Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-02-17 / 8. szám

6. TOLNA VÁRMEGYE, 1895. február 17. — Mezőgazdák bálja. Simontomyán e hó 9-én fényes táncvigalmat rendeztek a tolna- és fe­hérmegyei gazdatisztek, az ottani uradalmi nagy- vendéglőben, mely ez alkalomból villamos világí­tásban tündökölt s találkozója volt öt vármegye fiatalságának. A nagyterem drapériákkal és girlan­dokkal gazdagon volt feldíszítve; a főhelyen Tolna- és Fehermegyék címerei közt ftimontornya régi cimerpajzsa, a tőrök időkből, foglalt helyet, igen szép kivitelben. A falak köröskörül különféle gazdasági eszközökkel voltak feldíszítve. A 40 tagú rendezőség, ólén Kotsits Lajos várni tiszttartóval, mindent elkövetett, hogy a messze vidékről Össze- sereglett díszes vendégek a legkellemesebben érezzék magukat Simontornya vendégszerelő falai között. A hölgyek igen szép és ízléses kivitelű táncrendet kaptak a rendezőségtől: zöldselyem alapon arany betűkkel beirt táncprogramm, alján egy ezüstözött mintaekécske, zománcozott láncon. A négyeseket 60 pár táncolta, Márkus, dunaföldvári pritnás és cigánybaudájának ügyes játéka mellett. Csak az akadályozta a teljes sikert, hogy a tánchelyiség nagyou szűk volt és a kivételesen nagy számban megjelent táncolni óhajtó táncosok nem táncolhat­tak kedvök szerint. A kivilágos kivirradtig tartó jó kedvű mulatságon a következő hölgyek voltak jelen : Barbacsy Blanka (Tamási), Börzsönyi íré nke (Tápé), Csilléry Kálmánná Ida leányával (Cece), Osukay Gézáné, Doby Jenőné, Fonyó László né Margit leányával (Gyönk), Gaupmann Antalné, Göttmann Andorne Ilonka leányával (F.-Besnyő), Gróf Pálné Ella leányával (Füle), Guttmann La- josné Jolán és Kiérni leányaival (Göbölyjárás), Heckmann Emilnó Mariska leányával, Hesky Im- réné Erzsiké leányával (N.-Láng), Hohl Anna és Marienne, Horváth Andorné Róza leányával, Jagicza Kálmánná Laura leányával (Tüske), Keller Károlyné Irén leányával (Előszállás), Kentner Ernőné, Kere­kes Lajosné (Ercsi), Kiss Albertné Ilona és Elvira leányaival (Tamási), Kontsits Jánosné Sárika le­ányával (Űzd), Kotsis Lajosné Mariska és Kata leányaival (Vám), Kurcz Józseféé Irén és Margit leányaival (Cece), özv. Mayer Béláné Melanie és Mariska leányaival (Tápé), Márkus Gyulánó Elvira leányáaal (K.-Karácsony), Mányoky Sárika (Tamási), Mátyásy Etelka, dr. Láng Frigjesné Ella leányá­val (Zomba), Murin Istvánné Melanie leányával (Duna-Földvár), R. Nászay Gézáné (Szilas-Balhás), Perzsa Sándorné (Rác-Egres), Pesthy Miskáné (Sárbogárd), özv. Rencz Jánosné (N.-Lángh), Sche­rer Ottóné Laura és Klemi leányaival (Cikola), dr. Sass Istvánné (Budapest), Sass Lászlóné (Borjád), Seidl Domokosnó, dr. Szigethy Sándorné Sárika és Irén leányaival (Kaposvár), özv. Schmiedt Józsefné (Tamási), Totth Kálmánná Ilonka és Lenke leányai­val (Budapest), Totth Vilma és Etelka, Vaszary Já­nosné Ilonka leányával (Kaposvár) stb. — A tolnai altiszti bál, mely múlt szomba­ton ment végbe az ottani „Fehér ló“ vendéglő nagytermében, kitünően sikerült. A tiszti kar tag­jai teljes számban, nejeikkel vettek részt a bálban s egész reggelig ott mulattak. Szegzárdról és a környékről is sokan voltak ott. A zenét a cs. és kir. 69-ik gyalogezred zenekara szolgáltatta. — Álarcos jelmezestély. Szemet gyönyör­ködtető volt az a látvány, a mit a Pincehely és Görbő fiatalsága által folyó hó 6-án rendezett ál­arcos jelraezestély nyújtott. A környék intelligen­ciája kíváncsisággal várta e szép mulatságot és el­mondhatjuk, hogy a közönség várakozásában nem csalódott. — Exotikus, igazi farsangi képet nyúj­tott ez estély, akár csak az olasz carneválok: ér­dekes volt látni, mint dévajkodik az indiánus a tü­zes szemű markotányosnéval, mint udvarol az an- daluziai ifjú a kacér tin de siede hölgynek, Mephisto mint keresi a szép hamupipőke kegyeit és abajazzó mint jár a piros ruhás magyar leány után. A lila bluzos matróz az igéző éjkirálynéjával rokonszen­vez, a tudós Faust pedig ezúttal nem a szőke Gretchen, hanem a szép román leány után epeke- dik. Carmen a bűbájos spanyol cigányleány rabbá tette a daliás magyar legényt, a termetes spanyol grand ideálját a bájos csipkeverő leányban találja fel, nemkülönben az angol jokey a bájos virág­árusleánykában lelte fel az álmában megjelent tün­dért. — Amott pedig a zöldgalléros pubi ugyan­csak teszi a szépet a szép szerb leánynak — a csetevájó király pedig a szép tiroli leányt erővel megakarja hódítani. — A jókedv tető fokát érte el, midőn a bajazzó a medvét táncoltatta és midőn a gólya, kakas, béka, majom bemutatása után a kot­tás frakkos öreg karmester trombita-zenekarát pro- dukáltatta. Ezen kedélyes jelenetek után a fiatal­ság táncra kelvén, jókedvvel járta a teljes reggeli órákig. Jelen voltak: Arany Hermin (csipkeverö- lány Nosztány), Busbach Jenőné (magyar me­nyecske), Csukly Matild (magyar nemeshölgy) Re- göly, Deutsch Berta (fin de siede), Egle Gizella (román leány Budapest), Getlingeu Amália (hamu­pipőke). Érsek Elekné (markotányosné) Némedi, Hajos Irma (kertészlány), Huszár Jánosné (spanyol cigány!ány) és még sokan. Az elpusztult szőlők fölujitása. (A filloxera-bizottság ülése.) Az országos filloxera-bizottság folyó hó 13-án délután 2 órakor Festetics Andor gróf földmivelés- ügyi miniszter elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyát a filloxera által elpusztított szőlők fölujitása érdekében szükséges intézkedésekről készített tör­vényjavaslati tervezet tárgyalása képezte. Az ülésen a miniszteren kívül részt vettek: Miklós Ödön államtitkár, Aizél Péter, Andreanszfey Gábor b| Baross Károly, Bernáth Béla, Bohus István, Boda Vilmos, dr. Chyzer Kornél, Dessewffy Aurél gr., Dobokay Lajos, Engelbrecht Károly, Eraich Gusztáv, dr. Gaál Jenő, Gábor József, dr. Horváth Géza, dr. Liebermann Leó, Máday Izidor, Molnár István, Ottlik Iván, dr Szabó Gyula, Sze­derkényi Nándor, Vásárhelyi Béla, Viczmándy Ödön, továbbá Lónyay Ferenc és Vásárhelyi Zoltán mint jegyzők. Festetits Andor gr. földmivelésügyi miniszter a megjelentek szívélyes üdvözlése után az ülést megnyitván, előadja, hogy a filloxera által elpusztí­tott szőlők felújítása érdekében szükséges intézke­désekről törvényjavaslatot készített, a melyei legkö­zelebb a képviselőház elé szándékozik terjeszteni. A törvényjavaslat elkészítésénél az a cél vezette, hogy a magánérdekekre való tekintet nélkül, egye­dül a közérdek szempontjából kiindulva, tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek és a jelen viszonyok közt kivihetők arra nézve, hogy az elpusztított szőlők felújítása minél rövidebb idő alatt előmozdítható legyen. Nem vindikálja a tör­vényjavaslatnak azt, hogy az abban tervezett intézkedésekkel a filloxera-kérdés gyökeresen meg­oldható leend, de a javaslatnak az a célja, hogy legalább a főbajok orvoslása elérhető legyen. Mi­előtt e törvényjavaslatot a képviselőház, illetőleg még előbb a minisztertanács elé terjesztené, szük­ségesnek tartotta, hogy arra nézve a filloxera bi­zottságnak, mint erre nézve legilletékesebb véle­ményező testületnek nézeteit is meghallgassa, és ennélfogva fölkéri a bizottság tagjait, hogy erre vonatkozó véleményüket nyilvánítani szíveskedjenek. | Ezután Dobokay Lajos osztálytanácsos, orszá- gas borászati kormánybiztos, mint előadó ismer­tette a törvényjavaslatot és annak indokolását. A javaslat abból az alapelvből indul ki, hogy a szőlők felújításának két leglényegesebb kelléke a) a szük­séges anyag (amerikai szőlővessző) tömeges előál­lítása és b) a gyakorlati szakértelem terjesztése. A mi viszonyaink közt, az amerikai szőlövesszők tö­meges előállítása az országos és általános közgaz­dasági érdekek szempontjából, állami feladatnak tekintendő. De nem kevésbbé, sőt még inkább föl­adata az államnak a gyakorlati szakismeretek- ter­jesztése is, mert a fölujitás lassú haladását, nagy részben annak a hiánya okozza. Az előadottaknál fogva a miniszter, az állami amerikai szőlőtelepek szaporítása és kibővítése céljából 1640 kát. hold uj állami amerikai szőlőtelep létesítését tervezi, melylyel a jelenlegi telepek kiterjedése 1800 kát. holdra emeltetnék. Ezeknek a telepeknek beültetése fokozatosan 6 év allatt terveztetik s teljes beülte­tése után az évi amerikai vesszőtermés 140—144 millió leend. E vesszők részint tetemesen leszállí­tott áron, részint pedig ingyen lennének kiosztan- dók. E telepek célja a vesszőtermelésén kívül olt- ványkészités s az ott alkalmazandó munkásoknak gyakorlati kiképzése s díjazással összekötött oltási tanfolyamok tartása is leend. A telepek befektetési költségeire 1,400.000 forint szükséges, mely a tör­vényjavaslat értelmében hat évre fölosztva külön bocsáttatnék a földmivelési miniszter rendelkezésére, az évi föntartási költségek pedig a földmivelési tárca rendes évi költségvetésében lennének előirány- zandók. E költségben benne foglaltatnak egy Buda­pesten tervezett szőlőszeti és borászati kísérleti ál­lomás fölállításának költségei is. . Bernáth Béla őszinte örömmel látja a törvény­javaslatból, hogy a földmivelési miniszter komolyan törekszik az elpusztult szőlők fölujitásának állami támogatással való előmozdítására. A törvényjavas­latban tervezett intézkedéseket helyesli és köszö­nettel fogadja, de nem tartja elegendőknek, mert ha bármily olcsón vagy ingynu kapják a termelők a szőlővesszőket, ezzel nem érjük el a célt, ha hi­ányzik a fölujitáshoz szükséges tőke. Szükségesnek tartja tehát, hogy a szegény földbirtokosok, akik erre rá vannak szorulva, kamatmentes állami köl- csönökben is részesittessenek, továbbá vidékenként a talajvizsgálatok eszközlésére vegykisérleti állomá­sok állíttassanak föl. A törvényjavaslatnak ily ér­telemben való kibővítését javasolja. Boda Vilmos az amerikai vesszőknek az állam általi tömeges termelését nagyon helyesli, mert most legtöbben a magántermelők által árusított veszsőkre vannak utalva, özek pedig sem nem faj­tiszták, sem minőségükre nézve nem eléggé meg­bízhatók. A hitelkérdést szintén fontosnak tartja, kamatmentes állami kölcsönök nyújtását nem pár­tolhatja, hanem inkább megfelelő agrárbank léte­sítésével vélné a kérdést megoldandónak. Andreánszky Gábor b. a törvényjavaslatot, mint a fölujitás előmozdításának biztos és hatékony eszközét nagyon helyesli s fősulyt arra fektet, hogy állami támogatásban a kisbirtokos részesittessék. E célból ajánlja a miniszter figyelmébe, hogy a dózs- maváltsági tartozások törlésére vonatkozólag a kóp- viselóház előtt fekvő törvényjavaslat oly irányú mó­dosítása végett érvényesítse befolyását, hogy ne el­pusztult szőlőket terhelő dózsmaváltsági tartozások akkor is töröltessenek, ha azok újra beültetése iránt a birtokos részéről határozott szándék nyilvá­nul vagy komoly kezdeményezés történt. Baross Károly örömmel üdvözli, hogy a mi­niszter o'y eszközökhöz nyúl, amelyeknek mértéke a föladatok nagyságát megközelíti, de a vesszők nagyban való termelését nem tartja az állam föl­adatának. Az állam föladata szerinte: 1) hogy mó­dot nyújtson arra, hogy a gazdának a nagy tőke segítségére jöjjön, amit állami kamatgarantiával lehetne elérni : 2.) az önsegély fejlesztése s e cél­ból a nagyközségeknek és egyesületeknek állami sególylyel való támogatása; 3.) a szakértelem fej­lesztése. Szederkényi Nándor nagyon üdvösnek tartja a törvényjávaslatot, csak azt sajnálja, hogy nem 10 évvel ezelőtt készült. Fő súlyt a régi hegyi sző'ők felújítására fektet s ezért a vesszőket első sorban ezeknek kell föntartani. Az állami kölcsö­nök adását pártolja. Bohus István nagyon helyesli a törvényja­vaslatokat, — mert az elő fogja segíteni a rege­nerációt s különösen üdvös lesz, hogy az állami telepek, a népnek biztos keresetet adnak és onnan ügyes kitanult munkások fognuk kikerülni. Dr Szabó Gyula szerint nem csak ez a baj, hogy elég pénz és szőlővessző nincs, hanem az is, hogy sokan még ma sem bíznak az amerikai sző­lőfajtákkal való rekonstruktió sikerében. E miatt például Tokaj-Hegyalján a vagyonos emberek sem mernek belemenni a dologba. Pedig a népnek pél­dát kell mutatni, mert csak akkor fog szőlőt ül­tetni, ha kész termő oltványszőlőt fog látni. Dr. Libermann Leo megjegyzi, hogy a Ber­náth B. által kívánt vegykisérleti állomások létesí­tése sok pénzzel, sok idővel és sok nehézséggel járna, de fölösleges is lenne, mert a legújabban létesített kulturvegyószi intézmónynyel el lehet érni a kivánt célt. Viczmándy Ödön nagyon helyesli a javaslatot, de a fölujitás általánossá tételére azt tartaná szük- sógesnek, hogy törvény utján köteleztessenek a szőlőbirtokosok, hogy elpusztult szőlőterületeiket 5—10 évig terjedő határidő alatt okvetlenül ültes-? sók be. Ezzel kapcsolatban olcsó kölcsön lenne ré­szükre kieszközlendő. Gr. Dessewffy Aurél- örömmel fogadja a tör- vónyjaáaslatot, mint helyes kezdeményező lépést e kérdés megoldására. Állami kölcsönök nyújtását nem tartja kivihetőnek. A hitelkórdóst társulási, szövetkezeli utón tartja csak megoldhatónak; ha a társulat, hegyközség vagy szövetkezet garanciát vál­lalna, akkor a pénzintézetek adnának kölcsönöket. A hitel kérdésével különben most még korai fog­lalkozni, egyelőre elég, ha az iránt történik intéz­kedés, hosjy a szükséges szőlő vesszők és ügyes ta­nult munkások kellő számban álljanak rendelke­zésre s e bizalom a fölujitás iránt fölkeltetik a bir­tokosban. Ha ez meg lesz, akkor kell majd a hi­tel kérdésével foglalkozni. Gróf Festetits Andor az egyes felszólalásokra reflektálva ismétli, hogy tudja, miszerint a törvény­javaslattal a szőlő fölujitás nem nyer teljes gyö­keres megoldást, de a tervezett intézkedés minden­esetre oly lépés, a mely jelentékenyen előbbre vi­szi a kérdést s különösen a kisbirtokosokon fog segíteni, a ki saját munkájával végzi a fölujitást, mert lehetőséget nyújt az anyagnak könnyű beszer­zésére. A mi a Bernáth Béla által javasolt állami kölcsönynyujtást illeti, az oly óriási összeget igényelne, a melyet a mi állami háztartásunk nem birna meg, ha pedig nem elégíthetnek ki mindenkinek az igényeit, ez csak elégedetlenséget szülne. Elvileg is sok nehézség áll az állami hitelnyújtás útjában. Az agrár-bank létesítését helyesnek és kívánatosnak tartja s ha ezt sikerül fölállítani, az a szőlő föluji- tási célokra is igénybe vehető lesz. Viczmándy azon javaslatát, hogy a szőlőknek bizonyos határidő alatti fölujitása törvényhozási utón kötelezőleg rendeltes­sék el, nem tartja elfogadhatónak. Végül a bizott- ság tagjainak szives tanácsaikért köszönetét nyil­vánítja. ­T A N Ü G Y. iskolaszéki ülés. A szegzárdi községi is­kolaszék folyó hó 11-én gyűlést tartott, mely al­kalommal az ujan megválasztott hölgytagok elő­ször jelenvén meg, letették az esküt. — Az isko­laszék a jelen tanévre megbízta Holub Jánosné, Ágoston Károlyné, Török Béláné, Orffy Lajosné, lekus Vilmosná s Walter Károlyné úrnőket az ovodák, ill. menházak ellenőrzésével. — Az 1893-ik évi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentes tudomásul vetetett, az 1894-ik évi szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom