Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-01-10 / 2. szám

TOLNA VÁRMEGYE. Klotild úrnő, végre a kath. ovodát vezető testvérek, kik magasztos hivatásuknak megfelelően, e téren is működtek a szegények érdekében. Midőn még végül arra kérném a t. közön­séget, hogy készpénz adományaikat nevemre Szeg- zárdra címezve, természetbeni adományaikat egye­nest a szegzárdi rom. kaik. gyermekmenhely és óvóhoz küldeni s ezuttali adományaikat pedig né­kem csak pár szóval egy levelező lapon jelezni ke­gyeskedjenek, egyben legyen szabad, ez emberba­ráti intézményt újból is részvétteljes jóindulatába ajánlani t. közönségünknek, mely nemeslelkü tá­mogatását egy valóban jó és áldásos ügyből még soha meg nem tagadta. Szegzárd, 1896 december hóban. Bezerédj Pál. Hivatalok ügyforgalma 1896-üan. A szegzárdi kir. törvényszéknél. 1896-ban polgári 11172. 1895 ben „ 12885. Apadás 1713 szám. 1896-ban büntető 5345. 1895- ben „ 5771. Apadás 426 darab. Elnöki ügyforgalom 2348 szám. A telekkönyvi osztálynál. 1896- ban 10988 sz. 1895- ben 9338 sz. Emelkedés 1650 darab. A szegzárdi kir. járásbiróságnál. 1896- ban polgári 16000 drb. 1895- ben „ polgári 14205 drb. Emelkedés 1795. 1896- ban büntető 2461 sz. 1895- ben „ 3001 sz. Apadás 540. sz. A kir. ügyészségnél. 1896- ban 6515 darab. 1895- ben 6714. Apadás 199 szám. A vármegyei alispáni hivatalnál 1896- ban 29169 sz. 1895- ben 29200. Apadás 31. A vármegyei árvaszéknél. 1896- ban 22958 sz, 1895- ben 22196 sz. Emelkedés 762 sz. A központi főszolgabírói hivatalban. 1896- ban közigazgatási 18130. 1895- ben közigazgatási 17400.^ Emelkedés 730. 1896- ban kihágási 1278 sz. 1895-ben „ 960 sz. Emelkedés 318. 1897. január 10.___________ _ A szegzárdi kir. pénzügyigazgatóságnál. 1896-ban 40642. 1895- ben 40949. Apadás: 307 sz. A kir. adóhivatalnál: 10278 sz. A kir. tanfelügyelőségnél: 2724 sz. Szegzárd községnél. 1896- ban 13664 sz. 1895-ben 13426 sz. Emelkedés 238 darab. H i r e k, — Mádi Kovács György nyugalomba- vonulása. Madi Kovács György vitéz tábor­szernagy a Kassán székelő VI. hadtest ki­váló parancsnoka mtnt a P. H. írja kény­telen nyugdíjba vonulni. A parancsnokot ugyanis, mint részvéttel halljuk, szélütés érte, ami féloldalát megbénította. A kitűnő táborszernagyot már tavaszra fölmentik állásától és nyugdíjazzák. Távozása áltálja hadsereg egyik legjelesebb parancsnokát veszti. — Adomány a Bezerédj szoborra. Bodnár István, a kaszinó buzgó és jeles tollú jegyzője, múlt évi tiszteletdíját, 50 frtot, a Bezerédj szobor-alap növelé­sére adományozta. A szép tett nem szorul dicséretre. — A szegzárdi kaszinó ma délelőtt Héra­kor az egylet helyiségében Fórdős Vilmos elnöklete alatt tisztújító közgyűlést tart, s ha ez alkalommal a tagok határozatképes számmal meg nem jelen­nének, az uj közgyűlés az alapszabályok 11. §-a értelmében 1897. évi január hó 17-ón délután 5 órakor fog megtartatni. A közgyűlés tárgya : 1, Elnöki jelentés. 2. A számvizsgálók jelentése, a kaszinó pénztára, valamint a Garay és Bezerédj István szobor-alap számadásainak megvizsgálásáról. 3. Választmányi javaslat a tisztikar választásának, a választmányi tagok választásától elkülönítve tör­ténő megejtóse iránt. 4. Indítványok, előterjeszté­sek. 5. Tisztujitás. — Előléptetés. A földmivelósügyi miniszter ifj. Kramolin Emil fogalmazó gyakornokot minisz­teri segédfogalmazóvá nevezte ki. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Sántha Gyula gyönki kir. járásbirósági aljegyzőt a kaposvári kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — A Garay szobor talapzatának kifaragott kövei már megérkeztek Szegzárdra és ideiglenesen a kaszinó helyiségében helyeztettek el. A szobor le­leplezés a nyár derekán vagy ősz elején most már megtörténhetik. — „Az Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei nő­egylet“ tegnap délután tartotta meg ez évi első választmányi ülését a rom. kath ovoda termében özv. Lhodorovits Lajosnó elnöklete alatt. Minde­nek előtt tudomására hozza az elnök a gyűlésnek, hogy a lefolyt Szilveszteri estély alkalmából a be­vétel volt 331 frt 50 kr, a kiadás 203 frt 15 kr, s igy a tiszta jövedelem kitett 128 frt 35 krt. — Elnök indítványára az ülés egyhangúlag köszöne­tét szavazott Wigand János főgimnáziumi igazga­tónak, a ki szives volt az est sikerét emelni nagy- órdekü felolvasásával. — Továbbá még elism erest szavazott Schmidt Imrénó és Steinsdörfer Józsefnó rendezőknek, kik tapintattal és fáradhatlauul mű­ködtek, még az élő-album gyönyörű csoportosí­tásán. Úgyszintén a többi rendező hölgyeknek is : névszerint özv. Länderer Arthurnó, dr. Ungár Si­monná és Nits Istvánná úrnőknek, kik nagyban hozzájárultak a fényes tabló sikeréhez. Nem kü­lönben Auerbach Lipót és Franek János uraknak is köszönetét szavaztak ama buzgó és lelkes köz­reműködésért, melylyel az est sikerét nagyban elő­mozdították. Végül elismeréssel adózott a vá laszt- mány az összes közreműködő hölgyek és uraknak, kik az élő képekben való közreműködéssel kelle­mes szórakozást szereztek a nagyszámú közönség­nek, úgyszintén a táncrendező uraknak. Uj ta­gokid fölvétettek: Bati Jánosnó, Boross Endréné, Fonyó Ignácné, Hahn Anna és Wigand Jánosnó Szegzárdról. — Jutalmazott szőlő rekonstruálok. A tolna­megyei gazdasági egyesület a szőlők rekonstruá­lására kiirt pályázatban a következőknek Ítélte meg a dijakat: Az egyik ezüst érmet a gr. Pejachevich féle zombai uradalom képviseletében megjelent Fáim László urad. gazdatisztnek, a másik ezüst érmet id. Pleszky Autalnak. Elismerő oklevelet', özv br. Jeszenszky Jánosnó fólső-hidvóghi gazdasága kép­viseletében megjelent Apáth Alajos urad. gazda­tisztnek; Antal Pálnak és Kovács Gyulának. Pénz­díjai : Lheuer le Henrik alsónánai lakosnak 100 ko­ronát; Dorn Antal závodi lakosnak 50 koronát; Kerner Márton zombai lakosnak 25 koronát. Vin­cellérdijat a gr. Pejachevics féle uradalom vincel­lérjének 10 Koronát, id. Pleszky Antal vincellér­jének 10 koronás dijat, végül Kovács Gyula vin­cellérjének 10 koronás dijat. — Hymen. Sikabonyi Angyal Pál, pécsi kir. Ítélőtáblái biró fia, dr. Angyal Pál, közigazgatási gyakornok eljegyezte Pakson Késmárky Irén kis­asszonyt, Késmárky Iván oltani tokiutélyes ügyved szép leányát. — A szegzárdi népkonyha folyó évi január hó 2-áD 140 szegénynek osztott ki ételt, és evvel kezdte meg jótékony működését. ' ____________3. A fiú felugrott, vérpiros arca, villogó fekete szeme, mintha száz halált kívánna e sértésért. — Maris ! a mit mondtam azt ón megszok­tam tartani — emlékszel-e olyan Ígéretre a me­lyet ón meg nem tartottam volna ? — Édes Szepim 1 ne haragudj, kérlelte a hamvas bőrű leány, nem fogok többé ilyet mon­dani. A fiú ajka körül puha rovás tűnt elő, nézett a leányra hosszan, barátságosan, aztán bicentett fejével: — Jó van Maris, nem haragszom. Aztán egy nagyháló halat adott a lánynak : — Paprikást csinálj, — uzsonnára eljövök ; mond meg apádnak, a Misa bácsinak. S azzal elszaladt; csak a pecázó rudat lát­hattad a köves, völgyes, bogáncsos után; — az mutatta, hogy merre szalad a Szepi. A leány 6 éves lehetett — de 10 évesnek látszott. Inkább csúnya volt szegény, mint szép. Remek szón fekete haja volt és nagy, igen nagy fekete szemei, apró keze és lába párját kereste. Szepi szép gyerek volt. Ő is holló fekete hajú Meg fekete szemű volt; de arcbőre tejfehór, ijesztő fehér volt, piros ajkai fölött kissé nagy sasorra előkelő arcot mutatott. Tizedik évét taposta; de Izmos alkata 15 évesnek láttatta. A Marissal összebarátkozott játókközben. — Ugró métást játszottak, s aztán a Szepi nagyon Meg találta dobni a futó Marist kemény lapdájával. A leány alóltan esett össze, úgy mosták fel. Szepi majd a Dunának ment. Innen keletkezett a két gyerek barátsága. Nem nélkülözhették egymást. Tavaly a Szepi nagy beteg volt; de addig egy csepp orvosságot be nem vett, inig Maris nem jött a házhoz és az nein adta be neki a csep­peket, igazította váukosát; mesélt neki regéket. Midőn fellábadt, Maris vezette a gyenge járású fiút a kertbe. A padra ültette, letakarta virá­got hozott neki és minden virágról tudott egy me­sét mondani, a mohón hallgató fiúnak. Múltak az évek. Marisból szép leány lett, ki a városban megtanult varrógépen varrni. írni, ol­vasni szépen tudott; a finom kézi munkákban párja nem akadt. Az apja, a Misa meghalt, és igy az öreg Dojkics Lázárhoz, Szepi apjához került, ki mint saját gyermekét, úgy szerette Marist. Nagy szomorúságot okozott Szepi betegsége az öreg Lázárnak ; mert midőn Szepi a betegség­ből fellábadt — a szappanhab látásától is már görcsöket kapott. Maga a rendelő orvosa azt ta­nácsolta, az öreg Dojkic3nak, hogy tanitassa fiát, és ha azt akarja, hogy a Szepi gyerek élve ma radjon, úgy még az officinába se eressze be többe. Szepi felkerült Pestre - nagynéniéhez ;ot tanulta a gimnáziumot. Hej! mikor az év v^°e^e hazajött Szepi az érettségi bizonyitványnya . z öreg Lázár egy hétig egy folytában könnyezet örömtől. — Hát nem szeretsz már Maris ? kérdezte reszkető hangon Szepi a lánytól. — Hogy ilyet kérdezni tudsz ! de lásd édes Szepim, édes apád leányának fogadott és elhal­moz annyi jósággal, annyi szeretettel, hogy nem visz rá a lelkem, hogy téged másként szeresselek, mint édes, édes bátyámat. — Harmatos lett a lánynak gyönyörű szeme, melyet azért a földre sütött. — Lányának fogadott édes apám ? hát ezt helyesen tette; de miután ő már lányának foga­dott — ón csak feleségül fogadhatlak 1 ezt moso­lyogva mondta a fiú ; majd komolyan folytató : — Hát azt hiszed, hogy magamórt tanultam ? azt hiszed, hogy az igaz volt, amit édes apámnak mondtam, hogy nem nézhetem a szappan habot, hacsak görcsöket nem akarok kapni ? Ezt azért cselekedtem, hogy tanulni engedjenek. Hisz tudom, ha borbély lettem volna, úgy is eljöttél volna hoz­zám feleségül; de te, kit jobban szeretek, miut az életemet, kit gyerekkorom óta szeretek, — te nem lehetsz — csak urnák a felesége. — Szepi, mit beszélsz ? Jaj ne oly hango­san, esdett az elpiruló leány. Igazad van 1 még legalább hat évet kell vár­nunk. De édes Maris, meg ne feledkezz a mai napról 1 — Ne félj édes, édes Szepim! sem mpjárol sem percéről. A lány csendes zokogással borult a fiú vállára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom