Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-06 / Rendkívüli kiadás
Vili. évfolyam. Rendkívüli kiadás Szegzárd, 1898. junius 6. Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . Negyed évre . Egy sz.'.m ára 50 12 Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Kraramor Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : , Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított j árszabály szerint számíttatnak. A Garay szobor leleplezési ünnepe. Egy hosszú múltnak vágyódása nyert inegtestesitést a tegnapi nappal. Ami még nem is oly rég a képzelet ködös levegőjében homályosan borongott, a mai nappal a megvalósulás stádiumába lépett. Tolnavármegye hazafias közönsége, élén a központ tevckeny intelligenciájával, szobrot emelt egyik legnagyobb fiának, hogy késő nemzedékeknek hirdesse az ihletett költő iránti háláját. Dicsőség érte mindazoknak, kik akár anyagi, akár szellemi erejükkel csak parányi részt is vettek a munkában. Elismerésünk a szobor-bizottságnak, melynek minden egyes tagja a költő nagyságához mért szeretettel karolta fel a megvalósítás eszméjét .Elismerés a bizottság fáradhatlan elnökének, Eör- dős Vilmosnak, aki első volt a küzdők sorában, hogy az eszme testet öltsön. Elismerés és köszönet a rendező-bizottság elnökének, Simontsits Elemérnek, ki a tegnap lezajlott valóban fényes ünnepségek rendezése érdekében óriási munkát teljesített. Köszönet a biz. jegyzőjének, B o d n á r Istvánnak, aki kiváló munkásságával a költő halhatatlan emlékének szentelt Garay albumot nagyszerű sikerrel megszerkesztette. Dicsőség a szobor zseniális alkotójának, Szarnovszkynak, aki e munkájával elérte méltó helyét az elsőrendű művészek gárdájában. — Immár nem csüggedünk. Amely város s vármegye megtudja becsülni nagyjait, az maga is a nagyok között foglal helyet. Ünnep előtt. Már szombaton élénk élet uralkodott a városban. Mindenki sietett, hogy kivegye az ünnepből az őt megillető részt. A város apraja-nagyja kinnt sürgött-forgott az utakon, különösen a szobor környékét özönlötte el a járók-kelők tömege, nézte a tribünök és házak diszitését. Lobogó díszt öltött a város. Érezte mindenki, hogy oly ünnep közeleg, a mely Szegzárd történelmében nagy fontosságú és a háztulajdonosok siettek, hogy házaikat fellobogózzák, kicsinosítsák, az erkélyeket drapériákkal, kandeláberekkel díszítsék fel. Különösen az estéli órákban mind mozgalmasabbá vált az élet, midőn a rendező bizottság fehér vállszalagos tagjai jöttek össze a főgimnázium melletti téren, hogy onnét együttesen vonuljanak ki a vasúthoz az érkező vendégek elé. A 7 és 7* 8 óra között összegyűlt rendezőség mintegy 50 kocsin vonult ki a vasúthoz és élénk türelmetlenséggel várta a már előzetesen jelzett vonatot, a mely a fővárosi vendégeket hozta. A rendezőség félkör alakban foglalt helyet, mögötte a festői egyenruhás vármegyei hajdúk és a kivonult tűzoltóság kordont húzott* A mint a vonat érkezését jelezték, a tűzoltóság fáklyát gyújtott és a zenekar rázendített egy indulóval. 8 óra 10 perckor robogott be a vonat. Elsőnek P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter szállott ki a kocsiból, L é v a y Józseffel, a tudomány, akadémia küldöttével és Herczegh Mihály egyetemi rektorral. A megérkezett urakat a rendező bizottság élénk éljenzéssel fogadta, a melynek elhangzásával Simontsits Elemér vármegyei főjegyző a következő beszéddel üdvözölte a város vendégeit; Nagyméltóságu Minister Ur! Igen tisztelt Vendégeink 1 A szegzárdi Garay ünnepélyt rendező bizottság a szobor leleplezésnél megjelenő testületek s azok képviselői, valamint Ó Nagy méltósága iránt érzett legmélyebb tisztelete s hagyományos magyar vendégszeretete által vezettetve, a maga egészében megjelent, hogy már a megérkezés pillanatában kifejezést adjou annak, miszerint e város falai között a lakosság közszelleme féltékenyen őrzi a vendégjog tiszteletét. S habár úgy a lakosság egyetemét, mint bennünket itt e percben a legerősebben tán a vendéglátás örömének érzelmei hatnak át, el nem hallgathatom, hogy ama hatásnak tényezői között, melyet hazánk legelőkelőbb tudományos, irodalmi és művészi köreinek ünnepélyünkön való képviseltetése kelt, legelső helyen áll a maga teljességében átérzett megtiszteltetés. De engedjék meg nekem, hogy a mikor őszinte tisztélettel és benső igaz örömmel üdvözlöm mindnyájukat, ez exotikus csokor közepéből, melyet nekünk e szó »vendégeink« nyújt, ezúttal csakugyan kiemelhessek egy hazai virágot, melynek zsenge korában a fejlődés első feltételeit ez a vidék szolgáltatta s mely Tolnavármegyéutk mindenkor dísze volt, ma pedig méltó büszkesége s P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter ur 0 nagyméltóságát a mi megkülönböztetett tiszteletünk nyilvánításával külö- nö-en is üdvözölhessem, biztosítván őt arról, hogy bármily fénynyel teljes is a jelen, melyet ő a magáénak mondhat és mi, tolnaiak, önérzettel emlegetünk, melegéből mit sem veszített az ő körünkben töltött múltjára való emlékezés. Ezekkel az érzelmekkel köszöntőm Nagyméltóságodat, úgyszintén a magyar tudományos Akadémia, a magyar kir. tudomány egyetem, a Kisfaludy és Petőfi társaságok, a nemzeti Salon, a képzőművészeti társulat, az Otthon, az Újságírók köre és a meghívott hirlapok küldötteit, kérve egyszers- mint, hogy magukat körünkben otthonosan érezni s ha a szokott kényelmet fel nem találhatnák — e körülményt ne a mi vendéglátásunk fogyatékosságának, hanem kisvárosi viszonyaink leküzdhetetlen- ségének betudni méltóztassanak. . Isten éltesse az Urakat 1 Az éljenzés lecsillapultával az elszállásolási bizottság tagjai siettek vendégeiket felkeresni, hogy megjelöljék nekik a kocsikat. A bevonulás. A legszebb rendben vonult be a hosszú menet a városba. Az állomásflál Baj ó Pál szolgabiró ügyes és tapintatos rendezésének köszönhető, hogy a legparányibb fennakadás sem történt és hogy mindenkinek kijutott a kocsikból, mely őt megillette. Az első kocsin gróf Széchenyi Sándor főispán oldala mellett P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter foglalt helyet, utánna a tűzoltói zenekar, a mely teljes precizitással működött és a fáklyások. Majd sorban az egymást követő kocsikon a tudományos akadémia, tudomány egyetem, a Kisfaludy társaság, Petőfi társaság, a képzőművészeti társaság, Otthon, Újságírók egyesülete képviselői stb. stb. be- láthatatlankocsi sorban a közönség folytonos viharos éljenzése között. Az előre megállapított programul szerint minden egyes vendéget az elszállásolási bizottság tag- ! jai vezettek otthonukba. A vendégeket egész utón a közönség élénk rokonszenve kisérte, a házigazdák törekedtek, hogy minél fényesebben kivilágítsák ablakaikat. Megérkezve a városba, a tűzoltó zenekar a fáklyásokkal együtt a Garay-téren helyet foglalt, mig a vendégek lakásukra mentek, hogy átöltözzenek a főispáni estélyre. A főispán estélye. Alig értek szállásukra a fővárosi vendégek, már siettek, hogy frakkba vágják magukat, hogy gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t., főispán meghívása folytán a 9 órakor kezdődő theaes- t é 1 y e n résztvegyenek. A fényesen kivilágított főispáni lakosztályban 9 óra után fel és alá hullámzott a diszes vendégsereg, melynek soraiban ott látjuk P e r c z e 1 Dezső belügyminisztert, G i h z c y miniszteri titkár kíséretében, Csapó Vilmos, Sztankovánszky János, Kovács S. Endre, B e z e r é d j Pál vármegyei bizottsági tagokat, Kämmerer, S z 1 u h a, R á t k a y, B o d a képviselőket, az összes fővárosi társulatok kiküldötteit, valamennyi hírlap képviselőjét, Szarnovszky Ferenc szobrász művésztársait, F ö r d ő s Vilmos kaszinói elnök, Biróy alelnök, Simontsits Elemér rendező-bizottsági elnök, S e 1 c z József, \V o s i n s z k y Mór, T o 11 h Ödön, K r c s m á- r i k Pál, Steinekker, Örffy, Török, Tóth Károly, Kurz Vilmos, Leopold Kornél dr., Bodnár István rend. biz. tagokat. A vendéglátó háziúr a nála megszokott lekötelező szere- tetreméltósággal fogadta vendégeit, kik csakhamar összeismerkedve, kisebb-nagyobb csoportokban tárgyalták a nap eseményét. Eközben felszolgálták a lucullusi módon berendezett álló buffet mellett a pompás hűsítőket, pezsgőt, csemegét és vidám társalgás közben gyorsan pergett le az idő. Úgy 11 óra tájban az egész társaság búcsút véve a legfigyelmesebb házigazdától, együtt levonult a kaszinó gyönyörűen kivilágított nyári helyiségébe, hol már óriási közönség ünnepi diszben volt együtt. A térzene. Már nyolc órakor szokatlanul élénk élet uralkodott a kaszinó gyönyörűen kidiszitett kertjében. Sorra gyülekeztek Szegzárd összes hölgyei és sietett mindenki, hogy helyet keressen magának és igy várja be a főispántól érkező vendégeket. Mindenütt egy-egy csoport a szeretet lázas érdeklődésével beszélte a bevonulás szépségeit és örült a inai napnak. Fent a pavilion erkélyén Garai Ferkó húzta a szebbnél-szebb nótákat, ő is tudta, hogy ma ki kell tennie magáért az idegenek előtt. Ezalatt a sétálók tömege egyre nőtt és már alig lehetett helyet kapni, midőn 11 óra felé, a főispáni estély után, a közönség élénk érdeklődése és rokonszenve között megérkeztek az idegen notabilitások. A rendezőség tagjai siettek, hogy megismerkedjenek a fővárosi vendégekkel, akik hízelgő szavakkal köszönték meg a szives fogadtatást és nem győztek eléggé kifejezést adni a kert és a pavilion, különösen azonban a hölgyek szépsége felött. Egy csoportban ott láttuk P e r c z e 1 Dezső belügyminisztert, gróf Széchenyi Sándor főispánt és S e 1 c z József törvényszéki elnököt, egy másikban élénk beszélgetés folyt Simontsits Elemér, L é v a y József és H e r c e g h Mihály között, amott \ á r a d y Antal és K e n e d i Géza szellemes anekdotáival mulattat egy csoport zsurnalisztát. Valóságos bohém világ. Írók, szobrászok, festők együtt ékelődnek a legkedélyesebb hangulatban és a vidám
