Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-18 / 12. szám

1894. március 18. TOLNA VÁRMEGYE. 8. A belügyminiszter ugyanis tudatja, hogy az igazságügy miniszter, tekintve a dombóvári járás nagyságát s sürü népességét — Ó-Dom­boyár székhelylyel — uj járásbíróságot allit, a melyhez a tamásii kir. járásbíróság területéről 0- és Uj-Dombóvár, Döbr'óköz, Gyula-Jováncza, Kurd, Kocsola, Szakos, Nak, LápafŐ, Várong — dombóvári járási köz­ségek és a simontornyai járásból Mucsi és Csibrák fognak tartozni s egyúttal felhiyja a vármegye közönségét, hogy ha netalán szükségét látná a dombóvári járás ketté osztásának közigazgatási tekintetből is, erre nézve mihamarabb nyilatkozzék s tegyen lépéseket. A dombóvári járásbíróság felállítása ége­tően szükséges, azok, a kiknek ügyük ba­juk volt és van a munkával agyon halmo­zott tamásii járásbíróságnál érzik ezt leg­jobban. Nem a hivatása magaslatán álló bí­rói karban és személyzetben van itt a hiba, hanem éppen a működési terület nagyságá­ban és sürü népességében. S éppen igy állunk a szorosabb érte­lemben vett közigazgatással is. Ma, a mikor a jó administráció terhes gondja oly óriási súllyal nehezedik a járások fejeire s mi­kor egy főszolgabíró és hivatalának sze­mélyzete jóformán többet van utón, mint odahaza, elképzelhetjük azt az emberfeletti munkát, amelyet Tamásiban az egy főszol­gabíró, egy szolgabiró, egy Írnok és két napidijasból álló járási hatóságnak kell vé­geznie. S hogy mind ennek dacára a dom­bóvári egyike vármegyénk, sőt az ország legjobban adminisztrált járásainak, ez leg­feljebb Szévald Mór főszolgabíró és tiszttár­sainak kitartó szorgalmát, ügybuzgalmát soda­adását hirdeti és dicséri; de semmi esetre sem bizonyíték arra nézve, hogy itt is nem érkezett el a gyors cselekvés órája. Gsak egy futó pillantást kell vetni vármegyénk térképére, be fogjuk látni, hogy ily óriási te­rület igazgatására ily csekély számú hivatali személyzet, ha csak tönkre tenni nem akar­juk szellemileg és fizikailag, teljesen elég­telen. Egy biró még csak ítélhet az akták holt betűjéből, de a járási jó administráció fő kelléke a néppel való gyakori érintkezés. Itt pedig a folyton szaporodó közigaz­gatási teendők miatt vagy ez lesz lehetetlen, vagy pedig a közigazgatás általános érde­kei szenvednek majdan hajótörést. A dombóvári járás szorosan vett köz- igazgatási tekintetből való szétosztása felett a legközelebbi vármegyei közgyűlés van hi­vatva határozni. Hisszük, semmi nehézség nem merül fel ellene, hiszen vármegyénk ujabbi anyagi megterheltetését nem vonja maga után, mert a belügyminiszter kilá­tásba helyezte a dotációnak pótlólag leendő Férj. Bárónál Feles ég. Kóréra, maradjuak csak a ruha mellett. Eltelve boldogságtól és örömtől tértem haza. Örültem annak a szép ruhának és annak, hogy az én férjem oly gyöngéd irányomban és a ruhával meglep. Tudja uram, mi asszonyok nagy bohók va­gyunk ám. Szivünket megvesztegeti a férjnek egy gyöngéd figyelmessége, lelkünket boldoggá teszi férjünk egy nyájas mosolya, mert mi asszonyok szeretjük magunkat szerettetni a férjeink által. Férj. Engedjen hát. . Feleség. Egy szót sem. Boldog álmokban ringatództam: hogy fogom az én 'figyelmes kis fér­jemet megölelni, hogy borulok nyakára, hogy ösz- sze-vissza csókolom.. és vártam vártam a ruhát Hanem a ruha késett. Más napra már nem láttam a kirakatban. Nos gongolára, ma meg kapom és benne megyek el a népszínház premióre-jóre. — Már esteledni kezdett. Türelmetlen lettem. Min­den apró zajra az ajtót lestem, nem hozzák-e végre a ruhát... ' Férj. Eliza hát meddig ,. Feleség. Oh nem addig, csak tessék to­vább halgatni. Mondom, ruha nem jött s kénytelen voltam régi estélyi ruhámban hajtatni a népszin­felemelését, másrészről pedig meg vagyunk róla győződve, hogy a dombóvári járás ér­dekelt közönsége és községei a maguk ré­széről anyagi hozzájárulással is lehetővé fogják tenni, hogy ezen uj járási beosztás saját imminens érdekükben mielőbb meg­valósuljon. A dolgot tehát bevésettnek tekintjük s szívből gratulálunk Ó-Dombóvárnak, vár­megyénk e forgalmi gócpontot képviselő, folyton gyarapodó, élénk kereskedelemmel és iparral biró, szép jövőjű községének, örömmel üdvözöljük járási székhelyeink so­rában. Jövő nagyságának két hatalmas sark­köve, sőt mondhatni fundamentuma most lesz lerakva, ezért nem szabad visszariad­nia, ha némi áldozatokat kell is majd hoznia. Vegye fontólóra, hogy igy haladhat, de amúgy — elmaradhat 1 „ —r. Szegzárd-báttaszéki vasút. t Érdekes jelensége az időknek, hogy politikai konszolidációnkkal párhuzamosan halad közgazdasági kérdéseink kielégítése. Es tegyük hozzá, hogy egészséges egy je­lenség ez, mert erős' állam csak az lehet, melynek nemcsak politikája, hanem nem­zetgazdasága is helyes alapokon nyugszik. Nemzetgazdasági erősödésünket élén­ken illusztrálja vasutügyünk bámulatos ha­ladása. Evről-évre épülnek uj meg uj vo­nalak, s bízvást mondhatjuk, hogy ha igy halad tovább Magyarország, elérjük e te­kintetben is a művelt nyugatot. Valóban csodálatos, hogy ebben a köz- gazdasági fellendülésben oly dolgokról fe­ledkeztek meg, melyek ugyancsak szembe­ötlők, s melyeket minél hamarabb meg kell oldanunk. Többször kifejtettük, hogy milyen ért­hetetlen mulasztás, hogy a szegzárd-bátta­széki és a báttaszék-bajai vasutakat mind­eddig ki nem építették. Örömmel jelezzük az újabb időben meg­indult komoly akciókat, melyek végre biz­tossá teszik előttünk, hogy ezek a környé­künkre oly fontos vonalak is kiépülnek. Nem áll ugyan, mit egyes lapok hi- resztelnek, hogy a kormány megbízott cé­geket a baja-báttaszéki vonal felvételére, de a dolog komolyságára nézve elég garancia, hogy a báttaszék-bajai vonalra Vojnits Ist­ván, a szegzárd-báttaszékire Leopold Lajos az előmunkálati engedélyt megkapta, s hogy a legszilárdabb akarattal azon vannak, hogy e vonalak minél hamarabb átadathassanak a forgalomnak. házba. — Útközben mindenféle apró gondolat ker- getődzött agyamban. Miért késik a meglepetéssel, mire vár? névnap, születésnap, ez nincs küszöbön, hát miért e késedelem ? Férj. Végre is .. Feleség. Igeh jó a vége is. Belépek páho­lyomba, megtorlóm távcsövemet, körülnézek . . . a távcső kiesik a kezemből, lázas izgalom fog el, szemeim kápráznak, szivem szorul, valami görcsös idegesség fog el... kénytelen voltam hazahajtatni. S tudja báró ur mindezt miért,.? Azt a renjek ruhát, mely nekem oly annyira tetszett, a melyet ön megvásárolt, egy hires ballerinán láttam.. Férj. Hát már én ... Feleség. Ne is mentegetődzék..! Férj. (Kisurran) Eel es ég. (egyedül) Oh de kedvem szerint megkinoz'am! Hiszen a mai férjekre hiába félté- kenykednénk mi asszonyok, a mi világunkban és kö­rünkben a psütt és chic ballerinákkal viszonyban állani, ki is törődnék ezzel. Hanem azt a szép ru­hát .. azt igazán sajnálom. A baja-báttaszéki vonal közigazgatási bejárása március 15-én volt. Az áthidalás nem csupán a mi vidé­künknek érdeke. Országos, sőt stratégiai érdekek is kívánják e vonal létesítését, ez okból a közigazgatási bejáráson részt vett a közös hadügyminisztérium képviselője. — E vonal kiépítése nagy fontosságú forgalmi érdekek miatt nem képezheti többé kérdés tárgyát, és igy most már annál nagyobb erőt kell kifejtenünk, hogy a szegzárd- báttaszéki vonalat is kiépítsük, a mi, tudva a kormány támogatását és remélve a vármegye és a községeknek — utóbbiak­nak aránylag csekély — hozzájárulását — sikerülni is fog. Nem akarjuk most ismételni, hogy a főváros és Bosznia között ez lesz a legkö­zelebb vezető vonal, ha Baranyavárig kiépül, azt sem akarjuk újólag feszegetni, hogy a Duna két oldala közötti összeköttetés uj aerát fog jelenteni vármegyénk közgazda­ságában, sőt azt a világ szégyenére való állapotot sem emlegetjük, mely Európában ennyi zsákvonalat, ily közel, eddig megha­gyott ; de szükségét érezzük annak, hogy most a tizenkettedik órában reámutassunk némely előnyökre, melyeket sokan eddig figyelembe nem vettek, s melyek mind elég hangosan szólanak e vonal kiépítése mellett. Báttaszék előnye lenne, hogy mig ed­dig 248 kilométerre volt a fővárostól, ezen vonal által csupán 180 kilométerre lenne, s ezen 68 klmt. különbség a díjtételben nagyon is érezhető lesz. A Sárköz összeköttetésbe jön Bajával, Szegzárddal, gabonáját direkt küldheti oly vidékekre is, melyek nem a Duna mellett vannak. Pld. Stájerország stb. Rossz ,utjai mellett a vasút valóságos áldás lesz. Élelmi szereket könnyen szállíthat Szegzárd pia­cára. A könnyű hozzáférhetőség miatt na­gyobb lesz cikkei iránt a kereslet. Mórágy, N.-Mányok és Szászvár köve és olcsó szene könnyebben juthatna Szeg- zárdra és a szegzárd-sárbogárdi vonal köz­ségeibe. Szegzárd és vidéke Baranyával (Pé­csett a királyi tábla!) Somogymegyével kapna előnyös összeköttetést. Dombóvárra via Sár- bogárd 148 kim. via Báttaszék pedig csak 83 kim. lenne, mi azért fontos, mert Dom­bóvár Tolnavármegye csatlakozási pontja Baranya- és Somogymegye, különösen Zá­kány felé. Méltánylandó az a szempont is, hogy a Szegzárd-sárbogárdi vasúton ekkor leg­alább rendes személyvonatok járnak, bár arra is biztosan számíthatunk, hogy kiépü­lése után nem sokára I-ső rendű vonal lesz, és ekkor gyorsvonatok robognak ott, a hol most a kis gőzgép végzi napi sétáját. Egész sereg argumentum van még kezünkben. De hát a báttaszék-szegzárdi vo­nal szükségessége annyira átment a köz­tudatba, hogy arról tovább Írni igazán fe­lesleges. Jöjjön a tett! VARMEGYE. — Választmányi ülés. A tolnavárme­gyei községjegyzői nyugdíj-alapra felügyelő választmány e hó 21-én ülést tart. — Pénzkezelési vizsgálat. Simontsits Béla vármegyei alispán, Módly László fó- pénztárnokot és Máthis Kálmán fószámvevőt kiküldte a főszolgabírói hivatalok pénzke­zelésének megvizsgálására. Eddig a központi, völgységi és paksi főszolgabírói hivatalokat vizsgálták meg s mindenütt példás rendet találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom