Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-10 / 15. szám

4.

TOLNA VAEBTEGYR

1898. április 11.

Előfizetési felhívás!

Április hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése múlt hó vegén lejárt, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék.

Előfizetési ár:

Kg-ész évre ... 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 „ — „

Negyed évre . . 1 „ 50 „

Fg'y hónapra . . — „ 50 „

Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolna- vármegye művelt közönségének szives jóindulatába és pártfogásába.

Hazafias tisztelettel

A „TOLIAVÁMEG-YE“

politikai hetilap

szerkesztősége és kiadóhivatala.

— Tisztelt előfizetőinknek és lapunk barátjainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk.

H i r e k.

— Hazafias ünnepély. Husvét hétfőn, április 11-én, a negyvennyolcas törvények szentesítésének ötvenedik évfordulója alkal- kalmából délelőtt 10 órakor a belvárosi templomban Wosinsky Mór esperes-plebános ünnepi misét fog mondani, melyen a hatóságok és hivatalok tagjai testületileg fognak részt venni. 1 órákkor gróf Széchenyi Sándor, vármegyénk főispánja, a megyeház dísztermében ünnepi lakomát ad, melyre 100 meghívót küldtek szét.

— Mádi Kovács György állapotának javulása tartós. Az agg táborszernagy ereje mindjobban visszatér, étvágya jó, láza el- mullott és a tüdejében kiállott gyulladásnak nyoma sincs. Orvosai csak az idő enyhülését várják, hogy megadják az üdülőnek szobája elhagyására az engedélyt. A ba- lasagyarmati győzőnek a szobához kötött üdülés napjainak unalmát testvérei és számos látogató segít elűzni.

— Hymen. Wirth János cs. és kir. huszár- főhadnagy eljegyezte lipovnoki Lipovniczky Kálmán hevesi földbirtokos bájos leányát, Jolán kisasszonyt.

— Véglegesítés. A közoktatásügyi miniszter Wigand Jánost, a szegzárdi főgimnázium ideiglenes igazgatóját — mint örömmel értesülünk — a Vili. fizetési osztály

2. fokozatába osztott rendes igazgatóvá kinevezte.

— Kitüntetés. A belügyminiszter dr. //«z^í’/Ingácot, vármegyénk ügybuzgó tiszti főorvosát, az országos közegészségi tanács rendkívüli tagjává hat évi tartamra kinevezte.

— Kálmán Dezső — németül. Ki ne ismerné Kálmán Dezső kölesdi ref. pap pompás magyaros humorát, szellemes észjárását ? Mert ez az eredeti magyar iró német köntösben jelenik meg. Füstkaj rikák cimü elbeszélés gyűjteményét most fordítják németre s egy berlini cég adja ki. Kálmán Dezső újabb könyvét a kritika a legkedvezőbben fogadta. A fővárosi lapok, többek közt a Pester Lloyd többet közöl elbeszéléseiből. — Fájdalom : mi nálunk még nem méltányolták annyira Kálmán Dezsőnek, a »megye humoristájának« érdemét úgy, a hogy megérdemelné. Pedig könyvének ára csak 1 szerény forint, s a szerzőnél Kölesden még mindig j kapható. Ajánljuk e valódi élvezetet nyújtó, pompás, jó izü, magyar humortól duzzadó művet intelligens közönségünk figyelmébe.

— Az érdem jutalma. Várady József, szegzárdi csendőr őrmestert, hosszú és kiváló szolgálatainak elismeréséül Ő Felsége a koronás ezüst ér- dtmkereszttel tüntette ki; az ünnepélyes dekorálás tegnap délelőtt l/i\2 órakor ment végbe a csendőrlaktanyában, a díszben öltözött csendőrök jelenlétében, amidőn Buday Gyula, főhadnagy igen szép beszéd kíséretében tűzte mellére az ünnepeknek az érdemkeresztet, mit Várady meghatva köszönt meg. Az ünnepélyes aktuson több meghívott vendég is részt vett, kiket Buday főhadnagy barátságos villás reggelivel vendégelt meg.

— Elmaradt vásár. A szegzárdi virágvasárnapi vásárt a folytonos esőzés és nagy szélvihar miatt nem lehetett megtartani. A vásári helypénzbérlők folyamodtak a kereskedelmi miniszterhez, hogy pé>tvásdrt engedélyezzen Szegzárdon, a mi nagyon kívánatos is városunk összes iparosainak és kereskedőinek, de magának a nagyközönségnek érdekében is.

— 48-as ünnepély a főgimnáziumban. A

szegzárdi állami főgimnázium folyó hó 17-én, jövő vasárnap, ünnepli meg a 48-as mozgalmak emlékezetét, gazdag és változatos tárgysorozattal a tágas és díszes tornacsarnokban d. e. fél 10 órakor. Ez ünnepély alkalmával az intézet egy ifjúsági zászlú- alap javára köszönettel fogad bármily csekély adományt.

— Kaszinóestély. Husvét-hétfőn a szegzárdi kaszinóban táncestély lesz ; kezdete 9 órakor.

— Kinevezés. A szegzárdi kir. törvényszék elnöke Steiner Sándor dunaföldvári kir. járásbiróI sági fogházőrt a szegzárdi kir. járásbírósághoz hivatalszolgává nevezte ki.

— Átlépés a honvédséghez. Dömyei Béla, a br. Reicher-féle 68. számú gyalogezredbeli főhadnagy, Dömyei Ferenc bátaszéki tanító fia, április 1-től fogva a m. kir. honvédség tényleges állományába áthelyeztetett.

— Jegyzői vizsga. Az április 1-én és 2-án megtartott jegyzői szigorlaton okleveles jegyzőkké- képesittettek: Brenn Zoltán, Danóczy Géza, Jen- vay Kálmán és Nagy Vilmos.

— A bonyhádi sorozáson, melyen polgári elnökként Forster Zoltán vármegyei I. aljegyző működött, a vizsgálatra fölhivott 738 katonaköteles közül az ujoncjutalékba besoroztatott 141, a pótlékba pedig 58. A sorozások között itt volt a legkedvezőtlenebb eredmény.

— A bátai vásár — a kereskedelemügyi minister engedélye folytán, jövő kedden, április 12-én fog megtartatni, mert ápril 4-én összeesett volna a szegzárdi vásárral, a mi ugyan a rossz idő miatt nálunk is elmaradt.

— Államszámviteltani vizsgák. A pénzügy- miniszter közhírré teszi, hogy a Budapesten működő államszámviteltani állami vizsgázó bizottság előtt vizsgázni kivánók, szabályszerüleg fölszerelt kérvényeiket a bizottság ez időszerinti elnökének, a pénzügyminiszteri számvevőségi igazgatói állás teendőivel megbízott Baráti Ede pénzügyminiszteri osztálytanácsosnak (Budapest m. kir. minisztérium) címére tartoznak beküldeni.

— Pályázat postamesteri állásra. Némedi- ben postamesteri állásra hirdetett pályázatot a pécsi posta és távirdaigazgatóság három heti határidővel. A postamester járandósága 180 frt évi dij, 40 frt irodai, 21 frt kézbesítési és 200 frt szállítási átalány. A postamester köteles Némediről Pincehelyre naponként oda és vissza gyalogküldönc járatot föntartani.

— Áthelyezés. Mátrai Gábor szegzárdi kir. ügyészségi Írnokot a debreceni kir. főügyész az ottani ügyészséghez Írnokká nevezte ki.

— A bíróság köréből. Selcz József kir. törvényszéki elnök folyó hó 8-án több napi tartózkodásra hivatalos ügyben a fővárosba utazott. Dr. Sonnnwend Frigyes kir. törvényszéki biró két heti, dr. Szabó Gyula kir. törvszéki vizsgálóbíró nyolc napi és Krcsmárik Pál kir. ügyész 10 napi szabadságra utazott.

Később a szomorá emlékű szabadságharc lezajlása után, midőn a politikai helyzet képe ismét borongossá változott, * Rendületlenül* cimü ódájában kérve-kéri honfitársait, hogy minden külső csillogás, anyagi haszonlesés, hir és dicsőség kísérleteivel szemben, legyenek rendületlenül igaz hívei hazájuknak és e költeményét a következő lendületes és erőteljes szavakkal zárja:

»Hallottad a szót: »rendületlenül?«

Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, —

Lenu a sikamló tér, nyomás felül,

Vész és gyalázat el ne rántsanak.

Oh értsd meg a szót: árban és apályon!«

— Szírt a habok közt — hűséged megálljon!«

A 60-as évek végén, midőn édes hazánk egén már a szabadság tiszta napja derült fel, az ő kedélyében is beáll az a jótékony csend és nyugalom, amire mindig vágyott s a minek szelíd behatása alatt egyes bölcselmi és idylikus tárgyú költeményeit irta. Megénekel ezekben az életből vett kedves képeket s egyes mozzanatokat, majd saját életének változó képei szolgáltatják tárgyát dalainak, melyekben a humoros és satirikus elem is gazdagon és találóan jelenik meg.

Ily tárgyú költeményeiben gyakran találunk hivatkozást családi életére, annak kisded körében végbemenő mozzanatolua; de hogy magát abban, mily elégedettnek és igazán boldognak érezte, az legvilágosabban kitűnik 1847-ben Petőfihez intézett levelének egy nyilatkozatából, melyben neki, mint legkedvosebb barátjának a következőket írja:

»Gyakorta ismét igy imádkozom :

Mennybéli Isten, édes istenem 1

Adj annak a szegény Sándornak immár

Adj valahára állandó tanyát,

Csendes tanyában szép kis fürge nőt,

Angyal kedélyű szende barna nőt;

Mellé mosolygó szép gyerkőcöket Egy párt, ha többet nem, fiút és leányt.

Oh adj családi boldog életet 1«

E soraiban nemcsak, hogy ráismerünk saját családi boldogságának festésére, a mennyiben neki is volt csendes tanyája, abban két kedves gyermek, íiu és leány és egy nemes, szelíd, művelt lelkű nő, ki megértve őt küzdő társa, vigasztalója, támogatója volt egész életén keresztül, — hanem biztos jelét látjuk ebben annak, hogy ő nem a hírnevet, dicsőséget, gazdagságot tartotta a fődön legfőbb jónak, nem ezeket kivánta barátjának, hanem a kedves otthont, a családi boldog életet.

Még ünnepeltetése közepette is, midőn az akadémia palotájában lakva, fényben él, vissza vágyik lelke a kis falusi lakba és »Epilógus« cimü költeményében igy szól:

»Az életet már megjártam:

Mit szivembe vágyva zártam,

Azt nem hozta,

Attól makacsul megfoszta.«

Majd tovább igy folytatja :

»Egy kis független nyugalmat,

Melyben a dal megfoganhat,

Kértem, kérve:

S ő halasztó évről évre.

Csöndes fészket zöld lomb árnyán,

Hová múzsám el-elvárnám,

Mely sajátom;

Benne én és kis családom.«

Midőn ekként, az emlékezet szárnyain, a múltba szállva, követtük hazánk e nagy alakjának élet- utait, a szerény falusi laktól, a »kis bogárhátu viskó «-tói fel a fényes palotáig; az ismeretlenség homályától fel az elismerés, hir, dicsőség legragyogóbb fénypontjáig; midőn bepillantottunk lelkének tiszta tükörébe és gyönyört merítettünk képeinek szemlélőiéből, melyek az ő, magas röptű szellemének és nemes szivének minden vonását híven ábrá- volják: önként éled fel szivünkben a tisztelet, cső. dálat, és fölemelő szeretet érzelme.

Mély tiszteletet kelt lelkűnkben kitartó munkássága, önzetlen hazaszeretete és tiszta jelleme, — csodálatot erkölcsi nagysága, messze kimagasló költői tehetsége és ezekkel szemben igénytelensége, zárkózott egyszerűsége és szerénysége, — szerete- tet, egész lénye, melynek fő alkotó eleme szintén a legtisztább keresztényi szeretet volt.

E tiszteletnek, csodálatnak és szeretetnek adott méltó módon kifejezést még életében a nemzet és szeretett királya is, azon kitüntetésekben, melyekkel elhalmozta őt; halála után pedig abban, hogy kegyeletes áldozatul, örök időkre, művészi nagy alkotásu ércszobrot állított emlékének.