Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-09-29 / 40. szám

1895. szeptember 29.

TOLNAVÁRMEGYE.

5.

2. elfogadjak a „néppárt“ program inját és kívánják, hogy a „néppárt“ minden egyes községben szereztessék ;

3. minden megengedett alkotmányos eszközökkel arra fogunk állandóan törekedni, hogy az úgynevezett „polgári házasságról“ és az „állami anyakönyvvezetósről“ szóló, valamint egyéb, a kereszténységet érzékenyen sértő törvények, miniszteri rendeletek vagy törvéuyjavaslatok minél előbb hatályon kívül helyeztessenek, illetve törvényerőre ne emelkedjenek.

4. minden erőnkből és megengedett eszközzel arra fogunk állandóan törekedni, hogy az úgynevezett „polgári házasságról és az állami anyakönyv- vezetésrolu szóló, valamint egyéb a kereszténységet érzékenyen sértő törvények, miniszteri rendeletek, vagy törvényjavaslatok minél előbb hatályon kívül helyeztessenek, illetve törvényerőre emelkedjenek;

5. hangosan követeljük, hogy azt, a mit az állam a felekezeteknek már régen megadott, t. i. az „autonómiát“ az önkormányzatot, az ősi, a magyar nemzetet kilencszázadon át fentartó rom. kath. egyháznak is haladéktalanul megadja, mert érthetetlen és semmikép sem tűrhető tovább is azon visszás állapot, hogy egy magát felekezetiennek valló állam gyámságot gyakoroljon fölötte, kezelvén annak alapjait, alapítványait, javait, birtokait, s majdnem korlátlanul intézkedvén azok kamatainak és jövedelmeinek kovaforditásáról.

Kossuth Ferencnek a szegzárdi függetlenségi pártgyülésen elmondott beszéde.

Barátim!

Örömmel jelentem meg itt, mert azt látom, hogy azok a reményeim, a melyeket alkottam magamnak, amikor ide indultam, csakugyan meg is valósultak. Azt reméltem, hogy felfogom találni az igazi lelkesedést és hazafíságot; és nem csalódtam, fel is találtam azt. Most ez a lelkesedés az én csekély személyemre összpontosul, de én ezt nem veszem magamra, hanem a honszerelem, a haza függetlenségi vágyai kifolyásának tekintem.

Barátim 1 Sohasem volt ez a lelkesedés szükségesebb, mint most, midőn minden igaz hazafi, minden függetlenségi ember egy szívvel, egy lélekkel, kell, hogy arra törekedjék, hogy a magyar nemzet előre haladjon. Most közeledik az idő, amikor szavazni kell legnagyobb horderejű kérdések felett, xnég pedig a nemzeti bank és az 'ónálló vámterület kérdései felett.

K08suth beszéde további folyamán utalt az említett kérdések kiváló fontosságára, amelyek keresztülvitelét a legnagyobb elszántsággal kell követelni.

Azután áttért a függgetleuségi párt együttes, közös akciójának szükségere.

Lehetetlen — mondá — széjjelforgácsolt erővel, pártviezályok által megbontott egységgel harcba indulni. Elkerülhetetlen szükség van arra, hogy úgy jöjjón létre az egység, hogy újabb szakadás lehetet • lenné váljék.

A pártszakadás okairól megemlékezve, a következőket jelentette ki. Sokan azt mondják, hogy én személyesen törekszem a párt egyesítésére. — Igaz, hogy én is mint egyes polgár, törekedtem erre, mióta hazajöttem, mert erős a meggyőződésem, hogy a jövő választásoknál szétverik a függetlenségi pártot, ha egymás ellen küzd. Törekedtem a párt egyesítésére azért is, mert édes atyám végső kívánsága az volt, hogy a függetlenségi párt egységes legyen. Követelje az ország választó közönsége a központtól, hogy minden tekintetet félre téve, valósítsa meg az egyesülést a haza szeretednek nevében.

Barátim! Én nem pretendálom azt, hogy vezér legyek, nincs rá semmi igényem, de igenis pretendálom azt, hogy hazafi legyek. Hazajövetelem óta nincs más célom, mint előmozdítani a haza ügyét.

Képviselőtársaim közül többen éreznek úgy, mint én. Itt van szerencsém tisztelhetni két képviselőtársamat, a kik különböző pártba tartoznak: báró Jeszenszky Lászlót és Boda Vilmost. S ők megmutatták, hogy lehet egyesülni és tisztelet adassék nem a személyemnek, hanem a Kossuth-névnek, a mely magában egy programm.

Azt mondják, hogy „Kossuth lejárta magát, elfordult tőle a nép!“ Némely hírlap azt írja, hogy egyik hibát a másik után követem el, hogy együgyű vagyok.

Barátim l Ember vagyok, hibázhatok. De ha hibázok is, csak egy cél lebeg előttem: dolgozni a haza függetlenségén. Ás atyám által kijelölt utón járok, de törvényes eszközökkel küzdők. Ha

hibáznék, ne szidalmazzanak, hanem világosítsanak fel, hogyan kell helyesebben cselekedni. Meggyőződtem, hogy nem hiszi el a nép, hogy mindenben hibázom. Meggyőződtem, hogy becsületes törekvésem visszhangra talált a magyar szivekben, a midőn kérem önöket a haza szent nevében, felejtsenek el minden viszályt, távolítsák el nemzetünk átkát: a pártoskodást; távolítsák most el a végső órában, mert ha megengedik, hogy széttörjön pártunk, vége a hazának.

Némelyek azzal hozakodnak elő, hogy sokan a függetlenségi pártból támogatják a kormányt. Ha ez igaz volna, akkor azok átmennének a kormánypárthoz, mert hisz ott vannak a javak a támogatás jutalmául, így tehát jutalomban részesülnek. Sem ezt, sem azt ne higyjék, hogy a másik párt klerikális, mert akárhányan vannak köztük, a kik megszavazták köztük az egyházpolitikai törvényjavaslatokat.

Fájdalom sokan megtámadták azok közül, a kik a másik függetlenségi párthoz tartoznak. Támadásaikat nem viszonoztam támadással, mert testvéreimnek tekintem őket. Én járni fogok a magam utain, hogy megszerezzem ügyünknek a nép lelkesedését, hogy erőt és vigasztalást merítsek a nép szeretetéből, a midőn engem félreismernek úgy is mint embert, úgy is mint hazafit.

A magyar néphez fordulok, kérve, hogy kövessenek kövessék azt az utat, amely elvezet hazánk függetlenségéhez l

Hirek.

— Államsegély, A németkeéri róm. kath. iskola részére a vallás- és közokt. miniszter évi 78 frt államsegélyt utalványozott.

— Bíróságok köréből. Oláh András, kir. törvényszéki bíró szadadságáról visszatért, hivatali állását foyó hó 24-én foglalta el. — Módly Béla, a pécsi kir. járásbírósághoz hason minőségben áthelyezett dunaföldvári járásbirósági albiró eddigi állásától e hó 28-ikával mentetett fel.

— Véglegesítés. A m. kir. igazságügyminiszter dr B. Molnár Soma dunaföldvári kir. járásbirósági aljegyzőt eddig ideiglenes minőségben viselt állásban végleg megerősítette.

— Az uj segédtanfelügyelö Laubheimer Bobért október 6-án foglalja el állását Szegzárdon, mert addig szabadságot élvez.

— Hymen. Komandinger Kálmán, sü- kösdi Il-od jegyző eljegyezte Szegzárdról D ö r y Viktor, orsz. selyemtenyésztési felügyelősógi titkár kedves leányát Erzsikét.

— Katonai léghajó Dombovárott. A múlt hét szombatján Bécsben két tiszt szállt fel léghajón a Fertőtó felé. Négy postagalambot, vittek magukkal. Fölszállás után nemsokára heves szól ragadta el a léghajót, amely ezer lábnyi, magasságban haladt Pécs felé. Dombóvár közelében végre leereszkedett szerencsésen a léghajó s a lakosság segített a tiszteknek a kiszállásnál. A szerencsésen megmenekült tisztek Pauntz földbirtokosnál szálltak meg.

— Az „Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegylet“ múlt szombaton délután 4 órakor özvegy Iheodorovits Lajosné elnöklete alatt népes választmányi ülést tartott, melyen több fontos ügy nyert elintézést. A szegénysorsu iskolás gyermekek felruházására felekezeti különbség nélkül, 200 frtot szavazott meg a választmány, és ezen összegből 40 gyermeket ruház fel a nőegylet. Továbbá boldogult Mikó György egyleti titkár síremlékére 20 frtot szavazott meg. Wallenstein Árminná szegénysorában levő beteg asszony részére orvosszerekre 5 frtot adományozott. Uj tagokul felvétettek: Döry Pálné, 7ihanyi Domokosné, Székely Ferencné,

Wilcsek Sándorné és Budai Mórné Szegzárdról. Több folyamodó kérvények elintézése után, elnök bejelenti, hogy a magyar szent-korona vöröskeresztegylete megküldötte az 1894. évi jelentését, amit az egylet tudomásul vett.

— Uj tanító. Bezerédj Andor, kir. kamarás, a jegényéspusztai tanítói állásra Gundy Károly okleveles tanitót nevezte ki.

— Iskolai vizsgálat. Dr Drágíts Imre, járási és tiszteletbeli megyei főorvos a múlt hét folyamán* a szegzárdi polg. iskolát egészségügyi szempontból megvizsgálta, és ott a legnagyobb tisztaságot, és az iskolát az egészségügyi követelményeknek teljesen megfelelőnek találta.

— Nyugdíjazás. Özv. Deutsch SárauelDÓ részére a vallás- és közokt. miniszter az orsz. tanítói nyugdíjalapból 300 frt évi segélypénzt engedélyezett.

— Halálozás. Id. Máyer János, Szegzárdnak egyik typikus alakja, ki arról volt nevezetes, hogy az első felszabadított jobbágy volt Magyarországon,

— Bezerédj István volt földesur a szabadította fel j— e hó 24-éu 77 éves korában elhunyt. A szerény kakasdi molnár az ötvenes évek elején jött Szeg- zárdra s itt ernyedetlen munkássága és takarékos életmódja által tekintélyes vagyont szerzett. Haláláról a következő gyászjelentést adta ki családja: „IQ. Máyer János és neje szül. Szászy Begina a maguk, úgy gyermekeik: Katica, Gizella, János, Ilonka és Antal, valamint a számos rokonság nevében is fájdalmas szívvel jelentik szeretett atyja, ipja, illetve nagyatyjuknak idősb Máyer János földbirtokosnak folyó évi szeptember hó 24-én éjjeli 2 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 77-ik évében, végelgyengülésben történt gyászos elhuuytát. A boldogulta tk hült tetemei folyó hó 25-én délután 2 órakor fognak a halottas-háznál és az újvárosi templomnál beszenteltetni s 4 órakor a kakasdi róm. katholikus sirkertben a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 26 án reggeli 8 órakor a szegzárdi belvárosi róm. kath. templomban, 27-én pedig a kakasdi róm. kath. templomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1895. szeptember 24-én. Béke hamvaira, áldás emlékére!“

— Az anyakönyvi nyomtatványok, születési, esketési, halálozási anyakönyvek, ruggyanta-bélyegzők, rézpecsétnyomók s egyéb irodai szükségletek expediálását az anyakönyvvezetők részére Rill József, vármegyei kiadó megfeszített munkássággal teljesen befejezte.

— Kerékpár verseny. A pécsi és szegzárdi kerékpárosok a következő meghívót bocsájtottak ki: „Pécsi Kerékpár-Egyesület“ és a „Szegzárdi Kerékpár-Egylet“ 1895. szeptember hó 29-én Pécsről Szegzárdra verseny-kirándulást reudez, melyre t. sporttársainkat azon reményben hívjuk meg, hogy minél számosabb megjelenés által ezen kirándulás sikere biztosítva legyen. Miután fogadás és elszólásról gondoskodva van, kérjük a kiránduláson részt- venni szándékozókat, miszerint erről ifj. Bedó Imre urat, a „P. K. E.“ titkárát folyó hó 28-án déli 12 órárg értesíteni szíveskedjenek. Beggel fél 6 órakor indulás a Bedö-kávéháztól a budai vámhoz. Indítás szepterader 29-én reggel 6 órakor Pécsett a budai vámtól. Érkezés Szegzárdon. Oél a szegzárdi kaszinó-épület bejárata. (Kék-sárga zászló jelzi a célt.) Távolság 62 kim. Útirány: Pócs-Hird-Pécsvárad-Ná- dasd-Hidasd- Bonyhád-Szerdahely-Kakasd-Szegzárd. Nevezési dij és tét nincs. A verseny-kiránduláson csakis a „P. K. E.“ és a „Sz. K. E.“ tagjai vehetnek részt. Dijak: elsőnek ezüst érem, s továbbá mindazoknak, kik 4 óra 30 percen belül érkeznek, időérem. A verseny-kiránduláson csakis sport öltözetben lehet résztvenni. Díjra csak azok számíthat nak, kik reggel 6 órakor indulnak. Szegzárdon: Déli 1 órakor bankett. Délután a város megtekintése. Este 8 órakor iudulás kerékpáron Hogy észre, onnan vonaton vissza Pécsre. (Holdtölte). A verseny rossz idő esetén egy héttel később tartatik meg. A versenybizottság tagjai: A „Szegzárdi Kerékpár-Egylet“ választmánya. Indító Pécsett: Krausz Ede. A kirándulás vezetője vissza Pécsre: Kiss Ernő e I. kapitány. Mint értesülünk kerékpárosaink Szegzárdon igen szívélyes fogadtatásban fognak részesülni, s máris több mint 20 kerékpáros jelentkezett az érdekes verseny-kirándulásra.

— Uj hajózási menetrend. Október 1-tŐl kezdve uj hajózási menetrend lép é.'etbe. Budapestről naponkint délelőtt 10 órakor indul és délután 6 órakor érkezik Szegzárdra, Mohácsról szintén délelőtt 10 órakor indul és délután 2 órakor érkezik Szegzárdra. Kívánatos volna, ha nemcsak az októbertől kezdődő még hátralékos rövid idő alatt, hanem az egész hajózási időszak alatt ezen menetrend szerint közlekednének a hajók, nem pedig éjjel, ami sok utast vizszatart az utazástól.

— A szegzárdi népbank ma délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart. — A közgyűlés tárgyát az idei felszámoló V. csoport zárszámadásainak előterjesztése és megállapítása képezi.

— Érdekes találmány. A nyomdászat terén igen fontos és nagy újítást talált föl Cziráky Sándor, szegzárdi születésű, budapesti betűszedő, melyre szabadalmat nyert és azt eladta Pusztafi és Perl graphikai szaküzlet és gépgyárának Budapest Csen- geri-utca 74. sz. a. Ez a cég most a találmányt illustrációkkal kísért körözvényben ismerteti és megmagyarázza az uj találmány fontosságát. A „keres z t v o n a 1-f é s ü k“-nek nevezett találmány nagy munkaidő nyereséggel jár és a sok kizáróanyag mellőzhetése által nagy beruházási költség megkimélését is lehetővé teszi, ép ezért a fővárosi nyomdák mind örömmel fogadták s a szaklapok is nagy elismeréssel nyilatkoztak róla.