Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-25 / 13. szám

1894. március 26. TOLNA VÁRMEGYE. 8. azzal, hogy az talán e percben nem valósitüató meg, a mi azonban nem zárja ki azt, hogy alkal­masabb időben megvalósítható legyen. Úgy véli, magasabb szempont a párt tagjai előtt az, hogy a haza jövőjét ne tegyék ki bizonyos kockázatoknak. Azért ő, ki — ismétli —■ sohasem csinált titkot személyes érdemeiből, nyíltan kimondja azt is, hogy itt a magasabb érdeknek alá kell rendelői a szív sugallatát s úgy véli, mindnyájan alá tudjuk ren­delni (Elénk helyes'és.) Kéri a miniszterelnök pro- pozicióihoz való hozzájárulást, mert úgy van meg­győződve, hogy ezzel nagyobb szolgálatot teszünk az ügynek, mint ha szivünk sugallatát követjük. (Elénk helyeslés.) VÁRMEGYE. Megjelent Tolnavármegye alispánjának idő­szaki jelentése Az 1893-ik évről, az 1894. márc. 29- iki rendes közgyűlés számára, mely 26 oldalon és 4 melléklettel oly behatóan és alaposan tárgyalja Tolnavármegye összes ügyeit, hogy mindenki csak egyszeri átolvasás után is tökéletes tiszta képet szerezhet magának megyénk közigazgatási, kultu­rális, közgazdasági stb állapotáról, mert a kiváló szakértelemmel épúgy, mint lelkiismeretes pontos­sággal összeállított jelentés felölel mindent, a mi me­gyei életünket csak legtávolabbról is érinti, s a legaprólékosabb részletekre is kiterjedő statisztikai adatokkal mutatja be Tolnavármegye 1893-iki álla­potait, a melyekből mindenki meggyőződhetik, mi­szerint megyénk vezetése oly kezekben van, s megyei életünk oly szilárd alapokon nyugszik, mint csak kevés vármegye az országban. De, hogy némi fogalmat nyújtsunk arról a körültekintő munkásságról, melyet a jelentés kimu­tat, csak az abban foglalt legfőbb számadatokat kö­zöljük, ámbár igen érdekes volna, — és nagyon saj­náljuk, hogy lapunk tere nem engedi, — a je­lentést egész terjedelmében bemutatni. A törvényhatósági bizottság 1893 ban 3 rendes s 3 rendkívüli közgyűlést, azonkívül 71 különféle bizottsági ülést tartott, melyeken 2861 ügyet intéz- .tek el. A törvényhatósági közigazgatás hivatalainak ügyforgalma : Beérkezett összesen 131.662 ügyda­rab. Elintézést nyert 129.361, 1894. évre mint hátralék áthozatott 2301 darab. A járási főszolgabírói hivataloknál nyilvántar­tásban állott ügydarabok száma 8252 ; ezek közül a Ezután — példás rendben — a magyar és olasz lobogókkal és címerekkel, Kossuth képekkel, virágokkal és koszorúkkal díszített terembe vonul­tunk, Kossuth Helfy és a turini főpolgármester kö­zött foglalt helyet, ezalatt a turini városi zenekar rázendítette Liszt „Magyar rapszódiáját“ és a tár­saság ünnepi, lelkesült hangulata nem ismert ha­tárt. A diszlakoma egész rendezése, a kiszolgálás páratlan rendben, Ízléssel és tapintattal történt. Min­den terítéken programma, műsor a zenekar által előadott darabokról és menü a pomp is étkekről. A műsor a következő volt: PROGRAMMA dei pezzi musicali ehe la banda civica eseguiva il 5 Luglio 1889. durante il dejeuner offerto dagli Ungheresi al venerando Patrióta KOSSUTH LAJOS. 1. 2-me Rapsodie Hongroise ...................Liszt. 2. Sinfonia deli’ opera Tannhäuser . . Wagner 3. Invitation k la Waise . . . . . . Weber. 4. Egmont-sinfonia.....................................Beethowen. 5. M arche Hungroise.............................Berlioz. 6. Magyar induló Kossuth ...... Müller. Az étrend. Menu du Juilet 1889. Hors d’ Oenore. Riz ä la Finaneiere. Filet de boeuf ä la Perigand. Petits pois ä P Anglaise. Pate’ aveo gélatine. Clace — Partisserie. Dessert. Yins. Grinolino — Barolo. Café. A harmadik fogásnál felállott Helfy és szép beszédben éltette Kossuthot. Utána felállott Kossuth és elmondotta azt a történelmi jelentőségű szónoki kitűzött időre beérkezett 6682, megsürgettetett 1570. A vármegye tulajdonát képező, vagy annak kezelése alatt álló közalapok állaga 1893. december 31-én a következő volt: Va %-~os vármegyei pótadó: Bevétel 8926 frt 32 kr, kiadás 8406 írt 7 kr. — 1 % -os v. m. pótadó: 4579 frt 57 kr, kiadás 4579 frt 57 kr. — Betegápolási-alap: Bevétel 33441 frt 14 kr, kiadás 29634 frt 94 kr. — Mórtókhitelesi- tósi-alap : 4833 frt 98 kr, kiadás 1624 frt 64 kr. — Erdészeti-alap: 2835 frt 32 kr, kiadás i950 frt.— Ebadó-alap: 26157 frt 88 kr, kiadás 7758 frt 46 kr. — Állategészségügyi birsági-alap: 1303 frt 80 kr. — Község-jegyzői nyugdij-alap : 94772 frt 68 kr, kiadás 11032 frt 12 kr.— Katonabeszállá- solási-alap : 712236 frt 88 kr, kiadás 324061 frt 13 kr. — Philloxera-d.\d.p \ 12315 frt 57kr, kiadás 6557 frt 43 kr. — A tisztviselő-, kezelő- s szolga- személyzet nyügdij-alapja 86563 frt 38 kr, kiadás 4743 frt 77 kr. — Vármegyei gyámpánztár 833020 frt 1 kr, kiadás 825765 frt 68 kr. — A Styrum- Lymbúrg-a.hpok: 178407 frt 22 kr. — Utadó-alap 468869 frt 49 kr, kiadás 295601 frt 41 kr. Közegészségügyi tekintetben általában nem volt kedvező az elmúlt óv. 12 községben járványo­sán pusztított a roncsoló toroklob, a höl 9 felnőtt és 495 gyermek betegült meg ebben, ezek közül meghall 210. Ezeken kívül szórványosan fordult még elő 423 halállal végződő eset, úgy, hogy 633 gyermek esett áldozatuj. — Ázsiai kolera 12 eset­ben constatáltatott. — A halálozások általános száma 6913 volt (3529 férfi és 3384 nő.) A közutak építése s a közúti törvény végre­hajtása körül a múlt óv jelentékeny eredményt mutat fel: Épült 16 kilometer s 260 meter hosszú ut s 4 vasfelszerkezetü csatornahíd. — Az 1891— 1893. évi útadó alapot és ennek terhére felvett közúti kölcsönt terheli 194470 frt 76 kr. Népoktatásunk állapota : A múlt óv II. feléről szóló kir. tanfelügyelői kimutatás szerint volt a tan­kötelesek összes száma 43626, ezekből mindennapi 30661, ismétlő 12965, fiú 22053, leány 21573, iskolába járó tanköteles 40651, iskolába nem járó 2975; iskola s óvoda összesen 246, közs. jellegű 11, polg. 2, ipar 7, óvoda 2, felekezeti jellegű elemi 211, óvoda 6; magánjellegű elemi 1, ipar 1,- óvoda 5; törvénynek megfelelőleg felsze­relve van 220, nincs 26, faiskola van 97-ben, nincs 127-ben, tornatér van 172-nól, nincs 152-néI, könyv­tár van 80 nál, nincs 144-nél, háziipar oktatás van 18-nál, nincs 206-nál; a törvényben előirt tantár­remekművet, mely u'olsó nyilvános beszéde volt életében. Mindenki azt vélte, hogy csak néhány kö­szönő szót fog hallani, ki is várhatott mást egy 87 éves aggastyántól. És minő csalódás követte e várakozást. Eleinte halkan, mint valami bús meló­dia hangjai, hangzottak szavai. De utána melegség, benső hév vegyült szavaiba. Hangjának érce be- töltó az egész termet. És beszólt hatalmas erővel, lángoló lelkesedéssel, izzó szenvedélylyel. Minden szavában bűbáj, hangjában kábító varázs. Szemeiben fény és fiatal tűz lángolt, melyet néha könnyének fátyola borított el és szólott csodás, elragadó, le­írhatatlan hatással. És múltak a percek és elmúlt egy óra és a 87 éves Kossuth beszélt csak tovább, el nem gyengülve, ki nem merülve, érces, erőtel­jes hangon, mely a teremnek minden egyes zugá­ba elhatott. — Egy és háromnegyed óráig be­szólt Kossuth. Az elragadtatás és a lelkesültség tomboló vihara követte csaknem minden egyes mon­datát. Beszéde végén áldását adta a jelen voltakra. „A szeretet istene halmozza el önöket — mondá — összesen és egyenkint e jótéteményért, atyai kegyelmének legjobb áldásaival. Fogadják érte szi­vem mélyéből fakadó köszönetemet. Ezen áldással és köszönettel hajtok fejet különösen a hölgyek előtt, a kik ily számos megjelenésükkel felmagasz- tositották ez alkalomnak megbecsülhetlen díszét és becsét. Azt mondtam felmagasztosították, mert az önök nemének, hölgyeim, magasztos hivatása van az életben. A szeretet istene önöket rendelte alko­tóivá és védangyalává a családi életnek, mely az emberiség erkölcsiségének bölcsője és palládiuma. Önök képezik ki az ifjú nemzedék szivét, jellemét. gyak taníttatnak 219-ben, nem taníttatnak 5-ben, tanító van rendes 338, segéd 59, képesített 357, nem képesitett 40. Az állami adók s egyéb kincstári illetékek befizetése következő volt : Előírás 1893. évben 2.171,043 frt 8 kr. Lerovás 1893-ban 1.898,874 frt 967*kr. — Hátralék az óv végén 272,168 írt 11 Va kr­A közbiztonsági viszonyok nem voltak ked­vezők. Közokirat hamisításért, lólopás és orgazda­ságért 51, pénzhamisítás miatt 11, hamis pénz for­galomba hozásáért 8 egyén lett letartóztatva. Az állategészségügy: A lópfene járványosán 3, a sertés orbánc 10, a rühkór 2, a himlő 1, a száj- és körömfájás 1, a veszettség 28 községben lépett fel, de mindig rögtön megtétettek a szüksé­ges intézkedések. A gerjeni árvízkárosultak javára befolyt kö- nyöradományokból 25.989 frt 61 kr, mely összeg céljának megfelelően kiosztatott. Társadalmi s jótékonysági egylet, kör vagy társulat van a megye 48 községében 210. Pénzintézet működött a megye területén 27. Posta és távírda hivatal volt a megyében 68. Forgalma: Érkezett levél közönséges 1.136,660, level, lap 516,900, nyomtatvány s áruminta 367,820, díjmentes levél 416,720, ajánlott 126,100. Felada­tott aj. levél 151,340, érk. 138,200, csomag felad. 70,600, érkezett 26,300, pénzes levél felad. 40,520, érkéz, utánvétel 49,300, utalvány 107,985 darab, 3.344,548 frt értékben, utalvány felad. 197,139 drb. 4.848,167 frt értékkel, megbízás 2280, hírlapi elő­fizetők száma volt 1425. — Távirat felad. 53,813, érk. 63,190, közvetittetett 7370. — Távbeszélőké­szülék állott rendelkezésre 23. A múlt évi fősorozásnál felhivatott 5276 had­köteles, ebből besoroztatott a hadseregbe 598, en­nek póttartalókába 78, a honvédség ujonejutalóka javára 251, ennek póttartalókába 204, visszahelyez­tetett 2275,, 1071 pedig fegyverképtelennek jelen­tetett ki, 107 töröltetett, mint hadi szolgálatra al­kalmatlan s végre 32 rendeltetett fölülvizsgálatra. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtár­gyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi március hó 28-án. 306/94. Kertai Éva, Markó József, Kertai Pálné, Kertai Mári, Kertai Pál, Kurtái József. Ker­tai Zsuzsa és Kertai Erzse ellen okirathamisitás miatt. Azon nyom, melyet az anyai kéz a gyermek szi­vén és jellemén hagy, kitörölhetlenül ott marad az egész életén át. Önök a haza oltárának papnői, kiknek hivatásuk éleszteni és tentartani rajta a ha­zaszeretet Yesztatüzét. Önök kezeibe adta isten a lelkesítés fáklyáját és a legnagyobb örömök kincs­tárát, a melyből becsületesen teljesített férfiúi, csa­ládfői és hazafiui kötelességnek jutalmat osztogat­nak. Isten áldása kísérje önöket e nemes hivatásuk utjain; engedjék remélnem, hogy egy kis helyet fentartanak emlékezetökben e szegény öreg ember nevének számára, a kit ez ünnepélyes alkalomhoz való csatlakozásukkal boldoggá tettek“ stb. „Jobb jövendőt a sokat szenvedett hazának 1 Éljen a magyar haza!“ Ezek voltak befejező szavai. Elképzelhe­tetlen, és a toll leirni képtelen azt a hatást, mit ez a beszéd előidézett. Átszellemült arcok, átszellemült emberek az egész teremben. Az éljenzésbe zokogás vegyült, az elragadtatás 'által felkorbácsolt érzel­meknek ösztönszerü nyilvánulása, a lelkesedés leg­szélsőbb skáláinak orkánszerü kitörése következett... Behunyom szemeimet és igy gondolok vissza erre a beszédre, a szónoklatnak eme lebilincselő, utolérhetetlen, nagy hatalmára és mikor ez a bűvös hang vibrálva a fülembe cseng, úgy órezem, hogy azt feledni soha nem tudom ... Csak e beszéd óta tudom, hogy minő csodás •erő, gyönyör, varázs és hatalom lakhatik egy szó­noklatban. A beszéd és azok a jelenetek, melyek ezt követték, drága ereklyékké váltak sziveinkben. Minő tapsvihar, minő éljenzés és ujjongás, mámor és rajongás keletkezett e beszéd után. Ifjak és öregek, nők és férfiak sírtak, zokogtak Boldog

Next

/
Oldalképek
Tartalom