Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

1898. junius 5. Garay János eddig ismeretlen levele. Garay János 1846. november 16 án kelt le­velet intézett Mehnverth Ignác, akkori szegzárdi főjegyzőhöz, gyermekkori jóbarátjához; ezen leve­let Mehrwerth Ferenc ur, a boldogult fia a napok­ban találta meg véletlenül a család egyéb iratai között és szives volt átengedni lapunknak közlés végett. Az érdekes levél ekként szól: Pest, nov. 16-án 1846. Kedves Barátom ! Folyó hó 11-én kelt leveledet a’ hozzácsatolt előfizetők jegyzékével ’s vele járó 45 pengő forint­tal pontosan megkaptam, miről ime ezennel meg­nyugtatlak ’s egyszersmind szives baráti köszönete- met mondom. Szegzárdról 30 előfizető, megvallom, elég, ’s engem meglepett, de ép olly mértékben ta­núsítja a’ te fáradhatatlan, buzgó barátságodat irán­tam, melly nélkül e’ szám, tudom, felényire sem növekedett volna. De hiszen te e’ szives barátsá­godat eléggé bebizonyitád már Szegzárdon létünk­kor is, s valamint engem, úgy, hidd el, egész csa­ládomat a’ legmelegebb viszonérzelmekre köteleztél. Nem hiszed, mennyit emlegetünk benneteket; a' nők kedves nődet, gyermekeim gyermekeidet, s én legkivált, mint illik, téged. Még Szegzáid soha sem tett reám olly kellemes benyomást, mint most, ’s ennek egyik oka bizonyára a’ ti szives baráti kö­rötök’ irántami nyilatkozásaiban rejlik. Adja Isten, sokszor lehessenek még illy találkozásaink. Ez alkalommal szegzárdi emlékezéseinket az ide mellékelt csekélységekkel kívánjuk tanúsítani : először is kedves nődnek ide zárjuk ruháját, miről Mimi bővebben ir neki; másodszor a gyermekek­nek egy kis vásárfiát, Imiinek katonákat, Juliská­nak edényt, Jóskának pedig, minthogy kereskedői pályára készül, az ide csatolt kézi könyvet, ha hasz­nát veheti; A te számodra ide zárok egy példányt Frangepán Kristófnéból, s egyet a rollrajzokból. Csekélységek, de annyi a mennyi tőlem most telik. Vegyétek olly szívesen, minő szívességgel küldjük. Egészségi állapotom jobbra fordulóban van ; de képzelheted hátramaradásomat, miután október 3-ka óta a’ mai szent napig, tehát már másfél hó­nap óta nem hagyhattam el a szobát, az ágyat is csak e’ napokban. Még vagy 10 — 12 nap szoba- őrző, kell, hogy maradjak. Ez félig oka annak is, hogy munkám «Az Árpádok« a vásárra el nem készült, s’ tőlem példányokat december első hetei előtt senki sem 's igy ti sem kaphattok ; de azon előnye minden előfizetőm vigasztalására szolgálhat, hogy példányát 30 pengő krajcárral olcsóbban kapja, mert bolti ára a’ munkának 2 frt p. leszen. A' szegzárdi bor, hallom, csakugyan dicső lett; a bugyáki-féle kóstoló, nyitott üvegben 5 hét múlva is édes és pompás volt; ugyan ily jeleset producál itt Alutschenbacher; de a hajókon a leg­jobb is csak 5 pforintjával kelt, Kristófok Feri leg­alább igy adta el nehéz borait; te, a mint hallom helyben 6 pforintért adtad el a tiedet, mi minden­esetre igen szép ár, mellyet fáradságodért megér- demlesz, de én mégis óhajtottam volna, hogy leg alább két év múlva négy annyi áron adandhatnád el. Ürmösödet orvosom itta meg, 's nem győzte magasztalni; én október 3-ka óta sem egy csepp bort nem ittam, sem dohányt nem szíttam, de kop­laltam és izzadtam eleget. Azon szives baráti kört, melly nekem Szeg- zárdoni mulatásomat barátságos indulatával olly kedvessé tette, névszerint Domsics Lajos és Halász zsef urakat, a mi jó Palinkat, loth István ügyvéd ’s Iraiber doktor urakat ’s te fogod tudni a többit is, Pap Antal tiszteletes urat a' legszívesebben kö­szöntőm és üdvözlöm. Nődet és gyermekeidet csó­kolom, téged a’ legőszintébb szeretettel ölellek. Igaz barátod Garay János. Leveledet mindenkor igen szívesen veszem, irj többször is. Lakásom: Hatvani utca Gebhard- ház 2. emelet. ^*4 TOLNA VÁHMEO-YE. 5. Szarnovszky Ferenc. Szarnóvszky Ferenc Budapesten szüle­tett 1863. december 23 án rom. kath. szülőktől. A fővárosi ipariskola elvégzése után 1885-ben kezdte a szobrászati pályát a bécsi akadémián H e 1 m e r, Weiyre szobrásztanárok vezetése alatt. 1886-tól 1889-ig további kiképzés végett államköltségen Párisba ment sChapués Falguiér e-nek volt kedvelt tanítványa. 1890-ben Bohm londoni szob­rász mellett dolgozott. Párisi tanulmány ideje alatt három ízben nyert első díjat, portréval s természet utáni stúdiumával s 1887-ben nyolcvanhét pályázó közül harmadik helyen való kitüntetéssel jutott be a francia mester iskolába, az «Eco le national special des beaux arts*-ba. 1888-ban a párisi S z a 1 o n-ba egy mellkép tanulmánya első helyen lelt befogadva. Az érem készítés művészetének elsajátítása s hazánkban való meghonosítása céljából 1893-ban 3200 frt állam1 segélylyel Párisba küldték. Ő ké­szítette a főváros megbízásából a király huszonöt éves koronázási jubileuma alkalmára az érmet, va­lamint az iparművészeti múzeumnak nagy állami aranyérmét. Tanulmányozta az ércöntést is. Előbb Lon­donban, majd Nápolyban az úgynevezett «cire perdu“ eljárást s mintegy jövő életfeladatul tűzte ki magának, hogy az ércontés modern töké­letességeinek meghonosítása és kisebb művészeti tárgyak olcsó sokszorosítása érdekében széles kör­ben nagyobb mozgalmat és érdeklődést keltsen. Több kisebb tárgyon kívül mintázta még a képzőművészeti társulat Szent László érmét, a millenniumi kiállításra a »Kiegyezés» cimü allegerikus csoportot, Baross mellszobrát, amely két utóbbi azonban még jobb időktől várja a ki­vitelt. Első nagyobb megbízatása a Garay-szobor elkészítése volt, melyet nagy ambícióval, lelkesedés­sel, kiváló tudással, mindnyájunk elismerése mellett, a hazai monumentális szobrászat dicsőségére — nagyon sikerültén teljesített. A Garay szobor-bizottság 1894. évi január hó 6-án irta ki a pályázatot, melynek feltételei a kö­vetkezők voltak .­1. A pályamunkák a szoborügyet kezelő szegzárdi kaszinó címére, Szegzárdra 1894. évi október 1 ig beküldendők. 2. Kívántatik Garay János költőnk álló szobra a talapzatot beleértve 6 méter magassággal. Maga a szoboralak bronzból, a talapzat gránit vagy porfir- ből állítandó elő. 3. A beérkezett pályaművek a kaszinó végre­hajtó bizottsága által telkérendő 3 szobrász-művész, illetve szakértő, s az ugyanaz által kiküldendő 3 tag által biráltatnak meg és adatnak ki a díjak. 4. A legsikerültebbnek jelzett és kivitelre aján­lott munka szerzője a kivitellel megbizatik s neki a 2. pontban megjelelt műért a kötendő részletes szerződés szerint 12 ezer azaz tizenkétezer forint adatik ki. A pályamunkák közül a bíráló bizottság által tett ajánlat és sorrend szerint 3 részesül tisztelet­díjban. Első pályamunka 600 korona, a második 400 korona, a harmadik 200 korons. 5. A vázrajz szerint a téren jelenleg közkút áll. Ezen közkútnak stylszerü átalakítása vagyis a | szobor körül tervezett rácsozattal való összhangba huzata a pályázó művész feladatává tétetik azon megjegyzéssel, hogy ezen közkút külső alakjára vo­natkozó változtatásokra 1000 frt áll rendelkezésre. Pályáztak a következők: Kiss György, Ligeti Mór, Szász Gyula, Frank Kálmán, Jankovich Gyula, Brestyánszky Gyű la, Szarnovszky Ferenc és Sovánka István. A Garay szobor-bizottság Zala György, Strobl Alajos és F i 111 e r Kamii véleményének meghallgatása után u. e. év december 1-én hozta meg határozatát, melynek értelmében Szarnovszky Ferenc nyerte el az első dijat, illetve ő bízatott meg a kivitellel. A 600 koronás dijat Kiss György a 400 koronásat pedig Ligeti Mór pályaműve nyerte meg. A szobor leleplezési ünnepély sorrendje. A reggeli órákban a tűzoltó zenekar riadója jelzi az ünnepély kezdetét. Délelőtt '/jlO órakor a meghívottak és kül­döttségek gyülekezése a kaszinó helyiségeiben. 10 órakor a küldöttségek kivonulása a Ga- ray-térre. Ezután 1. Hymnus, énekli a szegzárdi dalárda. 2. Fórdős Vilmos, a szobor-bizottság elnöké­nek megnyitó beszédje. 3. Rátkay László, orsz. képviselő, a szobor- bizottság tagjának ünnepi beszéde, s ennek tartama alatt a szobor leleplezése. 4. Dr. Váradé Antal, pályanyertes alkalmi ódája, szavalja a költő. 5. Különböző testületek képviselőinek beszédei. 6. A szobor-bizottság elnökének beszéde, mely- lyel a szobrot Szegzárd nagyközség gondozásába átadja. 7. Szegzárd nagyközség képviselőjének be­széde, melylyel a szobrot átveszi. 8. Szózat, énekli a szegzárdi dalárda. Délután l'/j órakor a «Szegzárd-Szálló« nagy­termében az előre jelentkezettek számára közebéd. Ezzel egyidejűleg délután 2 órától kezdve a gimnázium melletti téren térzene, szolgáltatja a szeg­zárdi tűzoltó zenekar. Este 9 órakor a kaszinó kerti helyiségében táncestély -, belépti díj személyenkint 1 forint. ÜNNEPI VENDÉGEINK. Perczel Dező Lévay József Dr. Herczegh Mihály Csapó Vilmos Dr. Kämmerer Ernő Dr. Váradi Antal Rátkay László Zala György Telepy Károly ; Jakab Ödön Bartók Lajos Dr. Kenedi Géza Ábrányi Emil Bársony István INeugebauer László Papp Zoltán Hock János Hevesi József Farkas Imre Szatmáry Mór Cziklay Lajos Dr. Ferenczy Józse belügyminiszter, a tudom. Akadémia tagja, a m. k. tudomány egyetem Rektora. cs. és kir. kamarás, orsz. gy. képviselő, az orsz. képtár kormánybiztosa, az országos sziniakadémia igazgatója, orsz. gyűl. képviselő, szobrász, festőinővész. a Kisfaludy-társaság tagja, a Petőfi-társaság alelnöke. » tagja. » » > » » » > » orsz. gyűlési képviselő, a nemzeti Salon alelnöke. iró, az »Otthon« választ­mányi tagja. iró, az »Otthon« választ­mányi tagja, a B. U. E. főtitkára, a B. U. E. segitőalap igaz­gatóságának alelnöke. a kolozsvári egyetem ta­nára. Fadrusz János szobrász. Pékár Gyula iró, a »Budapesti Napló« belmunkatársa. Kózdy Kovách László a »Pesti Hírlap« munka­társa. Zoltán Jenő a »Budapesti Hírlap« mun­katársa. Dr. Molnár Gyula iró, az »Állami tisztviselők Lapjának« főszerkesztője. Pauer Géza festőművész. Kenézy Csatár iró. Lenkei Lajos a »Pécsi Napló« főszer­kesztője. Sántha Káro'y ev. lelkész, iró. Kálmán Dezső ref. « < Vaszary Gyula Pécs. szab. kir. város fő­kapitánya. Fekete Mihály Pécs szab. kir. város tiszti főügyésze. Dr. Jobszt László Pécs szab. kir. város tör­vényhat. bizotts. tagja. Bolgár Kálmán anyakönyvi felügyelő. Továbbá — kiket első sorban kellett volna emli­tenünk, Garay Jánosnak özvegye, leánya, test­vére: Garay Antal és egyéb családtagok, úgy­szintén Szarnovszky Ferenc, a szobor geniális megalkotója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom