Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-09-29 / 40. szám

— A jegyzői szigorlatok október 18. és 19-én fognak megtartatni. Eddig folyamodtak a vizsga letételére: Zsigmond Elemér, Kaufmann Mór, Becht Ödön és Dömötör Miklós.

— Az állami anyakönyvekról szóló törvények értelmében azon anyakönyvvezető, aki hivatali esküt nem tett, működésének megkezdése előtt a főispán kezeibe esküt, illetőleg ünnepélyes fogadalmat tesz. Tolnamegyóben Schmiermund János kalaznói anyakönyvvezető, és Schmiedt Antal teveli, valamint Sebestyén Imre váraljai helyettes anyakönyvvezetők azok, akik hivatali köteléken kívül állván, a törvény értelmében esküt tenni tartoznak.

TÖRVÉNYKEZÉS.

4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki- tüzött bűnügyek:

1895. évi október hó l-én.

Ugrócki Jánosné ellen emberölés miatt.

Müller Ignác ellen súlyos testi sértés miatt.

Borbás György és Borbás József ellen lopás

miatt.

1895. évi október hó 3-án.

Simon Jánosné ellen hatóság elleni erőszak

miatt.

Bein János ellen súlyos testi sértés miatt.

Dölles István és Buzsa Pál ellen sikkasztás

miatt.

Donáti Ferenc, Golbgruber Ignác és Pintér Ferenc ellen lopás miatt.

Báli Mihály ellen sikkasztás miatt.

Néppárti népgyülés Tamásiban.

Mialatt Szegzárdon az úgynevezett megyei függetlenségi és 48-as párt szervezkedő gyűlést tartott, az alatt Tamásiban a néppárt tartott népgyü- lést. A pincehelyi kerület arról ismeretes vármegyénkben, hogy politikai tekintetben a legmegbiz- hatatlanabb. Választott már kormánypárti, antiszemita és függetlenségi képviselőt. Jelenleg Jeszenszky László, ki a függetlenségi párthoz tartozik és Ug- ronhoz csatlakozott, képviseli e kerületet. — Ezt a megbízhatatlanságáról ismert kerületet találja alkalmas talajnak a néppárt az ő honboldogitó s népbolon- ditó tanainak elültetésére. Ezért választotta Tolnavármegyében éppen ezt a kerületet fő hadiszáliásul. A fővezér: Apponyi Géza gróf, a kinek egyénisége és komoly meggyőződése iránt teljes tisztelettel viseltetünk ugyan, de épen azért sajnáljuk, hogy mig a közügyek terén eddigelé az 5 nevével alig találkoztunk, most a néppárt útvesztőjére tévedt és ennek az áldatlan ügynek szenteli eddig parlagon hagyott, avagy az ismeretlenség ködébe burkolt tehetségeit, szervezkedő képességét és áldozatkészségét.

A néppárti nópgyülés múlt vasárnap dél u t á n ment végbe Tamásiban, a templom előtti térségen. A néppgyülósen a kerület intelligens elemei nem jelentek meg, a mit csak természetesnek találunk. Annnál nagyobb számban vett részt a megyebeli papság, — köztük Németh tamásii, Forster pálfai, Streicher hőgyészi plébános, Szegzárdról Götz újvárosi plébános és Fáyth Lajos belvárosi káplán, azonkívül több esperes és igen sok plébános és káplán. A megjelentek száma legfeljebb 1000 főre tehető, ezek között is azonban minél kevesebb volt a választó és minél több vasúti munkás, asszony és gyerek. — Nemcsak a pincehelyi kerületből vettek részt, hanem a szakcsi, kolesdi és bonyhádi kerülelekből is, az utóbbi kerületből csak szórványosan.

A néppgyülést Apponyi Géza gróf nyitotta meg, ki neje és gyermekei, valamint Eszterházy Miklós Móric gróf társaságában jeleDt meg. Apponyi gróf halkan, alig érthetően beszólt, látszott, hogy nem szokta meg a uyilvános szereplést. Az ő rácsoló beszédmodora ama főúri szalonokban, a hol a magyar nyelv nem igen dívik, otthonos lehet, de a magyar nép előtt szokatlan és nehezen volt érthető.

Apponyi igen mérsékelten és higgadtan beszólt és e tekintetben semmi szemrehányás nem érheti. Beszéde elején tiltakozott a hazafiatlanság izgatás és felekezeti türelmetlenség vádja ellen. A szentesített törvények előtt meghajol ugyan, de azokat károsaknak tartja és alkotmányos, megen4.

______________________________________

ge

dett fegyverekkel akar küzdeni ellenök. Nem akar felekezeti súrlódást, mert minden bevett vallásfelekezetet tisztel. Nem törekszik béke zavarásra.

A következő szavakkal fejezte be megnyitó beszédét:

„Már a hithü más vallásuak jó része tudja, hogy mi, hogy a néppárt vallását, szabadságát nem bántja, hogy vallását és annak szabadságát tőlünk nem féltheti I Már a hithü protestánsok jó része aggodalommal nézi e jelenségeket és nagyon jói tudja, hogy a mi ma megtörténhetik veled, holnap megtörténhetik velem is; már a gyanúsítások, az ámítások ideje lassan lejár ép úgy, mint lejárták magukat a hangzatos jelszavak, ha azok csakis erős jelszavak! — Tehát nagyon reményiem és óhajtom, hogy nem lesz felekezeti kérdés, de lesz a hithü elemek egyesülése, tömörülése, lesz és legyen is az összes igaz, őszinte ellenzéki elemek szövetkezése, egyesülése egy közös célra, egy közös küzdelemre I Ezen szebb jövő reménye bátorítva szervezkedésünkben, működésünkben is lelkesít a hazaszeretet és az alattvalói ragaszkodás és hódolat felséges apostoli királyunkhoz. — Azért ezen érzelmünknek kifejezést adván, őszintén és szívből jövő lelkes éljenzéssel nyissuk meg mai néppárti összejövetelünket. Éljen a haza I

Éljen szeretett apostoli királyunk!“

Apponyi után Frühwirth Jenő dr. tamásii ügyvéd beszólt, illetve előadást tartott a néppárt üldöztetéséről, elnyomatásáról és megalakításának szükséges voltáról. Frühwirth épen ellentétje volt Apponyinak; nem a szónoki képesség hiányában, hanem abban, hogy beszéde a legalantabb szellemi színvonalon állott és higgadt, józan fejtegetések helyett olyan hangon beszólt, amely a műveltebb körökben ismeretlen és komoly politikai beszámítást kizár.

A beszédben kevés az uj és kevés az igaz. Kevés az uj, mert a mit mondott, azt legnagyobb részben, legalább százszor megírta már a >Magyar Állam* és kevés az igaz, mert vagy ferdít, vagy túloz, vagy valótlant állít. A ferdített, túlzott vagy valótlan állítások közül bemutatjuk a beszédből a következő passusokat: „Amint a néppárt megalakult, azonnal rátámadtak a törvénytelenségek egész özönével. “ „Megsértették az alkotmányt Nyitrán, a kik a politikai szabadságra esküdtek, mikor ezzel nem győzhették le a néppártot, akkor elkobozták a szavazatokat.« „De nem csak Nyitrán, hanem Csáktornyán is elfogatták azokat, a kik lelkesítették a népet.€ — „Bonyhádon a nemzeti párttal szavazott a néppárt és mégis a mucsfai lutheránus lelkészt megfosztották állásától, mert azzal a nagy bűnnel vádolták, hogy néppárti.“ „A kormány tervszerüleg készíti elő a választásokat s a ki néppárti, azt kihagyják a választók névjegyzékéből, a ki pedig kormánypárti, azt törvényellenesen is felveszik.“

Ferdítés és túlzás, hogy a választásoknál elkobozták a néppárti szavazatokat és azért fogtak el valakit, mert a népet lelkesítette. Valótlan, hogy a mucsfai luth. lelkészt azért ítélték hivatalvesztésre, mert néppárti volt, hanem azért, mert a korcsmában nyilvános verekedést provokált és részegeske- dett, hacsak Frühwirth ur nem hiszi, hogy azért, mert valaki részeges, már eo ipso néppárti is.

Valótlan, hogy a kormány a választók névjegyzékének egybeállítására nézve a legcsekélyebb befolyást is gyakorolta, vagy, hogy abba egyáltalán bele is avatkozott. Az is csak légből kapott néppárti ráfogás, hogy a néppártiakat kihagyják, a kormánypártiakat pedig törvényellenesen is felveszik a névjegyzékbe.

A néppárti alelnök ur beszédében a többi között még a következőket mondotta : „A mai viszonyok tarthatatlanok. A földadó a lehető legnagyobb, a börzeanerek pedig nem fizetnek adót. Alacsonyak a gabonaárak. Pénzkölcsöhök után uzsora kamatot szednek, a vasárnapi munkaszüneti törvény csak a mezei munkásokat sújtja. Erről nem intézkedik a kormány. A földbirtok viszonyok rendezetlenek, a kisiparosok helyzete sanyarú. Védelem nélkül állanak. A földfosztogatók szaporodnak, a nép pedig kivándorol stb.“

Hát az igaz, hogy a gabonaárak alacsonyak és hogy az uzsoráskodás megvetendő foglalkozás és az nagyon szép és nemes is Frühwirth úrtól, hogy a népnek, kisiparosoknak, föld míves osztálynak a helyzetét sajnálja. Csak kár, hogy mint néppárti vezérszónok nem jelölte meg ama módokat, a melyekkel

TOLNA VÁRMEGYE.

| a néppárt a bajokon pl. a gabonaárakon segíteni tudna.

Abban is igaza van Frühwirth urnák, hogy a börziánereket (ha igaz, hogy nem fizetnek adót) borsósán meg kellene adóztatni. De ha Frühwirth ügyvéd ur annyira igazságtalannak tartja a mostani adórendszert és a szive annyira sajog a földmive- sek, kisiparosok stb. sorsa felett, hogyan tudja mégis ő, a népnek nemeslelkü barátja, a néppárti igazsággal összeegyeztetni azt, hogy ö csak 52 frt évi adót fizet, jóllehet egy valamire való ügyvédi írnoknak is van 520 frt évi jövedelme.

Frühwirth után Szűcs József pincehelyi káplán beszólt az egyházpolitikai törvények revíziójáról, hasolóan előkelő szellemben, miut Frühwirth. A szónok szerint a képviselők tiem a -népet képviselik, hanem önmagukat a húsos fazekakért és megszavazzák még azt is, hogy a szerda — csütörtök. Mi nem tagadjuk meg az engedelmességet — folytató — az uj törvények iránt, és nem is biztatunk erre senkit, de követeljük a polgári házasság és az állami anyakönyvvezetés eltörlését. „A kormány vármegyei gyűléseken fizetett hivatalnokokkal szavaztatott magának bizalmat a polgári házasságért.“

„Az uj házasság következtében a családban nem lesz erő a földi terheket elviselni. Megtörtént, hogy halottat, bebórtöhözöttet neveztek ki anyakönyvvezetővé, hát még azután mi lesz ?“ Hozzon a liberális kormány bármi törvényt, de „akkor ne nevezzék magukat minisztereknek, hanem sírásóknak.“

Szűcs után 7éry Emil hőgyészi ügyvéd, Apponyi Géza gróf uradalmi ügyésze tartott a katho- likus autonómiáról előadást, mely előnyösen különbözött a két előző szónokétól. 7éry nagyjában a következőket mondotta:

„A többi vallásfelekezetek fölényben vannak — úgymond — mert van autonómiájuk, nekünk pedig nincs Pedig az 1848 : XX t. c. óta, mely kimondta a bevett felekezetek egyenjogúsítását, a kath. vallás megszűnt államvallás lenni és mégsem kapott autonómiát. A néppárt tehát ennek kieszközlését is felvette programmjába ; amire azért van szükség, mert az hallatlan dolog, hogy a felekezetien állam gyakorolja ma is azon jogokat, melyeket eddig a keresztény állam gyakorolt. Az állam nevezteti ki a püspököket., kezeii a kath, vagyont stb. A néppártnak tehát célja, hogy ezen jogokat a főkegyúri jogok gyakorlása mellett a katholikusoknak visszaszerezze. A szervezés ne alulról hanem felülről létesüljön, és az államnak csak ellenőrzési joga legyen a kath. vagyon felett és hogy igy a kath. pénz kath. célokra fordittassék.“

7éry után Eszterházy Miklós Móric tartott hosszabb záróbeszédet, ki azonban idegenszerü, vagyis nem magyaros kiejtésével csekély' hatást tudott csak elérni, kivéve azzal a megható nyilatkozatával : „nem óhajtok mindaddig babérokat, nem óhajtok ravatalomra koszorút, ne nyíljék virág sir- halmomom, mig a néppárt föl nem virágzik.“ („De iszen várhatsz, elvárhatsz . . . .“ A szedő.)

Beszélt a nemzetiségekről, a szocialistákról, arról, hogy a legszegényebbek adót ne fizessenek és hogy ezeknek az állam létminimumot biztosítson, a revisióról, bizonyos gyönygysorról, melyet a nép fohászaiból összefűzve, ő, a népnek igaz barátja, homlokán visel, a munkások sorsáról, a munkás nyugdijakról, az uj választásokról, a 67-ki kiegyezésről, melynek érvényt kíván szerezni és sok minden egyébről.

Majd a népgyüléshez érkezett üdvözlő táviratokat olvasták fel. Sürgönyöztek : Bencze István dunaföldvári apát, Pozsgaf pécsi oldalkanonok, a pécsi kath. kör, a „Fejérmegyei Napló“ és a rózsahegyi néppárti gyűlés.

Végül Apponyi Géza elnök fölolvasta az 5 pontból álló határozati javaslatot, melyet a közgyűlés —• még Götz újvárosi plébános sem szólalt föl ellene — egyhangúlag elfogadott. — A határozati javaslat a következő:

Mi, a tolna-tamásii néppárti népgyü- lés tagjai:

1. ünnepiesen óvást emelünk a honpolgárok szabad választásjogának elkobzása és korlátozása ellen, melyet a minap Nyitrán két ízben, azután pedig a választók összeírása alkalmával — a nem kormánypárti szavazókat illetőleg — országszerte tapasztaltunk;

1895. szeptember 29.