Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-09 / 41. szám

— A vármegyei múzeumra nézve igen ör­vendetes tartalmú határozatot hozott a belügyminisz­ter. Értesítette ugyanis vármegyénk közönségét, hogy a közgyűlés azon határozatát, mely szerint j kimondatott, hogy a szegzárdi, bonyhádi és gyönki j gimnáziumok részére kiszolgáltatott 200,000 írt idő­közi kamataiból és fél % kamatmegtakarításból származó összegből 3000 írt a vármegyei muzeum építési czéljaira gyümölcsöző kezelés végett letéte­tik, jóváhagyja és kijelenti, hogy nincs észrevétele az ellen sem, hogy nemcsak a 3000 írt, hanem a 200,000 frtnak időközi összes kamataiból és egy fél % kamatmegtakarításból előállott egész összeg a vármegyei muzeum céljaira fordittassék. A bel­ügyminiszter ezen örvendetes tartalmú határozata lehetővé teszi azt, hogy a vármegyei muzeum egye­sület támogatása mellett a jövő évben a külön vár­megyei muzeum épület létesítése megkezdhető lesz s gazdag múzeumunk megfelelő csinos épületben nyer elhelyezést, városunk pedig egy szép köz­épülettel gazdagodik. — Felekezeti népiskolák főfelügyelete. A közoktatásügyi miniszter a gyönki és bonyhádi al­gimnáziumok meglátogatásával és azokban az ál­lami főfelügyelet gyakorlásával az 1898/99-dik tan­évre Spitko Lajos, székesfehérvári tankerületi tő­igazgatót bízta meg. — Államsegély. A közoktatásügyi miniszter a tolnai községi kisdedovoda és állandó menedék­ház fentartási szükségleteinek részbeni segélyezésére 400 frt államsegélyt utalványozott. — Esküvő. Rácz Gyula szegzárdi ev. ref. kántortanitó e hó 4-én tartotta esküvőjét özvegy Várkonyi Endréné szül. Landeier Leona úrnővel, a helybeli reform, templomban. Az egyházi esketést Borzsák Endre lelkész tarto'ta, gyönyörű beszéd kíséretében adta az ifjú párra áldásáL Násznagyuk voltak Abaffy Gyula ügyvéd és Horváth Ignác tanító. — Pályázat aljegyzői állásra. A szegzárdi kir. törvényszéknél előtéptetés folytán megüresedett aljegyzői állásra két heti lejárattal pályázatot hir detelt S e 1 c z József, a kir. törvényszék elnöke. — Szociálisták Tolnavarmegyeben. A mun­kás I ujtogatás nálunk is felütötte fejét. Wiemer Gáspár izményi, Bernhardt János és Lajferlon Ja­kab hidasi lakosok a nagymányoki telepen az ösz- szecsoportosult bányászok között mozgalmat szítot­tak, a munkásokat tettleg és fenyegetésekkel aka­dályozták a munká'1 an és arra buzdították őket, hogy szegjék meg a szerződést. Többen tényleg abban is hagy ák a munkát, de a bányaigazgatósáít panaszt emelt a bujtogatók ellen, akiket most az ügyészség magánosok elleni erőszak miatt kért vád alá helyezni. — Csendőrcrs Bátán. A közigazga­tási bizottság mu!t havi üléséből kelt elő­terjesztésre a belügyminiszter elrendelte, hogy Bátán egy altiszt és öt csendőrből álló csendőrörs állíttassák fel. — Hivatalos órak a vármegyénél. A vár­megyei központi hivatalokban jövő hó l étől kezdve a hivatalos órák reggel 8-tól délután 1, illetőleg 2 óráig egy huzamban fognak tartatni, amint ez már több vármegyében életbe van léptetve és minben tekintetben célszerűnek mutatkozott. Ajánlatos volna a többi hivatalok hivatalos óráit is ennek megfele- lőleg beosztani. — A vármegy. i muzeum egyesületbe a múlt hét folyamán rendes tagokul beiratkoztak : Dr. Stei­ner Lajos, Dr. Beöthy Károly, Dr. Müller János Bonyhád, Áldor Ödön, Holub János, Matzon Kál­mán, Stokinger János, Rosmanits Kálmán, dr. Ta- nárky Árpád. — Újra sikkasztás. Úgy látszik, hogy a sik­kasztásoknak külön rovatot kel! szánnunk. Hétről- ujabb és újabb sikkasztásokat hallunk vármegyénk­ben. Legutóbb folyó hó 1-én Búr Árpád dombóvári jegyzősegéd üzelmeinek jöttek a nyomára, aki Czéli Ferenc helyettes jegyzőiül sikkasztott el 87 frt 50 kr'. Bor a kihallga ása alkalmával beismer e, hogy sikkasztó't és most ott pihen a tamásii kir. járás, bíróság fogházában az elsikkasztott pénzzel átdor- Lézolt éjszakája után. — Uj szövetkezet. Bátaszéken «A bátaszék tejszóvetkezet« cimmel uj kereskedelmi szövetkezet alakult. _4. _______________________________________________________ — Austráliai gyűjtemény a múzeumban. Hösinsky Mór esperesnek sikerült kieszközölni a nemzeti múzeumnál, hogy a néhány évvel ezelőtt elhalt Fcuichel Sámuel, fiatal természettudósunk ál­tal Uj-Guineában gyűjtött austráliai néprajzi, illető­leg népfoglalkozási tárgyak egy szép complexumát átengedik a mi vármegyei múzeumunknak ; ezenkí­vül most is Ausztráliában kinn élő tudós hazánkfia, Biró Lajos, eddig haza küldött gyűjteményeinek egy részét is letétileg itt helyezik el. Igen érdekes és nagyfontosságu ezen ausztráliai lelet, mert az ottani vadnépek még e század elején, sőt részben most is kőkorszaki kultúrában vannak; s igy ta­nulságos összehasonlitást lehet tenni a mi múze­umunk gazdag kőkorszakbeli — 3000 év előtti — leletei s az ausztráliai mostani népfoglalkozási tár­gyak között. — Aranykarsujtás a csendőröknek. A hon­védségnél tovább szolgáló altisztekre nézve már a folyó év elején életbe lépett kedvezményeket rész­ben a csendőrségre is kiterjesztette a király. Ezek szerint mindazon csendőröknek, a kik a csendőrség­nél már három évet töltöttek, a reájuk ez idő alatt kiszabott fegyelmi fenyítések töröltetnek. A jövőben a velük szemben eddig alkalmazott rendi fenyítések egy része elesik. Végre pedig a 6-ik és 9-ik tény­leges szolgálati év után a közös hadsereg, illetve a honvédségnél tovább szolgáló altisztekéhez ha­sonló aranykarsujtással való kitüntetésre tarthatnak igényt. — A pécsi kereskedelmi és iparkamara közgyűlésében a nyilvánossági joggal felruházott vegy-vizsgáló állomások létesítése tárgyában érke­zett miniszteri leiratra a kamara, tekintettel arra, hogy ily vegyvizsgáló állomásnak Pécsett létesíté­sét fontos közgazdasági és közegészségi érdekek köve élik, elhatározta, hogy érintkezésbe lép SkoJJ Ferenc, főreáliskolái tanárral s közreműködik, hogy ily állomások lehetőleg Kaposvárott és Szegzárdon is létesüljenek. — A gerjen-foktüi rév díjszabályza­tának jóváhagyása ellen a kamara észrevételt nem tett, — még is felveendőnek tartja a díjszabályzatba, hogy a rév közlekedési menetrendje könnyen hoz­záférhető kelyen a díjszabályzattal együtt kifűggesz- tessék s a díjszabályzatba felvétessék, hogy a komp vásárok alkalmával mindannyiszor közlekedni köte­les, valahányszor 80 krt fizető személy és áru át­szállításra összegyűl. — A vármegyei székház átalakítása. A vár- megyeházán szükségessé vált alapos renoválások és átalakítások ügyében a belügyminiszter értesítette vármegyénk közönségét, hogy az erre vonatkozó előmunkálatok már folyamatba tétettek, s az épít­kezésekre vonatkozólag a tervek és költségvetés után fog határozni. Reményünk van tehát arra, hogy az ódon vármegyeház nemsokára a szükség­nek megfelelő célszerű átalakításokon megy kérészül. — A lengyeli uradalomból. Gróf Apponyi Sándor megyénk nagybirtokosa a kies lengyeli für­dőt látogatottabbá és élénkebbé óhajtja tenni, e végből egy rendes fürdői orvosi állást rendszeresí­tett, melyre Dr. Dicenty Gyula bonyhádi községi orvost nevezte ki. A kinevezett fürdő orvos állan­dóan Lengyelen fog lakni. — Az ügyvédi kamarából. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Rosinger Vince ügy­véd dombóvári lakos a pécsi k;r. törvényszék mint büntető bíróság által 1896. évi 3.210/B. sz. alatt hozott s felsőbiróságilag helybenhagyott ítélettel hi­vatalvesztésre ítéltetvén, őt a folyó évi 159/1. sz. alatt hozott s a nagyméltóságu m. kir. Curia által folyó évi 4.448/P. sz. alatt helyben hagyott határo­zatával az ügyvédek lajstromából törölte. — Tanítói korpótlékok. A közoktatásügyi mi­niszter Czáy György tabódi r. kath., Mercz Ede nagyszokolyi ág. ev., Bozsolik Ferenc decsi rom. kath., Becht Konrád és Martin György bonyhádi ág. ev, Szász Ármin és Komstein Ignác hőgyészi izr., továbbá Huber János és Strobel Zsigmond uzd- borjádi, Stern Dávid és Rosenbergné szül. Misner Róza ódombóvári, Klein János belaczi r. kath., Gáspár Ödön és Simrák László bátai r. kath. ta­nítók korpótlékát államsegélyként kiutalványozta. — Névváltoztatások statisztikája. A belügy­miniszter a törvényhatóságoknak megküldötte a fo­lyó év első felében engedélyezett névváltoztatások­ról szóló kimutatást. A kimutatás szerint a belügy­miniszter 2761 folyamodónak engedte meg a név- változtatást, mely eredmény az 1897. év ugyanazon időszakában engedélyezett névváltoztatással szemben 1939 esettel kedvezőbb. A folyamodók között túl­nyomó többségben vannak a vasúti alkalmazottak. TOLNA VÁRMEGYE. — Őszi kép. A hervadó múlandóság jelképe- zője, a poéták örök ideálja, ismét itt az ősz. Az avart zizergő lombok borítják, a hazát vesztő ván­dormadár hucsudalát énekli és a nemrég pompájá­ban virult természeten nemsokára az enyészet üli diadalmát. Az ősz az élet peripethiája. A remény­virágok hervadása. A küzdő lélek megnyugvása, csöndes rezignáció ideje. Elmerengés a múltak ese­ményein és vigasztalatlan állapota az ember jelen­jének. Valami félelmetes igazság van benne. A'mi­kor a kegyeletiül tikkasztó nyár elvégzi pályafutá­sát, hogy az átmenet harmonikus folytonossága meglegyen az érzést dermesztő hideghez, bölcs al­kotásként teremtődött a kiegyenlítő ősz. A két vég­telent ellensúlyozza és összeköti a középarányos, mint az ember pályafutásában a deres férfikor. Azok a kopaszodó nagy fák ott a vadonban, az elsárgult levelek takarói, úgy hasonlítanak a kopaszodó em­berekhez. Az elhagyatott erdőnek minden egyes csupasz Iája regéli hajdani virulását, nem is oly régi szépségét. Elmondja, hogy árnyat nyújtott a reménylő szerelmeseknek és elmondja, hogy most már az enyészet diadalmaskodott rajta, jött a si- vitó szellő és lehordta a diszesitő" lombokat, szét­szórta, elrabolta reményes zöld szinü leveleit és most áll magában büszkén, megnyugvóan. A kopa­szodó fejek is az emberkor őszi évszakai. Ez az ősz. Bánkodás a régiek vágyódásán, de csöndes, poétikus megnyugvás a végzet szándékában. A szív már keveset vészit, édesítő képei szétoszlottak és nyugalommal várja a természet halálát, az ősz lassú elmúlását és a dermesztő hideg ébredését. — Bélyegmentes alapszabályok. A m. kir. közigazgatási bíróság 1897. évi 10.960. illetőleg 14.326. számú elvi jelentőségű határozatában ki­mondotta, hogy temetkezési egyletek alakulási jegy­zőkönyvei és alapszabályai, továbbá kath. népkörök alapszabályai bélyegmentesek. — Tolnamegyei fiú dicsérete. A «Besztercze« cimü lap Kis József tolnamegyei származású, jelen­leg dévai fogházfelügye'őről nagy elismeréssel em­lékezik meg egy 45.000 frt értékű termésarany tol­vajának kiderítése körül tanúsított sikerült művele­téről. A gyanúsított tolvajt bizonyítékok hiánya mi­att már éppen szabadlábra akarták helyezni, midőn a derék fogházfelügyelő ébersége rájött egy nagy furfanggal elrejtett levélre, melyben a tolvaj az el­I lopott arany hollétéről akart tudomást adni. A le­leplezett tolvaj felajánlotta a kincs felét a felügyelő­nek, de ez nem fogadta el ajánlatát, hanem a bi­zonyítékot átszolgáltatta az ügyészségnek. A bánya­igazgatóság megjutalmazta a kötelességhii fogház­felügyelőt. — Kivételes nösűlési engedélyek. A honvé­delmi miniszter a védkötelezettség fentartása mel­lett kivételes nősülési engedélyt adott Gerner György bátaszéki, Hainemann Menyhért szászvári, ifj. Bán Mihály őcsényi, Föglein József mözsi, ifj. Zulauf Konrád k.-tormási, Schönberg Zsigmond budapesti, ifj. Tóth Mihály tamásii, Tillmann János d.-herényi, Marosi György szakcsi, Novreczky György agárdi, Pernitz Bálint bátaszéki, Petz Ágoston mözsi, Probszt János teveli, Schmidt György f.-nánai, Hideg Ignáe gy.-Jovánczai, ifi. Imrő János bátai, Korpádi Pál bátai, Kűl József harczi, Lippert Márton kocsolai lakosoknak. — Tudnivalók a vadászoknak. A belügymi­niszter 1898. évi 2136. számú elvi jelentőségű ha­tározata értelmében aki vadászőrét, vagy szolgáját idegen vadászterületre, tehát orvvadászni küldi, nem követ el külön kihágást, hanem az illetőre kisza­bott pénzbüntetésért felelősséggel tartozik. — Névmagyarosítások. Kuszán János dombó­vári vasúti pályafelvigyázó és gyermekei: Julia, Mária, Anna és Erzsébet vezetéknevöket, *Fenyves-s re, Derbies, igazabban Dirbusz Lajos, hidegkúti vasutmálházó és gyermekei : Regina, Ilona, Gyula, Károly, Sándor és Margit «Diósi*-ra, Majer András hidegkúti váltóőr ^Magyar*-ra, Steiner Soma si- montornyai születésű, budapesti vasúti ellenőr és gyermekei: Adél, Andor és Elemér *lolnai*- ra, Polnauer Joachim felsőireghi lakos «Polgár» ra, Weisz Gyula kónyii illetőségű budapezti magán hi­vatalnok s Vajdas ra változtatták. 1898. október 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom