Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

1896. november 1. TOLNA VAJtMlOTE. 8. Képviselő választások. A szegzárdi kerületben. A szegzárdi kerületben a képviselő választás igen szép rendben folyt le. Boda Vilmos és Ürményi Bernát pártja je­lent csak meg a választás színhelyén, mert a «.Sárköz« önjelóltje a választás előtti napon már visszalépett, aminek indokát azonban már nem tu­datta plakátokon az érdeklődő nagy közönséggel! A néppárt kis csoportjai sok cifra zászlóval, nagy trombitaszóval ballagtak föl az iskolaház mögé, ahol a kiváncsi szemek elől eléggé el vol­tak rejtve s igy nem kellett nagyon szégyenkez­niük, hogy a félelmetesnek hirdetett néppárt mily jelentéktelenné zsugorodott össze 1 A Boda-párt impozáns tömegével már a föl­vonulásnál is láttatni engedte a pártok közötti kü­lönbséget ; tömör csoportokban jött össze a valódi Sárköz minden községe és Agárd népe a plébánia előtt s vig zeneszó mellett, táncra pördülve várták, amig a szavazás sora rájuk került. Szegzárd kezdte a szavazást a városháza nagy termében levő szavazatszedő bizottságnál, hol lotíh Ödön elnök és helyettese: Steinecker Ferenc vezet­ték a választást, jegyzőként Korbonics Dezső fuugált. A Boda-párt részéről bizalmi férfiak voltak : dr. Morvay István ügyvéd és Hája Béla építész. Az Ürményi-párt részéről: Gótz Sándor újvárosi plébá­nos és Nagy József Takács polgárember. Ennél a bizottságnál az első szavazó Ujfalusy Imre, ügyvéd, a 48-as elvek köztiszteletben álló, ideális lelkű és puritán jellemű bajnoka volt. — Egyfolytában 246 szavazó jelentkezett Bodára ■ azután az Ürményi-pkxí kezdte meg a szavazást, s a 70-dik vokssal már kimerültek, pedig Wosinsky Mór, Gótz Sándor és Razgha Lajos is leszavaztak. A néppárt ezen szegzárdi kudarca láthatólag kel­lemetlenül érintette Gótz Sándor, bizalmi férfiút, ki az egész néppárti mozgalomnak kezdeményezője és feje volt, de azért igen simán, előzékenyen és nyugodtan viselte magát az egész szavazás alatt. Szegzárd után leszavazott a Sárköz, ahonnan Ürményi-pkxúxsvk hire-hamva sem volt. Berukkolt Agárd is majdnem' teljes számban, ahonnan még 13 Ürményista is jutott. Az utólagos szavazások­nál akadt még néhány Ürményipárti Szegzárdról, úgy, hogy összesen nagy nehezen 87-re szaporodtak. A néppártiak majdnem mind németnevü szegzárdi polgáremberek voltak; a 3 lelkész mellett Schneider­bauer József takarékpénztári igazgatós, tag, Ékes és Blum kereskedők képezték az úgynevezett mű­veltebb osztályt. A legutolsó szavazó ennél a bizott­— Hasonlatosság? kérdé meglepetten Imre, — Kihez hasonlít ?-- Kihez? hát még kérdezi? — Igen! azt kérdem, hogy kihez hasonlít ? — Ha! ha! ha, ha, ha! kacagott a tábor- nokné — úgy hogy a könnyek peregtek ki kék szemeiből, — — — igazán mulatságos! — — nem tudja, hogy kihez hasonlít e kép. És kacagott, kacagott, — mig aztán zoko­gásba ment át a tetetett dévajkodó kedv. — Istenem Gyurica! maga sir? mi lelte? Az égre kérem, szóljon mi a baja? De, Gabriella csak sirt, zokogott. Imre felugrott a haburetlról, és a pamlagon ülő asszony elé térdelt. Édes jo Gábriellám, mondja, haragszik reám, mondja, mivel bántottam meg! Ha is ont ismer szóljon! Most az özvegy reá nézett, azzal a nefelejts szempárral; mosoly fakadt a kívánatos ajkon, ar­cában az a kéjtigérő gödröcske segített mosolyogni. A nefelejts szemeken üLő harmat, — az asszonv hullámzó kebele .....................mintha régi, régi em­lé ket idéztek volna fel ... . Imre felkelt! arca halványabb volt mint a halotté; — imbolygó lépésekkel ment a kis asz­talhoz, felvette Yeyo arcképét és aztán és köppeny- jét magához vette. — Bocsásson meg édes jó Gábriellám a mai ! ügyetlenségemért; bizony szomorúságot okoztam akaratlanul. Ságnál dr. Drágíts Imre volt, ki szintén Bodára szavazott. Az iskolaépületben a második szavazatszedő- küldöttsóg elnöke volt Török Béla, helyettese László Lajos, jegyző : Matzon Béla. A Boda-párt bizalmi férfiai: Tóth. Károly és Horváth János Barsi, az Ünnényi-párté : pedig Kopáry Gyula baranyabáni segódlelkész és Simon Takács Ferenc Tóth pol­gárember. A szavazást itt a tolnaiak kezdték, kik közül csak 132 szavazott Ürményire, Bodára pedig 96. A mözsiek jó részét elhódította Pártos Zsigmoud ottani plébános, ki délután a helyszínén is igye­kezett még a Boda-párti mözsieket elhódítani, ami­ben azonban László Lajos, helyettes elnök, lóth Károly bizalmi férfi. Zsigmond Ferenc és Fránek János erélyes közbelépése folytán megakadályozta­tott és kénytelen volt téritgetési munkájával föl­hagyni, mert a választók megbotránkozása és iz­gatottsága már veszélyessé kezdett válni a túlbuzgó plébános ellen. Ennél a szavazatszedó bizottságnál a mözsi németeknek Boda iránti hálátlansága és hűtlensége következtében Ürményi 99 szavazattal volt előnyben Boda fölött. A szavazást négy óra után befejezték; a leszavazott tolnai, bátaszéki és mözsi -németek a csúfos kudarc és bukás érzetében elkotródtak a választás színhelyéről és begöngyöli- tett zászlókkal s lekonyult buzakalászszal, szégyen­kezve haza kullogtak megvinni a néppárt bukásá­nak örvendetes hírét 1 A délutáni órákban még végső erőfeszítést próbált meg a néppárt egy ismert stilusu nagysága, s otromba hazugsággal és trágársággal telt förmed- vónyt osztogatott a választók közt, melyben Boda Vilmos politikai becsületét ismét iparkodott befeke­títeni ; a sületlen stilgyakorlatuak azonban nem ült föl senki, legföllebb arról tett ismét tanulságot, hogy a néppártnak ez a fogadatlan kortese semmi­féle incorrect eszköztől sem riad vissza fanatizmu­sában. Ennél a bizottságnál első szavazó volt a bá- taszóki Gerner Mihály, utolsó pedig Lövi Mór Tolnáról. A plébánia mellett e közben derült jó kedv­vel vigadtak a fényes győzelemnek örvendő Boda- pártiak, kik zeneszó és tánc mellett várták a diadal kihirdetését. Fél hatkor befejezték a szavazatokat s hozzá­fogtak a jegyzőkönyvek elkészítéséhez az időközben odaérkezett második szavazatszedő bizottsággal egye­temben. Gótz Sándor, a néppárt megszomorodott feje, szétfoszlott reményekkel és csüggedten balla­gott át a győzeleinittasan ujjongó Bodapártiak sor­fala között a szomszédos plébániába, hol az éppen — Imre! kiáltá a pamlagról felugró asszony, — egy kérésem van, — még nem kértem soha magától semmit. — Parancsoljon, — az életemet is rendel­kezésére boesájtom, — mondta a halvány férfiú. — Imre! arra kérem, adja nekem Yeyo arc­képét. .Es a tábornokné összekulcsolta rózsás ka­csóját, úgy kérte a férfiút. — Az arcképet!? .... Istenem, — ■ • • ne, . . . ne kérje azt tőlem, —- — — hisz azt . . . . nem adhatom .... mondá fuldokló hangon a tengerész. — Nem? kérdé az asszony; és azzal felugrott és a kandalló bástyáján kevélykedő ébenszekrény- ből saját arcképeiből egyet Imrének nyújtott: — Hát cseréljünk! ajánlá égő arccal lihegő ajakkal. Úgyis annyira hasonlít hozzám, hogy alig lehet e két képet megkülönböztetni. Persze, tévé hozzá szomorúan,— csak hason­lít Yeyo-hoz, de nem oly drága; — csak azt sze­rette, ezt nem ; nem is fogja ezt szerethetni. Iste­nem, bocsásson meg Imre! olyan utálatos vagyok, bocsásson meg édes Imre! Azonban Imre már előtte térdelt és Gabriella lábait körülkulcsolva csókolá annak ruháját. — Drágám! egyetlenem, tehát szeretsz igen te lóssz Yeyom! 0! mily boldoggá tettél ón édes én egyetlen Yeyom 1 Az asszony magához emeló Imrét és össze­forrtak az egymást már rég kereső ajkak. nem virágos kedvű Virág káplánnal búsan elmél­kedtek a néppárti Carthagó összedőlt romjain ! A városház előtt e közben óriási sokaság verődött össze, mely türelmetlenül várta az ered­mény kihirdetését. Végre fél hét előtt Totth Ödön, választási elnök nagy éljenriadalom és lelkesedés közben ki­hirdette Boda Vilmos fényes győzelmét, mely sze­rint beadatoft 1622 szavazat; s ebből Boda Vil­mosra 1150, Ürményi Bernátra pedig 472 szavazat esett, s igy Boda Vilmos 678 szótöbbséggel {la­punk múlt számában 6Ö2 szótöbbséget jövendöltünk Boádnak, 14-el tehát tévedtünk, a mi, tekintve, hogy a kerületnek 2828 választója van, mégis ment­hető) a szegzárdi kerület országgyűlési képviselőjévé megválasztottnak jelentetett ki ! Lelkes éljenzés kisérte Totth Ödön tapintatos és békés távozásra intő szavait. Nemsokára meg­érkezett Boda Vilmos is az érte menő küldöttség­gel s átvette Totth Ödön. kezéből a mandátumot, melyet aztán a városház ablakából rövid, a néppárt elleni felháborodását tolmácsoló beszédben köszönt meg választóinak. A zenekar a Hymnust játszotta s a közönség lelkes hangulatban énekelte hozzá a szöveget. Boda Vilmost folytonos éljenek között laká­sára kisérték, hol ismét megköszönte a választók bizalmát. Hót óra után a városházától kiindulva a vár­utcán, Széchenyi-utcán és Bezerédj-utcán át a kép­viselő lakása elé fáklyás zene vonult, hol a szeg­zárdi dalárda szerenáddal tisztelte meg az ünnepel­tet. Borzsák Endre a választók nevében nagyhatású beszéddel üdvözölte a fényes győzelmet aratott kép­viselőt, ki hosszabb beszédben köszönte meg a vá­lasztók ragaszkodását és kitüntető bizalmát. Szűnni nem akaró éljenzések kísérték vervvel elmondott, hazafias és a szabad eszmék dicsőítését tárgy azó beszédét, mely után ismét a dalárda éneke követ­kezett. A lelkesedés és ünnepély hangját csak Pártos Zsigmond, mözsi -plébános zavarta meg, ki egy közeli ház ablakából abzugga! és „szolga nép“ ki­fejezéssel igyekezett feltűnést kelteni, ami sikerült is neki, mert a közelben állók már nagyon izgatott hangulatban akartak közelebb jutni a plébános ur jól táplált alakjához, ki a csendőrőrmester figyelmezte­tésére is sértőleg és Icihioólag felelt, úgy hogy a hatóság megsértése miatt följelentés tétetett ellene. A lelkesült sokaság zeneszó és éljenzések kö­zött a legszebb rendben és nyugodtan szétoszlott, s több helyen éjfél után is vigadtak a győzelem örömére! A szavazatok ekként oszlottak meg : Boda Vilmos kapott Szegzárdról 296 szavazatot, Ocsény- b'ól: 196, Decs 178, Pilis 43, AIsó-Nyék 74, Agárd 94, lóim 96, Bátaszék 60, Báia 59, Mózs 39, Várdomb 14, Simonmajor 1. — Ürményi Bernát Szegzárdról: 87, Öcsóny, Decs, Pilis és Alsó- Nyékról semmi, Agárd 13, Bátaszék 123, Tolna 132, Mózs 97, Báta 20. Vagyis a 28z8 szavazó közül leszavazott 1622, nem szavazott 1206. Bodára jutott 1150 szavazat, Ürményire 472, s igy Boda Vilmosnak 678 szava­zattöbbsége lett. A második szavazatszedő küldöttségnél 17 szavazatot utasitottak vissza, részint olyanokat, kik a jelölt nevét nem tudták megmondani, vagy pedig olyanokat, kiknek személyazonosságát a nagy kor- különbség miatt nem lehetett igazolni. Volt olyan tolnai szavazó, aki a jelölt nevéből csak a »Bernd­tot« tudta, a másik pedig csak annyit tudott mon­dani, hogy a jobbpártra szavaz, s ezek közt akadt olyan is több, aki a sok ital élvezetétől alaposan támolygott s nehezen tudta kimondaui a jelölt ne­vét vagy a maga életkorát is. Ezeken nagyon meg­látszott a néppárt működése, mely igyekezett lel- kesültsóget önteni a választókba! A bonyhádi kerületben Dóry Dénes, választási elnök vezette a vá­lasztást, mely a legszebb rendben folyt le s Per- czel Dezső belügyminiszter fényes győzelmével végződött. Perczel mindkét jelölttel szemben kez­dettől fogva mindvégig állandó óriási többségben volt. Délután 5 órára már befejezték a szavazást,

Next

/
Oldalképek
Tartalom