Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-01-10 / 2. szám

2. TOLNAVÁRMEam 1897. január 10. — A vármegyei mezőgazdasági bizott­ság szervezéséről alkotott szabályrendeletet, to­vábbá a Tolna vármegyei gazdasági egyesületnek a szabályrendelettel kapcsolatosan módosított alap­szabályait a földmivelésügyi miniszter a be! ügy mi-* niszterrel egyetértóleg jóváhagyta. — Anyakönyvi és házassági ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok. Bel­ügyminiszter 1896. évi 101.697 : Ha a házasulok közül egyik keresztény a másik nem keresztény (izraelita, felekezet nélküli), a férfi osztrák állam­polgár : a házasság kihirdetése Magyarországon sem rendelhető el és a házasság Magyarországon sem köthető meg. — Belügyminiszternek 1696. évi 92.481. -sz. Az állami születési anyakönyvbe a gyermek keresztszüleire vonatkozó adatok bejegy­zésének helye nincs. A házak számozva vannak, a születéshelye házszám szerint is megjelölendő. — Belügyminiszter 1896. évi 108.138 Nem szabad az anyakönyvbe azt jegyezni be, hogy az anya­könyvvezető előtt a bejelentő ismeretlen. Ha ez mégis megtörtént, akkor kiigazítási eljárás utján meg kell állapítani, hogy a bejelentés tényleg attól származik-e,, a ki a bejegyzésben bejelentő gya­nánt van feltüntetve. — Belügyminiszternek 1896. évi 104.069 : 1895. évi október lió 1-e előtt a^ iz­raeliták között kötött házasság csak akkor érvé­nyes, ha az 1863. évi 15.940. számú m. kancellá­riai rendelet szabványai megtartattak. — Vízügyekben hozott elvijelentőségü határozatok. Eöldraivelésügyi miniszter 1896. évi 46.764 : Elévülés címén történt fölmentós nem mentesít az eljárási költségek megfizetésének s a tényleges helyzet megváltoztatásának kötelezettsége alól. — 1896. évi 45.021 : Engedélyezéseknél azon esetre, ha az esetleges károsodás előidézését egye­dül az engedélyes helytelen eljárása okozhatja, a hatóság a törvény 50. §-ában megállapított kárté­rítési kötelezettséget elegendő biztosítéknak te­kintheti. Felhívás. A midőn az alábbiakban Sinioutsits Béláné ő méltósága által létesített szegzárdi népkonyha működését a múlt télen át, a t. közönség tudomá­sára hozom, legyen nékem megengedve a legme­legebben kérni a t. közönséget, hogy ezeu tényleg áldásosán működő intézménytől hazafias és ember­baráti támogatását a jövőben se móltóztassék meg­vonni, különös tekintettel majd azon páratlan csa­pásokra, melyek vármegyénk székhelyét a múlt nyáron több Ízben is érték és melyek habár mind­nyájunkat érzékenyen érintettek de kétszeresen súj­tották azokat, kik köztünk a legszegényebbek és tá­mogatásra leginkább szorulnak. A szegzárdi népkonyha i8pó-ban januák hó 2-tól március hó 24.-ig működött és ezen idő alatt 14.862 adag meleg étéi és kenyér lett a szegények között kiosztva, vagyis átlag naponta 176 adag. 1896-ban természetben adakoztak ,a népkonyhára : Gróf Apponyi Sándorné 100 klgr. babot, 300 klgr. burgonya, 300 drb vöröshagyma. Döry Dénes Paradicsom, 2 zsák krumpli, 3 zsák káposzta. Gróf Apponyi Géza I. küldemény 1 drb birka, 3 zsák krumpli. Tóth Károlyné Szegzárd, egy kis hordó (15 liter) ecetet. Salamon Testvérek Szegzárd, 25 kiló árpakása. 1 Bezerédj Pálné Hídja, 1 zsák liszt, egy fazék (18 liter) zsír. Perezel Lajosné 12 liter zsír, 8 liter hajdina kása és 5 fogás ' vöröshagyma, Éber Márton Szegzárd, 20 liter borecetet. Özv. Thodorovits Lajosné Szegzárd, 1 zsák liszt és 2 zsák burgo­nyát. Ágoston Károlyné 8 fej káposztát, egy fogás vörös­hagymát, 2 liter lencsét. Sztankovánszky János 5 zsák búza­lisztet. Bernrieder Jözsef 5 drb füstölthus, 50 liter bab, 8 titer zsir, egy fogás vöröshagyma, 50 liter köleskása. Döry Jenőné 5 zsák burgonya, 200 kiló bab. Pécsy Jánosáé Szegzárd, 100 fej káposzta, egy zsák burgonya,, 14 liter bab. Dorogi István Orbán Szegzárd, 1 zsák burgonya, 8 liter bab, 3 fogás vörös­hagyma, 1 fogás foghagyma. Gróf Apponyi Géza Ií. küldemény egy levágott ürü és 3 zsák burgonya. Wosinsky Mór 100 drb keuyér, Singer Viktor Szegzárd, 10. pakli makaróni, 3 kiló magyar bors, 1 liter paprika, fél klgr. szegfübors, Bezerédj . Pálné 3 zsák burgonyát, egy birkát. Tóth József pék Szeg­zárd 100 drb sütemény. Szegzárd község elöljárósága egy öl fát Gróf Apponyi Géza III. küldemény egy levágott ürü és 3’ zsák bnrgonya. Fischoff Károly Szegzárd, 22 kiló árpakása, 18 kiló borsó, 3 kiló só. Szegzárd község elöljárósága fél öl tüzifcft. Gróf Apponyi, Géza IV-ik küldemény egy levágott ürü és 3 zsák burgonya. Tóth József pék Szegzárd 100 drb régi sütemény. Készpénzben adakoztak: Kron Salamon Szegzárd 2 írt Zichy Miklós Kis-Tengelic 5, dr. Kramolin Emil Szegzárd 5 Tolnamegyei Takarék és hitelbank Szegzárd 10, Deutsch Zsig- mond Nosztán p. 5, Szegzárdi népbank 20, Szegzárdi Takarék- pénztár 15, Bezerédj Andor Jegenyés 20, Döry József Dom­bóvár 5, Zavaros Gyuláné Kötesd 3, Dezseöffy Béla Szeg­zárd 10, Steinecker Ferenc Szegzárd 5 Pirnitzer cég 5, Leopold Sándor 10, Rausz Antal Hőgyész 2, Bischitz Mór Ozora 10, S. J. L. Szegzárd 5, Jeszenszky József Tengelic 5, Goldberger J. Mór Szegzárd 10, Mehrwerth Lajos Szegzárd 2, Döry Vilmos Kocsola 2, özv. Szépauer Jánosné Szegzárd 5, özv. Nagy Lajosné Bölcske 5, Dombóvári járási takaréktár Tamási 5, Szeghy Sándor 2, Tenzlinger Lajos Tolna 2, Sze- menyei Mihály Regöly 1, dr. Hilbert István 3, Geisz László Alső-Hencse 5, Leitersdorfer József Szegzárd 5, Wolf Henrik 2. Fink Kálmán 5, Krammer József 5, iparos ifjak bál jöve­delme 4 írt 40 kr, szegzárdi Hitelbank 10, Abaffy Gyuláné 5, a Pernicz-féle táncmulatság 3, Worinsky Mór 10, Hirsch Mór Tamási 1 irtot. — Összesen 259 trt 4o krt. A midőn e kegyes adományokat a legbensőbb hálával újból is nyugtatom, egyszersmind köteles­ségemnek tartom biztosítani a kegyes adakozókat arról, hogy adományaik legjobb meggyőződésünk szerint lelkiismeretesen lettek felhasználva. Hogy pedig eziránt megnyugtathatom a ne­mes adakozókat, mindezek előtt azokat illeti meg őszinte hálánk és köszöneiünk, kik személyesen köz­reműködtek. Ezek voltak: Udvardy Sándor ur, ki az egész intézmény vezetését volt kegyes magára vállalni, továbbá Jribler Ilma kisasszony és Boda hercegasszony személyesen vesznek részt egy olyan ünnepen, a melyen a magyarfaló Lueger tartja az ünnepi beszédet . ,. . Azért hamis jelszavakkal, üres siral­makkal ne adjanak alkalmat a magyar köz­vélemény megtévesztésére még azok a ma­gyar politikusok is, kik az egészséges köz­szellem fejlesztésére és ébrentartására vol­nának hivatva, hogy a magyar nemzet az igazi veszélynek idején, a döntö órában a nemzeti érdekek megoltalmazására mint egy ember szállhasson sikra. = Perczel Dezső lemondása. Még nem létezett miniszterelnök, Sem pedig mi­niszter, kinek lemondásáról vagy bukásáról főleg ellenzéki lapok időről-időre híreket ne közöltek volna. Természetesen ezek a jóslatok mindaddig ismétlődnek, mig csak egyszer a lemondás tényleg be nem követ­kezik. Legújabban egyik különben komoly és jól értesült napilap: a „Fővárosi Lapok“ újságolta, hogy Perczel Dezső belügyminis- ter egészségi okokból lemond úgy mi­nisten állásáról, mint pedig képviselői man­dátumáról. Más napra természetesen az el­lenzéki lapok egy része már kiszínezve kö­zölte e hirt, mely szerint Perczel és a mi­niszterelnök közt súlyos differenciák me­rültek fel és ez az oka a közelálló lemon­dásnak. Mint kitünően értesült helyről tud­juk, a lemondásról szóló hírek minden alak­jukban teljesen alaptalanok. A belügyminis- ter ur ő nagyméltósága, mikor ezek a hí­rek megjelentek, a legjobb egészségben va- dászgatott Nagy-Doroghon, ahonnét szer­dán reggel az aznapi minisztertanácsra Buda­pestre utazott, ugyancsak a ministertanács határozatából pénteken Bécsbe utazott, hogy Pápay osztályfőnök temetésén a kormányt képviselje. Hozzátehetjük még, hogy a mi­niszterelnököt a belügyminiszterhez benső barátság fűzi és hogy a belügyminiszter azzal a szívóssággal és törhetien munka­kedvvel, mely öt jellemzi, foglalkozik az ál­lami közigazgatás előkészítésén és meg­valósításán. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság január havi ülését folyó hó 12-én délelőtt fogja megtartani. Ott fönn az égen megszakad — S látom mint egyszerre kibukkan a Osilagokkal átvert mennyboltozat, S a mennyboltozaton. És a csillagokon, Lángbetükkel kiírva szent jelül í Hazádnak rendületlenül ! * * * O, ébredjetek, ó ébredjetek, Ti megdicsőült drága szellemek, Hazámnak porló hősei, Nézzétek még most is ól a magyar, Se zordon vész, se dúló zivatar Nem tudta őt ledönteni, Tud lelkesülni, tud hazát szeretni És lobog a láng szüntelen. És esküszünk, hogy nem fog kialudni, Ki nem olthatja semmi sem, O, ébredjetek, ó ébredjetek És lépjetek ti dicső szellemek — Százados sirokból elő, Es nézzétek, hogy e nemzetben itt, Még csorbitatlau az eszményi hit, És nem csökkent meg az erő. Emelődjetek fel még egyszer „Hunyadnak karjai“ De nem rabigát törni Csak áldani, csak áldani. YESZELEI KÁROLY. A 33 o j kieső k. Irta: Kari. — A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredeti tárcája. — Bizonyosan a mohácsi vész után telepedtek meg Mohácson. Szerb ajkú török vazallusok, kik a szigeten egy darab földet kaptak hűségük és vi­tézségükért. Mikor aztán az ország visszavivatott a derék müzülmánoktól; a Dojkicsok birtokát is el­perelték a magyar atyafiak tőlük. így lehetett, és azt hiszem, hogy akkor — ezelőtt 200 éve — nyúlt az első Dpi kies a beretva után, és alapította meg a mohácsi Dojkics borbély dinastiát. Hát ez a dinastia tartott is két századon ke­resztül és soha kérdés tárgyát nem képezhette ha a három Dojkics család egyikében trónörökös szü­letett, hogy mi lesz a gyerekből ? Nagyon természetes volt mind a családban, mind a lakosság előtt, hogy az újszülöttből is bor­bély lesz. Sajna 1 még a hires egyiptomi Ehamzes di­naszták is abban hagyták folytonos uralkodásukat, — és a természet vas törvénye a tiszteletre méltó Dojkics családot sein óvta meg az elzüllóstől. Igen! elzüllóstől; mert hisz a legfiatalabb Dojkics ág fiuörököse rettenetes szégyent hozott a Dojkicsok fényes tratitiójára, — amennyiben sutba vetve minden tratitiót — fityet hányva a Dojki­csok századokon keresztül megóvott egyeduralmára — más lett az elfajzott fiúból. De hát nagy események előre vétik árnyé­kukat, megláthatta a kinek szeme volt, és a ki akarta, hogy a Szepi gyerek nem született bor­bélynak. Igaz, hogy tiz éves korában már úgy tu­dott borotválni, mint talán Párizsban az első fri- zér sem, — hanem megtörtént sokszor, hogy a félig megborotvált vendéget otthagyta szappanha­bos ábrázatával — és huss ! leszaladt a Dunához pecázni (halat fogni) Ügyes volt a gyerek, — a legjobb pecázó helyet csak ő tudta, — szép és nagy halakat csí­pett kiékelnie a szőke Dunából. Látták ezt társai, de soha sziuót haza nem vitte. Odaadta a Misa bőgős leányának. Ott a „bönt“-ön lakott a szegény Misa, Szepi apjának a putrijábau. Volt a böntön vagy harminc ház, az mind a Szepi apjáé volt; viskók, agyagból ópitve, náddal fedve, szegény, top- rongyos nép lakta, és csodálatos — mégis szépen jövedelmeztek. Most is ott fekszik Szepi a parton, ott hol a bont Kölked felé kanyarodik. Pecázó eszköze a fűben, ő maga félfektóben két karjára hajtva fejét — hallgatja Treszkának, Misa cigány leányának a gyerekes beszédét. — Hányszor mondtad már Szepi, hogy nagy ur lesz belőled — és bizony még most is csak gyerek vagy. — Te kis csacsi, hát annak idő kell, nagy idő 1 — Beszélhetsz te nekem, te belőled is csak borbély lesz, mint édesapádból 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom