Tolnavármegye, 1899 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

1899. julius 23. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Biróvalasztás Lengyelen. A Káder György lengyeli 1 iró lemondása folytán megüresedett bírói adásra Hauzer Albert ottani lakos választatott meg, — Ellünk A tamási főszolgabiró közhírré j teszi, hogy Tóth Gizela, előbb Samu Józsefné most férjezett Farkas Lajosné, szemcse-pusztai lakos Samu Gyula nevű 18 éves fia, ki Vikii János hő- gyészi lakosnál cselédkép szolgált, f hó 2 án szol­gálatadó gazdája házából nyomtalanul eltűnt és hol- tartózkodása felől mind ez ideig mit sem tudnak. Felkérte tehát az összes hazai rendőrhatóságokat, hogy nevezettet ha óságuk területén köröztetni és s feltalálás esetén oda értesítést tenni szivezkedje- nek. Személyleirása: termete magas, nyúlánk test­alkatú, arca, hosszúkás, haja szőke, szemei sárgás­barnák, szemöldöke szőke, orra hegyes vékony, szája rendes, beszél magyarul, ruházata magyar kinézésű. — Elszökött kovácslegény. A csongrádi szolgabiró közhírré teszi, hogy Katz József, 18 éves, közép termetű fekete hajú, barna szemöldökű, sárga szemű, rendes orrú és szájú, duna-szent- györgyi illetőségű, kovács segéd, Mihalovics Ró­kus, kovács iparos, csongrádi lakostól, munka­könyvének hátrahagyásával és 5 forint előleg felvé­tele mellett megszökött. Megkereste tehát a ható­ságokat, nevezett körözésére s feltalálása esetén oda leendő kisértetésére. VIDÉK. Kölest!. Színészek vasinak Kölesden. Matta Imre és B. Mkó Gábor színigazgatók jól szervezett dal­társulata mulattatja Kölesd mezőváros és környé­kének szépszámú intel igens és műpárloló közönsé­gét. A színészek kitünően játszanak s a közönség nagy számban jelenik meg az e’őadásokon. Belakasztotta magát. Küfáber János 79 éves kölesdi lakos julius hó 18-án a szénapadlás lajterja- feljárójának egyik fogára felakasztotta magát; látó és halló képességének pár évvel ezelőtt történt elvesztése miatti elkeseredés vitte az öngyilkos­ságra. Máthis Gyuláné, szül. Gyarmathy Gizella, Máthis Gyula nyug. honvédhuszár százados és kö­lesdi postamester neje a távirdai vizsgát julius hó 15-én kitűnő eredménynyel tette le a pécsi posta- és távirdaigazgatóság előtt. HALÁLOZÁSOK. — Özv. bellusi Baross Káltnáuaé szül. Rassovszky Paula s gyermekei Emil és Judith szo­morúan tudatják férjének és atyjuknak, bellusi Ba­ross Kálmán Baranyavármegye nyugalmazott árva­széki ülnökének 1899. évi julius hó 18-ik napján J reggel 7*/4 órakor, életének 44-ik évében Buda­pesten (VII., Aréna-ut 44. sz.) hosszú szenvedés ufán történt elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei tolyó hó 20 án, csütörtökön délután 4 órakor fog­nak a kerepesi úti temető hullaházában, az ev. ref. egyház szertartása szerint megáldatni és a kőbá­nyai uj temetőben örök nyugalomra tétetni. Buda­pest, 1899. julius hó 18 án. Béke hamvaira! A boldogultat, ki Rassovszky Julián főszolgabírónak sógora volt, Szegzárdon is többen ismerték, mert felesége szegzárdi származású s itt tartották eskü­vőjüket is. — Berényi Jené alsónyéki jegyzőt mély családi gyász érte édesanyjának elhunytával, a mi­ről a következő jelentést adták ki a gyászolók : «Alulírottak a maguk, valamint a nagyszámú roko­nok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudat­ják, hogy a feledhetetlen jó nő, édesanya, nagy­anya és nagynéne Berényi Lászlóné szül. Samu Anna folyó évi julius hó 16-án reggeli 6 órakor életének 62-ik, boldog házasságának 32-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele u án jobb­létre szenderült. A megboldogult hült tetemei folyő hó 17-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház áldása mellett az alsó-sirkertben örök nyu­galomra tétetni; — az engesztelő szentmise-áldo­zat pedig folyó hó 18-án reggeli 8'/* órakor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1899. évi julius hó 16-án. Áldás feledhetetlen drága hamvaira ! Berényi László mint férj. Oláh Brigitta, férj. Jilk Károlyné, Beré­nyi Jenő, Bauernhuber Anna, gyermekei. Samu Fe­renc testvére. Tamaska János, Tamaska Károly, dr. Tamaska Lajos, Tamaska Erzsébet, Samu Irma férj. Dicenty Lajosné, mint testvér gyermekei. Jilk Károly veje. Kálmán Vilma, férj. Berényi Jenőné, menye. Jilk Anna, Jilk Mariska, Jilk Sándor, Csepke Irma, Csepke Margit, unokái.« — Kiss Róza, Kiss Lajos káplán nővére 17 éves korában, hosszas betegség után Szegzár­don meghalt. , — N ebetlier György hajóskapitány Pak­son meghalt. Az elhunyt 58 évet élt. Temetése a múlt héten ment végbe nagy részvét mellett. — Komándinger Kálmán decsi jegyzőt mély családi gyász érte édesatyjának elhunyta al­kalmából. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: «Alólirottak fájdalomtól tört szívvel jelentik a jó hitves, atya, testvérnek Ko- mándinger Mór decsi lakosnak élete 62-ik évében történt szerencsétlen kimultát. A boldogult hült te­temei folyó hó 20-án d. e. 11 órakor fognak nyu­galomra tétetni. Az engesztelő szentmise folyó hó 21-én fog a várdombi r. k. templomban a Minden­hatónak bemutattatni. Decs, 1899. julius 18. Nyu­godjék békével 1 Krátki Antónia mint özvegye. Ko- mándinger Etel, Komáudinger István, Komándinger Mari, Komándinger Kálmán, Komándinger Ilona, Komándinger Vilmos, mint gyermekei. Komándin­ger Kálmán, Komándinger Vilmos, mint testvérek. T A N Ü G Y. — A Porges-féle pécsi felső kereske­delmi iskola XXIV. évi értesítőjét Kondor Béla igazgató-tanár tette közzé. A jó hírnévnek örvendő, három osztályú, nyilvános kereskedelmi iskola a jövő évben már negyedszázados jubileumát üli meg ; a Dunántúl legrégebbi s messze előnyösen ismert szakiskolája folyton látogatott, mert kiváló szaktanárok vezetése me'lett a legszebb eredményt képes fölmutatni. Az elmúlt tanévben 86 rendes és 8 magántanuló iratkozott be a 3 osztályba ; a ta­nulók közül 36 fél- és 5 teljes tandíjmentességet élvezett. Az évzáró érettségi vizsgálatra 23-an bo­csáttattak, kik közül jelesen megfeleltek négyen, jól hárman, egyszerűen 8-an, ötöt javitóvizsgálatra utasítottak. A tanári kar a hitoktatókon kivül 6 tagból áll. Azon növendékek, kik érettségi vizsgát tettek : az egyévi önkéntességre vannak jogosítva. A jövő tanévre a beiratások szeptember 1-én kez­detnek meg Kossuth-utca 5. sz, alatt. TÖRVÉNYKEZÉS. — A tollszár megfogása még nem meg­bízás az aláírásra ! Ezt az elvet mondta ki az el­múlt héten a kir. Kúria, mely egy felmerült eset al­kalmából az alsóbb forutnok ítéletét megváltoztatva, a felperest keresetével elutasította azon főérv alap­ján : hogy a törvény és bírói gyakorlat szerint a tollszár megfogását nem tekintheti megbízásnak az allírásra. — Jó le«z ezt a jövőre megjegyezni, mert ezen alapon az írni, olvasni nem tudó közön­ség érdeke megvédhető azon visszaélésekkel szem­ben, a melylyel egyes utazó ügynökök és a bizto­sító ágensek igyekeznek jogtalan módon maguk­nak jövedelmet szerezni. — Leszállított büntetés. Tarrúdy Lajos, sikkasztás miatt 5 évi fegyházra elitéit, volt kö­lesdi postamester büntetését a m. kir. kúria 3 évi fegyházra szállította le. IRODALOM. — Itt az uborka idény — a holt Sai­son 1 Semmi sem történik az egész világon, csak egy nevezetes dolog esett az elmúlt héten — Mi­lán szerb királyt — a ki ugyan ebből az állásá­ból kicseppent — de azért mégis ő uralkodik Szer- biábau agyonakarták lőni. Erről a merényletről is bőven megemlékezik a «Képes Családi Lapok» il­lusztrált szépirodalmi hetilap, melynek figyelmét semmi néven nevezendő aktualitás el nem kerüli, s melynek előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Nem mulaszthatjuk el olvasóink figyelmét felhívni a «Képes Családi La­pok» illusztrált szépirodalmi hetilap Petőfi számára, mely a nagy költő halálának 50-ik évfordulóján jelenik meg. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a «Képes Családi Lapok» kiadóhivatala. Bu­dapest, VI. Szondy-utca 11. szám. — Petőfi emléke. Országszerte megindult a hazafias mozgalom, hogy hősi halállal halt nagy lírikusunk emlékét most 50 év múltán azzal a ke­gyelettel, olyan imponáló ünneppel üljük meg, a milyet csak megérdemel szabadságharcunk Tyrtaeusa, ki Romulusként félisten módjára hirtelen eltűnt szemeink elől, hogy annál csodásabb legyen az alakja, legendává nőjön ki a sorsa s bár halála bizonyos, mindvégiglen várjuk, folyton emlegessük, egyre szeressük, látni-hallaui óhajtsuk. A mint da­lait mindannyian énekeljük, költeményeit áhítattal, tűzzel olvassák mindenek, nincs csak egy is kö­zöttünk, ki nevét ne ismerné, ép úgy senki sem akadhat, ki Petőfi ünnepén ne venne részt és ne ragaszkodnék mindahhoz, mi most, az ünneplő han­gulat közben, Petőfire emlékezteti, a mi Petőfi di­csőségét hirdeti. Ünnepelni fog julius 30-ikán az egész nemzet és ünnep lesz mindama helyeken, melyek Petőfivel valami vonatkozásban vannak. Ilyen ünnep készül a fővárosban Petőfinek ama nagy művészi emléke előtt is, melyen, mint a sza­badságharc eszméjének legideálisabb megtestesítője, Petőfi áll az első helyen ; körülötte a győzelemre rohanó honvédsereg, melynek diadalmámora Petőfi arcán verődik vissza. Petőfi emléke e kép : a nagy­szebeni csata-körkép («Petőfi Bem táborában»). A művészek ecsettel hirdetik rajta Petőfi dicsőségét, a kép előtt pedig Petőfi irkolatársai emelnek szót: Jókai Mór, Szász Károly, Gyulai Pál, Vadnay Ká­roly stb., hogy elmondják emlékezéseiket Petőfiről. A körképtársaság ugyanis emlékezetessé akarva tenni e félszázados fordulót, a legtökéletesebb Edi- son-féle fonográfon megszólaltatja Petőfinek még élő minden irókortársát, kik őt személyesen ismer­ték s a kik e célból Írott Petőfi-emlékezéseiket be- mondták a fonográfba. Kettős célt ért el ezzel. Elő emlékeket gyűjtött Petőfiről s megörökitette azok hangját is, kik maguk is a nagy időknek nagy tanúi, irodalmunk legjelesebbjei. Ez élőszó gyüjté- mény aztán a Petőfi-ház ereklyéi közé kerül, hogy késő unokáink is hallhassák e nagyjaink szavát, a mint Petőfit magasztalják. E gyűjtemény már most is a közönség rendelkezésére áll s a körkép láto­gatói mindennap díjtalanul hallhatják az említettek szavát. S hogy a külső keret is megfeleljen a nagy időkre való visszaemlékezéseknek, gróf Kreith Béla nagyértékü 48-as ereklyemuzeumának szinét-javát a körkép épületében helyezte el s ezeket a kör­kép látogatói szintén díjtalanul tekinthetik meg. Hogy pedig mindenki, a köznép is áldozhasson e helyütt Petőfi s a nagy idők emlékének, a körkép­társaság 50 krról 30 krra szállította le a belépő­díjat, s ennek is egy részét a Petőfi ház javára ajánlotta föl. Végezetül Petőfi és Bem képmását feltüntető emlékérmeket veretett a körképtársaság, melyek árának egy része szintén a Petőfi-ház ja­vára esik, hogy a közönség ez indirekt adományo­zásával is minél előbb fölépithesse az áldozatkész magyar nép azt a Házat, melybe azért fogunk za­rándokolni, hogy ott Petőfi ereklyéinek láttán lel­kesedést, haza- és szabadságszeretetet tanuljunk Petőfitől. KÖZGAZDASÁG. — Állategészségügyi kimutatás. A föld- mivelésügyi miniszter a vármegyénk területén elő­fordult ragadós állati betegségek julius 12-én kon­statált állásáról a következő kimutatást tette közzé. Veszettség: Döripatlan 1 udv., Felső-Nyék 1 udvar, Kis-Székely 1 u., Lengyel 1 u., Ó-I)ombovár 1 u.. Varasd 1 u., összesen 6 község 6 udvar. Takonykor: Bonyhád 1 udvar. Tény észbénaság és hólyagos kiütés: Szálka 8 udvar, összesen 1 község 8 udv. Sertésorbánc : Felső-Iiegh 14 u., Majsa 1 ud­var, összeseu 2 község 15 udvar. Sertésvész: Agárd 1 udv., Alsó-Nyék 1 u., Bonyhád 1 u., Bölcske 1 u., Döripatlan 1 udvar, Duna-Földvár 7 udvar, Eledény 1 udv., Felső-Iregh 1 udv., Gerjen 1 udvar, Gindli-Család 2 udvar., Grábócz 23 u., Kocsola 30 u., Kónyi 23 u., Majsa 1 u., Medina 1 u., N.-Dorog 3 udv., N.-Szokoly 10 u., Ocsény 1 u., Pálfa 14 udvar., Szemcsecsehi 1 u., Tevel 1 udvar, Tolna 5 udv., Udvari 1 u., Uj-Dombovár 4 udv., összesen 24 község. — A munkaszünetitől. Az ipari munkák vasárnapi szünetéről szóló törvény érte'mében, ed­dig az élelmiszereket készítő és szárító iparosok (pék, hentes, mészáros) az ünnepet követő napon munkájokat 1 órakor éjjel, az élelmiszereket tovább árusítók pedig reggeli 5 órakor kezdhették meg. A m. kir. belügyminiszternek f. hóban kelt 27584. számú rendelete szerint, úgy az élelmiszereket ké­szítő, mint az azt szállító és tovább árusító iparo­sok, ipari munkájukat, a szünetet követő nap reg­geli három órájakor kezdhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom