Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1894-12-30 / 1. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 1894. december 80. Ilyen bukást még nem látott Magyaror­szág, de ritkaság, — mondjuk lehetetlenség számba megy ez a külföld bármelyik alkot­mányos országában is. Kormány férfiak, kiknek szellemi nagy­ságát még ellenségeik is elismerik és bámul­ják, kik nemes tettvágygyal, szilárd akarat­erővel, páratlan tudással, elvhüséggel, lanka­datlan munkabírással és munkaszeretettel szol­gálják a haza és a trón érdekeit, kik önfel­áldozó tevékenységgel hajtják végre azt a nagy munkát, amihezmásoknak évtizedek kellenének, akiket müködésökben a nemzet óriási többségé- nek bizalma kisér, akik végre tettekkel való­sították meg a demokrácia és szabadelvüség eszméit, akiknek politikája mindenben hazafias és nemzeti volt, a nagy munka és a kivívott eredmények és sikerek delelő pontján elbuknak csak azért, mert nem szóigalelkek és nem ud­varoncok, hanem Öntudatos férfiak, erős elvek­kel és jellemszilárdsággal; mert nem tudnak hajlongani, hanem van bennok nyíltság és bá­torság; mert nincsen két hazájuk, csak egy és ez Magyarország; mert erős nemzeti és haza­fias érzés lakik bennok; mert származásuk polgári és nem főúri; mert politikájuk nem a *hagyományoknak« hódolt, hanem a szabad­ság és a demokrácia utján előre tört és vitte előbbre a magyar nemzetet. Minek takargassuk, minek szépitgessük, mikor a tények beszélnek, mikor tisztán és világosan igy tárul elénk a valóság a maga ridegségében és megdönthetetlenségében. Mintha csak szánt szándékkal akarnák Bécsben a kiegyezés legöszintébb híveit is ezen alaptól elidegeníteni és a független Magyar- országért küzdők sorába terelni. De ne felejtse el Bécs, hogy Magyaror­szág a monarchia súlypontja, hogy Ausztria ; ép oly kevéssé vagy talán még kevésbbé lehet j meg Magyarország nélkül, mint Magyaror­szág^ Ausztria nélkül. J ( Ne felejtsék el Becsben, hogy mi magya­rok engedékenyek és türelmesek tudunk lenni, de ha a bécsi befolyás a magyar ügyekre foly­tatja aknamunkáját, ha még egyszer megkí­sérelné azokat, kikbe a magyar nemzet bizal­mát helyezi, a vezérszereptöl megfosztani, ha a magyar nemzed politika érvényesülése elébe újabb akadályokat fog gördíteni, akkor a magyar nemzet többsége, amely nemzeti ideá­lokért lelkesül, államiságunkat és a nemzeti ön­érzetei és becsületet félti és óvja, talpra fog állani és ki fogj a vívni az ő nemzeti jogait minden erőszak és cselvetés ellenében. — . _ Biz alom, szeretet és lelkesedés kiséri to­vábbra is a lelépő kormány oszlopait: We- kerle Sándort, a moóri gazdatisztnek és Szi­lágyi Dezsőt, az egyszerű nagyváradi prókár tornak lánglelkü és lángeszű fiait az ő dia­dalmas bukásukban, a nemzet nagy többsége velők lesz ezentúl is, a nemzet és a történelem meg fogja örökíteni halhatatlan. érdemeiket, melyeket hazájuk anyagi jóléte és kulturális haladása körül kivívtak. Legyen bárki az uj miniszterelnök, ők maradnak a nemzet vezérét. Követni fogunk minden olyan kor­mányt, a mely az Öntudatos nemzett és ko­moly szabadelvű politikai irányt követi és ve­szi pro grammjába, de perhorreskálunk min­den retrográd kísérletet, minden megalkuvást, taktikázást, mert minden hazafinak hazánk­nak előbbrevitele és haladása, nem pedig el­maradása és hanyatlása, képezheti csak célját. L K. Felhívás Tolnavármegye n. é. közönségéhez! Midőn 1887-ik évi március hó 12-ón a vár­megye közönségéhez azon kérelemmel fordultunk, hogy a Tolnavármegyében létesítendő „Rabsegélyző- egylet“ tagjai sorába belépni szíveskedjenek, akkor a más vármegyékben már fennálló „R tbsególyző- egyletek“ közhasznú működésére utalva, még csu­pán magát, az egylet célját ismertethettük meg a nagyérdemű közönséggel; ma már azonban, „Rab- sególyző-egyletünk“ 6 évi fennállása után alkalmunk van arra is, hogy a nagyérdemű közönségnek ne­mes emberbaráti jótékonysága folytán megalakult egyletünknek áldásdus működést is megismertet­hessük. Az 1886-ik évben közzétett felhívásunk elju­tott a vármegye emberbaráti szeretettől lángoló nagyérdemű közönségének nemes szivéhez, mert megismervén az egyletnek emberbaráti célját, a „Tolnavármegyei RabsegÓlyző-ügylet“ 1888-ik év­ben tényleg megalakult, s áldásos működését meg­kezdvén, — a letartóztatottaknak nemcsak erkölcsi javításáról és szellemi fejlesztéséről gondoskodik, hanem a tényleg javulást- mutató vagyontalan ki­szabadultakat a szükséghez mérten segélyezte, ru­házattal, útiköltséggel s a körülményekhez képest munka-eszközökkel ellátta, — szóval mindenben oda működik, hogy a büntető ítélet végrehajtása által megjavulnak látszó egyének a társadalomnak hasznos tagokul visszaadassanak, s a javulás utján meg is tartassanak. a párt életképes Magyarországon; e nélkül és ez ellen semmiféle programmal és el­vekkel üdvös működést kifejteni nem le­het. Ideig-óráig meddő kísérletek megtör­ténhetnek, melyekből ismét csak az a ta­nulság fog következni, hogy hasztalan min­den erőlködés! A 67-ez alapon álló, elve­kért, eszmékért küzdő liberális párt képes csak a nemzeti közvélemény akaratának meg­felelő politikát űzni, mert ha ezt a szilárd bázist kilökik az alkotmány épülete alól: összeomlik az állam eddigi alkotása és újra elölről kell kezdeni, a művet ott, a hol 25 évvel ezelőtt az alapvető munkát szerencsés kézzel és bölcs előrelátással megindították. Nem kell tehát lemondanunk, midőn bizalommal a jövőbe tekintünk az uj év küszöbén ! Reméljük, hogy a sok viharral, bajjal diadalmasan megküzdött szabadelvüpárt is­mét épen, sőt megerősödve fog kiemelkedni a porfel legekkel eltakart küzdőtérről; és lelkesedéssel fogja lobogtatni a harcban megtépett zászlót, mely alatt annyi nemes hévvel, önzetlen lelkesedéssel küzdött eddig is s melynek vezetése alatt a liberá­lis eszmék győzelme előbb-utóbb be fog következni ! Remény és bizalom lelkesítsen ben­nünket továbbra is, mert a nemzet javára szolgáló elveknek győzniük kell a legkemé­nyebb harcok után isi ,őség a bukásban. ív - a bukott minisztereknek ! icsőség Wekerie Sándornak és Szilágyi Dezsőnek! A polgár minisztereket megbuktatta Bécs és a polgár miniszterek teli méltósággal, ne­mes előkelőséggel s öntudatos büszkeséggel hagy­ják el helyeiket, a hol két év alatt korszak- alkotó hatalmas munkássággal Magyarorszá­got a müveit Nyűgöt, színvonalára emelni je­lentékenyen hozzájárultak. * 2. ________________________,_______________ TÁR CZA. e>H£> Egy. A gyötrelem csak egyé mindig — Egy lélek kínja az — egész. Ember, bár milliónyi sinylik, Egyé csupán a szenvedés. A sóbaj is azé örökre, Kinek leikéből felszakad, S a könnyek áradó özönje, Kinél forrása megfakadt. A fájdalom sötét honában, Külön él a szív egymaga, S nem tud felőle, hogy talán van Százszorta búsabb éjszaka. Bánatában elszigetelten, Vergődik az egész világ, S titkon végződnek a szivekben, A legmélyebb tragédiák . . . YESZELEI KÁROLY. Sipulusz beszámolója. Tisztelt ország! Ön bizonyára értesült arról, hogy én octóber elsején a jókedv valutájának rendezésére egy szak­lapot indítottam, még pedig Kakas Márton cim alatt. Az első negyedév vége felé közeledvén, kö­telességemnek tartom beszámolni a Kakas Márton eddigi pályafutásáról, sikereiről és hatásáról, bána­tárói és örömeiről. Mindenek előtt arra figyelmeztetem önt, tisz­telt ország, hogy elérkezett az ideje annak, hogy ön a Kakas Márton-i ra tömegesen előfizessen. Az a földbirtok ugyaT"‘" ~ "1- ' nyáron örököltein, az idén nem term 1 ezt a semmit is elön­tötte az árvíz. Iá került, azt a terüle­tét kivéve, mel ályzó társulat mérnökei ártérnek megtu lett a vizszabályozó tár­sül at három óv ígrehajtás utján megvet­ték rajtam, s e y szegény vagyok, mint a templom egt : pardon, a szentesítés után lévén, aka i: a polgármesteri hi­vatal egere. Ütött tehí is órája 1 Ha az ország­ban minden en Cakas Márton-nak nem prenumeránsa, bért rá bir arra, hogy a Kakas Mártó, en, úgy lapom pár hót alatt annyi póld legjelenni, ahány kínai van a világon ( i elesetteket se vonva le). Oly sok mi diet bírni az embereket, s mindennél me yebb arra rá bírni, hogy a Kakas Mártó. enek! A Kakas hogy végre a beszámo­lásra áttérjek, f 12 szám jelent meg. E számban volt Jó V .... 643 Ross .... 214 Ez osztály . . . . 857. rendszert követtem, hogy a magam i jók közé számítottam. A Kakas Márton 12 számában megjelent körülbelül 280 rajz. Osak magyar honpolgároktól fogadtam el rajzokat! A Kakas Mártont-i kihordja 6 vénasszony, 12 fiatal leány és 8 gyermek. A vénasszonyokat nem részletezem. A lányok közül 5 szőke, 4 barna és 3 sánta. A gyermekek közül kettő fiú, hat pedig be van oltva. A Kakas Márton-1 Budapesten árulják 680 trafikban. Ezek közül 410 tiszta trafik, 200 trafik és fűszerkereskedés, 20 trafik . és papirkereskedós, 10 trafik és pálinkamérés, 10 trafik és órásüzlet, 10 trafik és megbukott, a többi trafik és utcasza­bályozás miatt le van rombolva. A trafikosnők küzül 400 férjes, 100 özvegy és 180 lány. Valamennyi csinos, 97-nek gödröcskói vannak az arcán, 7 pedig ragyás. A lányok közül 42 menyasszony. Tanfelügyelői mintára készült statisztikára nem volna tökéletes a következő adatok nélkül: A Kakas Márton egy évre . . . . 4 frt. „ „ „ félévre ..... 2 frt. „ „ „ egy negyedévre 1 frt. Egyes szám ára 10 kr. Amerikában levő honfitársainknak kétszer olyan drágán adom, részint, hogy a kivándorlástól elvegyem a magyarok kedvét, részint a postabólyeg drága­sága miatt. Tisztelt ország: a viszontlátásra. Sipulusz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom