrak, cukrászok, mézeskalácsosok, asztalok és székek hemzsegtek vegyesen ; a publikum pedig kacagva nézte végig a zsákfutás, lepény evés, virstli falás, a fenyőmászás versenyeit. A disz- verseny meg abból állott, hogy a cameruni herceg hadsegéde akarta megszamaragolni a Bálám, vagyis inkább a Pernicz csacsiját, de a legnagyobb igyekezete dacára is csak harmincszor esett le róla, közben-közben egy egy oldal szamárrugást is kapott. Ezek után jött az uzsonna, vacsora, trinkolás, tánc, séta, térzene, meg öt apró tolvajfiu elfogatása a csendőrök által, kik Mojzes Sándor fővendéglős rizlingi palackjait lopkodták ki a sátor ponyva alól. Az cső akart esni, de megbecsülte magát, csak néhány csillogó estharmat csöppet bocsájtott le a magasból a mélyiüzü leányok és menyecskék ró- sás arcaikra. Mire az Ej királynője leszállóit, a hölgyközönség szine-java szép csendesen hazavonult.... pihenni.

— Katonai felülvizsgálat. Pécsett f. hó 16-án tartották meg a megyénkből jelentkezettek katonai fölülvizsgálatát. Megjelent 9 hadköteles és 20 férfi rokon (apák). A hadkötelesek közül alkalmasnak találtak ötöt, alkalmatlannak négyet. A féríirokonok közül keresetképesnek nyilvánítottak nyolcat, keresetképtelennek hetet; ötre nézve a honvédelmi miniszter fog határozni. A felülvizsgáltakat Rozmanits Kálmán vármegyei allevéltárnok vezette és mutatta be a felülvizsgáló bizottságnak

— Tolvajok a temetőben. Lelketlen elvetemültség kell ahhoz, hogy még a sírok lakóinak nyugalmát is megháborgassák a tolvajok. Duna- földváron történt ez a nem mindennapi eset, a hol f. hó 18-án eddig ismeretlen tettesek összelopkodták a sírok koszorúit, a fejfákat és gyertyákat, ráadásul bemocskoltak néhány sirkövet. A tetteseket erélyesen nyomozzak.

— Honvédek harcszerű lövöldözése. A pécsi

19. honvédgyalogezred parancsnoksága értesítette vármegyénk alispánját, hogy augusztus hó 27-én Pelső-Leperd puszta, Kocsola, Eledény puszta, Értény, Ágosv'álgy, Eledény malom, Baki szőlőhegyek és Szakos közti terepén harcszerü lövést tartanak. Fölkérte tehát vármegyénk alispánját, hogy ezen lőgyakorlat keresztül vihetése érdekében befolyását érvényesítse és a dombóvári és tamásii járás főszolgabirói hivatalát és Szakcs, Kocsola, Kónyi, Értény és Szán'ó község elöljáróságát utasítsa, hogy a gyakorlat megtartását azonnal, s ezen kívül f. évi augusztus hó 20 én és 26-án ismételve közhírré tegyék. A közbiztonság érdekében szükséges, hogy a községek lakosai f. é. augusztus hó 2j-én reggel

6-tól d. u. 2-tg a terepen ne közlekedjenek, a lakosság a felállítandó őrök figyelmeztetésének engedelmeskedjék továbbá, hogy Értény községhez tartozó Eledény puszta reggel 6 órától, d u. 2 óráig kiünttessék s lakosai a közeli mélyedésben tartózkodjanak. A lőgyakorlat kedvezőtlen idő esetén is megtartatik és d. u. 2 óráig okvetlenül befejezést nyer.

— Birkózó legények. Nagy István és Vörös János tamásii legények folyó hó 16-án a korcsmában való mulafozás közben bírókra keltek. Kezdetben tréfára vették a dolgot, de Nagy István érezvén pajtásának nagyobb erejét, komolyan kezdett verekedni és mert kézzel nem bírta, széket fogott és azt oly erővel dobta Vörös Jánoshoz, hogy ez menten összeesett.

— Templom épités. A bátaszéki r. k. plébánia templom építését a múlt héten kezdték meg nagy apparátussal. Az építést Reicht és Molczer budapesti cég vállalta el.

— Tanitói kinevezés. Bczerédj Andor kir. kamarás puszta-jegenyési birtokán levő mintaszerű iskolájához tanítónak Kálmán Ferenc okleveles tanítót nevezte ki.

— Lefoglalt lap. A budapesti kir. főügyész rendeletére, budapesti kir. törvényszék vizsgáló bírája a Neumayer Ede nyomdában Pethő Sándor felelős szerkesztése alatt előállito't «Népszava» cimü lap 1899. évi julius hó 13. napján kiadott 56. szám alatt lefoplalását elrendelte.

— Negyvennyolcas honvéd nyúzd ja. A m.

miuiszterelnök Molnár István simon'ornyai 1848 — 49-iki honvédnek 36 frtnyi évi nyugdijat utalványozott.

— Körözések A budapesti IX. kér. kapitányság Fráj János tolnai születésű 19 éves és Radinai Sámuel szálkai születésű, 52 éves kocsisokat ki- hágási ügyben keresteti.

— Nagybácsi és unoka. Boldizsár bácsi a legjószivübb bácsik egyike volt s igy, mikor az egész család kirándult valahová, őt kérték föl, hogy vigyázzon a testvérének kis unokájára. Meg is tette szivesen, de mint rendszerető ember, följegyezte a család távo'létében ä kis Ferivel történt eseményeket. 1. Feri negyedóráig bőgött, lélekzetvéíel nélkül. 2. A nagybácsi hajából és szakákéból annyi «lószőrt» tépett ki, hogy meg lehetett volna tölteni ve’e egy kis vánkost. 3. A meddig csak föl tudott érni, alaposan megdolgozta a kályhapiszkáló vassal a kárpito’. 4. Ráült egy üveg vázára s természetesen eltörte. 5. Lenyelt hat. gombot, és egy fél «spulnyi» cérnát 6. A varrókosár tartalmát a kályha tüzébe rázta. 7. A macska fejét mindenáron beakarta nyomni egy csészébe, mely alkalommal iszonyúan összekarmolta. (T. i. a macska a gyereket.) 8 A nővérkéje viaszbábujának a fejével szöget akart beverni a papája köcsögkalapjába. Természetesen a bábu feje, de a cilinder is tönkre ment. 9. Lepottyant a szófa támlájáról s lerántott két drága vázát, melyek darabokra törtek. 10. Bevert két ablakot a sétapálcával, melyet a nagybácsi adott neki já'szani. 11. Beleese t a szenes- ládába s bepiszkította a fehér ruháját. 12. Mig a a nagybácsi künnjárt, hogy uj mulatságot szerezzen a számára, meggyujtotta a szőnyeget. 13. A szófa alá mászott s nem jött ki addig, mig a nagybácsi egy üveg befőttet nem adott neki. 14. Úgy beszorult egy szék lábai közé, hogy a széket szét kellett feszegetni. 15. A mamája reggeli cipőjébe egy csésze tejet öntött. 16. Végre, mikor a mamája megérkezett, elébe futott, lebukott a lépcsőn, beütötte az orrát s a ruháján egy négyszöglábnyi lyukat hasított. Boldizsár bácsi azt hiszi, hogy Feri még több viszontagságos hőstett elkövetésére lett volna képes, ha mamája csak egy negyedórával később jönn haza.

— Érdekes régiségek. Schubert Ferenc m. kir. honvédszázados egy széles hajdukardot, mely állítólag Kinizsyé volt, meg egy másik régi egyenes kardot, egy igen szép művü, agancsból készült kétágú lőportartót, egy régi kilencbillentyüs fuvolát és 5 drb 1301., 1345., 1348., 1551. és 1633. évből való, részint latin, részint lengyel nyelvű eredeti okiratot ideiglenes letétbe, esetleg elárusitás végett adott át a vármegyei múzeumnak.

— Gazdátlan női aranyóra. A pécsi rendőr- kapitányság Döripailan községi illetőségű Durgo- nits Jánostól egy, hátlapján, finom vésetü nemesi cimerrel ellátott női arany remonloir órát, minthogy erős gyanú volt rá, hogy jogtalanul s hihetőleg valamely régebben elkövetett bünténynyel kapcsolatosan került tulajdonába, elkobozta. Miért is felhívja az összes rendőrhatóságokat, hogy ha netán valamely, a jelzett tárgyal kapcsolatosan elkövetelt bűntény felől tudomással birnak, azt vele sürgősen közöljék. Felhivja továbbá a tulajdonost, hogy a fent körülirt tárgy átvétele céljából a pécsi rendőrkapitányságnál jelentkezzék.

— A Báter János-fele nyomd st, a volt tulajdonos özvegye, Mehrwerlh Etelka vettte át, a ki egy üzlet vezető vezetése alatt továbbra is üzemben tartja, s a «Tolnamegyei Közlöny» ezentúl is ott fog megjelenni.

— Érdekes statisztika. Lapunk egy a nyári hőségben unatkozó barátnője, ki úgy látszik jó megfigyelő tehetséggel rendelkezik, az alábbi kis statisztikát, küldte be hozzánk városunk aranyifju- ságáról. Úgy látszik a beküldő igen kényes igényű, mert csak huszonkettőt vett fel a fenti gyűjtőnév alá. íme : A huszonkettőből: Harmincz éven felül van 5; csinos 8, szép 1. Szőke 6, barna 13, fekete 2, bizonytalan 1 ; Bajusza van 16-nak, szakála

3-nak, se bajusza, se szakála 4-nek. Vagyona van

i 7-nek. Adóssága 11-nek. Lumpolni szokott 7. Szellemes 3. Általános műveltségen felül van 4. Tudományos képzettségű 1. Udvarol 21. Szőkének 5; j barnának 8, nem válogat a többi. Asszonynak udvarol S, leánynak 11, özvegynek 2, nem udvarol 1. Titokban vőlegény 4, szeretne az lenni 17, nem nősül 1. Bort iszik 12, sört 6, semmit 5. Könyvet olvas 10, újságot 19, semmit 2. Franciául tud 7, angolul 1, olaszul 1. Zenét müvei 6. Verset ir 1, kiadatlant 20. Biciklizik 6. Táncos 20. Keztyüt hord 3. Jól öltözködik 7. Mamák kedvence 6, leányoké 10, asszonyoké 4, senkinek se kell 2. (Szegények !)

— Hivatalvesztésre Ítélt jegyző. Vármegyénk alispánja Kunosi Ármin állásától felfüggesztett szemcsecsehi jegyzőt az 1885. évi XXII. t.-c. 90. §-ának a) pontjába ütköző s ugyanezen törvény 95. 95. §. b) pontja alapján hivatalvesztésre Ítélte s ellenében az idézett törvényszakasz utolsó bekezdése értelmében az elsikkasztott, valamiat a még ezután kiderülendő ősszegek erejéig az általa okozott károk megtérilése céljából a vagyoni felelősséget megállapította s a vizsgálati költségek megtérítésére is kötelezte. A jegyzői állásáról való lemondását tartalmazó kérvényét elutasította s a fennforogni látszó hivatali sikkasztás illetve csalás és közokirat hamisítás bűntettére való tekintettel az 1886. évi XXII. t.-c. 106. §-a értelmében a szükséges adatokat a határozat kapcsán a szegzárdi kir. ügyészséghez át tette. Huber Lajos községi bírónak az általa viselt bírói á lisról való lemondására irányuló kérvényének hely nem adatott, s úgy ellene, mint Forner János pénztárnok ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 91. §-nak I. bekezdése alapján a fegyelmi eljárást elrendelte s annak soron kívüli foganatosításával ugyanezen törvény 92. §-a érte mében a tamási járás főszolgabiráját megbízta.

— Vásár Tolnán. A legközelebbi tolnai országos vásár 1899. évi augusztus hó 7-ik napján lesz megtartva, melyre az érdeklődők figyelmét ez utón is felhívjuk.

— Tárgyal is zárt ajtónál — vagy a haragos szabó. Egy fővárosi szabó cég beperelt egy —i fiatal fiskálist, mert két, e'puííolt ruhaöltözetet nem vett át, illetve rendelkezésére bocsájtotta azokat. E héten lefolyt a tárgyalás a sz-----i járásbí

róságnál — a hol legdiskrétebb tárgyalást kellett tartani a szakértői s>etnle miatt. — Kétszer is kellett a fiskálisnak toalettet váltani és ez alkalommal csak két bizalmi férfi és a peres felek voltak jelen. Kinos incidens támadt a szabó és a közönség között. A jelenvoltak egyike mekegni kezdett, mire a szabó oly indulatba jött, hogy majdnem botrányt csinált. Csak az eljáró aljárásbiró erélyességének köszönhető, hogy a haragos kecske fel nem döfött néhány jelenlevőt.

—- Orvosokat érdeklő, következő elvi jelentőségű határozatot hozott a belügyminiszter 1899. évi 65.302. szám alatt : «A tiszti orvosi és beteg- segélyző pénztári orvosi állások — Budapest székes főváros területén kivü! — egymással össze- férhetők.

— A veszettség halottja. Kovács István miszlai foldmives feleségét még május elsején egy veszett kutya harapta meg. Nem igen törődött a sebbel s a helyett, hogy orvoshoz fordult volna, egy javasasszonytól kért orvosságot. A seb hamarosan be is gyógyult s azt hitte a szerencsétlen asszony, hogy most mir nem érheti semmi baj. Folyó hó 12-én azonban hirtelen megbetegeJett s bezzeg szaladtak ekkor fühöz-fához s még az nap éjjel felvitték Budapestre a Szent Ltván-kórházba, a hol azonban már nem segithet'ek rajta, mert a a veszettség tünetei között két napi rettenetes kínlódás után meghalt. Jellemző, hogy a köznép veszett kutya marásnál csak abban az esetben megy oltatni magát, ha a seb lassan gyógyul, ha hamarosan elmúlik, többé reá sem gondol. S ezek a szerencsétlenek kivétel nélkül elpusztulnak, mert az utolsó pillanatban nem lehet rajtuk segíteni.