Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-13 / 37. szám
— Tartós szabadságolások a hadseregnél. A honvédelmi miniszter körrendeletét bocsátott ki, melyben közhirró teszi, hogy az utolsó szolgálati évben szabadságra bocsáthatók azon katonák, kik a) a védtörvény 33. vagy 34. §§-ai alapján, kedvezményben leendő részesítése iránt, igényt emeltek, de az előirt teljes törvényes feltételek hiánya miatt a kért kedvezményben részesíthetők nem voltak. b) Valamely földmives iskolát sikerrel végeztek, ha a tényleges szolgálatból való kilépésük után szülőik birtokának művelésénél közreműködnek, vagy a saját birtokukon maguk fognak gazdálkodni. c) Besoroztatásuk állományba vételük előtt a mezőgazdaság terén működtek, s ezek között különösen azok, a kik állományba vételüket megelőzőleg, valamely mezőgazdasági, vagy vincellér iskolába, vagy valamely mezőgazdasági szaktanfolyamba felvétettek, vagy az említett intézetek valamelyikébe leendő felvételüket, maguknak tényleges szolgálatban állásuk ideje alatt biztosították és azok, a kik az ipari munkások osztályáüoz tartoznak; mindezen esetekben azonban megkivántatik, hogy a figyelembe vételt érdemlő körülmények igazolva legyenek és a kivételes kezelés tekintetében a hadkiegészítési hatóságok egyetértőlegesen nyilatkoznak. Ez iránti folyamodványok azon évben, melyben az illető katona, sorhadi tényleges szolgálati kötelezettségének utolsóelőtti évében áll, a sorozó járási tisztviselő által adandó véleményezés kíséretében, a hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz, ettől pedig indokolt javaslat mellett, kellő időben az illető csapattesthez juttatandó. A szolgálati kor sorrendje szerint való tartós szabadságolás iránti igényre vonatkozó ezen rendelkezések, azon katonák által is igénybe vehetők, a kiknek sorhadi szolgálati ideje, valamely polgári, avagy katonai büntetőbírósági ítélet által meghosszabbítást szenvedett. Ilyeneknek esetleges időelőtti tartósan szabadságolása tehát, az egyéb erre vonatkozólag megállapított feltételek mellett, a tényleg teljesített katonai szolgálat idejétől függ. a melyhez, a fogságbüntetésben töltött'idő, a mely a sorhadi szolgálati idő meghosszabbítását eredményezte, hozzá nem számittatik. — Esküvő, Scholcz Lajos kis-kun-halasi községi tanító tegnap délután tartotta esküvőjét a szegzárdi ev. ref. templomban menyasszonyával Sugh Etelkával, Sugh József r. k.hitközségi gondnok leányával. — Áthelyezett utmester. Zöldág József paksi kir. utmestert a kereskedelemügyi m. kir. minister a Zemplén vármegyei államópitószeti hivatal területén levő szerencsi utmesteri állásra áthelyezte. — A szegzárd-őcsényi vadásztársaság folyó hó 6-án közgyűlést tartott, melyen Fejős Károly b. elnököt fölhatalmazták, hogy kérelmezhesse a vármegyei közigazgatási bizottságtól, miszerint a szegzárdi piacon áruba bocsájtott vad, annak jogos szerzését bizonyító igazolvánnyal legyen ellátva. — Ugyanezen közgyűlés Báli Sándor újvárosi tanítót rendes tagjául választotta be. — Megüresedett tanítói állások. Pakson a községi iskolánál üresedett meg egy tanítónői állomás, 300 frt fizetés és 100 frt lakbérből álló javadalmazással. — Közép- hngeliczre 300 frt és lakásból álló fizetéssel férfi, esetleg nő tanító kerestetik. — Alsó-lengeliczen 400 frt fizetésű, lakás kerttel és failletménnyel javadalmazott tanítói állásra nyittatott pályázat. — A szegzárd-ujvárosi róm. kath. kántorság betöltése e hó 21-én fog a belvárosi templomban tett próbaéneklós után végbe- menni. Fizetése 400 frt és vagy 100 frtnyi stóla illeték. — A leveli r. k. népiskolánál kántortanitói, a majsai és martincai pusztákon osztálytanítói, — Tolna-Kónyiban két osztálytanítói, — Tolna-Biká- cson egy osztálytanítói, — a kis-tormási ev. iskolánál segédtanítói, — a csibráki r. k. iskolánál osztálytanítói, — a felső-nánai ev. iskolánál segédtanítói állomásokra pályázat van hirdetve. — A szegzárdi vámhidat a kereskedelemügyi miniszter a jövő óv folyamán teljesen újra építteti és vasszerkezettel láttatja el. A hid építésére vonatkozó helyszíni eljárás a miniszter kiküldöttjének közbenjötte mellett szeptember 30-án fog megtartatni. 1896. szeptember IB. _____________ — D unántúli közművelődési egylet, valamint az országos közművelődési egyesületek kongresszusának a fővárosban a múlt hét folyamán a kormány és az ország legelőkelőbb fórfiainak közreműködése mellett megtartott ülésein, mint a fővárosi lapok közléseiből szomorúan tapasztaltuk, megyénkből senki sem vett részt, pedig a közművelődési egyesületek nagy nemzeti missziójának feladatait megyénk területén is üdvös volna nagyobb körben terjeszteni s a szükséges érdeklődést ébren tartani. — A simontornyai vásárteret a képviselőtestület az eddigi Szentháromságtórről a Kossuth- tórre akarta áthelyeztetni: a törvényhatósági bizottság azonban a képviselőtestület erre vonatkozó határozatát* hatályon kivül helyezte; a képviselőtestület föllebbezése folytán a belügyminiszter a törvényhatóság határozatát hagyta helyben, mert a kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint is a vásártér mostani helye az igényeknek mindenben megfelel, a Kossuth-térnek nevezett utca ösz- szegelés pedig erre a célra alkalmatlan.-- Névmagyarosítás. Kiskorú Hercog Jakab (Jenő) dunaföldvári illetőségű budapesti lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel Herceg-re változtatta. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában közölt „Borzasztó halál“ című hirt alaptalansága miatt ezennel visszavonjuk. — Búcsúi verekedés. Szegzárdon a kisasz- szonynapi búcsú az idén is megadta a szokott hangulatot a legényeknek, arra, hogy régebbi haragosaikon kitölthessék boszujokat. Az egész napon át való borozás aztán meg is adta a mersz-et, mert 22 legényből álló csoport verekedés fejlődött ki a nap estéjén. Egész hadjárat volt az Öreg utcán. Szűcs György volt a nap hőse, ki 2 méteres doronggal várta ellenfelét egy kapu szögletében, hogy azt leüthesse, E helyett azonban nagy meglepetésére a csendőrök termettek előtte, kitől csak a mellére szegzett szurony megrómitésével tudták kicsavarni a dorongot. Egész diszmenet volt aztán, mikor a csendőrség Szűcs dorongzászlója alatt a megkötözött 22 atyafit csütörtökön délelőtt a szol- gabirósághoz kisérte. — Tilos idegen zászlók használata. Egy újvidéki kereskedőt azért, mert szöllőjóben vendéglátás alkalmából múlt hó 11-én és e hó 16-án a szerb nemzeti vörös kék fehér zászlót kitűzte, a m. kir. belügyminisztérium 62693,/1885. sz. re n- deletóbe ütköző kihágás miatt 3 napi elzárásra mint fó- és 50 frt megfizetésére mint mellékbüntetésre ítélte a főkapitányság. Érdekesnek tartjuk c hivatkozott miniszteri reudeietet itt újból közölni: „Legközelebbi időben sajnálattal értesültem arról, hogy a magyar királyi belügyminiszteri 1874-ik évről 29555. sz. a. kelt azon rendelet, melylyel az 1848. évi XXL t. c. alapján az idegen jelvényeknek, mint zászlóknak, címereknek bármely alkalommal s ürügy alatt való használata megtütatott, nemcsak figyelmen kivül hagyatik, sőt az idegen jelvények nemzetiségi üzehnekre és izgatásokra használtatnak fel; ugyanazért ezen fenebb idézett tilalmat ezennel megújítom s utasítom a törvényhatóságot, hogy ezen rendelet legp mtossabb végrehajtására a hatósági tisztviselőket, városi és községi elöljárókat, személyes felelősség terhe alatt kötelezze. — Elrendelem továbbá, hogy ezen törvényes tilalom megszegése kihágást képez és 15 napig terjedhető elzárással s egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon eljárás szerint s azon hatóságok által, melyeket az 1880. év XXXVLI. t.-c. által nyert felhatalmazás alapján a m. kir. igazságügyi miniszter úrral egyetórtóleg kiadott belügyminiszteri rendelet megállapít. Azon esetben ha ily jelvények kifüggesztetnének, azok azonnal eltávolitandók, lefoglalandó k és az illetők ellen a törvényes megtorlás megindítandó. Az e tekintetben mulasztást elkövető tisztviselők és elöljárók azonnal fegyelmi eljárás alá veendők és felfüggesztendők. — A javíthatatlan. Neumüller István bonyhádi születésű 35 éves halászlegény julius 24-én szabadult ki a pestvidéki törvényszék fogházából, s nemsokára ismét rossz útra tért, mert lopás és könnyű testi sértés miatt most meg a ráckevei járásbíróság országszerte keresteti. TOLNAVABM13JR — Féltékenység. Cseh János felsőireghi lakos egy szép napon úgy elverte a feleségét, hogy 25—30 napig gyógyuló súlyos testi sértés bűntettét ejtette rajta. Okul azt hozta fel: „Kérem féltékenység volt köztünk.“ — A bolt nem patika. Laknet tamásii gyógyszerész egy ottani kereskedőt, — gyógyanyagok jogtalan árusítása miatt — feljelentett. — A névmagyarosítás ügyének terjesztése iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő rendelettel hívja fel a tanfelügyelőségek figyelmét: 2980. ein. sz,. „A központi Nóvmagyaro- sitó Társaság elnöksége azon kérelemmel fordult hozzám, hogy nevezett társaság által egyengetett utón lendületet vett névmagyarosítás ügyét támogassam. Minthogy ezen kérelem megérdemli a méltatást és pártolást: felhívom a tanfelügyelőséget, hogy tankerülete részéről a jelzett társaságnak a fenneralitett óhajtásban nyilvánuló törekvését, — kerülve természetesen minden pressiót, — hatályosan támogatni szíveskedjék. Wlassics s. k.“ — Népmozgalmi statisztika. Julius hónapban Magyarország területén élve született 51664, halva 1250 egyén; meghalt 32997, a nép szaporodás tehát 18667 Házasság 5333 köttetett. Keresztények és izraeliták között összesen 44 házasság köttetett a múlt hónapban; 25 esetben a vőlegény volt keresztény s a menyasszony izraelita; 19 esetben pedig izraelita vőlegény lépett házasságra keresztény menyasszonnyal. A menyasszonyok közül 19 volt felül a 30 éven vagyis 43-18 %. — Nem akar katona lenni. Móczig Tamás v. bellai ablakos tót hir nélkül ott hagyta zordon vidékét és hozzánk Pincehely környékére költözött, hol a falusi ablakok kioperálásával foglalkozott s azt hitte, hogy igy majd a katonai sorozás alól megmenekszik. A privigyei főszolgabíró azonban visszareklamálja, mert a császárnak katonára és Móczig Tamás edzett karjára vau szüksége, kinek megyeszerte leendő fölkeresésót, szigorúan elrendelték. — Megválasztott tanítók. Tihanyi István agárdi tanító Kányára, Oláh Kornél Kányáról Bács- Keresztturra, Bitter Antal Komlódról Paksra választatott meg. — Halvacsora. A szegzárdi kaszinó tekéző tagjai tegnap este a kaszinói tekepályánál társas halvacsorát tartottak, melyre a „bajnok“-ok külön lettek meghiva. A vacsora előtt, alatt és után számos 9 es dobások fordultak elő, melyeknek dobói a szokásos 3 liter „dicsőség-bor“ megadóztatásával ellátták az egész társaságot a szükséges szeszszel. VIDÉK. Választási hangulat Tolnán. Az országos képviselő választások előestéje megjött, a pártok nem csak az ország- és megyében, hanem nálunk is kezdenek szervezkedni. — Tolna választói mint jól tudjuk évek óta nem politikai meggyőződésük szerint, hanem valamely Ígért vagy helyi érdek fejében, úgy szavaztak, amint azt a körülmények és a helyzet magával hozták. Független 48-as pártiak voltak Geisz László idejében, kormánypártiak mikor Boda Vilmossal szemben állt Szigeth Gábor. Majd Geigerre szavaztak megint mint a szabadelvüpárt hívei, mert Geiger Gyula tolnai volt. A választás küszöbén vagyuuk s mint hírlik a függetlenségi és 48-as pártnak két jelöltje van: Boda Vilmos, ki eddig is képviselte a kerületet és Geiger Gyula, ki legújabban visszatért az elhagyott 48-as párthoz. Az a bizonyos 100 szavazó, kik mindig megállták helyüket, most is csak ott lesz Boda Vilm )s mellett, mint voltak már két Ízben, ■— talán a tanítók fognak hiányozni, kik neheztelnek Bodára, mert Boda Vilmos, mikor a képviselők fizetésének javításáról volt szó, ott volt a képviselőházban, de mikor a tanítók anyagi helyzetének javítása forgott a szerencse kerekén, távol tartotta magát. Mi történik azonban a többi 500 szavazóval ? Ezeknek mindegy hová szavaznak és ha nem lesz más jelölt mint 2 függetlenségi 48-as, úgy Geiger kaphatja meg az 500 szavazót Tolnáról. — De most jön egy újabb helyzet. A néppárt mint jól tudjuk nem nyugszik s nem nézi öszsze- tett kezekkel a dolgok ilyetén állását, szervezkedik __________! ___________* • 5.
