Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-02-17 / 8. szám

1895. február 17. TOLNAVARMEGYE. 7. adások megvizsgálására ugyanazon bizottság, mely dr. Lévay Ignác, dr. Morvay István s Szondy Ist­ván tagokból áll, küldetett ki. — Az iskolaföldek bérletére nézve a tagok közt véleménykülönbség tá­madt, a mennyiben az iskolaszéki tagok egy része a 96 holdat továbbra is egy tagban, mások pedig 5 vagy 10 holdas parcellákban kívánják kiadatni. Iskolaszék 4 tagú bizottságot küld ki az ügy ta­nulmányozására. — Iskolaszék Tolnavármegye tör­vényhatósága által a polg. isk. ajándékozott Jókai diszkiadásából eddig megjelent 20 kötetet átveszi és a törvényhatóságnak jegyzőkönyvi köszönetét mond. Ugyancsak köszönetét szavaz dr. Szabó Fe­renc, németeleméri (Torontál m ) plébánosnak, ki a 2 polg. isk. könyvtárát 84 kötet értékes munká­val ajándékozta meg. Végül Kovácsné igazgató a Feiwel-féle vaspadmintát mutatta be, melyből is­kolaszék a leányiskola I. osztályának felszerelésére 20 darab megrendelését határozta el. — Uj polgári iskola. Mint Szegzárd egy fő­gimnáziumért, úgy Mohács állami polgári fiu- és leányiskola felállításáért küzd már évek óta. Most végre a mohácsiak ez óhajtása teljesül, mert a tár­gyalások be vannak fejezve, s Baranyavármegye alispánja már értesítette is Mohács városát, hogy a város ama határozata, melyben az ott létesítendő áll. polg. fiú- és leányiskolához még Eötvös Lóránt közokt. miniszter által kívánt pénzösszeget és tel­ket felajánlotta, jogerőre emelkedtt. A mint érte­sülünk, a lakosság nagy örömmel fogadta a hirt s bizik abban, hogy a teljesen idegenajku vidéken a nemzeti miszsziót teljesíteni hivatott iskolát még ez óv folyamán felállítják, ill. 1895. szeptember 1-jón megnyitják. A szükséges pénz már együtt van. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A dombóvári önsegélyző-egylet, mint szö­vetkezet veszteség- és nyereség-számlája 1894-ben. Veszteség: Járandóságok 590 frt. Adók és illeté­kek 42 frt 15 kr. Könyv és nyomtatványok 24 frt 25 kr. Kezelési költségek 59 frt 51 kr. Visszle- 6zámitolási kamat 1002 frt 17 kr. Nyereség az I. üzleti évben 576 frt 24 kr, a II. évben 2089 frt 97 kr, a III. évben 4900 frt 24 kr. Összesen: 9284 frt 54 kr. Nyereség: Kötvény kamat 6399 frt 68 kr. Késedelmi kamat 151 frt 40 kr. Előjegyzési illeték 50 frt 10 kr. Átírási díjak 10 frt. Könyv óz nyomtatványok 7 frt 15 kr. Nyereség az I. üz­leti évben 576 frt 24 kr, a II. üzleti évben 2039 frt 97 kr. Összesen : 9234 frt 54 kr. Dombóvár, 1894. december hó 31-én. Cséry István, könyvelő. Reiner Adplf, elnök. Nagy Márton, pónztárnok. — Megvizsgálta és helyesnek találta a felügyelő bi­zottság. Dombóvárott, 1895. január 22-én. Dr. Ker­tész Kipót, felügyelv biz. elnök. Reinitz Gábor, fel­ügyelő biz. tag. 7érnyei Ármin, felügyelő biz. tag. KÖZGAZDASÁG. Magyarország gazdakSzönségéhez! Abban a nagy munkában, mely Széchenyi István szavára a Kárpátok bércei s az Adria között megindult, a melynek célja volt egy vagyonban, értelemben s munkaszeretetben gazdagabb, érzel­meiben nemesebb Megyarországot állítani az el­hunyó nemzedékek helyére : a magyar gazdaosztály is kivette részét. Vizjárta rónákat hódított meg a kultúrának, nemesbiti állatállományát, igyekezett elsajátítani a művelt nyugat fogásait, hogy jobbá tegye tőkéinek borát, fáinak gyümölcsét, jövedelmesebbe kezének munkáját. E törekvésekben nem csupán az anyagi haszon előnyei, hanem az a tudat is lelkesíti, hogy a helyzet javítására törve hazafias munkát végez, olyat, melyért egykor emlékét a nemzetnek ma még meg nem született milliói áldani fogják. Mind e mellett a haladó idők a nemzetnek éppen ezen osztályát nehéz válságba sodorták. A gyapjú ára leszállt, hegyeink világhírű termését el­pusztító a filloxera, végül a hanyatló búzaárak száz­ezrek, sőt milliók erőfeszítéseit tették meddővé. A paraszt kunyhóiban s a birtokosok kúriáiban a sötét gond, a jövőért való aggódás ütött tanyát, meg­semmisítve a nemzeti fejlődésnek egyik legelőke­lőbb tényezőjét: a gazdaosztály elégült nyugalmát. És a jövő, melytől sokan oly sokat várnak, ha a dolognak szabad folyást engedünk, a jelek bizonysága szerint, még sötétebb lesz a jelennél. Az árak nem fognak javulni, a visszavonás, mely a föld urai s a birtoknélküliek ezrei közt. kitört, önként meg nem szűnik. Jöhetnek ugyan évek, mi­dőn a föld dúsabban terem, de a kalászok dúsabb hozadéka nem lesz öröm a gazda szemében, mig az árak esése föltartóztatva nincs. Annyi küzdelem után, melyet átélt, anuyi föladat mellett melyek megoldása reá vár, a gyor­san haladó idők egy újnak fölkarolását követelik a magyar gazda osztálytól, hogy megmentse magát és igy a nemzetet a jövő számára, saját magának munkája által. Szervezkedjék úgy, a mint még eddig nem tudott egy életerős organizmussá és az erre irá­nyuló kitartó és szívós munkában megnyerje azt, a mi még belőle eddig hiányzott: az összetartást és a nagy célok szolgálatában elsajátított fegyel­mezettséget, mely a sikernek föltétele. Az első lépés, melyet ez irányban tettünk, nem várt eredmónyuyel jutalmazta erőfeszítéseinket. A független magyar gazdák pártja múlt évi de­cember 8-án tartott ülésén egyhangú és sokat Ígérő lelkesedéssel mondotta ki, hogy Magyarország gaz­dái a bajok föltárása és az orvoslás módjainak ki jelölése végett ez óv tavaszán taitsák meg a III-ik országos gazdakongresszust (egy országos gazda- gyűlést.) Ez a kongresszus Budapesten május 19—23-áig fog megtartatni s a szervező-bizottság abban a reményben van, hogy munkája bár nehéz, de eredménytelen nem leend. A lelkiismeretes munka, az önzetlen törekvés azonban sikerre vezetni csak akkor fog, ha e kong­resszus úgy tagjainak számát, valamint ezek* rész­vétét illetőleg is azon színvonalon fog állani, a me­lyen annak a szóban forgó kérdések gulyát és hord- erejét tekintve állni kell. E végből szavunk egész súlyával, törekvése­ink egész komolyságával fordulunk a magyar gaz­daosztály azon részéhez, melynek szive a nagy nemzeti érdekek iiánt dobogni meg nem szűnt, csatlakozzék azokhoz, a kik sorsát enyhíteni, va­gyoni helyzetét javítani, politikai súlyát emelni s erkölcseit megtisztítani igyekeznek. Szebb, nemesebb, őt magát közvetlenebbül énntő célok szolgálatába nem állhat soha. És ne feledje, hogy a csomóra kötött vesszőket gyönge kéz szét nem töri, a meg­oldott kéve széthulló szálait pedig szétszórja sem­mivé teszi a gyönge szól is. Kelt Budapesten, február hóban. A III-ik országos gazdikongresszus rendező-bizott­sága nevében Gróf Dessewffy Aurél elnök. Magyar gazdák országos kongresszusa. A magyar gazdaközönség s a gazdasági testü­letek körében már a múlt óv végén napirendre került egy országos gazdagyülés tartásának kér­dése. Az ügyet az Országos Magyar Gazdasági egyesület vette kezébe, ama már az országos gaz­dakongresszus megtartása nem csak határozottá vált, hanem tervezete és szervezete is teljesen meg van állapítva. E szerint a gazdagyülés folyó évi május hó 19, 20, 21. 22 és 23-ik napjain Buda­pesten fog megtartatni. Eende/.ik: a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottsága s az országos magyar gazdasági egyesület és a független gazdák e célra kiküldött bizottságai. Célja a kongresszusnak: mindazon köz- és mezőgazda- sági kérdéseknek beható tárgyalása, melyek a je­len gazdasági válsággal összefüggésben vannak s ez alapon oly határozatokra való jutás, melyek a válság enyhítésére a kormány intézkedéseknek s társadalmi tevékenységnek utakat jelölnek ki. A kongresszuson 5 szakosztály működik, ezek: 1. Mezőgazdasági és szakoktatásügyi, 2. Hitel biztosítás és adóügyi. • 3. Mezőgazdasági, politikai és értékesítési. 4. Telepítés és kivándorlás, munkás óacseléd­ögyi­5. Gazdasági értékképviseleti szakosztály. Az elnöki tisztek a magyar társadalom leg­kiválóbb férfiúival vannak betöltve. A szakosztályok bizottságokra vannak felosztva s minden bizottság­nak legalább egy előadója van s az előadók száma több mint 30 hivatott s nagyobbrészt országosan ismert szakférfiből áll. A bizottságok keretében a tárgyalás alapjául felvett kérdések mélyen szétágaz­nak a gazdasági élet minden ágába s oly behatóan s részletesen fogják foglalkoztatni a gazdagyülést a mezőgazdasági ügyekkel, a mint még ez egy kong­resszuson sem történt. A kongresszus tagja lehet, a ki valamely gazdasági testületnek folyó évi január 31-ig tagja volt, vagy akit az igazoló bizottság felvesz. Tagok az ülésen tanácskozási és szavazati joggal bírnak, a kongresszus összes kiadványait ingyen kapják s a tagok részére kieszközlendő kedvezményekre igényt tartanak. Tagsági díj 5 frt, — jelentkezhetni tagul a III-ik országos gazdakongresszus titkárságánál (Budapest, Köztelek.) Ugyanaz a kongresszus tervezetét is készség­gel megküldi az érdeklődőknek, ha ez iránt egy levelező lapon hozzá fordulnak. SZERKESZTŐI POSTA. — Ellenzéki politikus. Az ön kérdése épeniéggel nem ejt bennünket zavarba. Igenis reciprocitást követelünk a szabadelvűs ég kérdésében, avagy egyéb fontosabb politi­kai kérdésben a pártok között a választások alkalmával, vagyis, ha ön szerint, jól esett nekünk az ellenzéki támoga­tás, számithat-e adandó alkalommal az ellenzék a szabad­elvű párt támogatására. Az utóbbi nevében nyilatkozatra nem vagyunk feljogosítva, de a mi meggyőződésünk szerint a szabadelvű pártnak ily esetekben követendő magatartása nem szenvedhet kétséget. Ha abban a kerületben, melyre ön oéloz — a szabadelvű pártnak nem lesz jelöltje, akkor a szabadelvű párti választók a néppárti jelölt ellenében két­ségkívül a függetlenségi jelöltet fogják támogatni és majd rá is szavaznak. Lehet, hogy nem mindenki osztja e felfo­gást, de, hogy a többség igy gondolkodik, azt bátran mond­hatjuk. Egyébként mél tóztassék türelemmel lenni, mig a vá­lasztásokra kerül a sor, a mikor a tények fognak beszélni. — Dombóvári olvasó. Az 1886. évi I. törvénycikk mondja ki, hogy a képviselők öt évig tartó egy országgyű­lésre választatnak. — T—y. L—s. urnák Kötesd. Ma úgy állanak a dol­gok, hogy még ebben az évben fütyülni fog. — Buday László urat kérjük, hogy. a hossza hallga­tását megszakítani és hozzánk a szokott mód szerint beállí­tani szíveskedjék. Meghaltak Szegzárdon: 1895. évi február 10-től 17-ig. Nagy Istváuné, 51 éves, tüdögümökór. Yida Erzsébet,' 4 éves, roncsolótoroklob. Szegzárdról indul reggel 7 óra 10 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perckor, . Budapestre érkezik este 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perekor. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 5418. sz./tlkvi 1894. Árverési hirdetmény. A bonyhádikir. járásbíróság, mint telekkönyvi ható­ság közhírré teszi, hogy Minker Antal és neje Schilli Te­réz, úgy Maráth György és neje Keller Katalin varasdi la­kosok kérelme folytán a varasdi 241. sz. telekjegyzőkönyv­ben A. I. 1—2 sor. 17. és 1689. hrsz. a. foglalt 16. népsz. házbirtok 400 frt kikiáltási ajr; mint becsárban az 1895. évi márczius hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor Yarasd község házánál megtartandó és végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes árverésen eladatni fog. Yenni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10% át bánatpénz fe­jében letenni s a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni köteles, végre, hogy a megállapított árverési felté­telek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Varasd község elöljáróságánál megtekinthetők. Bonyhádon, a kir. jbiróság tlkvi hatóságnál 1894. évi december hó 10 én. Osztrlch Mihály, kir. járásbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom