Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-11-24 / 48. szám

— Kaszinóestély. Folyó hó 30-án lesz ez évben körülbelül az utolsó kaszinóestély, mert a jövő hónap közepén táncestély, a hó végén pedig dalárestó'y lesz. Felhívjuk a kaszinótagok figyelmét erre az estélyre, mely az idei jól sikerült kaszinói estélyek méltó befejezéséül Ígérkezik. A kaszinóban kitett aláírási ivén már sokan jelentkeztek és igy az estély sikere biztosítva van. — Érdekes régiségek. A nemzeti muzeum régiségtárának ajándékozta Änderte József, kakasdi plébános a Belaczon talált őskori tárgyakat, melyek kővetkezők: 8 drb agyaghálósuly, 1 drb aranyka­rika, 18 drb agyagtárgy, 22 drb szarvasagancs tö­redék, egy doboz pörkölt, szenesült gabna marad­vány, 3 drb édesvízi kagyló és 2 drb lábszárcsont (agancsos állattól). Továbbá Farkas Sándor, fri­gyesei gyógyszerész IV. István rézpénzét küldötte be a múzeumnak. — Tanitóválasztás. Az uzdborjádi községi iskolai egyik tanitói-áIlásra Greifenstein Henrik, gyönki ev. ref. tanító választatott meg. — Várkonyi Endre síremléke. Az erdélyi ev. ref. egyházmegye, a sepsiszentgyörgyi ev. ref. Mikó- kollégiummal együtt, Várkonyi Endro sepsiszent­györgyi főgiranáziumi tanárnak, az intézet egyik volt büszkeségének emlékére, az ottaui sirkertben gyönyörű síremléket emeltetett, s azt múlt vasár­nap délelőtt méltó ünnepséggel adta át az intézet gondnokságának — gondozás végett. Az egyház­tanács tagjai, a főgimnáziumi ifjúság, tanárai veze­tése mellett, s a nagy közönség, a mondott napon délelőtt 10 órakor megjelent a temetőben, gyászba- vont nemzeti zászlóval, hol Benke István tanár mon­dott kegyeletes beszédet a korán elhunyt tanár fö­lött, kit úgy az ifjúság, mint tanártársai, valamiut a társadalom egésze, tisztelni, szeretni tudott. A meg ható beszéd után a főiskolai dalárda gyászdalt éne­kelt, mire a szép ünnepség véget ért. — Honatya-jelöltek. A képviselő-választás ugyan még csak másfólév múlva érkezik el, de azért már mai nap is hallani egyes jelöltekről. így a néppárt részéről, mint hírlik, Kopáry Gyula bá- taszéki káplán akar föllépni, hogy a biztos bukás kellemes érzetében részesüljön. A tolnaiak pedig Rosmayer Ferencet óhajtják fölléptetni, ki a sza- badelvüpárt táborába tartozik. — Római Sírok. A Mozolán István házi szőllejében utólag még egy harmadik római sírt is találtak, mely láthatólag szintén már fel lehetett bontva ; a három sírban talált tárgyakból azonban konstatálható, hogy a sírok a Krisztus utáni ötödik századból va­lók, mert néhány Valens, római császár korából való pénzt találtak a sírokban, to­vábbá egy mázas római urnát, ami igen ritka, több vasszöget és egy fíbulát. — Negyvennyolcas honvédek nyugdíjazása. 7óth István d.-fóldvári, Szabó Pál tamásii, Mau- Ferenc hőgyészi és Barchet János apáthii lakosok, volt 48-as közvitézeket az országos honvédsegélyző bizottság évi 36 írttal nyugdíjazta. — Gazdasádi statisztika. A vall. és közokt. miniszter a folyó évi 40.444. sz. a. rendeletét, melyben a tanítókat, kik a gazd. statistikai szám­lálást végzik, csak délutánra menti fel a tanítás alól, megváltoztatva, táviratilag értesítette a királyi tanfelügyelőt, hogy a számláló ügynökökül hasz­nálandó tanítók november 20-a és 30-a közt a dél­előtti órákban is szünetet tarthatnak. — A szegzárdi Ferenc kórház története. Dr 7anárky Árpád, kórházi főorvos, a milleniumra megírja a szegzárdi Ferenc-kórház történetét. A kórház az ország hasonló intézetei között a legró- giebbek közé sorolható, mert már a múlt század második felében alakult. A megyei levéltár a kór­ház alakulására és fejlődésére igen sok becses ada­tot szolgáltatott, melyekből kitűnik, hogy eredeti­leg megyei jellegű volt a kórház, s egyes alapit- ványokból segélyeztetett. — Kerékpárosok kirándulása. Sust Viktor és Moudry Hugó, a szegzárdi kerékpár-egylet két gyakorlott tagja a múlt hót szombatján Szegzárdr ól Bonyhád, Nádasd és Pécsváradon át Pécsre kirán­dulást tettek; vasárnap délután pedig ugyanazon utón visszatértek Szegzárdra; az utat négy és fél óra alatt tették még úgy oda, mint visszafelé. 1895. november 24. — Tolnavármegye költségvetése 1726- ban. A megyei levéltárban levő iratokból az akkori megyei tisztviselők és alkalmazottak fizetésére igen érdekes adatok találhatók. A főispánnak 1726-ban 3000 frt tisztelet­dija volt; az alispánnak 400 frt fizetése; a kerületi biztosé 113 frt 40 dénár; a helyet­tes és deák fizetése 56 frt 25 dénár; a jegyzőé 250 frt; három szolgabiró fizetése összesen 300 frt; a pénztárnoké 200 frt; a vármegyei tiszti ügyészé 60 frt; a megyi biztosé 80 frt; hat esküdt fizetése összesen 300 frt; a nemes vármegye hadnagyáé 50 frt; a 9 nemes vármegye katonáinak 432 frt; 3 hajdúnak az tömlöczöknél 126 frt; 4 hajdúnak az alispánnál 144 frt; 1 haj­dúnak Tolnán 36 frt; a porkolábnak 52 frt. Ezenkívül a vármegye házára 1500 irtot vettek föl, a hóhérnak pedig 120 frt volt az évi járandósága, — Uj adótiszti állást szerveztek a szegzárdi m. kir. adóhivatalnál, s az állásra a pályázatot leg­közelebb közzé teszik. — Letört virág. Sipos Márton, szegzárdi városi elöljárót súlyos csapás érte. Fiatal, szép viruló leánya Erzsiké, élte tavaszán, folyó hó 20-án, hosz- szas és súlyos betegség következtében jobb létre szenderült. Temetése folyó hó 22-én óriási részvét mellett ment végbe. Nyugodjék békében. — Az első hó. Szép lassan, apró pelyhekben, majd szaporábban, bagolyfejekben, szeszélyes vál­tozatban, ezerféle alakban szállongó szép fehér hó- pihék jelentették be csütörtök délután a telet. Vóge- hát a vénasszonyok napsugaras, de hideg és csalfa nyarának, a nátha-saisonnak, melyet az idén oly erősen megnyujtott a szeszélyes november. Vége vége 1 A tél megemberelte magát és elvitathatat­lan jogait követeli. Es csillogó fehér pihóivel rög­tön be is jelentette, hogy nem hajlandó többé ko- mázni, hadd essék a hó. Az első hó 1 Csodálatosan sok poézis van ebben az első havazásban. Mikor le­hullanak az első pihék, egyszerre megnyilatkozó és ellenállhatatlan vágy tölti el a sziveket egy ki­etlen és zord, de mégis szép s mégis vidám év­szak száz öröme után. Az üde, szép leányarcokat pirosra, csattanó pirosra festi a hideg novemberi szól. S hogy ujjong gyermekes örömben az a sok leánysziv az első hó láttán. Hiszen az első hó után következik az első jég, aztán jön a karácsony, far­sang, a bálok. A gazda szivében is ott leskődik már a jó meleg szobában rá váró boros kancsó, csak egyszer a hizó el legyen látva télire. Hát a gyerraeksereg 1! Az első hó tehát itt van, s ezzel az igazi tél is. — Visszatérés. Pálfáról Írják lapunknak: Horváth István református, november 17-ón az oltár zsámolyánál letette a hitvallást Forster Ernő pápai kamarás plébános kezeibe s ünnepiesen felvétetett az egyedül üdvözítő anyaszentegyház tagjai közé. — A szegzárdi kér. betegsegélyző pénztar módosított alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. miniszter jóváhagyta. — Furcsa levélcím. A bécsi kórházigazgató­ság a következőleg címezte a megyei pénztárhoz intézett levelét: „An die lobi. Coraitats Oassa in Kelt-Szegzárd, Ungarn.“ A német sógor ugyanis a megye megkeresése végén a „Keltu-rő\ azt hitte, hogy az is Szegzárd nevéhez tartozik. — A vadászok figyelmébe. A vadak el­adása tárgyában a belügyminiszter a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz. A va­dászatról szóló 1883. évi XX. t. c. 38. §-a értel­mében, ha valamely vidéken az orvvadászat s a vadnak tilalmi időben való lőhetése igen gyako- riakká válnak, a belügyminiszter a közigazgatási bizottság által, az érdekelt vadászterület tulajdonosa vagy bérlője kérelmére, vagy anélkül is, saját kez­deményezéséből felterjesztett indokolt javaslat foly­tán elrendelheti, hogy azon vidékeken, valamint azokon is, hol az orozva lőtt vad eladatni szokott: a vadak eladása, szállítása vagy vásárlása a vad jogos szerzését bizonyító igazolványok előmutatása mellett történjék. — Minthogy azonban az ily in­tézkedés megszegésére vonatkozólag a hivatkozott 1883. évi XX. t. ez. büntető határozatot nem tar­talmaz : az 1879. évi XL. t. c. 1. §-a alapján ezen­nel kijelentem, hogy aki a vadászatról szóló 1883 : XX. t. c. 38. §-a alapján már eddig kiadott, vala­mint ezután kiadandó és valamely vidéken az el­adandó vagy elszállítandó vadak jogos szerzését igazoló bizonyítványok előmutatására kötelező bel­ügyminiszteri rendeletet megszegi, kihágást követ el és 100 írtig terjedhető és a hivatott törvények értelmében elzárásra átváltoztatandó pénzbüntetéssel büntetendő. — Erről a törvényhatóságot tudomás és közhírré tétel végett ezennel értesítem. — Buda­pest, 1895. nov. 14-é-n. PERCZEL s. k. __________TOLNAVÁHMEGYE. — T üzek. A másfél hétig tartó nyárias idő alatt a tüzesetek megyénkben oly ijesztő mérvben kezdtek ismét fellépni, akárcsak nyár derekán. — Reméljük, hogy a beállt nyirkos idővel ezeknek mi­hamarabb vége szakad. Eddig a következő tüzese­tekről kaptunk tudósítást: Mórágyon a Schwarz Péter s Köhler Jakab közös tulajdonát képező ház teteje kigyult s sok gabona, bútorzat stb-vel együtt 350 frt értékbea elégett. A tűz oka ismeretlen. — Kis-Székelyben Siszler Péter háza, kukoricája, ta­karmánya 300 frt értékben leégett. A tűz a paj­tában belülről keletkezett. Biztosítva volt. — Pili­sen pár nap alatt háromszor is volt tűz. Először leégett Tavalyi Istvánnak a község végében egy kazalban összerakott 11 szekér szénája. — A kár 200 frt. — Másnap Gyerdák Mihály száraz-malma égett le. Végre még Asztalos Sándor és Bognár István a mezőn 2 kazalban összerakott buzaszal- raája lett a lángok martalékává. — Pincehelyen Sillei Géza szalma kazala 150 frt értékben leégett. Biztosítva nem volt. — Dohánybeváltás Az 1895. évben az egyed- áruság részére engedély mellett termelt dohányok beváltására kiküldött bizottság Tolnamegyóben, Fad- don, december 2-án és február 8 án fogja a bevál­tást eszközölni. — Vaspadok. A vallás- és közokt. miniszter megengedte, hogy az iskolaszék a szegzárdi polg. leányiskola egy osztálya számára 20 drb Feiwel- íéle vaspadot 400 frt értékben beszerezzen. A pa­dok megérkeztek s a napokban fognak felállittatni, minek eszközlésére a gyáros egy emberét küldi le Szegzárdra. — Kivételes nősülési engedélyek. A honvé­delmi miniszter kivételes nősülési engedélyt adott a következőknek : ifj. Schlitt Ádám, szakadáti, Schilli Mátyás teveli, Pillér György zombai, Schmidt Bá­lint bátaszéki, ifj. Schön János mucsfai, Valter Já­nos belecskai, ifj. Varga József bátai, ifj. Wick Jakab mórágyi, ifj. Vodl János székelyi, Zuber Pál szakályi, Szontheiner József kisszékelyi, Pillér György zombai, ifj.1 Tolnai Mihály bátai, P. Vajda József gerjeni, if). Bognár József szántói, Jakit József dunaföldvári és Lokász Ádám závodi lako­soknak. — Az első polgári házasság Nagy-Doroghon. Folyó évi november 19-én kötötték meg az első polgári házasságot. A vőlegény Boda Mihály s a menyasszony Káró Erzébet volt. —■ Elsülyedt teherhajó. Dunaföldvárról írják lapunknak, hogy a közeli Eis-Apostagnái szeren­csétlenül járt egy hajó, s kis hijja, hogy a rajta levő emberek is nem vesztek a Dunába. A „Hazau nevű gőzös által vontatott «Mária» teherhajó, a mely nagy szónrakományt vitt, léket kapott és rög­tön elsülyedt. A hajó kormányosát, ennek nejét, gyermekét s a hajón levő három matrózt, — csak nagy nehezen sikerült kimenteni, s szerencsés meg­menekülésük Sichra, a „Haza“ gőzös kapitányának köszönhető, akinek gyors és öniudatos intézkedései akadályozták meg a nagyobb katasztrófát. A „Haza“ gőzös most ott vesztegel mindaddig, inig a ható­ság az esetet meg nem vizsgálja és a kárt hiva­talosan meg nem állapítják. — Eltűnt leány. Tóth G. Mihály pincehelyi lakosnak 14 éves Mari nevű leánya folyó hó 8-án hazulról eltávozott s azóta nem tért vissza szülőihez. A tamási főszolgabiró országszerte körözteti. — Teveli nyári menedókkáz. A vallás- és közoktatási miniszter Tevel községnek a közigazga­tási bizottság azon határozata elleni fellebbezése folytán, hogy ott két állandó menedékház ópiltessók, azon határozatot hozta, bogy Tevel község egyelőre egy nyári rnenedékház felállítására köteleztetik. — Lakodalmon, keresztelőn elfogyasztott szeszért nem kell italmérósi adót fizetni. Egy al­kalommal kérdésbe jött, hogy nagyobb vendégsé­gekre, lakodalmakra, keresztelőkre vett bor nem esik-e italmérési adó alá, mert hiszen ilyen alkal­makkor nem a rendes házi fogyasztásról lehet szó. A pénzügyminiszter — mint a „Borászati Lapok“ írja — akként döntötte el a kérdést, hogy ily al­kalmakkor sem essék a ^szesz és bor italmérési adó alá, mert a szesznek vendégekkel együtt való elfogyasztása a házi szükséglet fogalmát nem lépi túl. ______________________________________t_

Next

/
Oldalképek
Tartalom